Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-07 / 104. szám

MÁ-smm r FMTFK m Mm IW MEMJimm, Warn ÍIBBm ^Sam JHiMBHí wBiiillBlilW liiliiiWI m&BBBHm Szerkesztőség és kiadóhivatalt Cluj, Ode» Mocüor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í. G Duci* No. 8. F iók kiadó hívatel ^ . és kő n y v ősz túl y: P. Unirii 9, Telefon 11*99 I i—i« ” TrT«Kr>iac3s X/X ÉVFOLYAM, 10 4. SZÁM. alapította b Anni a mi klós Felelős szerkesztő és igazgató t DK. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP, CLUJ, 1939 MÁJUS 7. „ Beck lengyel kiílügy m t nem kisebbiîeîie, de nem is nagyobb!­folia meg a Berlin é hozÖMi távolságot** Berlinben élesen krilizáigák a lengyel klitugyisiiKiíiszler kîjaie«rââ$ell, dm â további tárgyalások Sebetoségét szintén nein látják kiíáftnak- 0 ioíifioii megelégedéssel üdvözli Beck bestédét Sztálin teljesen ki akarja cserélni a szovjeforosz külpolitika személyzetet Tegnap elhangzott Beck lengyel külügyminiszter feszült érdeklődéssel várt beszéde, melynek szövegét, a Ra- dor távirati ügynökség közvetítésében, alább adjuk. A beszéd után. amint a Lengyelország és Németország közötti feszültség enyhítésére törekvő Rőmá- ban megáHaoitják, nem kisebbedéit a Berlin és Varsó álláspontja közötti tá­volság, de nem is nagyobbodott. Beck külügyminiszter teljességében fenntar­totta a lengyel külpolitika eddigi állás­pontját, Hitlernek a két ország közötti viszonyra vonatkozó beszámolója után, most lengyel szemüvegen át ismertette ugyanezeket a kérdéseket, erélyesen és önérzetesen beszélt, de vigyázott arra, hogy a fölmerült vita tárgyalások ut­ján! megoldássá elől ne zárja el a le­hetőséget. A beszéd nagy jelentőségére vall, hogy erre az alkalomra Varsóba érkezett a nagy európai és amerikai lapoknak itöbb mint negyven kiküldött munkatársa. A lengyel képviselőház karzatai zsúfolásig megteltek, megje­lent teljességében a varsói diplomata- testület, Moltke varsói német nagykö­vet kivételével, aki hosszabb idő óta távol van Varsótól és Beck külügymi­niszter beszéde alkalmából sem íéry •oda vissza. Beck külügyminiszter be­szédét, mely röviden és tömören fog­lalta össze a lengje! kormány állás­pontját, többször lelkes helyeslés és taps szakította félbe. Különösen akkor tüntettek nagy lelkességgel mellette az összes lengyel képviselők, amikor kijelentette, hogy minden olyan szán­dékolt, amely az ország területének bármelyik pontján Lengyelország szuve*- rériitását korlátozni akarná, visszautasít és hogy Lengyelország nem engedi ma gát visszaszorítani a Balti-tengertől. Ezt az utóbbi mondatot Beck azzal is aláhúzta, hogy öklével erélyesen az asztalra sújtott, A lengyel sajtó, nielv megállapítja, hogy a külügyminiszter­nek a határozottság, a nyugodtság és mérséklet jegyében tartott kijelenté­sei mögött az egész lengyel nemzet áll, Beck külügyminiszter több kijelentését aláhúzza. Különösen kiemeli az angol —lengyel megegyezésre vonatkozó részt, melyről Beck kijelentette, hogy ez az európai politika alakulásának döntő tényezője és hogy Varsó és London között létrejött1 megállapodás: ban mind Angliának, mind I.engyelor* szagnak tisztán védelmi szándékai vannak. Nagy megelégedéssel közlik a varsói lapok Beck külügyminiszter ér­velését is azzal n német állásponttal szemben, hogy Lengyelország az- angol —léngvel kölcsönös segéljnyujtási megállapodás létrehozásával megszeg­te volna az 1934 es szerződést. A var­sói lapok ehhez még hozzáteszik, hogy înv az 1934 es megállapodást, mely tu­domásul vette a Jengyei—francia sző­Hivatalos nénm válasz. Beck külügymi­niszter tegnap délben nett kijelentéseire még nem hangzott! eh A berlini külügyi* minisztériumhoz! kcizeláüó Deutsche Dip­lomatisch Politische Korresponlemz azon­ban meglehetős barálságualaoul fogadja a 'lengyel! öcüilügyminiszter beszédéi. „Ha azt hiszi Beck külügyminiszter — írja a- né­met kiilpolitikW félhivatalos —t hogy Né­metországban türelmet talál az eddigi len­gyel politika továbbfolytatásával szemben és hogy érvelését nyomós okfejtésnek t£- k'm.lik, aiickor ki kell ábrándítanunk ebből a hitéből’*. A németek számára érlheíec- íön- — folytatja a lap —, hogy Lengyelor­szág nem ragadta meg aiz? ailkjalmait a vitás kérdések baráfeágos rendezésére, mikor éppen német: (részről %en fonte (lengyel, kívánságok megvalósulását telték' 'lehető­vé. L engy el országolt tényleges fenyegetés Németország részéről 'nem érié » annál meglepőbb a. lengyel magatartás, mert semmi pozitiv ménre-e intézkedés ezt nem Iiivte ki. A lengyelországi németé1! len es tüntetések mutatják — mondja a „Deut­sche Diplomatisch Politische Korrespon­denz“ —, hogy kár volt q, (lengyel külpo­litikában Pilsudszki marsall! bevált politi­kájától (eltérni. A némtet külpolitikai félhi­vatalos cikkének szellemében foglakozik a berlini .sajtó is Beck külügyminiszter be­jedével. Az erősen bíráló álláspont rad­io! t azonban ki lehet érezni, hogy német részről Lengyelország és Németország kö­zötti újabb tárgyalások lehetőségéi szinten nem látják kizártnak. Hitler vezér és kan­cellár Berchlesgadenben hallgatva Beck » külügyminiszter beszédét, ahol rögtön tár­gyalt az olaszországi útja! ellőtt szintén Berciitesga doube érkezeit Ribbed rop kül­ügyminiszterrel is. A tárgyalás eredményé­ről még semmi sem szivárgott nyilvános­ságra. A német—lengyel szerződés {öl- mondására válaszoló lengyieúi válaszjegyzé- ket különben (tegnap átadták a berlini külügyminisztériumban. A jegyzék' nagy­jában megismétli a Beck külügyminiszter beszédében foglalt érvelést és hangoztatja, | hogy Lengyelország mindig készen áll a rovábbi tárgyalásokra. LITVINOV BUKÁSA Litvinov külügyi népbiztos bukása1 kö­rül! még mindig teljes homály borong. Sztálin,, Mr szerint, ld akarja cserélni a szovjetorosz külpolitika egész személyze­tét Szurics párisi szovjet nagykövet már be is nyújtatDai 'lemondását. Állítólag az Ankarában tárgyaló Potemkin helyefttös külügyi népbiztost! is sürgősen visszaren* déStéki Moszkvába. Legifjabb hírek s a Londoniban és Pár is! van tapasztalható nyugtaGianság aniindinkább amellett szóta­nait, hogy Sztálin szakítani alkar a< nyu- gaifi hailnOimtakknl vak> együttműködés po- litóklájávall. • ' Beck kutügyminiszier beszéde VARSÓ, május 6. (RADOR.) Á par lament inineple&e közben Beck külügy miniszter a következő beszédet mon- 1 dotta: l — Az utolsó nemzetközi események gyors menete, — melynek következ­ménye a nemzetközi szervezetek meg­gyengülése volt — egész sor uj pro blémát vetett fel. Füzeknek az esemé= nyéknek következményei a lengyel köztársaság határait is érintették. A bekövetkezett sulj'os események nyomán érintkezésünk egyes államok­kal elmélyüli. Kölcsönös segélynyújtá­si megegyezést kötöttem Angliával a két ország függetlenségének védelme végett. Ennek a megegyezésnek for mu Iáját megismerhették Chamberlain angol miniszterelnök április 4-én tett 1 kijelentéseiből. Á kötött megegyezést különös értékűnek lehet tekinteni. Londoni látogatásom alkalmával az an» gol közvéleményben mélységes megér­tést találtam. Anglia magatartása or szagunkkal szemben világos, anélkül, hogy a legkisebb kétséget hagyná ma­ga után. Az angol—lengyel együttmű­ködés meghatározása ez lehetne: összhang a nagy európai kérdések­ben, minden támadó szándék nélkül bárkivel szemben. A megegyezést, úgyszintén a Paris és Varsó közötti megegyezést — mind kettő hathatós, végleges és nem gyen - githető — Európa szerkezetének Ié = oyeges> tényezőiéül kell tekinteni. A német birodalom kancellárja ezt a meg- egyezést ürügynek tekintette az 1934 évben kötött német—lengyel megnem­támadási szerződés egyoldalú megsza­kítására. ( Beck külügyminiszter ezután rövi­den ismertette a német-lengyel meg­egyezés történetét, melyet a maga ide jén egyhangúlag nagyfontosságu ese» ménynek tekintettek s amely kedvezőbb folyást adott a helyzetnek, megteremt­ve a kölcsönös tisztelet alapjait. ' LENGYELORSZÁG TISZTELET- . ' BEN TARTOTTA A MEG- ; ü EGYEZÉST / — A lengyel politika — folytatta Beck külügyminiszter — mindenkor tiszteletben tartotta ezt a megegye­zést. Különben egy megegyezés csak annyit ér. amennyit következményei érnek. Nincs semmi ok a gyászra e meg­egyezés gyengüléséért, vagy éppen eltűnéséért, j A > Mi a megegyezést kölcsönös tisztelet­re alapozóiknak s olyannak tekintet­tük'. amely hozzájárul Lengyelország és Európa életének haladásához. Úgy látszik azonban, hogy Németország az 1934. évi megegye- : 'sf politikai szabadságunk korín to* zajának tekintette, ami összeegyez- telhetetlen életérdekeinkkel. Á mostani helyzetben a német biroda­lom a lengyel—angol megegyezésben okot látott a szakításra. Nem akarok időzni e lépés diplomáciai formáinál. Viszont a birodalom nagykövete, mikor hasznos időben felkértem, nem vélte szükségesnek ez alkalom felhasználd* sát. Nem a megegyezés jellege és célja, hanem az a tény, hogj' megkötötték, döntötte el a birodalom politikai állás­foglalását. A német birodalmi kormány az 1934. évi megegyezést úgy értelmezte, mint Lengyelország elszigetelésére súg al mázott at s ezt a felfogást mi mindenkor visszaút ásítottuk. Teremtsünk azonban tiszta fogalmat arról, amiről sző van. „MIRŐL VAN SZÓ?1 — A dahzigi kérdés és á Németor­szág és Keletporoszország közötti, a lengyei Pomeránia vajdaságon keresz=> tül vezető autostrada kérdése. Danzigot nem Versaillesben fedez­ték fel, de sok évszázada létezik, A Jengjel és német érdekek pozitív át= szövödésének eredménye. A németek túlsúlyban vannak a sza» hadvárosban, de léte és jóléte Len­gyelországtól függ. Sohasem gyakoroltunk nyomást a vá­rosban, nem álltunk szabad fejlődése nek útjába. E vitatárgy kérdésében március 26=án javaslatokat tettem a szabadváros létének közös biztosítá­sára, indítványokat, melyek válasz nélkül maradtok. Fel kell tennünk te» hát a kérdést: Miről van szó? A danzigi szabadságokról, tekinté­ly! kérdésről, vagy arról a szándékról, hogy visszavessék Lengyelországot a BaltUiengertöt? Lengyelország nem fogja engedni, hogy visszavessék. Ugyanez a helyzet a lengyel pom-crá- niai vajdaságban. Szabad vasúti közle­kedést engedtünk. Miről van szó? Nem fogadhatjuk el, hogy korlátoz* zák szuverenitásunkat saját leröle- 1 tünkön. A német javaslatok különben fiijával vannak az érthetőségnek ebben a kez­désben. Németország huszonöt évre szó ló megnemtámadási rikíumot indítva nyozott, de nem konkrét formában. Határaink végleges biztosításai egyes, el vitathat&tl a n tulajdonúul :>* képező területekre '’onOikozö kérdé­sek megoldáséhoz A :7víe. [Cikkünk folytatása a: u-qUq old*0nil vétség! szerződést, Lengyelország va­lóban megszegte Volna, akkor Német- | ország már jóval előbb megszegte ezt j a szerződést a Róma—Berlin tengely i megalakulásával és Ausztria és Cseh'» Szlovákia elfoglalásával, amihez német részről szintén nem kérték ki Len­gyelország beleegyezését Emiin bmáísá'gimintmiSogadia Beck beszédéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom