Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-13 / 84. szám

2

8LLEN 2 hK

Vásárhelyi Ziegler Emil képkiállitása

V .búrból yi Zieglvr Emilnek .1 királyi Je h tartóság üvo^tirmében kiÁ'bli'totl* képei me.; ;’/tvk számira is meglepetést jelentenek, akik látóik a művész néhány év előtti kiállítását és megismerjék e/t a rendkívül egyéni és pompád tehetségű festőt. Az clr nu;'.l pár ev «alatt- Vásárhelyi Ziegler nvü'- vészeír még teljesebb, kifejezőbb, eline" 'iyü’tebb lett. Briliáns 1 ajzképcssége elérte 1121 a foköt, ahol mát chinte lehetetlennek látszik a fejlődé**. Ez a rajkóin itudÓN tökéletes. És rendkívüli a szinerzék is, a® árny alibit* >k, 3 fény és árny, a tegtonr pább paszcells/inek « a harm>gőn csili« >gók harmóniája. És mindezeken luk Vásárhelyi Zigler E. a fialtat erdélyi fc.s'é')nemzedék egyik legeredetibb egyénisége. Nincs sen ki, aki Atyán wtilusban dolgoznia, mint ő. Képei annyira jellegzetesen egyéniek, hogy aki egyszer is csak futólag látta őket, bárhol azonnal és felismer heteden ül' rájuk mondja, hogy kinek a munkái. Mi jellemzi « sajátos és 'tipikus Ziegler képeket? A tökéletes rajztudásnn és színezésen túl az, hogy ezek a képek teljesen modernek — és mégse modemek. Modernek, mert a mát tükrözik és teljesen modem hatásúak. És mégsem azok, mert a tlegaprólékosa-b- bun, tökéletesen ki vannak dolgozva. Centiméternyi távolságról nézhetjük őkel & akkor sem fedezünk fel rajtuk semmi dara bnfwigot, nyerseséget. Végtelen gonddol és finomsággal kidolgozott képek ezek. N-ar gyobbrészit portrék. Ezek a képmások .megdöbbentően ugyanazok, minit akikről festették őket. Több ez, mint a modellhez való teljét* hasonlatosság. Ziegler pszihr •kaílag ír százszázalékosan érzékelteti o megfestett embert. Mintha titokzatos mó finn a lelkes is megfestené. Lászik, hogy alaposan ismeri azt a bonyolult, összetett és sajátos vállárnál', a personality-: — a -személyiséget, ami a testti vonásokon túl -lelkiséget is jelent. Minden arcot: tleg jelleg- tzetesebben egyéni kifejezésében tö^zrt meg. Ez tipikusan ő — mondja a. modellt [ismerő —, de annyira 6, ahogy csak a hozzá legközelebb állók ismerik. Ez Zicg- fler Emil portréinak lényege.

Ha portrét fest, a háttérben mindjásí kompozíciót alkot hozzá. Szinte játékosan dobja <a háttérbe jellegzetes és rendkívül modern hatású házait, városrészeit, fáit és templomait. Némelyik portréját a Mátyástemplom s a Fehér régi házai főseik kolozsvárivá. Kovács László né két portréja közül, talán a kisebbik ciz igazibb. Nist or iVirgil, Fkvil Tripon s az elhunyt: Bodnár Bea képmásai jellegzetesek és sikerültek. íiT&taru Corioiannés a két kis Tataru-gyerek portréi, ugyszinrén Lazar Sim-onné, Rettegi ■Piste: Tiboldi Zolii és báró Kemény Zsuzsika portréi pompának. Gyerek poriíréi kö- ■zül a Tirlpa-ikrek képe a legszebb, legked- vesepK tegezedetíbb.

Portréin kívül egy gyönyörű tájkép [•araija a tárlaton a legáltalánosabb tetszést. Az Enyed melleiéi marosvölgyi Tompahá- .za mesehaaguhtu képe ez, ezer színben, á fény pompájában. Csodálatos fényhátásu egy másik tájkép is: két kopasz fa, amelyre ráhull a napsugár. Két virágtanulmá* nya színes és ragyogó.

Vásárhelyi Ziegler Emil anyaga: pnsztel 1 és óhaj. De olyan 'egyéni módon kezeli őket, hogy a gyakorlottabb szem sem ismeri fel melyik képét- rnivcl festette. De ez nem is fontos. A nagy tehetségű fiatal művész képei a technikai megoldásokon a mesterségbe« tökéletességen fül élményt -nyújtanak. Modernek: de nem kell forrd raj iái eokáig a fejünket, hogy mit ábrázolnak. Maiak: de kielégítik a konzervatív szemlélő szépérzékét is. A magyarázat egyszerű: Vásárhelyi Ziegter Emil született fertő s 'amit nyújt, az igazán szép és művészi. Ezért van tárlatának olyan rendkívüli sikere. (M. L.)

A vándorcirkusz közönsége a lángtenger és a fenevadak közé szorult. Tokióból jeléftíik: A japán főváros melletti Kam a da fontos lőszer ipari gócpontban kigyulladt egy utiaizó cirkusz. A (lángoktól felbőszített állatok kiszabadultak ketreceikből- és ® kétszáz főnyi közönség a lángtenger és a fenevadak közé szorult. A rendőrség és tűzoltóság hősies erőfeszítései kiszabadították a nézőket, miközben tizenöten súlyos égési sebeket szenvedtek. Huszonhat vad" dtet, köztük négy oroszlán, egy elefánt, két leopárd, egy tigris és egy teve elevenen elégeti

Kaavfoníossdga intézftedésefeet boz az aj tidóíörvéos a kereskedelmi és muri éleiben

Efiyik előző számunkban közülit iik <1/ április elsején ékobelé-petr uj adóügyi tör- vényekor. Alost újabb rőv/dete»* isin'1 i lct-cs' köblünk azol;ból *a részekből, melyek an ipart és kereskedelmei külön önképen érdeklik.

Az i'gyencsadotörvény módosításul

I. 1939 áprili« i ilöl kezdődéíleg a következő adókulcsok szenvedtek módosítást: a tőkekan^'t*dó általános kulcsa, felemelte- td't 14 százalékról 16 «záz-uilékra'; a névre szóló részvények jövedelmi utáni tőkeka'- matiadó kulcsa felemeltetett 12 házaiéiról 14 százalékra; a ban ki veiét i kantáitok utáni 'lőkekamatadó kulcsai leszállittiatoit 3 hó napig terjedő betéteknél 10 százalékról 6 Nzí-z'ilékr-t, 1 hónapon tub betéteknél' 5 százalékról 2 száza.ékrtr. 11. A jövőben a vállábátoknál flhe'yez.ett betétek és letétek e.so'oiben, a. 6 százalékos vélelmezett kamat után jár :? tőkckomaradó, ha külön k i- mait kikötve nem lett. III. A jövőben a részvényeseknoli járó osztalék az demon- táriH kulccsal megadóztatandó vá.ljluti jövedelembe is bele f g számítani. Az 1938. napiári év í olya mán k-'-s'lolb ; lelve a 'részvényeseket megillető, d« ki n-ni '»szíton osztalék, eviedéfosoégére val\ lekinict nélkül, 1939—1940. adóévben lesz elementáris tadó alá vonva, csak az áMamal 1 oto adókulccsal, aditionálék nélkül i cél' hói a vá'ilalai'ok (réh.vénytárs-anágok) kötelesek 1939 április 20-ig a székhelyükre illetékes kivetési pénzügyigazgadó :ág'»kn,il vallomást benyújtani. A vallomásban ki- tün'i'tcndő az 1938. év folyamán kifizetett, illetve -ji részvényeseknek járó de kifizetésre nem kerül!* oszbulék össvcgc. A fenti vallomások alapján esz közi mdö kivetést az c céba külön megbízott adóügyi közegek lógják elvégezni, *az cgyonesadó 'törvényben foglalt kivetési htjára« szerint. Az elementáris adó, az osztalék összegé* nck, bankoknál 11 százalékát, kereskedelmi cégeknél 9 százalékát és tisztán ipar: vállaladóknál 7 százalékát teszi ki. (Bővebbet erre \ on.ilkozólag valószínűleg a kt- adandó utasítás fog tartalmazni)

fl koz- és magdnmnnkdfotok vdüalkozóinak

adózási média

IV. Ezen vállalkozók a jövőben nem prof esz szionál-is (mint mérnökök, vagy építészek), hanem kizárólag v általaid adóval lewnek megadóztatva. Az -adózás* alapjául a minden egves vállalati szerződésben megá'lla- pitott érték fog szolgálni, amelyen a kötelező hiteles okmányokból fognak megálta- pkuni. ív célból minden vállalati szerződést, megkötésétől számított 30 nap alatt be kell mutálni a murik ágálok íeljtwi lésétnek helyére illetékes Circumscripţia de Consta tare-na k, Az -adó alá eső jövedelem a munkálatok értékének bizonyos renfa* bi'itá-si kulcsa szerint lesz kiszámítva. Az 1939 április r - je előtt kötött szerződések esetiében, a kivetések a munkáLaitók telje" fűtéséhez. ké-gK-st fognak 'történni. V. Az «'gvenesadó 'rvény 36. szakaszában foglal: és az uj ipari és bánya vállalat okot megille lő adómentességed — töröltettek.

H ItézimanMsok íízeíésí adója

kaszámrtásánáil — ti foglalkozás gyakorlásával járó költség címén — engedélyezett levonások (havi icoo lej és -.1 20 napon felüli keresd) hatályon ki viii helveztet'ck és ezek helyett a következő adóleszáJh’tások engedélyeztettek: 2000 lejig (terjedő adó alá eső havi bér esetében a leszállítás 75 ">; 3000 lejig 65%; 40CO tlcjig 50 százalék; haoezer tejig 40 száalék; nyolcezer lejig 30%; 10.000 tejig 20Tó és 10.000 lejen felül 10%. A f<“nti u dóle szállj! aisok úgy az államot megillető -adótételeknél, mint u'z adicionáléknál és a supracoláná! is alkalmaztatnak. Kivételt kép>ez a ,,Fondul muncii“ ndiáonáléja, mel)’- a brutto havi Bér u-tán jár és nem «zállitható le. A fizetési adónál és útadónál havi 5—3 fejnyi minimum van megállapítva, amelyen alul a te" szálhtás nem mehet. Kézimurfkások abet' azon alkalmazottak cr-ondők, akik olyan szolgálatokat teljesítenek, melyr-k főképen tényleges ét* szokásos kézimunka sz.olgálta- taNból álhmrk. (Valószmüteg be is bővebb utasításodra lesz szükség). A je'enhgi nemzetvédelmi adbionálé kulcsa 2?« eóS 4^-ra emeltetett. Az emelés nem vonatkozik a ház- és fizetési odóra, melyüknél ícn-ábbra is 2 százatek marad.

fiz adók 1939—1940. adóévre való átvéíelezése

I. A vonatkozó törvény kétféle á'fvite'ezés' | ről szól: jövedelmek átvitel ez őséről é-s adók átvitelezésérőf I. A házadó cseleiben az adó aöá eső j'A^odelmek lesznek átvitel ezve úgy, ahogy azok 1939 március 31-én a főikönyvekben. mint véglegesek mu tart koz n»ak, ezen jövedelmek után pedig — hiv-aitia’ból — 'előírják a megfelelő kulcsok ez-erinti házodókaf és adi-i-onálékart. Ami a supracottia adót illeti, nem a jövedelmet, hanem az- adót vételezik árt — egy egyötöd résznyi emeléssel. Hasonlók corn 'történik az átvifelezés a nemzetvéde'mi alap kivételes adója alá eső (tulajdenképeni házadó alól mentes) házaiknál is. II. A kereskedelmi, ipari és professzionális (szabidfoglalkozási) adó esettéiben, a vonatkozó elementar, compliment ár. adiţionale és i^ap- racotn odók v' elezteönck át, azon összegekben, amelyekben ezek az 1938—1939« adóévre a főkönyvben, mint véglegesek olői-rva varrnak. Az elementar, complimenta r és supracolu adóösszegekhez aztán egy egyötödös emelést adnak hozzá. (Az adi- tjcnálédnál nincs emelés.)

A forgalmi adótörvény módosítás®

I. A Cistaban felsorolt cikkek 3 %-os forgalmi adója 3%-ra emeltetett. II. A D- listában foglaltak 1 °>> os adója pedig r.50%- ra monf fel. III. A Fondul Apărării Nafio- nale 1%-os adója 2%*ra emoketett. (Ennek

április 18-től kezdve főiáron leket

a nemzetköz! IMsár tgazolvánváva! Budapestre utazni

Budapesti tudósítónk jelenti: Magyar ipari •bőrökben ez évben Ikülönősen négy érdeklődéssel néznek él prills 28 á.n megnyíló és má- jiis 8-ig nyltvaiálló Budapesti Nemzetközi Vásár elé.

A vásár fokozott jelentőségével indokot'jáik ei büilifö'd részéről miurtartikozó kivételesen nagy érdeklődést ás. Az eddigtek szerint külön nemzeti kiállítással részi kivannak venni Jugoszlávia, Olaszország, Albánia. Lengyel, ország, de lesz ja,pánt brazíliai, svájci kiállítási és részt vesznc-lc egyéni kiállttá «or kkefl a magyar gazdasági élet .szempontjából fonitos németországi kikötők és nagyobb városok is.

A magyar gyáripar résizéről eddig mintegy 1500 oég jelentette be részvétedét.

A BiKiópe.siti Xemzetközá Vásárt látogató

közönség Magyar országon ez évben is 50 százalékos utazási kedvezményben fog részesülni. A román állam vasutak a visszautazásra 50 százeíl-ékos jegyiketívezm-ényt fognak adni. Kedvezményt adnak a Szlovákiai és> a németországi vasutakon ko/vül további 21 állam köz’öked'ésí véilateihaii is. Különösen nagy jelen-tősége van/ annak, bogy a most már milnden menetjogyiLrod'ában beszerezhető vá- sárigeizolv-ánnyal ellátott 'külföldi közönség mindé!? egyéb feltétel1 va/gy külön szabály f'igiye’-embevéte’e és a magyar vizűm előzetes megváltása nélkül ilépbeLik át a magyar határt. A vásár Igazolvány birt okosai a Buda- pe'ten utólag csak 2.50 P-ért megváltható magyar vízum birtokában május hó 18-ig tartózkodhatnak Magyarország területén.

1939 iprllít 13.

kivet Jav. lében 1939 áprili,» 1 tők (■'■'> reocí«*3 forgalmi -«dó mellett, 2Apuarca NoJtion-da /ánntandó h'dyctt )

A hclycgtörvény módositisai

I. április I - tol kczdődőU'g ki \)<mIcé-ill f> l<«j fiskális hély« ;.' ;dá csn; k, m rn osnilt :» napló, Mtárkönyv, k<)zgyülési é;

• :/•• 1-tó-,ági ülé eJcro vonatkozó j könyvek, ha nem (r<*szvé-ny társaság Is 11 át j n részvényesei: könyve és a főkönyv <•-. A főkönyv vezetése és fi lrélyegziAe kötelező válaine-nriyi kereskedelmi tag .ágra. II. a nyugin bélyeg lOOOOl lej értéken felül — az. eddigi minden 100 000 lej, vagy törtrésze után j'áró 2 lej 5 lejre emelkedett. (Kivétettek a kötelező bé- Ciyegza-s alóli: Úllaláhaíi az áruk átvételéről és átadásár ól szóló éli -.mervénye!;, azután a szállítási bonok, illetve jegyzékek, melyi kről törv’ényi'sen bélyegzett számlák állatainak ki; haso.b érképpen merítések .a nvugtalxdyeg alól: a Înmiii!.álá.s .kra, ra- bnttokra, áruvisszaküldésekre é> a szám- ákban tori ént szám Ibi .sí hibákra vonatkozó jóváíró levelek.) III. A váltók és kereskedelmi értékpapírok százalékos illetéke leszáll itta t< üt: 0 hémapnál kisebb lejáratok esetén — 0 20 százalékra (volt 0.40 százalék); ö hónapon tuli ‘lejáratok esetén! 0.40 százalék (volt 0.70 százai éh.) IV. A kereskíslöknél é. iparrisoknál el helyezett letétek (behHek) akár írásban, nkár* szé>han Üirténtek, illetve, ha az üzlehj könyvekbéd állap db a léik meg, 0.30 százai búk illeték alá esnek; kereskiaJelmi társa Ságoknál ez az ilte-ték 0.70 százalék íed- flig ez nem voll.) V. A kereskedők és iparosok közötti, áruda dúst h'iI származó f<r, iyéwzámla, vagy egyszerű hitetek, a meny-; nyil)en tartamuk a 0 hé>napot meghaladt ja, 0.30 százalék életek alá esnek- (Iizen( inh-zkrídéssel a pénzügyminisztérium 1939 január 17-én keit 405.513. számú rendé; .'.ele nyert tön’ényes megerősítést.) VI. A kereskedők és iparos: k bárminemű faktúráinak i^etélce 0-110 százalékról 0Á0 százalékra emeltetett. Olyan eladások nlán, melyek nem az Tető eladó üzletköréhez ‘tartozó tárgyakról széé, az illeték 1.40 százalék. A magánosoknak történő eladásokról a számlakiadás csak akkor kötelező, ha a számla értéke 3000 lejt meghalad. Kötelező tm’ábbá a számla kiadó va és illefékezése akkor is, ha az áruk eladás végfítit, vakirney bizományi, jut3-, léki. képviseleti, le.rakab, stb. szerződés-, bői kifolyólag adatnak át. A terme’ök en* gros lerakataj kőlelesek a nap folyamán áitakik saját üz'eteiknek, vagy magánosoknak kiadott árukróll egy- pro-forma sz.amhrt k'álíitani <’r> 0.40 százalékkal,

megiUetékezm. VII. A korpa és irimic nagybani eladása (S0 k.-on felül) 0 70 százalékos i'tetők a'á csík. VITT. A bérié4.» szerződések utáni 1.20 száza'ék Telék 1.50 százalékra emeltetett IX. A készpénzben! tökeaportok utáni életék fé-- emeitetett: részvénytársaságíknál 1.40

százalékról 1.00 százalékra, más társasáé goknál 2.70 százalékról 3 százalékra; az 'ingatlan a portok utáni illeték pedig, bármiven társaságnál. H százalékban telt megállapítva. X- Az ingatlan és fond de. comerţ ela elások, stb. iltert éke 7 százalékról 8 százalékra emelteftett. XT. Az ®elék- egyenértéknéű (echivalent) a vállalati épületek, terek, berendezések és üzemiek eddigi illetékmentessége megszűnt; ezek 1939 április Hői érlékük erejéig — minden tehertevomás nélkül — évenként 0.20 százalék ifletókegyenérték aki esnek. XII. A szá;ílüások utam 1.40 százalékos illeték. amely eddig csak készpénzben volt leróható, a jövőben 10 ezer lej szállítási értékig, általános bélyeg jegyek! x:n is leróható.

A bélyegtörvény 27- módositolt szakasza előírja még. hogy a számlák, naptári évenként, .sorszámozn.ndók és pedig minden év január 2-án 1-gyel kezdve és fa'tyta'tva, megszakítás nélküli sorrendiben, ugyanazon év december 31-C'lg.

A nem kon'ingeníált áruk kezelési

taxával való megrovása

Egy külön törvény alapján, az importált, nem kontingentált áruk után. kezelési taxákat fognak szedni, amelyek arányosak a kontingentált áruk után járó autorizációs taxákkal.

UJ UNIVERSUM

a mindentudás tárháza, Uj kiadás. Xétí hatalmas kötet, Sexikonatek, renget®?} kép, ára 4IO lej az Ellenzék konyvosz* ÍÁlyábaOf Cluj-Kolozsvár, Plata Uuhtî» ^VídéLro ui&avqUci i* wtyşaBud ajiidjtulş*