Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-28 / 120. szám

1939 május 2 S. ELLENZÉK _<* Beszélgetés Manninger Vilmos prolesz- szorrat Budapest legszebb primulái kozott rákról, hormonról és a megvál­tozott orvostudomány BUDAPEST, május hó. Manninger professzor csendes zug­ligeti villájába egy olasz könyvet is kézbesített a posta. La Marcia trióm- fale della chirurgia, ez a könyv cinie, olasz fordítása a professzor tavaly megjelent nagy feltűnést keltett köny­vének, a Sebészei diadalutjának. Tavaly ünnepelte negyvenéves dok- íorságát Manninger professzor. Ezek­ről beszéltünk ma reggel az árnyékos terraszon a zugligeti villában, amely messze környéken hires arról, hogy itt nyilnak Budapest legszebb primulái. I „VIRÁGOKKAL ÉS KÖNYVEK­KEL JÁTSZOM“ A beszélgetés, amely tulajdonképen az orvostudományról folyt, ezekkel a sokszínű, kedves primulákkal kezdő­dött: I — Mendel öröklési törvényéből in­dultam ki a primulák tenyésztésénél — mondotta Manninger professzor. — Az ö törvényeit használtam fel, hogy uj színeket, uj fajtákat hozzak a primu­lákból. Mesterséges kereszteződések­kel sok minden érdekeset találtam. Most egyszerre, sziniíe robbanássze­rűen nyíltak ki a kertben a virágok, a hideg március nagyon hátráltatta fej­lődésüket. jManninger professzor nagyon sokat olvas a zugligeti villában. Főleg orvos­tudományt, de irodalmat is. — Most akarom pótolni azt, amire negyvenéves közszolgálatom alatt nem futott idő. Látja, most szabad időmben ilyenekkel játszom, virágokkal és könyvekkel. I NEGYVEN ÉV UJ ORVOSTU­DOMÁNYA Ä negyven évről kérdeztem most Manninger professzort. Kicsit gondol­kozik, mielőtt válaszolna: l — Ez aiatt a negyven év alatt egé­szen uj orvostudomány fejlődött ki. Mióta bevonta munkájába a természet­tudomány módszereit, diagnosztikai, korfejlődési szempontból és az emberi szervezet megismerése szempontjából óriási haladást értünk el. Ezeket az eredményeket az orvostudomány ma már a gyakorlatban is tökéletesen tud­ja hasznosítani. — Például melyik betegségen látszik1 ez legjobban? v — Itt vannak az összes fertőző be­tegségek. A prevenció ma már olyan fejlett, hogy rendkívül erős mértékben esett vissza ezeknek a fertőző beteg­ségeknek halálozási arányszáma. > I A RÁK Manninger professzor közszolgálatá­nak utolsó éveit Budapest rádiumkór­házának fejlesztésévé! és megszer­vezésével töltötte. Sebészi pályájának ezekben az éveiben állandóan a legfé­lelmetesebb modern betegséggel, a rák­kal foglalkozott. — Jobb erről nem beszélni — mond­ja a professzor. — A legnehezebb or­vostudományi kérdés ma ez. Azonban tévedés azt hinni, hogy a rák modern betegség. Amióta ember van, mindig volt rák, sőt az állatoknak is egyik legáltalánosabb betegsége. Csak évti­zedekkel ezelőtt nagyon keveset tud­tunk erről. Az állatokat az ember ál­talában olyan korban pusztította el, amikor még nem fejlődhetett ki náluk a rák. A háború alatt azután az angol vágóhidakra öreg ir teheneket hoztak nagy mennyiségben. Erre csak úgy ke­rülhetett sor, hogy háború volt és szükség volt minden ennivalóra. Meg­lepetéssel állapították meg, hogy ezek az öreg tehenek milyen nagy százalék­ban rákosak. Azután itt vannak a ma­darak. Ezek is elég nagy számban rá­] kos daganatokban szenvednek. i — Minderről nem tudtunk azelőtt és nem ismertük fel az embereken ke­letkező rákos daganatokat sem. A diag­nosztika csak azóta fejlődött ki, ami­óta rendszeres boncolás van. Viszont tévedés azt hinni, hogy a rák az utolsó esztendőkben szaporodott. Ellenkező­leg: nagy városokban, ahol rendszeres statisztikák vannak, meg lehet állapí­tani, hogy az utolsó évtizedekben a hatvanéves, korig történő rákhalálozá sok száma erősen visszaesett. — Számszerűen azért mégis sok a rák, azért, mert az emberi életkor ki­tolódott, több ember éri meg az öreg­kort és közülük természetesen többen is betegednek meg. meri tubus K O L Y N O S kétszer annyi ideig tart. KOLYNOS tudományos ta­pasztalatok alapján készített olyan koncentrált fogkrém, amelynek alkotóelemei nem tartalmaznak vizet, sem más felesleges és ártalmas anya­gokat. Egy centiméter n/i ebből a koncentrált fogkrém­ből száraz kefére kenve elegendő fogai épségének és- TEGYE RAGYOGÓVÁ tMl MOSOLYÁT KOLYNOS ÁLTAL ragyogásának megőrzésére. Tegyen még ma kísérletet Koíynos-izal és tapasztalni fogja Kolynos legjobban tisztit^ Kolynos nem tartalmaz var#, izgató sem sz i o t e I e n i t fa­anyagot. Kolynos a leggarda^s-á^ gosabb. TAKARÉKOSKODJON ^ VEGYEN NAGY TUBUS' Öregebbek lesznek az emberek — A csecsemőhalandóság erősen [ csökken, a fertőző betegségek okozta fiatalkori halálozások száma nagyon visszament, igy az emberek öregebbek lesznek. Annak ellenére, hogy viszont más' betegségek éppen 40 és 60 év közt szednek sok áldozatot. Ilyen a szívbaj, amelynek megszaporodása összefügg azzal az állandó feszültséggel, amely­ben a modern ember él. — Milyen irányban halad most a rákkutatás? i — A jövő szempontjából a legíonto sabb azoknak a feltételeknek fokozot­tabb kikapcsolása, amelyek a rák ke­letkezéséhez vezetnek, vagy erősen hozzájárulnak. Bizonyos ipari foglal­kozásokkal járó rákképződés, a rönt­gen- és rádiumokozta rák majdnem tel­jesen eltűnt, éppen azért, mert a rák­képződésnek ezeket a feltételeit sike­rült megállapítani és igy meg lehetett találni a védekezés eszközeit. — Egyáltalában a jövő fejlődése ott lesz a legnagyobb, ahol sikerül az em­beri szervezet mechanizmusába jobban beavatkozni. Ilyen a vészes vérsze­génység, a cukorbaj, ahol a betegségek mechanizmusát az orvostudomány fel­ismerte és ennek következtében bele is tud nyúlni abba. — És a sebészetben? i A HORMON — Ma már sok műtétet, amely az­előtt nagyon komoly volt, veszély nél­kül meg lehet csinálni. Ezen a téren csak kisebb javításokról, tökéletesíté­sekről lehet szó. Most a fejlődés a szekréciós mirigyek működésének fel­ismerése felé halad. így volt néhány év­vel ezelőtt a vitaminnal. Csakhogy itt ezelőtt a vitaminnal. Csakhogy itt könnyebb volt a helyzet, mert egyfaj­ta vitamin elvonásával már nagy ered­ményeket lehet elérni és komoly ta­" *' ifi GJELENT 1 HERMES * KAST NYÁRI MENETRENDJE 3 2 Tartalma : Az állomások betii- l soros jegyzéke. Szállítási sza­■ bályzat. Személy és podgyász [ szállítási szabályok és vitel- j: dijak. Bérletjegyek. Wagons- l Lits szabályok és tarifák. — ; CFR vasutak menetrendje. ■ Magán vasutak menetrendje. - l Nemzetközi vasutak menet­it rendje. - Nemzetközi vasutak ’ térképe. - CFR autobuszme- \ netrend. Posta és távirati dij- ;• szabás. Fontosabb hetivásárok, j. CFR vasúthálózat térképe. — Áfa 40 !e;­Kapható az Ellenzék Lönyvoszááíyábaro Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Zsebkiadás ára 20 lej. Tel. 1199 PÜNKÖSDI ÉNEK Irta TAPSONY ENDRE „Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak ? Mi módon halljuk hát őket, ki-ki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk? Ap. csel. II. rész, 7—8. v. A Bábel-tornyát, akik épiték, az Ur haraggal szórta szerteszét. S egy nyelvükből, mely Istent feledett, kemény kezekkel kevert ezeret. Hányféle nép lett és hányféle szól... De Ur csak egy: a Nagy Mindenható, Ki hozzávágyó, égi álmot ad, de szétfosztja a Bábel-álmokat. Torony, fa, ember léleknélküli égretörését Ő ma sem tűri, de, kiket Jóság és egy Akarat tüzel, — pünkösdi uj, egy nyelvet ad: Éhes megérti, hogyha — szó helyett — nyújtod neki a karéj kenyeret, siró: kezed könnytörlő balzsamát, s didergőnek beszélnek a ruhák. Szenvedőnek, ha kötözöd sebét, rabnak — hulló lánc: a legszebb beszéd, letiprottnak, ha kezed emeli, páriának, ha sorsod emberi... Lélek csodája, pünkösdi csoda, úgy várunk Rád most, mint talán soha ! Erőd a régi, ma is teheted, ha akarod, megértsük nyelvedet. Bábel van újra, tornyot építünk, de, jaj, anyagja: önző kőszívűnk s téglái halma már Éggel dacol, mint Sineárban egykor valahol. Add, értsük meg, hogy tékozlók vagyunk, hogy balga álmok bóditják agyunk, ha nem nyújtjuk Feléd szivünk’, kezünk’ Lelkedből, hogy uj egy nyelvet vegyünk. Szent eszperántó, mit minden’ megért, sziveken szó ó, nyelviden beszéd, tüznyelv-csodája, nagy Vigasztaló, Te kezdj beszélni, hisz’ meddő a szól I pásztóiatokhoz lehet jutni, mig a hor- i monokról azt lehet mondani, hogy I majdnem minden sejtnek külön szek­réciós orgánuma van, egyik a másikba kapcsolódik, szóval sokkal nehezebb a helyzet. j KÉT ORVOSBETEGSÉG: A BO­TANIKA ÉS A MUZSIKA |Manninger professzor nyugdijbame- netele óta sem tud elszakadni hivatá­sától. — Ez nem olyan, mint valami hiva­tal, — mondja — nem lehet elszakad­ni tőle. Rggeltől másnap reggelig ben­ne van az ember, nincs hivatalos óra, nincs pihenő. Az ember áLlandó izga­lomban él a betegeiért. Ezért hal meg annyi orvos szívbajban. Annyi nyomo­rúságot és annyi bajt tát az orvos reg1' géltől estig, hogy kénytelen időnként mesterségesen kikapcsolódni. Ezért kertészkedem én és ezért lesz annyi orvos muzsikus. A botanika és a mn* zsika valóságos orvosbetegség. t I— Persze vannak szerencsés embe­rek is. Ezek úgy fogják fel a sebésze­tet, mint valami foglalkozást, hivatalt és igy kevésbé érzik az állandót ideg­őrlő hatását. Végül az orvosképzés ■ problémáiról beszélt Manninger professzor: — Ezen a téren is nagy feladatok várnak megoldásra. Elsősorban a szak­orvosok arányát kell csökkenteni. Ma Magyarországon például az a helyzet* hogy az orvosok hatvan százaléka szakorvos. Sok általános praxisu or­vost kell képezni, mert csak ezeket le­het elküldeni a falvakba. A kórházak, egyetemek és más közegészségügyi in­tézmények el tudnak helyezni annyi orvost, hogy azoknak megélhetése* biz­tosítva legyen addig, amig teljesen ki­tanulják az általános praxis minden ágát és elmehetnek a falvakba gyógyí­tani. I Manninger professzor az órájára néz, azután elindul az autóbuszhoz, ment bár nyugdíjba ment, mégis várja őt a munka most is. Gát György. A dicsőszentmártom katolikusok majá­lisa. A dlicsoszentmártoni katolikusok Ha­gyományos majálisát junlMs 4-én, vasárnap a „Három Diófa“ kei'the'Dyiségében ren­dezik meg. EGY NÉGYÉVES KISLEÁNY MEG­ÖLTE HÁROA1 HÓNAPOS HÚGÁT. Londonból jelentik: A kenti Petts- Woodban élő Malcolm Hewitt mérnök négyéves kisleánya különös módon megölte Sheila nevű háromhónapos kis húgát. A kisleány látta, hogy édesanyja cuclisüvegből tejjel eteti a gyermek- kocsiban fekvő csecsemőt. Egy óvat­lan pillanatban, mikor a két kisgyer­meket felügyelet nélkül kinnhagyták a kertben, a négyéves kisleány besza­ladt a konyhába, kihozott onnan egy forró vízzel telt üveget és megitatta vele a kisbabát. A gyermek az égési sebekbe belehalt. A megejtett vizsgá­lat szerint a felelősség a családnál al­kalmazott dajkát terheli, mivel egye­dül hagyta a gyermekeket. A kétségbe, esett szülők elhatározták, hogy soha­sem mondják meg kisleányuknak, mi­képpen halt meg a húga. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, - . > ^ ~ ^ v v , > f

Next

/
Oldalképek
Tartalom