Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-06 / 103. szám

JtftJl 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. í G Ductó No. 8 F'ókkiadóhivatol és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 -----—■— ------------------anaBa5wnt«Fc«Bft .urasa« LX ÉVFOLYAM, 10 3. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Feldes szerkesztő és igazgató » DR, GROIS LÁSZLÓ SZOMBAT Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tj Törvényszéki ía-jstromozísi szám: 39. (Do»d 3&S/Í 3938. Tr-b, Giuj.) Előfizetési árak: ^havonta ŞX negyedévre 240, félévre egész evre 960 Eb------------------------------------------------------------------- '» ­CLUJ, 1939 MÁJUS 6. Deck Seninei liliiiililsiier 9 enyhüli légkörben íarlia meg mai beszédéi Olasz közvetítésről és német-lengyel tárgyalások lehetőségéről beszélnek. — Ribbentropp német külügyminiszteren kívül Göring marsall is országba utazott. — Nagyarányú ellentámadásra készül a Berlin-Röma-tengely il' Litofno? hüMsámk Eilpollilioi Mveikezméngei léb táv öb 1X8 év iu erf iVl oq u 5V ÍV ál Ff »á ül >í TI ß Beck lengyel külügyminiszter nia délben mondja el nagy érdeklődéssel várit beszédét, melynek kijelentései döntőek lehetnek a német—lengyel vi= szony s ezzel egyidejűleg az európai válság menetére, melynek előterébe az utolsó napokon, minden más kérdést háttérbe szorítva, a Lengyelország és Németország közötti vita került. Kül­politikai körök hangulata közvetlenül a beszéd előtt, tegnapról mára, mintha valamit enyhült volna. Semmi pozití­vum nem támogatja ezt a változást, a lengyel sajtó továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett és német részről is keményen ragaszkodnak Hitler kancel­lár beszédében legutóbb hangoztatott követelésekhez. Diplomáciai körökben mégis az a vélemény alakult ki, hogy a tárgyalások lehetősége nincs kizárva és párisi forrásból az a hir terjedt el, hogy Mussolini közvetítő szerepre vállalkozott Berlin és Varsó között. Egyik baloldali francia lap azt is tud- nivéli, hogy Ciano gróf olasz külügyi miniszter jegyzéket juttatott Varsóba, amelyben felajánlja aa olasz közvetí­tést s azt tanácsolja Lengyelország­nak, hogy teljesítse a német kívánsá­gokat, aminek ellenszolgáltatásaképen Olaszország és Németország is szava­tolná Lengyelország határait. Az olasz közvetítés hírét Rómából és Varsóból eddig nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Viszont komly jelek vallanak arra, hogy angol és francia részről szintén nagyon szívesen vennék, ha a danzigi kérdést, melyet Paris és Lon­don szeretne mielőbb kizárni a külpo­litikai vitás kérdések sorából, tárgya­j lások utján oldanák meg. A „Times“ ezt a hangulatot árulja el egy melléke­sen tett, de észrevétlenül nem maradt megjegyzésével, hogy „Danzig nem éri meg a háborút.“ Másrészt viszont úgy Londonból, mint Parisból hangoztat­ják, hogy a két hatalom Lengyelország iránt vállalt kötelezettsége teljesen vi­lágos. Egy Párisból közvetített Rador- jelentés szerint mind Daladier mi­niszterelnök, mind Bonnet külügymi- I niszter, többizben mondott beszédeik- I ben körvonalazták, hogy Franciaország ! mindenkor Lengyelország mellett lesz, I amikor a lengyel kormány úgy hatá- i roz, hogy az ellene irányuló támadás I vitális érdekeiben sérti meg. Az angol I álláspont erre vonatkozólag nyiiván- ! valóan teljesen azonos a francia állás- ! ponttal. ni rejlik UtTtner MHa isögMí? \ A külpolitikai élet másik eseménye a szovjetorosz külpolitika vezetésében történt változás, amivel kapcsolatban még mindig nem lehet teljesen tisztán látni. Nem szenved azonban kétséget, hogy Litvinov bukásának politikai és nem személyi okai voltak. Az is két­ségtelen, hogy Litvinov hitkása a kül­föld számára teljesen váratlanul kö= vetkezett be, sőt Szovjetoroszország sokat szereplő londoni nagykövete, , Maisky is meglepetéssel értesült róla egy bankett folyamán. Most az a kér­dés, hogy mitt rejteget ez a változás. Pontos fölvilágositás még mindig nem érkezett róla Moszkvából, nagy politi­kai központokban túlnyomóan meg­nyilvánuló vélemény szerint azonban a nyugati hatalmakkal való megegye­zés irányzata rendült meg Moszkvá­ban Litvinov bukásával? Szovjetorosz részről ugyan azt válaszolják az orosz külpolitika megváltozásával kapcsolat­ban elterjedt hírekre, hogy a Szovjet­unió nem olyan állam, amely „szemé­lyi politikát“ folytat. Csak egyetlen politikai irányvonalat ismer: azt, amit a kormány és a párt határoz meg. Mégis emlékeztetnek arra, hogy a kom­munista párt legutóbbi kongresszusán Sztálin azzal vádolta meg a demokrá­ciákat, hogy megpróbálták Szovjet- Oroszországot és Németországot egy­másra uszítani, nehézségeik ily módon való megoldására. Másrészt lehetsé­gesnek mondják azt is, hogy Francia- ország és Anglia nem találták elfogad­hatóknak a szovjetek feltételeit a „tá­madó“ elleni együttműködésre. Litvi­nov München után meghatalmazást kapott még egy próbálkozásra a kol­lektiv biztonsági politikával, de az eredmény nem volt kielégítő és lemon­dott. I SZTÁLIN MAGA VESZI KE­ZÉBE A MOSZKVAI KÜLPO­LITIKA VEZETÉSÉT Mindez azonban nem változtat a té' nyen, hogy Anglia törekvése, mely Szov- jetoraszországot is be akarja vonni a pa- ranc.suráírni államokkal szemben össze­hozni akart frontba., IJtvinov bukásával alighanem súlyos sebet kapott. A szovjet- otrosz külpolitikái vezetésével megbízott MoHö'lPv n épb i ztos- taná csőin öl; rőt az a Mr, hogy inkább az elszigetelődés hive. Mololtov különben teljesen tájékozatlan­nak látszik külügyi kérdésekben és meg­bízatása azt jelenti., hogy Sztálin maga kívánja kezébe venni a szovjetorosz külpolitika irányítását is. Az Ankarában tárgyaló Potemkin helyet­tes népbiztos állása, hir szerint, nem ren­dült meg. Ez annyit jelentene, bogy a Litvinov áhlallí követett politikában sem történt gyökeres változás. Egy .Ankará­ból' érkező Rador-távirat szerint azonban a török fővárlos politikai köreiben azt hi­szik. bogy Litvinov és Potemkin között is nézeteltérések voltak a Szovjetoroszor­szág álltait követendő biztonsági politika kérdésében. A londoni „Daily Telegraph“ egy moszkvai magán jelentés alapján azt hiszi, bogy Litvinov termen ellátásával Sztá­lin drákói eszközökhöz folyamod ott, ama­nete az a célja, hogy a Franciaország és Angliával folytatott tárgyalások lassú me­nete helyett, gyorsain kényszerítse ki a nyugati balta Imáktól Szovjetoroszország követeléseit Ezekkel a kommentárokkal ellenié [ben, a varsói sajtó viszont, amint a Rad or jelenti, ugv értesül, hogy a meg­bukott külügyi népbiztos túlságosan ra­gaszkodott a koEeküv biztonság elvéhez és visszautasító magatartást mutatott az Angliával kötendő kétoldalit szerződés ter­vével szemben, amit Londonból kívánnak és Szintűn is helyesel- Li'tvinovot ezért főleg katonai körökben bírálták hevesen s azzal' vádbbák, hagy szabotálja a nyu­gati haita’Jmiaikíkal megkezdett tárgy állá so­kat. Egy Parisból ma reggel érkező Ra- dor-távirat francia pakttkat körökben ki­alakult vélemény alapján, szintén kétség­bevonja a fent* magyarázatokat és azt hangoz balt ja., bogy Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos vissza vonulás a egyál­talán nem jelenti Szovjetoroszország küh poiitíkai vonalvezetésének megváltoztatá­sát is. Nfimcl-oiisi fárggatósoh fozakolaszországban A külpolitika jelentős eseményének ké­szül Ribbentrop német birodalmi külügy­miniszter és Ciano olaez külügyminiszter úszakolaszországban holnap történő talál­kozása. Meglepő módon Északolaszország- bai utazott a mai napon Gö'ring marsall is, bár hivatalos jelentések nem említik, hogy szintén részt akarnia venni a két fcüüigy- m ín ifiéit er tanácskozásán. Egy berlini Ra- dor-jel-elés szerint azonban a német saj­tónak ezzel a találkozással kapcsolatos cik­kei azt a benyomást keltik, hogy a Béniin —Rómortengely a 'demokrata hatalmak küTpolitiíkiai akciójával szemben újra nagy­arányú eiben! ám adásra készül áttérni. Ugyancsak ezzel kapcsolatiban tokiói kerü­lő utón az a hir is forgalomba került, hogy a Németország és Olaszország kö- zötitá baráti viszonyt közelebbről formális katonai szövetséggé alakítják át. Tokióból jelenitiik azt is, hogy Árka japán külügy­miniszter tegnap fogadta Németország és Olaszország nagykövetek és közölte ve­lük, hogy Japán hajlandó a két hatalom­mal katonai együttműködésre szovjetorosz támadás esetén, ezt a hajlandóságát azon-, ban. nem terjesztheti ki egy, a demokrata hatalnaak ellen irányuló szélesebb szövet­séggé. A tokiói kormánynak ez az állás­foglalása- állítólag magának a japán csá­szárnak kívánságára ‘történt. A nap följegyzésre érdemes külpolitikai hirti közé tartozik a berlini jelentés, amely szerinti Németország és Lettország között eredményes tárgyalások folynak egy köb csönös mi£>gne(mtámadási szerződés érdé- - kében és hogy ugyanilyen tárgyalások in­dultaik Németország és Észtország közötti is. Másik érdeíkes külpolitikai hir, hogy a® angol kormány pozsonyi képviselője révért tegnap tudatna a szlovák kormánnyal!, hogy Anglia „de facto“ elismeri az újon-, nan, alakult Szlovákiát. MA DÉLBEN 12 ÓRAKOR BE­SZÉL BECK LENGYEL' KÜL­ÜGYMINISZTER l VARSÓ, május 5- (Ratdbr.) Hivatalo­sam jelentük., hagy az országgyűlés pén­tek déli 12 órakor kezdődő ülését, me­lyen Beck külügyminiszter beszélni fog, valamennyi lengyel rádióállomás közve­títi. Beák beszédét az amerikai leadok is közvetítik • Több európai ország lengyel nyelvien fogja továbbítani a beszédet' Á 30 perces beszéd angol szövegét vafcr meümyi lengyel rádióállomás 1 óraikor, á rövidhullámú áldomások 1 óra 45 pere­kor közvetítik. Beck kijelentéseit franciái nyelven valamennyi francia és magyar rá dióét tornás is közvetíti. A beszéd né', met szövegét 1 óra« 30 perckor adják. ' LONDON. (Radar.) A „Fmamcral Ti­mes“ nem hiszi, bogy Lengyelország politikája olyan természetű legyen, am! nézefceáibérésetket váltana ki London és Varsó között. Beck kijelenti: Lengyelor­szág nem hajolhat meg erőszak, vagy, megfélemlítés előtt és nem bizhat jogai fenntartásában egyedüli Németország Ígé­retei alapján. Ezzel szemben kormánya kész egyenlő felek alapján tárgyalni. NAGYARÁNYÚ CSAPATSZÁL­LITÁSOK A LENGYEL HATÁR MENTÉN BUCUREŞTI, május 5. A ,,Opiiala“ berlini távirati» szerint április 27-toí május i'ig több Lengyelország tolié vezető OI" száguton beszüntették a magánközkke- désL A pékmiihelyek utasítási kaptak, hogy kény ér tart allékról gondoskodjanak. Április 29—30. éjszakáján nagyarányú csapa íszáUüásök történtek. A lengyel ha­tár felé 500 ezer katonát száillitotitak a cseh—morva protektorátus terüld érői. ÚJABB NÉMETELLENES LEN­GYEL KILENGÉSEKRŐL AD­NAK HIRT BERLINBŐL 1 BERLIN, május 5. (Rador). A E)NB ügynökség jelen*ésa szerint a felsősziléziai Bismarckhiiöteben több lengyel erőszak­kal behatod:' a helyi népkönyvtárba, me' Ivet megrongált és «a kötetek egyrészét miagával vitte. Kactovicban betörték ® „Katovitaer“ Zeitung“ cimü német lap szerkesztőségének ablakait. Több más E!- sŐBziiiéziai helységből hasonló történéseket jelentenek, melyeket német tulajdonok, vagy németek által lakott lakások ellen követlek cd. A DNB'ügvnökség úgy érté­sük. hogy a lengyel rendőri hatóságok a „Kbtovitzer Zeitung“. „Obersch'lesiscber Kurier“ és „Aufbruch“ cimü német la­poknak meg“Itorták, hogy példányaikat k i r a kot b a helyezzék. (Cikkünk folytatása az utó.só oldalon/ É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom