Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-28 / 120. szám

1939 május 28. ellenzék ii wm negfelenf a városi adókról es illetékekről szóló szokáiurendeiet Uj illetékek tömegéi léptébe éleibe a rendelet.. * Illetékei keil fizetni a lakások, a cégtáblák, a temetések és a cselédek után I« közlemény KOLOZSVÁR, május 27. A városi hivatalos lap tegnap megjelent legújabb száma közli a város pénzügyi osztálya által a városi adók és illetékek ki' vetésére és behajtására vonatkozó szabály rendeletet, melyet a szamosi királyi hely­tartóság jóváhagyott és így ‘törvényerőre emelkedett. Miután a május elsején kez­dődő városi adók és illetékek kivetését az •egyes adókivető bizottságok ez alapo-n hajtják végre, a polgárság tájékoztatása ér­dekében közöljük a szabályrendele.tnek ál­talános vonatkozású rendelkezések. A szabályrendelet öt fejezetre oszlik és száz szakaszt foglal magában. Az I. fejezet, azokat az adókat sorolja fel, amelyeket a pénzügyigazgatóság hajt be és amelynek bizonyos százalékát adó- megtérités dm én később a városnak ki­fizet. Mezőgazdasági adók A II. fejezet a mezőgazdasági adók be-' hajtását szabályozza. Eszerint a mezőgazda- sági ingatlanok jövedelmének 19 százaléka* a bérbeadott mezőgazdasági Inga liánok jö­vedelmének 20 százaléka, a 'távollévők in­gatlan jövedelmének 37 százaléka, a kiter­melés ailalt álló erdők jövedelmének 20 százaléka, a fűrészárut termelő erdők jö­vedelmének 28 százaléka, mezőgazdasági adó címen a várost illeti. Az »e» cimen be­hajtott adók 50 százalékát a városi tanács a királyi helytartóság rendelkezésére bo­csátja. Községi illetékek A szabályrendelet III. részének I. fejezete öOirolja fel a községi adókat. Esősorban azokat a' helységeket sorolja fel, amelyek .30, illetve 10 százalékos bérérték alá esnek. Az ötödik paragrafus szerint; azok a kis­iparosok, akik iparukat egy szoba konyhá­nál nem nagyobb helyiségben gyakorolják, mentesek a bérérték adó fizetésének köte­lezettsége alól s csak annyi bérérték adót fizetnek, mint a többi bérlők, mert, eltérve >az eldigi gyakorlattól, ez évben nemcsak a ikereskedelmi célokat szolgáló helyiségek bérlői fizetnek bérérfékadót, hanem az összes albérlők éspedig a bérérték 5 száza­lékát, ennyit» fizetnek az iparosok is. Be nem épített területinek bérérték adója a jövedelem 10 százaléka. Ez alól kivétek csak azok '» be nem épített ingatlanok ké­peznek, amelyek <a város olyan külső lerüí- íetiara fekszenek, 'ahol semmi építkezés nincs. Benemépitett területnek minősíti a szabályrendelet azokat az ingatlanokat, ■amelyeken egyáltalán nincs, vagy ha van, csak ideiglenes jellegű épület van. A 8. szakasz, mint előbb 1« említet­tük, leszögezi, hogy ebben az évben min­den bérlő évi bérösszegének 5 százalékát odóba köteles fizetni, kivételt képeznek azok a bérlők, akiknek évi bérösszege a 8000 leje nem haladja meg. Temetkezési illetékek A szabályrendelet 9. szakasza a temet­kezési illetékeket sorolja fel és megálkipiib- ja, hogy úgynevezett fényűző temetéseknek 3000, elsőosztályu temetéseknek 1000 lej, másodosztályú temetésnek 500 lej, harma­dik osztályú temetésnek pedig 50 lej az il­letéke. Mindjárt körül is írja a szabály- rendelet a temetések osztályozását is. — Fényűző temetés az, amelynél az elhunytat hat lóval és érckoporsóval, e'sőoszitályu te­metés az, ahol négy lóval és tötgyfakopor- sóva!, másodosztályú az, ahol két lóval és fenyőkoporsóban viszik az elhunytat a te­metőbe, harmadosztályú temetés az, ami­kor a haló ti tat gyászkocsi nélküli viszik a temetőbe. — Ilyen temetés tudvale­vőleg nincs és igy 50 lej illetéket keU fizessen temetési illették címen a városnak a legszegényebb halott hozzátartozója is. A városi szabályrendelet luxustemetés­nek minősiti az összes rituális temetéseket, ame’yeknél a temetést végző egyesület 'leg­alább 10.000 lejt, elsőosztályunak azokat a temetéseket, amelyeknél legkevesebb 6000 lejt, 9 másodosztályunknak, amelyeknél leg­kevesebb 3000 lejt és harm a doöz iá ly u-ak- nak azokat, amelyek után 3000-nél keve­sebb illetéket szednek be. Mentesek a te­metési ileték fizetése alól azok a temetések, amelyeket szegénységi bizonyítvány alp­ján, vagy a városi tanács, vagy a zsidó te- met'kezéeii egyesületek végeznek eh Cégtáblaadók Air. szakasz a cégtáblaadókat állapítja meg. Ezt az adót a cégtábla fizetés kötele­zettsége alá eső vállalat- évi bérétől teszi függővé. Húszezer lej bérösszegig 100 lej, 50.000 lej összegig 200 lej, 100.000 lej bérösszegig 500 lej, 200.000 lej bérösszegig 800 lej, 300.000 lej bérösszegig 1000 fej és 500.000 lejen felüli üzleteknél 2000 lej a cégtáblaadó. A szabadfog1 alkozásuak (ügy­védek, orvosok, mérnökök) évi 300 lej cég- táb'a'adót fizetnek. Homályos és magyarázatra szorul a ii' szakasz 8. bekezdése, amely az. idegennyel­vü cégtáblák adóját a rendes adó nyolc; szo.rosában. állapitjia meg. ,,Idegen nyelv“- rői beszél ez a szakasz s minthogy az aradi törvényszék kimondotta, hogy a kisebb­ségi nyelven készült cégtáblák nem idegen nyelvűek, igy nem tudjuk, hogy a sza­bályrendelet milyen cégtáblára gondol, mert az állam nyelvén kivüt Kolozsváron csak kisebbségi nyelven vannak megszöve­gezve a cégtáblák. A cselédadó A 12. szakasz a cseíédadót állapítja meg. Eszerint bármilyen cimen alkalmazott férfi, vagy női cse'-éd éjjeli őr, portás, expeditor, illetőleg mindazok után, akik a cselédtör­vényben fel vannak sorolva, évenként és személyenként 180 lej adót. kell fizetni. Nem fizetnek cseíédadót természetesen a közintézmények, jótékony intézmények és a mezőgazdasági alkalmazottak. (Folytatjuk.) GRAND HOTEL REX MAMAIA MEGNYITÁSA 1939. fUNSUS 15.ÉSL FELVILÁGOSÍTÁST NYÚJT ÉS INTÉZ­SZOBÁK FENNTARTÁSÁRÓL KED1K. BUCUREŞTI KÖZPONT: STR. DOAMNEI I. SZÁM ALATT. — TELEFON 6-1640. Hadat üzentek a newyorki erköfcsligák a világ­kíállilas meztelen táncosnőinek Számit zik "2 a meztelenségei a világkiállításról ? — Érdekes vita a rendezőség és az erhölcsUgáh között NEWYORK, május 27. Beszámoltak az összes világlapok arról, hioigy a newyorki világkiállítás valóságos paradicsiomia lesz a szép nőknek, akik mint meztelen táncosnők, trikós szépség- királynők és Vénuszok fogják a kiállí­tásra csábítani az embereket. Egész sor ilyen atrakciót vett tervbe a kiállítás ren­dezősége, de ugylátszik ez nem fog olyan simán menni, mint ahogy a szenzációt hajhászó kiállitásrendezők elképzelték. Hetek óta valóságos harc fcigik a kiál­lítás rendezői és a newgorki erkölcscső­szök közölt. A szenvedélyes vitába bele­szólnak a nagy lapok vezércikkírói is, de rajtuk kívül izgatott olvasók elárasztják levelekkel a lapok szerkesztőségeit. Akö­rül folyik a vita, hogy mi legyen a ha­tára a kiállítás meztelen látványosságai­nak. , Ragadós az eddigi példa A newyorki viilógk'iállitás magánváll®!- kozás, de anyagi és erkölcsi támiogalás- sál résztvesz benne az állam és a város is. Az a vélemény Amerikában, hogy ott, mint a csikágói kiállításon is, nem az dönti el a sikert, hogy a vásár mit nyújt mű­vészi, néprajzi és technikai csodákban, hanem, hogy mit nyujt a sokmillió láto­gatónak meztelenségben. A csikágói kiál­lítás bebizonyít olt a ezt. Nem egy mezte­len táncosnő került bíróság elé, mert megbotránkoztatta a nézőt. Jellemző az amerikai mentalitásra, hogy bíró nem ítélte cl az amugyis hírhedt táncosnőt, hanem visszaküldte a kiállításra azzal az atyai tanáccsal, hogy igyekezzék megjavulni. így az történt, hogy a bírói ítélet való­sággal szentesítette mindazit a merészsé­get, amelyet a kiállítás rendezői eleinte b átortalanivl p rób á 1 gat fia k. Ezek a látványosságok olyan meré­szek, hogy mellettük a párisi Moidin Rouge mutatványai derűs gyermeki szó­rakozásnak tűnnek fel. A csikágói jó pél­da után a sanfranciskói kiállítás is átvet­te a hasonló látványosságokat és ezek íz­léstelenségben és merészségben egyálta­lán nem maradtak el a csikágói mögött. E^ek után természetesen a newyorki világkiállítás rendezősége túl akart tenni minden eddig látott meztelen produkció­nál- Ezért felháborodva tiltakoznak az ellen, hogy éppen az ő kiállitásukiajl], amely a legnagyobb méretű eddigi ame­rikai látványosság, akarják erkölcsren- dészebHeg megszigorítani. Óriás összege­ket költöttek eddig is különböző táncos­nő-csoportok szerződtetésére, akik raffi- nált meztelenségükké! teszik borsossá a különböző atrakciókat. Közbelépnek az erkölcsligák Az amerikai erkö'lcsligák és a Neiv- york Egyházainak Szövetsége felemelték tiltakozó szavukat a tervezett látványos­ságok eden és kijelentették, hogy nem szabad ® világkiállítás területén olyasmi bemutatni, ami ronthatja a vásár erköl­csi színvonalát. A kiállító« vezetőinek az Qtz álláspontja, hogy kitartanak prog­ramjuk mellett és La Guardia polgár­mester bizalmasai előtt ugv nyilatkozott, hogy nem hajlandó engedlményeket ten­ni erkölcsi tekintetben és hogy a rendőr­ség kérlelhetetlenül eljár a közszemér­met megbotránkoztató attrakciók ellen. Az egyik híres newyorki újságíró, W. Pegler azt írja, hogy Newyork városa nem tűrheti, hogy a kiállítást látogató gyere­kek és lisztes családanyák uton-utfélen olyasmit lássanak, ami sérti minden jóizlé- sü ember erkölcsi felfogását. A vila még 'írem doh el. Egyelőre azok a táncosnők, akiknek egyetlen kosztümje néhány fehér galamb, vagy a lasszózó kó* 'rista'ányok, akiknek egyetlen öltözete egy öv és egy óriáis cowboy-kalap, háborítat­lanul készülődnek mutatványaikra, de 3 jelek azt mutatják, hogy ezek u ,.művész­nők“ csak bizonyos korlátok közönt mu­togathatják bájaikat a kiállítás közönségé' nek. UJ KÖNYVEK Zsarátnokot dobott az Úr Egry Irén regénye A világtörténelem legbonyolultabb korát varázsolja elénk, a szerző. Kapisztrán János és Hunyadi János évtizedei, a török, az olasz s a magyar élet tragikusam, zajos vi­lágtörténelmi képei s a hatalma tetőpont­ján összeomló török-világ színes jelenetei vonulnak el az olvasó előtt. Olyan ez a könyv, mint egy színes áJom. Az »elején a török hárem éleiének csendes, bájos idülje, a végén a nándorfehérvári ütközet dörgő égzengése $ közbül szerzetesi rajongások, izzó szerelmek, középkori kegyetlenségek» édes naivitások. Három hatalmas szobor mered e »tarka képek közül az égnek: a Kapisztrán Jánosé, a Hunyadi Jánosé és a fiatal Mohamed szultáné. Á keresztény áhí­tat és lendület, a magyar erő s a török anyagiasság szobrai ezek az alakok s mel­lettük é« körülöttük az ő híveik: hulló fér­fiak, szenvedésbein, vo-nagíó nők. De min­dent: a szobrokat s a mellékalakokat is me­legre füti reális emberségük, szivük dobog, szemük szemünkbe villain s kezünkben érez­zük 'kézszoritáöukat. Ünnepi hangulatba ringat ez- a szép könyv, de egy kiihő okból is. Amikor elolvastuk s megtudtuk, hogy szerzője fia­tal ieány, aki közelebb van a húszhoz, mint a harminchoz, megnyugodva gondolunk ar­ra, hogy mégsem olyan kilátástalan a mai fiatalság jövője. íme egy mai fiatal! A -tu- ţ lajdon tehetségét megbecsülve, elmerült a ’ történelmi irodalom tengerébe — valóságos í könyvtárt kellett e »könyvéhez összeolvas­nia — úgy látszik, tanulgatta »a török nyel­vet ig és annyi gyönyörűt gyűjtött össze e tenger mélyén, hogy belőle értékes gyöngy­sor alakult ki: a magyar történeti regény­irodalom egyik legfrissebb és legértékesebb darabja. Ára fűzve 132 lej, kötve 216 lej. Kapható minden könyvkereskedésben. ' Cronin s Eií latsak a csillagok J3gy politikai kalandos? karrierje Eredetileg egy kis bányatelepről indul el, még a háború előtti években. Minden­áron érvényesülni! — Ez a jelszava. Minden kellékkel rendelkezik. Csinos fiú, behízelgő modora van, erőszakos — nemcsak o. pályáján, de ami ugyancsak ■nem mellékes: nőkkel szemben is — és iegfőként nincsenek gátlásai. Persze csakhamar leveti a munkásru­hát, ,,társadalmi ember“ lesz és a régi „kis nő“ he'yett a hatalmas gyár vezérigazgató­jának felesége felé gravitai. Itt érzi a »»nagy sanszot“, az elhanyagolt, előkelő nő mö­gött látja a fantáziát. Nem téved, mint ahogy az efajt-a ember csalhatatlan is a megérzéseiben. A nő nyit­ja meg előtte a karrier utjának utolsó ka­puit és Joe Gowün, az óriási municiógyár •teljhatalmú vezére, srapnellgyártó, siberek és csaló hadseregszálHtók cinkostársa, pat- rónusa lesz. A tömegek őszinte hazafias érzése, meg •a háború demoralizáló ereje, az egész Eu­rópát fojtogató gazdasági krízis, mind- mind neki kedvez. Joe a pacifistákkal szemben militarista, az aggodalmaskodók­kal szemben hullahegyeken keresztül is l)eiB- kes optimista. A háború befejezése után» csak természe­tes, hogy a közélet dobogóján ágál, első­nek hirdeti az ,,uj házasságot“, konzerva­tívabb a legkonzervatívabbnál és két ma­rékkai vájkál az 1920 utáni ideológiákban. Joe Gowlland, Cronin uj regényének hőse. igy nő ki közéleti típussá a háború utáni Európa politikai tényezőjévé. A „Réztábla a kapu alatt“ példátlan si­kerű írója uj, hatalmas regényében „Ezt látják a csillagokéban a háborús és a há­ború utáni Európa kegyetlen keresztmet­szetéi; mutatja meg utánozhatatlnnuil bravú­ros irói eszközeivel, ami egyben magyará­zatául szolgál annak az óriási sikernek is, nmey Cronin ezt a regényét egyrészt po­litikai körökben, de másrészt irodalmi és olvasói körökben, megjelenésének pillana­tától kezdve, végigkísérte. Dante kiadás. Terjedelme SSo oldal. Ára fűzve 314 lei, egészvászon kötésben 414 Ej. Kapható minden könyvkereskedésben. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciuj. ' Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom