Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-24 / 116. szám

km s ms SícrkesztSséj és kiadóhivatal: Cluj, Gdea Morilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str, I G Ducu No. 8 Fiókkiadó hivatal é$ könyvos2tá3y; P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GRÖIS LÁSZLÓ am Kiadótulajdonos: PALííAS k. T» Törvényszéki Kjsfcromozisi saim: 39. (Do*. Ti5* 1938. Tr,b. Gluj.) El Ófizetési árt*k: havonta 3o. negyedévre 240, félévre 4go egész évre 960 '-C LX ÚVTOLYAM, 116. SZÁM, SZERDA CLUJ, 19 3 9 MÁJUS 2 4. A német-olasz szövetségi szerződés legszorosabb együttműködést jelenti a két nép életterének bizto­sítása és béke fenntartása ügyében Hitler táviratváltása Victor Emanuel király és császárral és Musso- liniveL — ,,A világnak tudomásul kell vennie Németország és Olaszország felbonthatatlan egységét“. — A danzigi incidens elsimulását remélik------- ——Mi Oß m 11 --------­Az angol és banda külügyminiszterek tovább tárgyalnak Géniben Szovjetoroszország képviselőiével Tegnap Berlinben megtörtént a né- ! met—olasz politikai és katonai szerző 1 dés aláírása, mely, mint az alább kö- zölt pontokból látszik, eddig szinte 1 példátlan egységbe fogja össze a két i hatalom politikai, gazdasági és katonai j erejét. Az igy határozott pontokba j foglalt együttműködés végrehajtására f Németország és Olaszország a szokott créllyel készül s amint az olasz kii 1 politika publicisztikai főképviselője, yirginio Gayda írja, a szövetségi szer­ződéshez rövidesen még két uj egyez» ményt csatolnak, mely megállapítja, hogy háború esetén közös vezérkar fogja irányítani a ikét fél hadmüvele te it, kijelöli a katonai létszámot, mely- j nek elérésére a szerződő hatalmak ko» | telezik magukat, megszervezi a gazda ; sági együttműködést béke és háború ; esetére és ezenkívül leszögezi a két hatalom álláspontját a Földközi-tenger J és afrikai érdekszférák felosztása te» 1 kintetében. Ez az utóbbi megállapodás különösen érzékenyen érintheti az an gol—francia hatalmi csoportot, mely viszont fokozott buzgósággal igyekszik létrehozni a szovjetoroszokkal terve­zett megállapodást. Halifax és; Boncét külügyminiszterek ebben a kérdésben tegnap ismételten tárgyaltak Genfben Maisky szovjetorosz nagykövettel. A tárgyalások eredményéről semmit sem lehet tudni. A londoni „Daily Tele» graph“ jelentése szerint azonban a megegyezés; kilátásai jónak látszanak. Angol részről az említett lap szerint a következő indítványt tették: 1. Köl cs-önös segélynyújtási egyezmény Ang Ha, Franciaország és Szovjetoroszor» szá.g között; 2. egyezmény a három ország között, hogy támadás esetén se­gítséget nyújtanak a Németország szomszédságában levő bármelyik ál Iámnak; 3. ha Németország olyan nem közvetlen szomszédja ellen irányul a támadás, amelynek területi épsége a három hatalom bármelyikével közvet» len érdekösszeköttetésben áll, a hatal­mak megtanácskozzák állásfoglalásu j kát. Ez a megegy ezés automatikusan : ! működő védelmet biztosítana a megbe- j szélesekben eddig szereplő Lengyelor- j szág és Románián kívül Litvánia, Hol j Iandia, Belgium és Svájc számára is, I viszont Lettország, Észtország és ! Finnország elleni támadás esetén a vé* I delnri kötelezettség csak egy azonnal ösíszehivandó tanácskozáson elért meg- I egyezés után lépne életbe. Még nem ; lehet tudni, hogy erre az indítványra szovjetorosz részről mit felelnek. Maisky nagykövet, akihez az újság­írók kérdést intéztek, csak ennyit vá­laszolt: „Majd meglátjuk“. Hir szerint Franciaország és Törökország föltétle- i nül kívánják a Szovjetoroszországgal 1 való megegyezés létrehozását. A va- i sárnap Danzig területén történt véres incidens, ugylátszik, súlyosabb követ­kezmények nélkül fog elintéződni. Len- j gye! részről erélyes tiltakozással for­dultak a danzigi szenátushoz, mely Ígéretet tett, hogy a lengyel vámőrök ! biztonságáról gondoskodni fog. A százötvenmilliós német-olasz tömb A német—olasz szövetségi szerződés alá- 1 írásával kapcsolatban! Hitler vezér és (kan- j ce’.Ur üdvözlő 'távirátör váltót; Victor 1 E óraműéi oltasz király és császár rail és táv- j iratot küldött MuSsoliminek is. „Az egész világ be fogja látni — mondja táviratában Hitler —. hogy a Benin—Ró ma-tengely gyengítésére irányuló remények hiábava- !óak, Németország s Olaszország egyetlen, 150 mi 111 ás 'tömböt képez és ez a 150 mii' üó ember mindig együtt' fogja, megvédem a civilizáció szent örökségét, hogy bi>z*to- sitsa az igazságon 'felépülő békét“. Rib- bent rop és Ciano külügyminiszterek a szerződés aláírása után 'rövid rádióbeszé­de: mondottak. Ribbentrop szintén, azt hangoztatta, hogy Németország és Olasz- ország mosc már felbont hatatlan egységben •jelennek meg a világ előtt, melyniok tudo­másul keU azt vennie. A 150 milliónyi! né­met és olasz, barátaikkal együk: olyan tömböt alkotnak, mely legyőzhetetlen. — Ciáno gróf ugyancsak a két nép íjo mil- liiónyi munkása, polgára és katonájáról be­szélt, 'a lók közösen haladnak a jövő felé attól ív kívánságtól áthatva, hogy a legma­gasabb célt. a békét szolgálják, de el van­nak szánva arra is, hogy törhetetlen hatá­rozottsággal védelmezzék meg dlévüLbetet- len fogaikat. Parisban és Londonban különösen a szövetségi szerződés bevezetésének azt a részét emelik ki, mely hangoztatja, hogy Németország és Olaszország népe í a jövőben egymás oldalán és egyesült ' erővel lép fel életterének biztosítása I és a béke fenntartása érdekében. Az 1 A német-olasz szövetségi szerződés pontsai BERLIN, május 23. A Németország I és Olaszország között létrejött politi J kai és katonai szövetségről szóló ok­mány ünnepélyes aláírása tegnap dél» előtt a birodalmi kancellária uj palo» tájának nagy fogadótermében történt meg. A Rador által továbbított tudósi tás a következőkben számol be az ün­nepélyről: 1 Ribbentrop német és Ciano olasz J külügyminisztert 11 óra 6 perckor fo= 1 gadta Hitler kancellár, majd két perc j múlva a két külügymiraiszfter aláírta j a szövetségi okmányt. A szerződés alá» ; Írása néhány percet vett igénybe, mi- j után a két külügyminiszternek több j helyen kellett aláírnia nevét. Az olasz—német szövetségi okmány | aláírása alkalmából Hitler kancellár i Viktor Ernáiméi olasz királyhoz és csá­szárhoz táviratot intézett, melyre Vik­tor Emánuel király és császár meleg hangon válaszolt. A Führer a Dúcénak 1 is táviratot küldött, BERLIN, május 23. A kancellári palotában aláirt német—olasz politikai egyezmény a következő pontokból áll: 1. A szerződést kötő felek kötelezik magukat arra, hogy nyomban értesítik egymást a közös érdekeiket és az eu rópaí helyzetet érintő kérdésekről. 2. Abban az esetben, ha a szerződés: kötő felek bármelyikének érdekét a nemzetközi események veszélyeztet* nék, úgy haladéktalanul érintkezésbe lépnek egymással. Ha az egyik szerző­dő fél biztonságát fenyegetik, úgy a má­sik fél köteles teljes politikai és diplo­máciai segítséget nyújtani. 3. Ha a szerződéstkötö felek bárme» lyike más hatalmakkal háborús kon» fliktusba bonyolódna, a másik fél azon­nal tartozik segítségére sietni, teljes szárazföldi, tengeri és légi haderejével. |4. A két szerződéstkötö fél katonai és hadi gazdasági kapcsolatainak ál­landó kimélyitésén dolgozik, hogy adott esetben azonnal végre tudják hajtani a harmadik pontban vállalt kötelezett­séget. A két kormány értesíti egymást az egyezmény gyakorlati végrehajtásának intézkedéseiről. Ugyanakkor állandó bizottságot alakítanak, amelynek veze­tése a két külügyminiszter hatásköré­be tartozik. , 5. A szerződéstkötö felek már most kötelezik magukat arra, hogy fegyver- szünetet és békét csakis közös egyet­értéssel kötnek. 6. A szerződő felek a velük barátság­ban levő hatalmakkal levő kapcsolatok fenntartásában tekintettel lesznek egy­más érdekeire. 1 7. Jelen szerződés aláírásával egy­idejűleg életbe lép. A két szerződő fél egyetért abban, hogy a szerződés érvényességének tar­tamát tíz évben állapítják meg, ezen határidő lejártáról, vagy meghosszab­bításáról idejében értesítik egymást. A szerződés bevezetése kifejti, hogy a két állam a szövetségi és katonai egyezményt „a béke és életterük vé­delme jegyében“ köti meg. | „A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPA TÖRTÉNETÉNEK NEGYEDIK SZAKASZA“ Berlin május 23. VRador.) A Montag c. lap szerűit a német-olasz szövetségi szer­ződés megkötésével kezdetét vette <1 háború utáni r.nrópü történetének neqydik szakasza. Az első a vensniHosi beké; követte, a má­sodik az európai demokráciák parancs- uradmát jelentette, a harmadik a vtrsaü- Jesi rendszerből vx ó kiszabadulásunkban állott. „Ez a Saurvidék visszacsatolásá­val kezdődött és a Cseh—Morva-protek­torátus létrehozásával folytatódott, hála a< Führer erélyes eljárásának. Olaszország­ban ezt az időszakot Et’ópia és Albánia megszállása jellemzik. Ami a demokrata államokat üieti, azok egyre inkább rá­fértek a bekerítés'! politikára versaillesi diktatúrájuk helyreáilMsa érdekében. A i negyedik szakasz a német és olasz né- 1 peknek az egész Európa ügyének védel­mére és a összes európan népek tényté- ! ges szabadságára irányuló tevékenysé­géből áll“ — hangoztatta a tap. LENGYEL TILTAKOZÁS A DAN­ZIGI INCIDENS ELLEN VARSÓ, május 23. (Rador.) Lengyel- ország danzigi főbiztosa vasárnap két jegyzéket nyuj'tlott át a danzigi szená­tus elnökének a kalthofi incidensekkel kapcsolatban. Az első jegyzék igy foglalja össze a történteket: Amikor riasztó híreket kapott arról, hogy Kalthofban a len­gyel vámfelügyelöketi bántalmazták és a tömeg nem habozott fegyvert és pe» tárdákat használni, Perkovski helyet' ! tes lengyel kormánybiztos május 20»án közölte Siegmond danzigi szenátusi ta-. j nácsossal, hogy személyes látogatást ! tesz Kalthofban. Siegmund megkér- I dezte Perkovskit, nem kivánja-e magát i egy rendörtisztviselövel elkisértetni? I Perkovski belement ebbe, néhány perc í múlva azonban Siegmond felhívta tele- { ionon és közölte, hogy a danzigi rendőrségnek nincsen egyetlen rendelkezésre álló tisztvise­lője sem. j Perkovski figyelmeztette Siegmondot, hogy igy egymaga minden fedezet nél- , kiil kell menjen Kalthofba. 1 Perkovski két lengyel tisztviselő ki- ! séretében elindult és amikor megérke- i zett a kalthofi vámépület elé, észre» 1 vette, hogy annak ablakai he vannak törve. Perkovski és kísérői he akartak hatolni az épületbe de egy ember utiu- {Cikkünk folytatása az uto-so oldalon) élettér biztosításának hangsúlyozása ugyanis, angol és francia lapok sze rint, újabb német és olasz igények be jelentésével egyértelmű, aminek érde­kében a két szerződő fél egész politi­kai, gazdasági és katonai erejét latba veti. Ugyancsak föltünönek mondják a szerződésben az 5 = ik pontot, mely sze rint a felek már most kötelezik egy­mást, hogy közösen folytatott háború esetén fegyverszünetet és békét csak egymással teljes egyetértésben köthet nek. Erre, egészen a lehetséges hábo rut befejező békekötésig menő meg­egyezésre — írják az angol és francia lapok — a nyugati hatalmak részéröl szintén a legszorosabb együttműködés- sei fognak válaszolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom