Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-03 / 100. szám
I ám 3 ÎMS N ^ ■ s > 1 Î I Szerkesztőség; es kiadóhivatal: Cluj, .Oieu Moţilor 4. Telefon: ji—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 F:ókkiadóhivatal éj könyvosztály; P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. i’u Törvényszéki Ujstromoz^i szám: 39. (Doa. 38Ä/j 1938, Trb. Glujj Előfizetési ánsk: havonta Şa., nejedé vre 140, félévre 480 egész évre 960 k;, mbhbbbbbbshb gnaaMnHBMBWES sert— LX ÉVFOLYAM, 100. SZÁM. StiB53S22! 3S3X23^mS^3^jßSSaaSK3Bm SZERDA CLUJ, 1939 MÁJUS 3. I Fényes keretek küzütt ünnepelte meg az ország május elsejéi & Buemesiihen megtartották a szakmai céhek első kongresszusát. - Calmeseu miniszterid etnök és a kormány tagjai is megjelentek a kongresszuson. » Raíea munkaügyi miniszter nagy beszéd keretében ismertette az aj rezsim eredményes munkáját-T*V C 1 Calmeseu miniszterelnök; nagyszabású expozéja BUCUREŞTI, május 2. (Az Ellenzék iH jdküldött tudósítójától.) Fényes keretet' tek között ünnepelte meg május else- tej; ; jét az ország népe. A politikamentes kormány a „munka ünnepének“ rend- bi kívüli fontosságát külön is kihangsúlyozta. Ezen a napon tartották meg iS Bucurestiben a szakmai céhek első »! kongresszusát, amelyen •Calinescu Ar« nr :mand miniszterelnökkel élükön a kor- n: I mány tagjai is megjelentek. Ralea Mint, bail munkaügyi miniszter a munkásiá ság érdekében hozott reformjairól tar= Ji; íjtott beszámolójában leszögezte, hogy a munkásság örökre száműzte soraiból az áldatlan politikai viszályokat és egy- íz ségesen sorakozott a szakmai céhek zászlói alá. Nagyjelentőségű beszédek keretében fejtették ki az , Aro“ mozi fi : hatalmas termét zsúfolásig megtöltő J kiküldöttek előtt a céhek képviselőinek ünnepi szónokai isi, hogy uj szellem egészséges fejlődése váltotta fel a mult hibáit. Jól esett hallanunk, hogy külön is kiemelték a szó- t nokok: „az ország munkásai nemzetiségi és vallási különbség nélkül egyöntetűen dolgoznak a gazdasági fejlődés érdekében. Végül Calinescu minisz- terelnök tartott nagyszabású expozét. Rámutatott beszédében arra, hogy , nemcsak a megbecsülés és a szeretet hozta el az első szakmai kongresszusára, hanem személyesen akarta látni és megállapítani, hogy milyen hatást vál= tottak ki a munkásság körében az uj rezsim és a kormány intézkedései. ! A kongresszus mindvégig ünnepi hangulatban és őszinte lelkesedés je= .gyében zajlott le. Gyűlés után a kon- .gresszus résztvevői a királyi palota elé vonultak és Őfelsége II. Károly király előtt kifejezték hódolatukat. Az uralkodó és Mihály nagyvajda a királyi palota jobboldali szárnyának egyik ablakából nézték végig a felvonulást és felemelt kézzel köszönték meg a munkásság szeretetének impozáns megnyilvánulását. Érdekes és színes élmény volt jelenlenni ezen a kongresszuson. Elsősorban az a szónoki forma kapott meg, ahogyan Ralea munkaügyi miniszter tartotta beszámolóját eddigi munkájáról és jövendő tervéről. A fiatal és tetterős munkaügyi miniszter rövid és tömör mondatokban foglalta össze azokat a nagy eredményeket, amelyek gyökerében megváltoztatták a munkásság eddigi életét. Kerülte a fölösleges szónokiságokat. Tényeket sorakoztatott fel, amelyek önmaguk helyett beszéltek. Túl az újságírónak az eseményekkel szemben való köteles érdeklődésén, egyénileg is mindvégig lekötött la munkaügyi miniszter beszéde. Kiértett ebből a beszédből, hogy a minisiz- tér nem a kérkedés, hanem a munka igazi embere. Gondosan vigyázott arra, jhogy ne fárassza ki a közönséget, ami- j^pi éJ4rJ;e, hogy minden hallgatója megjegyezte fejtegetéseit. Köny- nyü felvázolni beszéde lényegesebb pontjait. A szakmai céhek megszervezése döntőjelentöségii változás a munkásság életében, amelyet a miniszter most már százszázalékosan az épitö munka szolgálatába állított. Gondoskodni kívánt az elaggott munkások sorsáról és ezért a társadalombiztosító CALINESCU miniszterelnök intézet keretében felállította a munkások nyugdíjintézetét. Törvényes ren = delkezésekkel biztosította a magám tisztviselők és munkások szabadság- idejét. Javítani kívánt a munkásság szociális helyzetén és ezért már az elmúlt évben 200 millió lejt fordított munkásotthonok és egyéb munkásintézmények létesítésére az eddigi tízpolitikai pártok jelszavai megzavarták. Hiányzott az egység a munkást ömegekr bők ami az egységes termelő munka rovására vehetett. Ahol tiz munkás összeült, ott már uj irányzatú csoport alakult, ami egészségtelenné itette az összesség állatért. Ennek a helyzetnek! ibarfchataztmsága végétté arra a munkaügyi minisztert, hogy megalakítsa a szakmai céheket, -amelyek politikám ntesian, íiszJtán az alkotó munka szolgálatában állanak. Ralea miniszter ezurtám felsorolta azokat a nagy eredményeket, amelyeket az uj rezsim megvalósított a munkásság érdekében. Elsősorban rámutalLottta) kötelező szaP badságról szóló intézkedésre, amelynek értelmében a vállalatok az összes munkásoknak és tisztviselőknek fizetéses szabadságot 'kötelesek ladwi. Kifejtetne az uj mun- kásbiztositási törvény jelentőségét, amely za elaggott munkásoknak nyugdijat biztosit. Rámutatott arra, hogy 01 kormány nagy összegeket fordít munkásotthonok és jóléti intézmények létesítésére. Az eddigi tízmillió helyett már az elmúlt évben is 200 millió lejt fordítottak erre a célra. Nagy 'lendületei hozott a munkásság életébe a „Munka és Jókedv“ mozgalom, amely 'lehetővé tette, hogy a munkások magánéletükben könnyen kielégíthessék kulturális igényeiket. — Mindezes- reformok mietgvalós Fásához Őfelsége II. Károly király igazi atyai jóakarattal adta meg támogatását. Őfelsége szivén viseli a munkáság érdekeit és a munkásság királya kivan lenni — mondotta szűnni nem akaró taps és éljenzés közben a munkaügyi miniszter. — A munkásság megbecsülése lényeges pont az uj rezsim programjában. Ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy a kongresz- szusoii megjelentek, a kormány tagjai és Calinescu miniszterelnök, akik a május elsejét az egész ország ünnepének tekintik. Ralea miniszter beszédét azzal fejezte be, hogy tovább folytatja a munkásság érdekében megkezdető munkáját, amelyhez a munkásság támogatását) kéri. A MUNKÁSSÁG ADOMÁNYA A NEMZETVÉDELMI ALAPRA Ralea miniszter beszéde után Gherman Eftimie a céhek nevében mondott beszédet. Utána G. Georgescu, a magántisztviselők képviselője tartott beszédeit, majd I. Theodorescu, az ipari munkások képviselője beszélt. Mindegyikük hangsúlyozta, hogy az ország munkásságai nemzetiségi és vaillási különbség nélkül egy tömegben sorakozik a ikormány célkitűzései me*Üé. Ezután I. Flureas olvasta fel a szakmai céhek kongresszusának határozioítj. javaslatát: kiflink folytatása az uU'lsó oldjon} millió helyett. Végül társadalmi téren is változásokat hozott a munkásság sorsába, mert a „Munka és Jókedv“ mozgalom utján előmozdította a munkástömegek kulturális fejlődését. Mindezekhez a reformokhoz megszerezte őfelsége teljes támogatását és jóindulatát. Hatásosan fejezte ki az uralkodó elgondolását a munkásreformokkal kapcsolatban: „őfelsége a munkásság királya óhajt lenni!“ A mult és jelen közötti különbségnek ékes bizonyítékát Calinescu miniszterelnök is kihangsúlyozta: „A régi, rejtekhelyeken meghúzódó május elseje helyett ma nyílt, felemelt homlokkal, szabadon ünnepli az ország munkássága a munka napját.“ Eredmények felsorakoztatása és uj idők szellemének kifejezője volt ez a májuselsejei ünnepség. Útjelző az ország életében. A hivatalos kormányzat együtt ünnepelt a nagy tömegekkel, amelyek a mindennapok robotja után érezhették, hogy az alkotó munka értékét és elismerését elsőrendű kötelességüknek tartják azok, akik ez ország sorsát intézik. A szakmai céhek kongresszusáról szóló beszámoló nemcsak újságcikk, hanem idézet az ország történelmének uj fejezetéből, ahol nem az egyéni érdekek, a politikai jelszavak és a hiábavaló versengések érvényesülnek, hanem a becsületest munkásnak nemzetiségi és vallási különbség nélkül való megbecsülése. Ezért marad mindvégig emlékezetes a mostani május elseje a romániai munkástömegek életében, mert most végre érezhették, hogy a május beköszöntése a munka maradéktalan ünnepe volt. A szakmai céhek első kongresszusáról az alábbiakban számolunk be: Megkezdődik a kongresszus Máju-s elsején, már ® kora reggeli órákban megkezdődött m munlkástömegiek felvonulása az „Aro“ mozi elé, ahova Ralea munkaügyi miniszter egybehívta az első szakmai kongresszust. A mozi bejárját fellobogózt-ák é-s a bejárattól a színpadig a mozi mindkét olldalánál az országőrök állottak sorfalat. A nemződ színül zászlókkal bevont színpad) közepén Őfelsége II. Károly király gyönyörű mellszobrát’ helyezték el. Már jóval tiz óra i&Lőtt zsúfolásig megtöltöttéöt a kiküldöttek a mozi földszinti és emeleti nézőterét. Az ország minden részéből nagyszámban jöttek el a magántisztviselői cé'hek és munkás- szakmák képviselői. Ott láttuk a népes kolozsvári küldöttségét is, amelyet a> Nenr zeli Újjászületés Frontjának egyenruháját viselő Strófa György vezetett. Valamivel io óra után. érkeztek meg a kormány tagiak A kiküldöttek lelkes tankokkal1 ünnepelték Calinescu Armaind minisziterelnör köt, R ele a Mihail munkaügyi minisztert, Ghehnegeanu közlekedésügyi minisztert, Bujoiu kereskedelmi minisztert és a többi eH'őkeiőségekiet. Az elnöki emelvényen Gau linescu miniszterelnök és Rate« munkaügyi miniszter foglaltak helyet1. Körülöttük foglaltak helyet Bujoiu, Slavescu, TF teanu, Ghelmegeanu és Marinescu miniszterek, valamint a többi előkelőségek! Megható volt a színpad hátterében el'he- lyezk dő bányászküldöttség sorfala. RALEA MUNKAÜGYI MINISZTER BESZÉDE A többezer főnyi közönség lelkes 'tapsai között elsőnek Ralea Mihail munkaügyi miniszter emelkedett' szólásra. A munkaügyi miniszilietr beszédében mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a m”-k.?t,cácr - r-. a különbö’^