Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-14 / 85. szám
km 3 ifi Szerkesztőség és kiadóhivatal: C!u}, Olea Modor 4. Teícfon; 11—09. Nyomda: Str. 1 G Duca No. 8 F:ókkiadóhivataJ és könyvosztáiy: P. Unirii 9 Telefon 1199 3LX ÉVFOLYAM, 8 5. SZÁM. A nagy „üstÉÍ ; A Fö>ld közi'tenger hármas medencéje egyre inkább az izg-űmak színtere lesz. Fokozatosan táruk föl. Az Abesszin válság idején a belőle nyitó Szuezi •■osu'lorna, a bonn« mosolygó Ciprus szigete az an* gol birtok — és Dodekamezos mia>l‘t, amely olanz hadihajó- és repülőgéptótómás révén, a keJali le.knőbe lett fontos érdekli. M<wt azért figyeli az emberiség zöldes habját irt, mert a palesztinai kérdés, nem beszélve u veszedelmes sziriai területről, a Földközi-tenger e legkeletibb part szegélyén gyújtogatja jövendő nehézségek egy re több és <több „pász)t«>rtüzéft|í‘. A nyugati medence haragos kékje két éven keresztül volt iázaw érdeklődés korbácsotója; spanyol polgárháború mögött világnézeti összecsapás folyt. Franco a gibral'iári szoroson hozta tulajdonkép Marokkóból át mozgalmát és részben ma is onnan táplálja. Majd egyre fontosabb IeU' a. Balearn*zig«tek S7e’ repe. A spanyol polgár bábom m(*»l már végétért, de azért ez a nyugati medence még n«m akar a közszereplés hírt adó teréről visszahúzódni, minit apálykor. Itt van Korzika, tőle cwsi'kr*» Nizza, délre Tunisz és ahol összeszűkül Itália és Afrika közölt a víz, oíít van az angol' és az olasz nagy»- tengeri állomás, Maliba és Panitiólena: két farksNszem. Az. angol és olasz úriemberi egyezmények s az egyre ismétlődő francia—olasz tárgyalások után kérdés, hogy a papír, vagy pedig a nagy kaliberű ágyú fogja-e jövendő sorsán, intézni? A középső medence most) a legfontosabb: ez a ‘türkisz kék1 Adrin', Mussolini óta erőteljesen hangsúlyozott Mare Nostrum, «a mi tengerünk, amelyet az Or'anr™ szoros két zsákká szőrit össze. Az északi zsákban számos ‘történelmi és polWkai kérdés lappang, sőt már kitör. Velence régi dicsősége, itr van Trieszt és Porta germán hagyománnyal, bosszú, él«« partszegé!yen Jugoszlávia. Az. t919-ben megkapott Dal- mát papion magyar, nemeit, velencei hagyomány él és ott van Zára elkülönítve, mint olasz védelem alaitit éldegélő szabad kikötő. És a két zsák tork« mellért olt nyúlik öl Albánia. A másik zsák szélén van » töredezett görög 'tengerpart, amely 1830-ban nyeri« vissza szabadságát és függetlenségét «1 tloVököktől, Európának általános rokonszenve között és azóta r«n* dülétlenül angol szerződés biztosítja. Im« a Földközi-tenger óriási jelentősége. Föléled'!' ókoriság. Az antik időkben körülötte folyt! le az, amit nagy történelemnek nevelünk. A különböző művelődések é« „vilíghatalmak“ küzdelmei. A legkeletibb széleken keletkezeit miz első nagy kereskedelmi és gyarmatosító rendszer: a Pán Fönícia Kr. e. a: III. évezredben, miu'tán .lassan visszavonulásra és elzárkózásra késztette Egyiptomot ez a végső célja minden Etóázsiából előtörő hatalmasságoknak, asszírnak, bab donnák, perzsának, majd makedónnak és rómainak. Az a Fönici« gyarrnalositotita be az akkori idők Amerikáját, a kartbagói partot és az uj pán hatolom Szicília és Spanyolország birtokáért háborúba bonyolódott Kr. e. a ül. században a római vdágbirodailommal, hogy ennek csapásai következtében elbukjék. Közbe pedig a Balk ám félszigeten létrejött a kecses, 'tündöklő és felüíknuáhatátim görög műveltség számos apró állam nemes versenyében, gyarmatokat telepit- ve a Fctóközi-tenger minden fontos pontját, a nem afrikai részén. Egyelőre a középkort is a Földközi-tenger hullámzása dobogtatta m«g: a mához hasonló nagy ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igrjz^afó t DR. GROIS LÁSZLÓ’ 1 z^smnsjsnaier^kí PÉNTEK Kiadótulajdonos: PALLAS R. L Törvényszéki Ujstromozísi szám: 39. (Dos. 835* 1938. Trb, Cluj.) Előfizetés; árak: havonta 8». negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 !Ű. CLUJ, 1939 ÁPRILIS 14. Anglia é$ Franciaország ilottatüntetésre készül a Földközi-tenger keleti medencéiében Tizennégy orosz hadihajó áthaladt a Dardanellákon a Fekete-tengerről a Földközi- lengene. — Chamberlain, Hal fax és Dalad ma délután tartandó beszédeikben szögezik le a nyugati hatalmak álláspontját az európai válság kérdésében. - fiz albán nemzetgyűlés perszonális uniót kíván Olaszországgal Mussolini hiziosiáéikotf nyujfofi Sorogorszéfgiaask A francia kamara külügyi Bizottságának tegnapi ülésén Mistier képvise- lő, a bizottság elnöke, párisi lapok sze= rinct, a következőket mondta: „Franciaország olyan lépések előtt áll, melyeknek nincs többé diplomáciai jellege, hanem azt célozzák, hogy a/ ország elfoglalja a megfelelő stratégiai pozíciókat.“ Ez a meghatározás ma körülbelül kimeríti a legtöbb más állam külpolitikai tevékenységének lényegét is. Diplomáciai lépéseket szorosan kisérik a katonai intézkedések, melyekről természetesen minden oldalról azt a magyarázatot adják, bogy a béke érdekeit szolgálják. A Földközi-tenger középső és keleti medencéjében utolsó napokon összegyűlt viharfelhők tegnap oszladozni kezdtek. A tenger keleti vizein azonban még mindig feltűnően erős angol hajóhad áll készenlétben és Egyiptomból érkező hírek szerint április 17-ike és 22=ike között a földközitengeri angol flotta egy francia hadihajócsoporttal együtt nagy flottatüntetésre készül az egyiptomi vizektől föl a török partok mentén egészen Görögországig. Londoni lapok tegnap azzal a hírrel is meglepték olvasóikat, hogy a Dardanellákon I4 szovjetorosz hadihajó ment át a Földközi-tenger felé s az esti lapok már arról adtak hirt, hogy ezek a hajók Portsaid eié érkeztek. Angol magyarázat szerint, a szovjetorosz hajók kelet felé tartanak, mindemellett érthető feltűnést kelt, hogy a Boszporuszon át török részről szabad utat nyitottak előttük. A Földközi-tengeren fenyegető viharfellegek eloszlásának föokát főleg Mussolini személyes üzenetében lehet keresni Metaxas görög miniszterelnökhöz. A Duce, amint alábbi táviratunkból részletesen látható, üzenetében hangsúlyozta, hogy Olaszországnak Albánia elfoglalásával egyáltalán nincsenek támadó tervei Görögország ellen, mely- ivei a legjobb barátságot készül ezután is fenntartani. Metaxas miniszterelnök tudomásul vette a Mussolini által adott biztosítékot és a római görög követ utján mondott a Dúcénak köszönetét érte. A Görögország körül fenyegető vihar tehát elültnek tekinthető, de ez nem akadályozza meg az angolokat abban, hogy demonstrativ módon biztosítékot adjanak Görögország megtá- madhatatlansága érdekében. Ez a biztosítékadás valószínűleg ma délután fog megtörténni Chamberlain miniszterelnöknek és Halifax külügyminiszternek az angol parlament két háza előtt teendő kijelentéseiben. Chamberlain, Halifax és Daladier ma délután nyilatkoznak A nyugati sajtó ezt a biztosítékadásit 1 nagyjelentőségű dolognak tartja és az a véleménye, hogy az utolsó napon három olyan fontos dolgot lehet főije- * gyezni, melyek elhatározóan hefolyá- ; solhaíják az események menetét. Az | első vonal ezek között a londoni kormány elhatározása, hogy Görögországnak erőteljes biztosítékot nyújt függetlensége és területi épsége fenntartására. A második Chamberlainnek Mussolinihez küldött üzenete, mely állítólag szintén biztosítékokat kínál annak érdekében, hogy a földközitengeri angol—olasz szerződést angol részről nem mondják föl. Ezek között a biztosítékok között szerepelne a Duce kötelezettségvállalása, hogy a Spanyol- országban levő olasz csapatokat záros határidőn belül visszavonják. A harmadik esemény pedig Roosevelt elnök nyilatkozata, melyben, newyorki jelentés szerint, kijelentette, hogy egy európai viszály esetén az Egyesült-Államok nem maradhatna sokáig semleges. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter ma délutánra várt nyilatkozatával egyidejűleg Daladier francia miniszterelnök is nyilatkozatot tesz, úgyhogy a nyugati hatalmak áL láspontjának egyértelmű leszögezésére lehet várni. Londoni hírek szerint a nyilatkozatok igen erélyes hanguak lesznek s a Görögországnak adandó biztosítéknyújtás teljesen egyező lesz azzal, melyet Franciaország és> Anglia Lengyelországnak nyújtott. A francia félhivatalos „Petit Párisién“ azt írja, hogy Anglia és Franciaország nem törheti Görögország, vagy Törökország megtámadását, vagy a két ország ügyeibe való idegen beavatkozást. Az ezeknek az államoknak adott biztosíték — írja a párisi lap —- kétségtelenül kockázatot jelent, ma azonban veszedelmes volna minden habozás. A demokratikus államoknak tényleges veszedelmekkel kell szembeszállniok s ezek a veszedelmek állandóan növekednek. I egymásra rohanások szintére volt. A ró- mai birodalom örökségét részben átverte Bizánc» amely a mai Tuniszban lailálko- ziölc az Európán és Hiiszpánián át keresztül zu dúlt népvándorlás utolsó germán hullámaival1; a vandálokkal. De Ázsia csakhamar visszakövetelte a Sémita, just, « Fö'dközHenger mentén: létrejött az arab világbirodaiLom» amely keieí felé Indiáig nyúlt, nyugat felé elboritolta egész Észak- aifrikát, aztán behatolt Spanyolországba, ahonnét Franciaországot és Szicílián keresztül pedig az aíltaiszosodó Itáliát vesz ér lyeztetett nagy műveltségének és szervezettségének erejével. A haladás « korai hullámzása el-iilb és a Ficldközrtenger el* csönde-sedett. A zord észak-nyugat és észak'kelet mozdult előre, hogy naa isméi a Fö’dközHengert helyezze a küzdelmek középpontjába. Tzűán holnap már dől e.l Európai sorsa., miután a Szuezrcsatoma visszaszerezne jelentőségét, melyet a nagy felfedezések után az Óceánon elragadtak tői«. Mussolini Chamberlainhez intézett személyes üzenetét angol hivatalos részről cáfolják ugyan és hangoztatják, hogy a londoni és római kormányok tárgyalása rendes diplomáciai utón folyik le, az angol sajtó azonban nyíltan beszél nemcsak az üzenetről, hanem arról is, hogy ezzel kapcsolatban éles a véleménykülönbség Chamberlain miniszterelnök és a kormány több tagja között. Chamberlain ugyanis a Mussolini által adott ígéretet hajlandó fölhasználni arra, hogy az angol— olasz földközitengeri megegyzésí, bár ennek megsértését Albánia megszállása által is kétségtelennek tartja, ne mondja föl. A kormány több tagja viszont s a kormánypártnak egy jelentős része nem hajlandó Chamberlain álláspontját támogatni. Az ellentéttel kapcsolatban Chamberlain állítólag Londonba kérte magát György királyt is, aki tegnap pár órát az angol főváros» ban töltött és hosszas kihallgatáson fogadta a miniszterelnököt. Politikai körökben tegnap már kormányválság lehetőségről beszéltek s a lehető uj kormányelnökök között elsősorban Edent emlegetik. Legújabb hírek szerint azonban, valószínűnek látszik, hogy nem kerül kormányválságra sor. Chamberlain bizonyos engedmények árán megegyezik az erélyesebb politikát kívánó miniszterekkel és parlamenti tagokkal, aminek következményei azonban, londoni lapok szerint, minden valószínűség szerint meg fognak látszani a miniszterelnök és a külügy. (Cikkünk folytatása az utohó oldalon)
