Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-07 / 104. szám
MÁ-smm r FMTFK m Mm IW MEMJimm, Warn ÍIBBm ^Sam JHiMBHí wBiiillBlilW liiliiiWI m&BBBHm Szerkesztőség és kiadóhivatalt Cluj, Ode» Mocüor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í. G Duci* No. 8. F iók kiadó hívatel ^ . és kő n y v ősz túl y: P. Unirii 9, Telefon 11*99 I i—i« ” TrT«Kr>iac3s X/X ÉVFOLYAM, 10 4. SZÁM. alapította b Anni a mi klós Felelős szerkesztő és igazgató t DK. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP, CLUJ, 1939 MÁJUS 7. „ Beck lengyel kiílügy m t nem kisebbiîeîie, de nem is nagyobb!folia meg a Berlin é hozÖMi távolságot** Berlinben élesen krilizáigák a lengyel klitugyisiiKiíiszler kîjaie«rââ$ell, dm â további tárgyalások Sebetoségét szintén nein látják kiíáftnak- 0 ioíifioii megelégedéssel üdvözli Beck bestédét Sztálin teljesen ki akarja cserélni a szovjeforosz külpolitika személyzetet Tegnap elhangzott Beck lengyel külügyminiszter feszült érdeklődéssel várt beszéde, melynek szövegét, a Ra- dor távirati ügynökség közvetítésében, alább adjuk. A beszéd után. amint a Lengyelország és Németország közötti feszültség enyhítésére törekvő Rőmá- ban megáHaoitják, nem kisebbedéit a Berlin és Varsó álláspontja közötti távolság, de nem is nagyobbodott. Beck külügyminiszter teljességében fenntartotta a lengyel külpolitika eddigi álláspontját, Hitlernek a két ország közötti viszonyra vonatkozó beszámolója után, most lengyel szemüvegen át ismertette ugyanezeket a kérdéseket, erélyesen és önérzetesen beszélt, de vigyázott arra, hogy a fölmerült vita tárgyalások utján! megoldássá elől ne zárja el a lehetőséget. A beszéd nagy jelentőségére vall, hogy erre az alkalomra Varsóba érkezett a nagy európai és amerikai lapoknak itöbb mint negyven kiküldött munkatársa. A lengyel képviselőház karzatai zsúfolásig megteltek, megjelent teljességében a varsói diplomata- testület, Moltke varsói német nagykövet kivételével, aki hosszabb idő óta távol van Varsótól és Beck külügyminiszter beszéde alkalmából sem íéry •oda vissza. Beck külügyminiszter beszédét, mely röviden és tömören foglalta össze a lengje! kormány álláspontját, többször lelkes helyeslés és taps szakította félbe. Különösen akkor tüntettek nagy lelkességgel mellette az összes lengyel képviselők, amikor kijelentette, hogy minden olyan szándékolt, amely az ország területének bármelyik pontján Lengyelország szuve*- rériitását korlátozni akarná, visszautasít és hogy Lengyelország nem engedi ma gát visszaszorítani a Balti-tengertől. Ezt az utóbbi mondatot Beck azzal is aláhúzta, hogy öklével erélyesen az asztalra sújtott, A lengyel sajtó, nielv megállapítja, hogy a külügyminiszternek a határozottság, a nyugodtság és mérséklet jegyében tartott kijelentései mögött az egész lengyel nemzet áll, Beck külügyminiszter több kijelentését aláhúzza. Különösen kiemeli az angol —lengyel megegyezésre vonatkozó részt, melyről Beck kijelentette, hogy ez az európai politika alakulásának döntő tényezője és hogy Varsó és London között létrejött1 megállapodás: ban mind Angliának, mind I.engyelor* szagnak tisztán védelmi szándékai vannak. Nagy megelégedéssel közlik a varsói lapok Beck külügyminiszter érvelését is azzal n német állásponttal szemben, hogy Lengyelország az- angol —léngvel kölcsönös segéljnyujtási megállapodás létrehozásával megszegte volna az 1934 es szerződést. A varsói lapok ehhez még hozzáteszik, hogy înv az 1934 es megállapodást, mely tudomásul vette a Jengyei—francia szőHivatalos nénm válasz. Beck külügyminiszter tegnap délben nett kijelentéseire még nem hangzott! eh A berlini külügyi* minisztériumhoz! kcizeláüó Deutsche Diplomatisch Politische Korresponlemz azonban meglehetős barálságualaoul fogadja a 'lengyel! öcüilügyminiszter beszédéi. „Ha azt hiszi Beck külügyminiszter — írja a- német kiilpolitikW félhivatalos —t hogy Németországban türelmet talál az eddigi lengyel politika továbbfolytatásával szemben és hogy érvelését nyomós okfejtésnek t£- k'm.lik, aiickor ki kell ábrándítanunk ebből a hitéből’*. A németek számára érlheíec- íön- — folytatja a lap —, hogy Lengyelország nem ragadta meg aiz? ailkjalmait a vitás kérdések baráfeágos rendezésére, mikor éppen német: (részről %en fonte (lengyel, kívánságok megvalósulását telték' 'lehetővé. L engy el országolt tényleges fenyegetés Németország részéről 'nem érié » annál meglepőbb a. lengyel magatartás, mert semmi pozitiv ménre-e intézkedés ezt nem Iiivte ki. A lengyelországi németé1! len es tüntetések mutatják — mondja a „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz“ —, hogy kár volt q, (lengyel külpolitikában Pilsudszki marsall! bevált politikájától (eltérni. A némtet külpolitikai félhivatalos cikkének szellemében foglakozik a berlini .sajtó is Beck külügyminiszter bejedével. Az erősen bíráló álláspont radio! t azonban ki lehet érezni, hogy német részről Lengyelország és Németország közötti újabb tárgyalások lehetőségéi szinten nem látják kizártnak. Hitler vezér és kancellár Berchlesgadenben hallgatva Beck » külügyminiszter beszédét, ahol rögtön tárgyalt az olaszországi útja! ellőtt szintén Berciitesga doube érkezeit Ribbed rop külügyminiszterrel is. A tárgyalás eredményéről még semmi sem szivárgott nyilvánosságra. A német—lengyel szerződés {öl- mondására válaszoló lengyieúi válaszjegyzé- ket különben (tegnap átadták a berlini külügyminisztériumban. A jegyzék' nagyjában megismétli a Beck külügyminiszter beszédében foglalt érvelést és hangoztatja, | hogy Lengyelország mindig készen áll a rovábbi tárgyalásokra. LITVINOV BUKÁSA Litvinov külügyi népbiztos bukása1 körül! még mindig teljes homály borong. Sztálin,, Mr szerint, ld akarja cserélni a szovjetorosz külpolitika egész személyzetét Szurics párisi szovjet nagykövet már be is nyújtatDai 'lemondását. Állítólag az Ankarában tárgyaló Potemkin helyefttös külügyi népbiztost! is sürgősen visszaren* déStéki Moszkvába. Legifjabb hírek s a Londoniban és Pár is! van tapasztalható nyugtaGianság aniindinkább amellett szótanait, hogy Sztálin szakítani alkar a< nyu- gaifi hailnOimtakknl vak> együttműködés po- litóklájávall. • ' Beck kutügyminiszier beszéde VARSÓ, május 6. (RADOR.) Á par lament inineple&e közben Beck külügy miniszter a következő beszédet mon- 1 dotta: l — Az utolsó nemzetközi események gyors menete, — melynek következménye a nemzetközi szervezetek meggyengülése volt — egész sor uj pro blémát vetett fel. Füzeknek az esemé= nyéknek következményei a lengyel köztársaság határait is érintették. A bekövetkezett sulj'os események nyomán érintkezésünk egyes államokkal elmélyüli. Kölcsönös segélynyújtási megegyezést kötöttem Angliával a két ország függetlenségének védelme végett. Ennek a megegyezésnek for mu Iáját megismerhették Chamberlain angol miniszterelnök április 4-én tett 1 kijelentéseiből. Á kötött megegyezést különös értékűnek lehet tekinteni. Londoni látogatásom alkalmával az an» gol közvéleményben mélységes megértést találtam. Anglia magatartása or szagunkkal szemben világos, anélkül, hogy a legkisebb kétséget hagyná maga után. Az angol—lengyel együttműködés meghatározása ez lehetne: összhang a nagy európai kérdésekben, minden támadó szándék nélkül bárkivel szemben. A megegyezést, úgyszintén a Paris és Varsó közötti megegyezést — mind kettő hathatós, végleges és nem gyen - githető — Európa szerkezetének Ié = oyeges> tényezőiéül kell tekinteni. A német birodalom kancellárja ezt a meg- egyezést ürügynek tekintette az 1934 évben kötött német—lengyel megnemtámadási szerződés egyoldalú megszakítására. ( Beck külügyminiszter ezután röviden ismertette a német-lengyel megegyezés történetét, melyet a maga ide jén egyhangúlag nagyfontosságu ese» ménynek tekintettek s amely kedvezőbb folyást adott a helyzetnek, megteremtve a kölcsönös tisztelet alapjait. ' LENGYELORSZÁG TISZTELET- . ' BEN TARTOTTA A MEG- ; ü EGYEZÉST / — A lengyel politika — folytatta Beck külügyminiszter — mindenkor tiszteletben tartotta ezt a megegyezést. Különben egy megegyezés csak annyit ér. amennyit következményei érnek. Nincs semmi ok a gyászra e megegyezés gyengüléséért, vagy éppen eltűnéséért, j A > Mi a megegyezést kölcsönös tiszteletre alapozóiknak s olyannak tekintettük'. amely hozzájárul Lengyelország és Európa életének haladásához. Úgy látszik azonban, hogy Németország az 1934. évi megegye- : 'sf politikai szabadságunk korín to* zajának tekintette, ami összeegyez- telhetetlen életérdekeinkkel. Á mostani helyzetben a német birodalom a lengyel—angol megegyezésben okot látott a szakításra. Nem akarok időzni e lépés diplomáciai formáinál. Viszont a birodalom nagykövete, mikor hasznos időben felkértem, nem vélte szükségesnek ez alkalom felhasználd* sát. Nem a megegyezés jellege és célja, hanem az a tény, hogj' megkötötték, döntötte el a birodalom politikai állásfoglalását. A német birodalmi kormány az 1934. évi megegyezést úgy értelmezte, mint Lengyelország elszigetelésére súg al mázott at s ezt a felfogást mi mindenkor visszaút ásítottuk. Teremtsünk azonban tiszta fogalmat arról, amiről sző van. „MIRŐL VAN SZÓ?1 — A dahzigi kérdés és á Németország és Keletporoszország közötti, a lengyei Pomeránia vajdaságon keresz=> tül vezető autostrada kérdése. Danzigot nem Versaillesben fedezték fel, de sok évszázada létezik, A Jengjel és német érdekek pozitív át= szövödésének eredménye. A németek túlsúlyban vannak a sza» hadvárosban, de léte és jóléte Lengyelországtól függ. Sohasem gyakoroltunk nyomást a városban, nem álltunk szabad fejlődése nek útjába. E vitatárgy kérdésében március 26=án javaslatokat tettem a szabadváros létének közös biztosítására, indítványokat, melyek válasz nélkül maradtok. Fel kell tennünk te» hát a kérdést: Miről van szó? A danzigi szabadságokról, tekintély! kérdésről, vagy arról a szándékról, hogy visszavessék Lengyelországot a BaltUiengertöt? Lengyelország nem fogja engedni, hogy visszavessék. Ugyanez a helyzet a lengyel pom-crá- niai vajdaságban. Szabad vasúti közlekedést engedtünk. Miről van szó? Nem fogadhatjuk el, hogy korlátoz* zák szuverenitásunkat saját leröle- 1 tünkön. A német javaslatok különben fiijával vannak az érthetőségnek ebben a kezdésben. Németország huszonöt évre szó ló megnemtámadási rikíumot indítva nyozott, de nem konkrét formában. Határaink végleges biztosításai egyes, el vitathat&tl a n tulajdonúul :>* képező területekre '’onOikozö kérdések megoldáséhoz A :7víe. [Cikkünk folytatása a: u-qUq old*0nil vétség! szerződést, Lengyelország valóban megszegte Volna, akkor Német- | ország már jóval előbb megszegte ezt j a szerződést a Róma—Berlin tengely i megalakulásával és Ausztria és Cseh'» Szlovákia elfoglalásával, amihez német részről szintén nem kérték ki Lengyelország beleegyezését Emiin bmáísá'gimintmiSogadia Beck beszédéi
