Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-08 / 81. szám
1939 április 8. ELLENZÉK 5 ItiJM mrsam Fönséges évforduló Hetvenöt évvel ezelőtt nagyszerű intézmény létesült. Dunant genfi orvos bejárta Solferino csataterét és a környéken elhelyezett tábori kórhazakat, döbbenetes tapasztalatairól röpiratot irt „Souvenir de Solferino“ címmel, amelyben az emberiség lelkiismeretét ébreszthette, hogy a háború egészségügyi szolgálatát és a háború áldozatait az irgalmas jó szív gondozásába vétesse. A vágy és indítvány nem volt egészen uj. Az ó-korban görög városok szent szövetségeket alkottak, hogy egymás ellen folytatott háború alkalmán az ostromolt városoktól a Vizet nem vonják el, sebesültjeiket nem mészárolják le és foglyaikat nem adják el idegen rabszolgának —- kölcsönösen. A keresztes háborúk idején is találunk a magasabb emberszeretet példáira, amelyet a háború tesz igazán próbára. Uj lovagrendek tagjai pártfogásba vették a zarándokokat, a betegeket, sebesülteket, az ellenség már katonailag hasznavehetetlen nyomorultjait. De az első európai szerződés a sebesültek kölcsönös ápolására, gyors kicserélésére és a velük foglalkozók támogatására, csak 1759-ben, Franciaország és Poroszország közt jött létre. Azonban Dunant nemzetközi társulást követelt. Mindenütt a szivek egyforma össze- dobbanását, a szeretet egyetemes érvényét. Jó időben mondta el tapasztalatait és szerencsés pillanatban közölte indítványait, amelyeket röviden ezzel a szóval lehet kifejezni: a beteg, sebesült, orvos, ápoló és a kórházi anyag, valamint az ápolásra vállalkozó, bármilyen állami és polgári ház semlegesítését nemzetközi vörös-keresztes lobogó védelme alatt. Dunant szózata szerencsés volt és rendkívüli meleg visszhang felelt rá minden irányból. [ A kedvező előzmények után Moy- nier, a genfi közhasznú társaság e-Inö- ke vitte gyakorlati irnyba ezt a mozgalmat, követelve, hogy az ambulan- ceok sürgősen semlegesittessenek és egyletek alakuljanak a sebesültek ápolása és segélyezése érdekében. 1863= ban tanácskozásra gyűltek össze lelkesülök a vörös-kereszt egyesület szervezetének kidolgozására, 1864-ben pedig már hivatalos nemzetközi értekez- létre jöttek az államok, lassanként 30= ah és Dufour tábornok elnökletével megkötötték a genfi konvenciót. Ennek a szerződésnek az értelmében a vöröskereszt, amelyet Törökországban a vörös-félhold helyettesit, uj semlegesség jelvénye. Ez a jelvény lobogjon a tábori kötözöhelyeken, a katonai kórházakon, a sebesülteket magába fogadó polgári magánépületeken, az egészség- ügyi anyagot őrző raktárakon, mint karkötő védi a sebesültet ápoló és orvosi személyzetet. De védelmezi a sebesültet szállító lovagrendeket is: a németet és a máltait. A semlegesség addig érvényes, amíg az ellenség el nem foglalja vagy foglyul nem ejti a lobogóval védett alanyokat, tárgyakat és eszközöket, amikor is a vörös-keresztes intézmények veszik át a feladatot. Az ellenséges ápoló- és orvosi személyzet azonban tovább működhetik, vagy pedig bántatlanul eltávozhat. Se szeri, se száma még egyéb, jólelkii részletnek: a szeretet valósággal tobzódott. A vörös-keresztes eszme terjesztésre és a háborús előkészületek céljából polgári vörös-kereszt egyesületek alakultak a genfi szerződést aláíró államokban, férfiakból, kizárólag nőkből, vagy vegyesen mind a két nemből s a háborús segélynyújtás erényét más Ínségekre is kiterjesztve. Szóval, a vörös-kereszt a keresztény és vörös szív' jelvénye. A nagy világháború idején le is tette szigorlatait. Eleinte némi balsikerrel: az első vad izgalmak idején bizony a vörös-kereszt semlegességét nem tisztelték mindig, a tengeren se. amelyre az 1868-as pótszerződés külön kiterjesztette gondját s ahoi kórházhajókat veszélyeztette olykor a buvárnaszádok rövidlátó periszkópja. Legsúlyosabb szigorlati gyönge ség volt, amikor a felépült sebesülteket és betegeket fogolytáborokba utalták az orvosokkal együtt s csak a háború későbbi folyamán kezdődtek végre a kicserélések. Viszont kitünően szerepelt a vörös-kereszt a munka egv uj hatalmas ágazatában, amikor vállalkozott a harctéren eltűntek fölkutatására, vagy legalább is róluk megbízható hírek szerzésére, amikor közvetítette a fogolytáborok és otthonok levelezését, a pénz és egyéb küldemények kézhez juttatását, a fogolycserékét, végül a háború után a különböző Hdg&enlsagS-a a fíiraiyi btivtartts&f Kolomár városának költségvetés# Indokoltnak találták a városi tisztviselők lakbériigyi telebbezését.« Nem emelték fal a tanonciskola segélyét KOLOZSVÁR, április 7. Kolozsvár város tanácsa, mint már jelentettük, a város költségvetését a kifüggesztés időtartama alatt beérkezett három felebbezéssel együtt jóváhagyás végett felterjesztette a szamosi királyi helytartósághoz. | A három felebbezés közül az egyiket dr. Tofan állategészségügyi főfelügyelő adta be azért, mert az idei költségvetésbe nem vették fel lakbérilletményét, a második felebbező a tanonciskola igazgatósága volt, amely azért fe= leb.bezett, hogy a muítévi költségvetésbe felvett 800 ezer lej városi segélyt 300 ezer leire szállították le. A harmadik felebbezés a városi tisztviselőké volt, akik azt kifogásolták, hogy a pénzügyi bizottság a költségvetésbe nem a tényleges helyzethez megfelelő lakbérilletményeket vette fel. A királyi hely tartóság számvevősége áttanulmányozta a költségvetést s azt kisebb módosításokkal helybenhagyta. Helyei adott a tisztviselők és Toiart dr. állategészségügyi főfelügyelő felehhe= zésének, a tanonciskola feícbbezését a zonba n \ ■ issza utas it ott a. A költségvetés jóváhagyása a tisztviselők között nagy örömet keltett, mert felebbezésiik eredményeként jelenlegi lakbérilletményeiket a régiek hatszorosára emelték fel, úgy azonban, hogy ez a lakbérilletmény a 2400 lejt egyik tisztviselőnél sem haladhatja meg. Súlyos helyzetbe jutott azonban a tanonciskola, amely a város anyagi fá- m ogat ás a nélkül nem tudja magát fenntartani. Még a múlt évben kiutalt 800 ezer le- jes városi segély mellett is nehéz anyagi viszonyokkal küzdött. Most azonban, ha az ipariigyi minisztérium nem részesíti megfelelő anyagi támogatásban, működését kénytelen lesz beszüntetni. A városi tanács, mint értesülünk, a városi segélyt azért szállította le, mert a tanonciskola fenntartása alapjául szolgáló illetékek inkasszálását az utóbbi évben érvénybelépett ipari törvények megszüntették. Ezeket az illetékeket újabban az ipariigyi minisztérium szervei szedik be, így az iskola- fenntartás kötelezettsége is őket terheli. Befejezés előtt áll a városi tanács és a kolozsvári kéményseprőmesterek karca Havi négyezer te/ fizetést lett fel a polgármesícr a kéményseprőmestereknek KOLOZSVÁR, április' 7. A kolozsvári kéményseprőmesterek és a város ‘tanácsa között 'régóta húzódó hó re « befejezés felé közeledik. Az előjogokkal rendelkező kéményseprőmesterek ugyanis a kéményseprői szabályrendelet ellen beadón fellebbezéseiket minden fórumon elvesztették . s igy nem maradt számúikra más halra, minthogy a városi 'tanáccsal kiegyezzenek. A kiegyezésre . vonatkozó tárgyalások már rég megindultak. Ezeknek során a kéményseprőmesterek azt kérték a tanácstól, hogy a tanács életük fogytáig, amíg .előjogaikn'-k birtokában vannak, megfelelő havi fizetést folyósítson részükre és eb ben az cselben a városi kéményseprőüzem rendelkezésére állanak, egyben pedig kérték, hogy visszamenőleg, addig az időpontig, amikor jogaik gyakorlásától .megfősz* torták őket, fizessen a város kártérítést1. A tárgyalások során a kéményseprőmesterek havi 5000 lej fizetést kértek, a városi tanács azonban ezzel szemben csak 4000 lejt ajánlott fel« abból indulva ki, hogy adóalapjuk után magasabb illetményt nem kaphatnak. A tanács, ij&.ye dr. Bornemisa Sebastian polgármester tegnap délben közölte a kéményseprőmesterek jogvédőjével a tanács határozatát. Valószínű, hogy a kéménysep. rom es terek- o városi tanács 'ajánlatát elfogadják s ezzel' a harc véget is ér. A kártérítés felvételére a kéményseprőmestereknek tényleg nagy szükségük van, mert azóta, mióda a kéményseprő ipar gyakorlatától a kéményseprési szabályrendelet eltiltotta őket, kereset hiányában csak a legnagyobb nehézségek között iudták magukat és családjukat fenn/rtríani. Tényleges jövedék műk természetesen nagyobb volt « városi tanács által felnjánhut összegnél', de a legfelsőbb közigazgatási tábla döntése után nem maradt 'részükre más hátra, mint a. városi t.mácssat yaló megegyezés. különféle kifogásokkal tolta ki mindig az esküvő időpontját. Mintegy félévvel, ezelőtt, egy alkalommal Boros Gábori elövette a világháborúból visszahozott! katonai revolverét, megmutatta a le«] ánynak és azt mondta: — Látod?,.. Ezzel én még nem öl-, íem embert, pedig ez a háborúban volt velem. De léged, ha megtudom, hogy mást szeretsz, ezzel öllek meg! A leány megrémült a fenyegetéstől és ettől kezdve még jobban kiéleződött köztük a helyzet. Pár nappal ezelőtt a leány azzal állott elő, hogy bemegy a városba és ott lévő testvérénél fog lakni. A gazdálkodó előbb csendes szavakkal, majd ingerülten igyekezett lebeszélni tervéről, de minden hiábavaló volt. A leány menni akart. Tegnap el is búcsúzott és azt mondta Boros Gábornak: „Jobb lesz, ha elválunk!“ — Igazad van, jobb lesz! — felelte a gazdálkodó. Azzal előrántotta a revolverét és rálőtt a leányra. [ Idegességében azonban a keze remegett és rosszul célzott, úgyhogy a golyó a leányt a vállán sebesiiette meg, de a rémülettől eszméletét ve« szitve, áj ult an esett össze. A gazdálkodó abban a tudatban, hogy szerelmesét megölte, a következő pillanatban 1 maga felé fordította a fegyvert és mellbelöite magát. Az orvosi vizsgálat megállapította* hogy a leány csak könnyebb sebesülést szenvedett, úgyhogy pár nap alatt fel- gyógyul, a gazdálkodó sebesülése azonban rendkívül súlyos. Azonnal beszállt-, tották a kórházba, mig a csendőrségj a kettős szerelmi dráma ügyében megindította a vizsgálatot s az esetről jelentést tett az ügyészségnek is. A világháborúból hazahozott revolverrel Megsebesítette szerelmesét, majd mellbelőtte magát az idegbeteg gazdálkodó Féltékenység! dráma egy kolozsmzgyei községben KOLOZSVÁR, április 7. Megdöbbentő féltékeny ségi dráma játszódott le tegnap Fráta községben-. Egy Borso Gábor nevű gazdálkodó féltékenységből lelőtte szerelmesét, Bognál! Ilonát, majd öngyilkosságot követett el. , Az eset előzményei évekre nyúlnak vissza. A 42—43 éves gazdálkodó, Bo = ros Gábor a világháborút mint honvéd altiszt harcolta végig s a háború utolsó évében 1918-ban, olasz hadifogságba került, ahonnan csak J920=han jött haza. A harctéren súlyos idgbajt kapott, ami hosszabb időre valósággal busko- mórrá tette. Időközben apja és anyja is meghalt s ö a szüleitől örökölt kis földön gazdálkodott tovább. Sokáig nem is gondolt arra, hogy megnősüljön, csak késöb, mintegy hat évvel ezelőtt kezdett udvarolni egy 23 éves fa- lujabeli lánynak, Bogdán Ilonának. Boros Gábor végzetesen beleszeretett a leányba s elhatározta, hogy feleségül veszi. Egyideig zavartalanul meg is értették egymást, később azonban a leány valami ösztönszerii félelemérzettel húzódozni kezdett a gazdálkodótól s menekült-ügyeket karolta föl. jAlost, a 75:ik év halk és részleges i ünnepségei között, hálával kell megemlékeznünk Dunantról és híveiről, akik a vörös-kereszt érdekében fáradoztak. Ez a 75 éves jubileum intő jel egyszersmind a mai világnak, mely a fegyverkezés őrült lázában és a folytonosan torlódó külpolitikai válságokon át az uj világháború felé szédeleg. A vörös-kereszt figyelmeztet: rettenetes fájdalmak érkezhetnek, jó lesz őket j kerülni, amíg csak lehet és ha nem lehet, akkor a vörös-kereszt eszméjének becsületes fölkarolásával mindent elkövetni, hogy az elkerülhetetlen veszteségek, fájdalmak, nehézségek mentöl inkább megkisebbedjenek és elviselhe- tök legyenek. Annyi kereszt van, ezt a vöröset azonban magasra kell föli- bük emelni, egészen oda közel az égen ina, nagypénteken ragyogó Krisztus- keresztig, amely az irgalom, szeretet és béke jelvénye s szívesen szállott a genfi fehér . zászlóra, hogy az emberiség új ereü-t dagassza! HUSIIÉT a Szent Miháíy-templombatt Nagyszombaton délelőtt 10 órakor, szentmise. Énekel a Máriámmá énekkara^ Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadás^ -kórmenet. Minden katolikus hivő —• kivéc lel nélkül — beáll a körmenetbe. Ezenkívül a katolikus iskoláit és testületek az. alábbi sorrendet tartják be: 1. A Roiping, Legényegylet. 2. A székely ifjak. 3. A Liy ceumi elemi fiúiskola rúireendékei. 4. A főgimnázium ifjúsága. 5. Az auguszlieum ele--, mi leányiskola növendékei. 6. A Mariá-; num növendékei. 7. A Népszövetség szentpéleri tagozata. 8. A katolikus egye^ temi ifjak. 9. Céhzászlók, mögöttük az iparosok, a Katolikus Kör tagjai és a többi férfiak. 10. A Rózsai üzér társultai! tagjai. 11* Szentferenc Ill őd rend tagjai. 12. Szociá-i lis Misszió tagjai. 13. Oltáregylet tagjai. 14* A zenekar. 1 j. A Mária kongregáció tagjai. 16. Szociális Nővérek. 17. Szentferenc* rendi Nővérek. iS. Négyszög a Szentségi gél. 19. Külállamofk képviselői1. 20. Katonai és polgári hatóságok képviselői. 21. OU tár egylet; elnöknek 22. Egyházmegyei Tanács képviselői. 23. Választmány és kép vb selőtestület tagjai. 24. Befejező kiséret, nők és Szent Katolikus Kör. Husvélvasárnup. 1. Misék: fél 7, 8, 9» 10 és fél 12 órakor. A 10 órás misék mondja: dr. Boga Alajos kanonok, prédikál: Veress Ernő plébánoshelyedea. A templomi énekkar előadja Bibi. F'dur ünnepi misét, vezényel ZAzsmann Rezső karnagy. 2. Vecsernye és áldás d. u. 6 órakor. 3* Ételek megáídása & rcggdli misék után. Húsvéthétfő, i. Misék: fél 7, 8, 9. 10 és lel 12 órakor. A 10 órás misét mondja: Veress Ernő, prédikál: Balázs András s, lelkész. 2. Litánia: d. u. 6 órakor. —-----. 1 —i —am——— ---Máslálévi börtönre ítélték a tolnai katonát KOLOZSVÁR, április 7. Batös Gavnla,' a Besztercén állomásozó ha!árőrczr-ed egyik katonája a Besztercéhez közeleső egyik falu határában megtámadta Pect Gavril 49 éves földművest, akitől foo lejt elrabolt. A katonai törvényszék az útonálló katonát más-félévi börtönnel sújtotta. tliiéli katonaszökevények KOLOZSVÁR, április 7Ezredüktől való szökésért kerültek a katonai törvényszék elé Kis Alexandru közkatona és Tudor Ic’an őrvezető. Az enyhítő körülmények figyelembevételével Kist íéi< sztend'o-i -elzárásra ítélték. Tudort pedig, miután második szökése vc’-t — másfélévi börtönre.
