Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-10 / 106. szám

7 / 9 3 9m Áju * 1 ü. ELLENZÉK Félóra egy leprakórházban (mmjBsnmcBippiinflLiiEYRHiEinniiL) Öl—húszmillió a leprabetegek száma a földön PÁRIS, május'.-'9. A fenj’ városának hívják, de akad­hatod fény, amelynek ne lennének ár­nyékai? Nézzünk egy árnyfoltot közeb röl. A Saint Louis kórházba menjünk: Parisban itt kezelik u leprátokat. Ne ijedjünk meg. (Lepra! — félelmetes a szó, kicsit megborzongunk, ha halljuk, irtőzat s szánalom keveredik bennünk és a lel­künk elóit végigsuhan egy sötét kép» sor: hallottaknak, olvasottaknak s a nyomukban kelt képzeletnek riasztó, zűrös keveréke. Mit tudnák róla? Szinte semmit, legalább'mi,v laikusok, kiket ’ közönségnek neveznek .-Az- orvos sejt, tapogatózik, harcol s mi néha éle­dő érdeklődéssel figyeljük harcát, mely még a kezdet ösvényeit tapodja gyér sikerrel. De lépjünk be a kórház kapuján. Tíz esztendő előtt mindössze négy' íeprás betege volt az intézetnek; ma már öt­venkettőre nőtt a számuk: negyvenhat külön pavillonban él, hat megosztva más kórtermek közölt. E hatról szóló félmondat felijeszt: önkéntelen az ijedt kérdés, hogy a legirtózatosabb kór kin- zottjainak közelsége nem ferlőz-e meg másokat, kikkel a kórtermet megoszt­ják. Az orvos fölényes. Legyint: — Leprassa! bárhol találkozhatok, ahol sok ember útja összeér. Különben is nincs intézetben valamennyi ápolt beteg. :— Egy cseppet sem megnyugtató. \ ,—■« Ne túlozzuk a dolgokat. Egy lep» rajbeteg bizonyára kevésbé fertőz, mint tegyük fel. a tuberkulózisban szenvedő. Elkülönítésük bizonyos állapotban kí­vánatos, mint más betegeknél is egyéb­ként, de nem szükséges, hogy kivéte­les törvényeket kényszeresünk reá­juk. Hagyjuk az oktalan rémüldözést, feledjük cl az engesztelhetetlen kikö­zösítés elméletét. ~ Tehát hányán is vannak is össze­sén? I •tt— Párisban -talán négy vagy ötszáz. — S a világban? ' of, vagy húszmillió, a léfföptimis tpbb becslés szerint. Lehetetlen ponto­san tudni. Valamennyit nem ismerhet­jük. Vagy meg tudná ön mondani, ho­vá sodródott a tizenkétezer spanyolor= szági leprás? Értem; a tizenkétezer hivatalosan nyilvántartott. S a mi ten­nivalónk nem az. hogy a betegeket el­zárjuk. Mind elzárni amúgy se tud­nánk. Harcolnunk kell a lepra ellen, a betegséget kelt legyőznünk és ez a vegykonyhák ügye, laboratóriumi kér dés. i — Talán látogassuk meg Őket.. BETEGEK S ORVOSOK KÖZÖTT Otthonuk a „Máltai paviUo.n“, amely azért kapta ezt a nevet, mert alapítá­sában resztvettek a máltai lovagok francia jótékonysági intézményei, na meg azért, hogy ne címezzék kórház­nak, sőt leprakórháznak. Vörös, uj tég­laépület1, Paris legrégibb kórházának öreg épületei közt. Alig öt esztendeje épült. j Földszinten hat betegszoba. Világos, tiszta valamennyi. Heverőkkel butoro- zott nagy pihenőterembe nyílnak. Egy sarokszoba egy beteg család kórházi otthona. Az emeleten tizenhét szoba. És mindez együtt bizony még kevés. Be­tegszobákat kellett berendezni a föld szintje alatti részben is, amelynek ab­lakaihoz széles árok elég fényt enged. S Így is érzik a helyhiány. Laboratóriumba lépünk. Egyetlen szoba az egész. A hideg, higgadt kere­tet vidám majom deríti kissé. Megpró­bálták bolíani a lepra kórokozójával, de nem fog rajta, mint eleddig más ki» sérleti alanyon sem. A pincében né- hányszáz macska s egér megfigyelés alatt. v ' S abetegek? Csak alig törődnek ve* lünki Betegségük, a nagy ítélet, ame­lyet sorsuk mért reájuk, egészen, le­foglalja őket. Nem kutatják jöttünk okát. Néhányon azonban, amint’ meg­hallják, hogy avatatlan jött, szobájuk ajtaja mögött gyorsan búvóhelyet ke­resnek: profán szem ne láthassa őket. Ä szenvedés szemérme ez. Tiszteljük szenvedésüket és a megindító szemér­met, mellyel a kin kiválasztottja rejti magát a nézésünktől. Ne várjanak bor­zalmakat felületes beszámolónktól. Kü­lönben is nem mind ruták, torzultak, roncsoltak, dagadtak. Ez az állapot a betegség súlyos fokát jelöli már. S a lepra lassú lefolyású. Néha a kór magá­tól elmúlik, gyakran a kezelés nyomán indul látható jobbulás. A pavilion la kói közt vannak, súlyos betegek is, de vaunak már olyanok is, akik gyógyul­tan tértek vissza a város ütemébe. Itt van Marie — mondja az orvos s egy fiatal leány felé int. — Nemso­kára el is hagy minket. Három éve na­gyon rossz bőrben, sebekkel tele ke­rült hozzánk. Akkor a szobájában ősz- szetörte a tükröt, ne lássa torzult ma­gát, ma naphosszat is áll előtte elége­dett szemlélődésben. Már udvarlója is akadt. Szép vagy, Marie — szól a leányhoz. j Tehát van számukra remény. A tu­domány harcol érettük. “ j — Ha kutatásainkra adnák csak azt az összeget, amelyet félóra alatt költe­nek fegyverkezésre a világon, a lepra már le volna győzve — mondja eltű­nődve az orvos. , A TUDOMÁNY HŐSEI 187Ó=ban Hansen fedezte fel a lepra bacillusát, mely azután sajátságosán hasonlónak bizonyult a nyolc évvel ké­sőbb felfedezett Kock-bacillushoz. — A leprát azóta se sikerült állatba, vagy emberbe oltani — mondja ma­gyarázva az orv os. — Emberbe?! Emberen is kipróbál- j ták? — Orvosok, ápolók megkísérelték, hogy magukba oltsák a bacillust. A tudomány névtelen hősei. —- Említik ugyan egy havvayi halál­raítéltnek az esetét, akit beoltottak a bacillussal s Öt esztendő múlva leprá­ban meghalt. De ez az eset nem sokat jelent, mert a kérdéses halálraítélt 48 évig élt olyan vidéken, ahol a lepra- fertőzés siirii és leprabeteg v olt a fia is. Hogy a hatvanhét év előtt felfede­zett bacillus a lepra okozója, vagy sem? — tökéletes bizonyossággal máig sem sikerült megtudni. — /A LEPRA GYÓGYSZERE S a kezelés? Különböző injekciók ut­ján történik, de klasszikus kezelésének alapja a „chaulimoogra“. Hogy mi is ez tulajdonképen? Van egy régi hindu legenda: „Volt egyszer Benaresban egy Rama nevű király, aki leprában megbetege­dett. Orvosai megtettek minden tudo­mányuktól tehetőt, de meggyógyítani nem tudták s kínjait sem tudták eny­híteni. Rama király fia javára lemon dott a királyságról, elhagyta, a drága palotáját s bevette magát az erdőbe. Remete módra élt, csak gyökerekkel és falevelekkel táplálkozott, különösen a kaíavv-fa gyökerével és gyümölcseivel. És betegsége elmúlott. Egészségesebb­nek, erősebbnek érezte magát, mint palotájának aranyos, díszes falai kö­zött. Az erdőben maradt. Egy óriásfa odvas törzsében volt az otthona.“ ;„Ezzel egyidejűleg India északi ré­szében még egy király élt, akinek Ok= sagarit volt a neve. Ennek első felesé­gétől öt fia s öt leánya volt, a máso­dik feleségének pedig egy fia született. Ezt a hatodik herceget jelölte trónörö köséiil, öt első fiát s öt leányát pedig száműzetésbe küldte. A legnagyobb hercegkisasszonyt Pyanak hívták s olyan szép volt, hogy aki látta, meg­szerette. Ez a hercegnő egy napon lep­rában megbetegedett. Fivérei és húgai bevitték mélyen az erdőbe.“ A többit már kitalálhatjuk: Pya az erdőben bolyongva összetalálkozott Rak mával, aki gyökerekkel, falevelekkel, leginkább pedig a kalavv =ía gyökerével és gyümölcsével táplálta a beteg her­cegnőt. És Pya csakhamar felgyógyult, Rama meg feleségül vette és sok gyér-, mekük született, valamennyi egészsé­ges, szép. A ka!avv-fa —- már kitalálták? — nem egyéb, mint a „chaulmoogra“, bo­tanikusok Hydrocarpusa. Ennek mag*» jáből olajat préselnek, melyet már év­századok óta alkalmaztak a lepra ellen Kínában s Perzsiában épug}-, mint ná­lunk is, Európában; újabban injekciók; utján, más gvógyanyagokka! keverve. Mindez azonban még kísérlet, elszórt eredménnyel eleddig. A végleges gyógy« szert, ki tudja ki és mikor fedezi fel. Az orvos, bakteriológus és a vegyész, ha összefognak, elöbb-utóbb bizonyo­san megtalálják a drága eszközt, amely* elitéit millióknak visszaadja az életet.. Kétszáz Katát (arat KoiozsmeggtDen a főorvosi hivatal KOLOZSVÁR, május 9. A falvak egészségi színvonalának emelése érdekében egy év alatt derék munkát végzett az egészségügyi mi­nisztérium. Az úgynevezett egészség­ügyi hadjárat során olyan feladatok megoldása vetődött fel, amelyre eddig talán alig gondoltak. Tiszta víz, /eve- gö és a napfény nélkülözhetetlen e/e- mei az egészségnek és ezek közül az elemek közül csak a levegő és nap áll a falvak lakosainak rendelkezésére. Tiszta és egészséges ivóvízben ország- szerte nagy a hiány. Vannak falvak, amelyeket egészséges ivóvíz hiányában minden évben járványok söpörnek vé­gig és megtizedelik a lakosságot. Koiozsmegyében a helyzet nem ilyen rossz, de azért számtalan esetben ki­ürült, hogy a járványokat, különöskép­pen pedig a tífuszjárványt, az egész­ségtelen, fertőzött kutak idézték elő. Dr. Prodan vármegyei főorvos az egészségügyi minisztérium utasításai I alapján elhatározta, hogy ebben az évben Kolozsmégye 260 községéből 200=ban tiszta, egészséges vizit kutat létesítenek. A megye költségvetésében megvan már erre a célra szükséges fedezet. Az egészségi célokra minden község költ= ségvetéséhen a szükségnek megfelelő összeget vettek fel. Együttesen ez az összeg meghaladja a másfélmilliót és ebből 200 kutat könnyen lehet építeni. A főorvosi hivatalnak az a terve, hogy valamennyi községben egységes tipusu betongyűrűkből összeállított kutat épít s hogy ezeknek keresztülvitele. elkészítése minél könnyebb legyen, az orvosi hivatal saját rezsijében az erre a célra vásárolt gépekkel készítteti el a betongyűrűket. Jtt Írjuk meg, hogy a vármegye egészségügyi állapota ez évben rendki* vii! kedvező volt. Alig pár községben voltak járványos betegségek és a be­tegségek lefolyása könnyű volt. vetít. Olteanu n tagok tudomására hozta,; hogy ţţ; nz országos közgyűlés ratifikálta a VaU-’ utca 7. szám alatt fekvő Építőipari Munkásotthon eladását, ODiit az épüle­ten lé nő adósság tett szükségessé. "• $ Bár *az 'adásvételi szerződés éri elmében* az Otthonban helyiséggel bíró szakmák,; igy az épiiőmunkások is, még egg évig- megtarthatják e helyiségeiket, az otthon] nélkül maradt építők úgy tervezik, hagyj tt székházuk eladásából őket illető rész;} megmaradt összegből— mely előrelátha­tólag a 000 ezer lejt is meghaladja•? —» újabb épületet vesznek. Az eladott épüle­tek ugyanás az építőipari szövetség Hever­ve voltak telekkönvvetve és a kolozsvári; szervezetnek mindössze .39 százalékos ré-j szesedése volt benne. - *• A közgyűlés a központi ratifikálás tu-; domásul vétele után a házeladási ügyek befejezettnek nyílvanitolla. «•*. ' v Eladták a hotaári Munkásotthont Mem csökkent a munkanélküliség az építőiparban KOLOZSVÁR, május 9. A kolozsvári Építőipari Munkások az elmúlt hét végén a Vaái-utca 7. szám alatt, lévő helyisé­gükben népes közgyűlést tartottak. A közgyűlésen — amelyen Grajdeain Ghear ghe elnökölt —, a május eiső napjaiban lezajlott 'bucureştii országos cptöipari kongresszus hartiározataival foglalkoztak. A kongresszuson a kolozsvári épitőnunr •Lásokat Bariba és Valim i I. kiküldöttek képviselték, akik beszámoltak az építő­ipari munkásság általános gazdasági helyzetével foglalkozó kongresszus ered­ményeiről. Szomorú tényként állapi topák meg, hogy az építőiparban országszerte igen nagy arányú munkanélküliség áll fenn. A tavaszi' épitőidény beállta ellenére a munkásságnak alig 2,5 százaléka dolgo­zik. Orsziáígüs ''vászonyilaíiban is- legna­gyobb a muidcanébvü&ég a Tomes- és Szamos-fiairtoimányokban. Ennek oka el­sősorban a feszült; légkör folytán fellé­pő gazdasági válságban rejlik, mely min­denkit visszari-aszt az építkezéstől. Jel­I lenrzéséiá felemii tették a százezres lélek- 1 számot meghaladó Temesvárt, ahol az idén mindössze ,37 uj építkezésre kértél: építési engedélyt ki. Ezek közűi csupán 2 kétemeletes ház van,, mig a lobbi nagy­részt földszintes. De Kolőzsváivn sem állunk másképpen. Természetesén még inkább növeli a műnk alléik iüíjs éget a 8 órás munkaidő benemlartása, mely az építőiparban va­lósággal rendszerré vili Ugyanígy háttá, nyúl szolgál az ahgiliMah rendszer és a szakmailag nem képzett, falukról betó­dult kontár,ok megisokascdása is. Mind­ezeket a sérelmeket emlékiratba foglalták és a veszedelmessé nőtt munkanélküli­ség csökkentését szolgáló javaslatokkal — a S órai munkaidő könyörtelen alkal­mazása, a szakmai képesítés megkívánó sa, az alvállalkozások eltörlése s. a kontár- munkások szigorú ellenőrzése — az Hr letékes minisztériumhoz terjesztenék elő. A közgyűlésen még több felszólalás hangzóit el. a leglényegesebb és a szak­mai érdekeket legmélyebben érintő két­ségkívül Oltean Petru elnök beszámolója Rágalmazást penet végződön a latmi mulatság KOLOZSVÁR, május 9. N Oltean Gheorghe Bács községbeli la*' kos az elmúlt; év szeptemberében betért' Farcas Pavel községi korcsmáros üzleté-, be és ott. alaposan fel öntött a garatra.' Amidőn hazatért, megdöbbenéssel állapi tóttá meg. hegy zsebéből eltűnt 11-500' lej. A károsult gazda községszer te azt kezdte hiresztelni, hogy a pénzt a közsé­gi koresmáros vette ki ,a zsebéből. Far* cas Pavel rágalmazás elmén teli feljeüeh-' lést Oboán ellen- A feljelentés ügyét teg­nap tárgyalta a helybeli törvényszék ma - sodik tagozata. A tárgyalás során a vád­lott eh non dich a, hogy a kérdéses alka­tommal csak kelten voltak Farcas korcs­májában és ez alatt az idő a*alt eltűnt zsebéből a pénz. A vádlott álhiásánaik igazolására tanukat sorakoztatott fel, akikkel azt igyekezett igazolni, hogy Farcas korcsmájában tűnt cl a pénze, mert máshol nem járt. A vádlott a vé­delemnek ezt a beállítását ,uem tudta iga­zéin!, ellenben azt megerősítetté, hogy a korcsmái, mulatozás után Oltéanu min­denütt .azt hireszUvié.. hogy Farcas vette cl pénzét, A.bíróság -— miután az ügyész maga az enyhítő körülmények alkalma­zását.kérte alkalmazni a.karcsúit ember ilyenkor szokásos meggondolatlan 'gva- nu-itgailásáinak tekintve kijelentéseit --- rövid tanácskozás után 500 lej pénzbihv i tétéire ité’de Oltean Ghoorghel. Az egészséges ivóvíz hiánya okozza a járványokat r

Next

/
Oldalképek
Tartalom