Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-13 / 84. szám

19J9 Április 1 3. ELLENZÉK AMIÉRT A KÜLPOLITIKA FORRONG A LEVANTE ELSŐ KAPUJA HOGYAN ÉLT A MÚLTBAN ÉS A MAI IDŐKBEN ALBÁNIA NÉPE? — VISSZAPILLANTÁS A „FORRONGÁSOK HAZÁJÁ­NAK“ MÚLTJÁRA ÉS HELYZETKÉP A JELENRŐL 'Albánia mindig föMrcngnses torüllet volt; az izzó szenvedlelyek haza ja, S/intó ínár boti is „természeti1' dolog, hanem tisztára történőiéin. Idegen hatalmak va­lósággal kódról-kézre adj luk, ezért csak plbaaisi taviig bírt önálló létre tenni .szert: a szörnyű pártharcok — a hegyvidéken még ma ás törzsi élet dmk —, 3 elütő \ia;lilás és két tnyeW dllentetétöí szítva, újabb és újabb szolgaiságba döntik- De azért még ebből is .mindig hasznot húz, Jlz idegen urálimat jól ki tudja használ' ni, ha pedig nem, akkor ba n da ha r c o k k a I a végletekig kifárasztja; itt voll a törté­nekem legtöbb lázadása és zendülése: és a nép eszes, ravasz, kitartó, legbensőbb lényegéhez ragaszkodó. Már korán ,.vi­pera fészeknek“ nevezték. Mikor görög gyarmatosai Epidarnnois, vagy Dyrrachi- lím, a mai Dunazzo. igazi nevén Durz, miatt• összeveszték, kitört az első „világ­háború“: a peSéponnesosit (Er. e. 431 — 404), a fényes görög világ lejtőre juttat­ja. 1913-ban, mikor az Albániában vetél­kedő osztrák és ólasz összefogás ® Bai- •kán-báboru nyomán kiparancsnOta innét a szerbeket és létrejött az „önálló“ albán fejedelemség, a diplomaták „Second Schleswig Holsteint“ láttak benne és csakugyan, a nagy világháború eredetét már egy év múlva innét származtatták... ; . 7-jlb" .... ’Albánia és lakossága. Ez a kis ország körülbelül 30—40 ezer négyzetkiltoméíer, vagyis akkora, mint Belgium. Lakóinak száma valamivel több, mint egymillió is majdnem kizárólag al­bán; mindössze maroknyi a szerb, áru­mén (cincár, vagy kuoorvlach) fis görög lakója, közte rtéhány-száz zsidó, mert az őslakó Dél és a Keltet .legjobb keresíkedő- ;je, nem tűr vetélylársakat. 1 imHió el­bán él iclegenben, alig bec 1 vasztí inióan: 200 ezer Görögország több pontján — szóval nemcsak a kölcsönös gyűlölettől forró epiruszi határon — fis 100 ezer Dél Itáliában, ahonnét az olasz politika jó régen szedi albániai politikájához szükséges „honi“ támogatókat. Albánia sok nagy embert adott idegen országok­nak. A török szultánok nagyvezérei %g- g vall rabban a1 bá n - eredét ü ek voltaik; a XVI. század nagy török ép Ítésze: Színá n n%án és ugyancsak az volt Pangalos és Krmdunofe görög. Crisp. Î olasz állaiin/fér- fru; az egyiptomi dinasztiiát az albán Me- hemet Alii alapította százegynéhán.v év előtt A Semering éphője Ghega és Moiiisi., a nagy művész szintén ailbán családból került más ég alá. Vallás tekintetében a lakosság igy oszlik meg: 000 ezer a bö­szörmény (mohamedán), 250 ezer a: gö- rőgkteVti. 150 ezer a római katolikus. De más megoszlás is van. A durazzo—-tiranai vonal vidékéig a geg, ezen a sávon egy irodalmi egyeztető, tovább délre ped'g a toszk nyelvjárást beszélik, de azért , nagy­ijában és egészében megértik egvmás‘. A bizánci, velencei, törők hajóépátésék ide­jén kopárrá telt anyagos tengerparti dombokon és a torrens-f oly óktól (Drin, Arzén. Szkumbi, Semeni, Voiusa) alkotott irgalmatlan mocsaras vidéken (íynéta, Myzegeia) Ievantihszerü elem lakik: párat­lanul eszes és nyugtalanítóan érdekes fajta, mély a borzalmas malaria tropifca- és a senvveszlö meleg miatt roskatag és tunva. Városai magukon viselik a római, bizánci, török, o1 asz, ujgörög befolyást, falvai viszont szintté egészben a török ba­tist, de a saiátszerü következetlenségek­kel: a tengerparti D ura zz óban pl. az or­todox és a katolikus is htajlík a mohor modin-maradisúgókra, viszont a hegyek lábánál fekvő benti városokban: Tiraná­ban. az igazhitű már a világháborúban kedvet érzett a szabad mozgásra és a nőd fátyol elvetésére: Skutariban pedig elkü­lönül a keresztény és a böszörmény tár- sadáánim. Lényegesen különböznek ettől a sikvidékitő1’ az északalbán Ai homwiríék­ben élő s különböző nevű mirdita és j miahlszor törzsek, amelyek nagyobbára I fegyelmezetlenek, harciasaik, még törzs- j szervezetben élnek, a vérbosszút űzik, I mig ezt a síkvidékiek állandó és ünnepé­lyes f Ölf ü ggcsztési fogad alma,Ideal, u. n. bessá-val úgyszólván már egészen fölfüg­gesztik és szerelik a polgárháborúkat, még inkább az elnyomók eben,,«, zendü­léseket, a szabadcsiapataik: a ceták ve­szedelmes mii vészeiét. Ebben a déli epl- roták se vallanak szégyent, akik az észa­kiak bugyogó é.ssalvári nadrágja helyett mindinkább szoknyás viiseleltet, a í'usta.- nelflúit hondlják. A pá.rszáz felkelésből, ami eddig Albániában lezajlott — „békekor- sziajkutukbatn4 is volt belőle vagy öt —, f. közieméiig legemlékezetesebb a délvidéken voltaik, .a keresztény Sidiótáké, akiknek legyőzője a hírhedt Ali pasa Tepalen) — Napoleon kontónsa —„ csak hamar követte és fölül­múlta ellenfelét, Boliarist a saját lázadó savait. Azonban, ha sor kerül ilyen moz­galmakra, nem habozik a tengerpart fölé lejtösödő halmok embere sem, hogy elő­vegye 5—7—9 eldugott pompás kiaitoraar puskájátt, amelyet soha lefegyverező ha­lak :m nem bír elvenni lőfe teljesen, vagy mioidtenkorra. Pedig olykor a toghékésebb időkben átlövöklöz a szomszédos dom­bon álló cswfblliklrc, vágyás udvarházra1, hsai átkiiabálására nem kap onnét választ, vagy más okból! haragszik. Alisán fkereslkedeiem Egyébként nem nagy buzgöorntmaíl müvelii bámulatosan tcnnélteny földjét — elég,, ha kissé fölkap arja. fackéjével — I és togoütoti hirkainyájái, melynek husa légfőbb eledele a rizs, a kukorica-tészta I ás a. kitűnő édességek mellett, A földmü- ' vetés legfőbb akadálya még bizonyos vo­natkozásban, főleg a tized terén megmar* i rndt jobbágynendszer, melyet Zog király Î erélyesen próháh földosztással és földész- iskolákka'l megtörni. A hevek ismételten emiatt, vagy vendetta címen keltek fői ejtene. I.egszivesebben kereskedik az al­bán; van miül eladni: bőrt, húst, zöldsé­get. viaszhót, gyümölcsöt, teknősbékát, piócát., hallat, de főleg jóízű olajat — ai vagyont dŰnümben, vagy az olajfák szá­mában fejezik ki — és remek dohányt, am elv az illatos makedónnal rokon és a laetakiávai! , vetekszik. Háromszor véle­ményezhetnék itt. a kitűnő szöVSi fákra futtatják. Borzasztó méretű lazámban a fák irtása — a gránátalma, ciprus, pla­tán, narancs, füge. olajfák kivételével —, amit rég) uraiktól tanultak: egy marék faszénért — mellyel a* bórás hidegekben a guggolva körülTüt melegítő edényt: a mangiaillt rakják meg. Képesek egy ősfát árié) helyzetében megszenesiteni. A ten­gerparttal párhuzamosan futó, de kereszt­ben kitáguló Albán Alpokban (Sardagh, Gram asz, Tom őrei z a) még hatalmas er­dők vaunak. Legfőbb uj kincse is van: a petróleum, amelyet az abesszin háború kezdetén az olaszok tártak föl jobban. De örök időktől fogva hiányzik a só: több saüna-telepetn a tenger vízéből pá­rolják. Kereskedik az albán pénzzel isi.. Csak idegen aranyat és ezüstöt fogad cL Érdekes, hogy az osztrák magyar ezüst- koronák, amelyekkel a cetó kát fizettük, ma Ás forognak. A legtöbb albán* mint a töltőtök?.:, egy kis mérleget hordoz a z.ser bében és ezzel az ércpénzit rögtön ponto­san értékei*. Szünetben az üzletek polcos ablakaiban, vagy a kávöházhan. ül, vagy guggol — ez albán szórakozás —; nézi a bazárok tömérdek házipari cikkeit, ai ragyogó raliákait. a szabadban készülő étteleket, szívja mérhetetlen 'tömegű so­dort cigarettáját, melynek szipkái* fa- és ékszerművészete remekei, de főleg issza, szinti' állandóan, a feketekávét, & „mo­hamedánok borát,, a gondolkozók tejét“. Uj nap tár-fim dszeH dolgozott ki egp román tábornok B Bad *be,. nők emléhiraíbcm hsnsrteií crdskss tervét s Népszövetséggel , KOLOZSVÁR, április 12. Bucur Badescu tábornok ;geii érde- kés naptár-rendszert dolgozott ki, amellyel a jelenlegi naptárt akarja megváltoztatni és az eddigi 12 hónapos év helyett 13 hónapos esztendőt tart a jelenlegi helyett helyesnek. A tábora nők szerint, nem január l=ét lehet az évkezdetnek tekinteni, hanem a már­cius 20-ról 21 = re virradó éjszakát, amikor is nap=éjegyenlőség van és 6 órakor, illetve éjfélkor a nap hossza , egveniö az éjszakával és ekkor kezdő= I dik a nap növekedése és az éjszaka csökkenése. Ez a földnek a nap körüli forgásában jelentős pontot jelent, illet= ve a föld valami uj felé halad. így nem Borig ázva L/ 'Ni — Érzem, hogy a nedvesség csonljaimig hatolt. Amint hazaérek, egész testemet he fogom dörzsölni CarmoD-lal és meg va­gyok győződve, hogy ez meg fog védeni a hüléstől. *) Carmol a legjobb bedörzsölőszer meg­hűlés, gripa, reumatikus íájdalmak é3 láz ellem január elsején van — a tábornok sze­rint — az uj esztendő, hanem március 2ü=ról 21-re virradó éjszaka és igy az í uj esztendőt március 21-én kellene kezdeni. Badescu Bucur tábornok a naptárreform ügyében a Népszövetség­nek az alábbi emlékiratot küldte be: Az évet 12 hónap helyett osszák fel 13 28 napos hónapra és ne legyen úgy mint most, hogy a hónapok 28 vagy 29, 30 és 31 napból álljanak. A szentszék és a szent szinődus állapítsa meg kö = zösen a husvét határidejét. A tábornok szerint a legmegfelelőbb volna a célra május elseje után az első vasárnap. Az újév március 21-én a nap=éjegyen = lőségkor kezdődne. ( A tábornok számítása a következő­kön alapszik: Az év csillagászatilag 365 napból 6 órából, 9 percből és 9 és fél másodpercből áll. Állat- övileg 365 napból 6 órából, 13 percből és 53 másodpercből áll az esztendő. Fordulóköriíeg az év 365 napból, 5 órá­ból, 48 percből, 45 másodpercből és 975 tizedmásodpercből áll. A háromrendszerii évszámítás kö­zéparányosa 365 nap, 6 óra és 4 perc. A legpontosabb és abszolút állandó a for­dulókon év, amely 3ó5 nappal, 5 órá­val, 48 perccel, 45 másodperccel és 975 tizedmásodperccel egyenlő. Ha ezt vesszük a föld forgásánál alapul, akkor a 13 hónapos havi 28 napos év 364 nap­ból állana, ezenkívül még függetlenül fennmaradna egy nap, amelyet „A há­borús hősök napja“ címen neveznének el és megünnepelnék az egész világon. Ezzel az év 365 napra emelkednék. Az év ből hátramaradna még 5 óra 48 perc, 45 másodperc és 975 tszedmásodperc, Önnek is lehetnek oly gyönyörű fogai, mint Amerika filmsztárjainak Nem kell többé irigyelnie a „hivatásos lilmazépségekeri ragyogó fogsorukért. Az Ön fogai is ugyanolyan ragyo­gók és hófehérek lesznek, ha mától kezdve Kolynos-szai mossa fogait. Ezt a tudományos alapon előállítóit csodálatos, fogkré­met a fogorvosok ezrei ajánl- Iák kiváló hatása miatt. ,• ♦4ov#i|e metoiya vsráírát ■ rr- KÖLT NOS áltat ami négyévenként adna ki egy napot és ezeket a külön napokat valamikép­pen el lehetne nevezni, ilyen szököéves esztendők lennének: 1944, 1948, 1952, 1956 és igy tovább. Abból a néhányi perc differenciából, ami ezen felül még, fennmarad 4 évenként, 128 évenként még egy fiiggeilen nap volna, ilyen na» pok lennének 2066-ban, 2194=ben> 2322« ben és igy tovább. í A hónapok megtartanák jelenlegi ne­vüket ési a 13=ik hónapot vagy 12-bia1 hónapnak, vagy tavasz havának nevez­nék. A közönséges napok, valamint aZh ünnepnapok megtarthatnák neveiket,' kivételt egyedül husvét napja képezne, amelyet a május 1-e utáni első vasár­nap ünnepelnének.-------- nrm, ......... l --— hogy John Knittel hires Via Maia dum darabjából — amely színházunk legköze­lebbi premierje — film készül Hefly" wood ban,- • , hegy mulatságos elírás jelent meg az egyik népszerű budapesti színházi lap~ ban, a Délibábban. Az újság egy ameri­kai lapból átvett egy húsvéti képet, amelg fiatal frlmgörh ábrázol mjuszinak öltöz­ve. A kép aiáirása a~ eredeti közlésben Húsvéti Trükk volt. így, nagy betűkkel Mármost a szórakozott riporter, aki át­vágta a képet, azt hitte, hogy Easier Trick személynév s igy irta alá magyarul a kedves képet: „Easter Trick, a népszerű Metró-sztár üdvözli lapunk olvasóid'. Szóval a riporter szerint, a legújabb ame­rikai filmcsillagot Húsvéti Trükknek hív­ják. Nem is rossz név; hegy az Ufa le szerződtette Chile leghí­resebb rádióénekesnőjét, Rosita Serranot, aki Délamerika legnépszerűbb kedvencre Rosita Serrano a Schmidt és Schmidt- chen dmü filmben lép fel először, part­nere Peter Ostermayr lesz; hogy Lil Dagover jelenleg Közbühét­ben filmezik Viktor Stadial és Claire Winierrel együtt. NYOLCMILLIÓS BETÖRÉS. Monte- car lóból jelentik: Eddig még ismeret­len tettesek betörtek Nersosien volt angliai főkonzulinak szállodai lakosztá­lyába, ahonnan nyolcmillió lej értékű ékszert és készpénzt zsákmányoltak. A vakmerő betörőket még nem sike­rült kézrekeriteni. ’ l NEW YORK A FÖLD ALATT. New- yorkból jelentik: Nork Richard liew- yorki építész a légi támadásokra való tekintettel földalatti város tervét ké­szítette el, amelyet Newj'ork határá­ban építenének. A terv szerint a föld­alatti városnak szórakozó helyet, park­jai és villamosvasutjai vuinának és olyan világítást kapna, amely az össze-' tévesztésig hasonlít a napfényhez. Ige*» sok gazdag amerikai már vásárolt is magának telket az építendő földalatti városban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom