Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-08 / 81. szám

1939 április 8. ELLENZÉK 5 ItiJM mrsam Fönséges évforduló Hetvenöt évvel ezelőtt nagyszerű in­tézmény létesült. Dunant genfi orvos bejárta Solferino csataterét és a kör­nyéken elhelyezett tábori kórhazakat, döbbenetes tapasztalatairól röpiratot irt „Souvenir de Solferino“ címmel, amelyben az emberiség lelkiismeretét ébreszthette, hogy a háború egészség­ügyi szolgálatát és a háború áldozatait az irgalmas jó szív gondozásába vé­tesse. A vágy és indítvány nem volt egészen uj. Az ó-korban görög városok szent szövetségeket alkottak, hogy egy­más ellen folytatott háború alkalmán az ostromolt városoktól a Vizet nem vonják el, sebesültjeiket nem mészá­rolják le és foglyaikat nem adják el idegen rabszolgának —- kölcsönösen. A keresztes háborúk idején is találunk a magasabb emberszeretet példáira, amelyet a háború tesz igazán próbára. Uj lovagrendek tagjai pártfogásba vet­ték a zarándokokat, a betegeket, sebe­sülteket, az ellenség már katonailag hasznavehetetlen nyomorultjait. De az első európai szerződés a sebesültek kölcsönös ápolására, gyors kicserélé­sére és a velük foglalkozók támogatá­sára, csak 1759-ben, Franciaország és Poroszország közt jött létre. Azonban Dunant nemzetközi társulást követelt. Mindenütt a szivek egyforma össze- dobbanását, a szeretet egyetemes ér­vényét. Jó időben mondta el tapasz­talatait és szerencsés pillanatban kö­zölte indítványait, amelyeket röviden ezzel a szóval lehet kifejezni: a beteg, sebesült, orvos, ápoló és a kórházi anyag, valamint az ápolásra vállalko­zó, bármilyen állami és polgári ház semlegesítését nemzetközi vörös-ke­resztes lobogó védelme alatt. Dunant szózata szerencsés volt és rendkívüli meleg visszhang felelt rá minden irányból. [ A kedvező előzmények után Moy- nier, a genfi közhasznú társaság e-Inö- ke vitte gyakorlati irnyba ezt a moz­galmat, követelve, hogy az ambulan- ceok sürgősen semlegesittessenek és egyletek alakuljanak a sebesültek ápo­lása és segélyezése érdekében. 1863= ban tanácskozásra gyűltek össze lel­kesülök a vörös-kereszt egyesület szer­vezetének kidolgozására, 1864-ben pe­dig már hivatalos nemzetközi értekez- létre jöttek az államok, lassanként 30= ah és Dufour tábornok elnökletével megkötötték a genfi konvenciót. Ennek a szerződésnek az értelmében a vörös­kereszt, amelyet Törökországban a vö­rös-félhold helyettesit, uj semlegesség jelvénye. Ez a jelvény lobogjon a tá­bori kötözöhelyeken, a katonai kórhá­zakon, a sebesülteket magába fogadó polgári magánépületeken, az egészség- ügyi anyagot őrző raktárakon, mint karkötő védi a sebesültet ápoló és or­vosi személyzetet. De védelmezi a se­besültet szállító lovagrendeket is: a németet és a máltait. A semlegesség addig érvényes, amíg az ellenség el nem foglalja vagy foglyul nem ejti a lobogóval védett alanyokat, tárgyakat és eszközöket, amikor is a vörös-ke­resztes intézmények veszik át a fel­adatot. Az ellenséges ápoló- és orvosi személyzet azonban tovább működhe­tik, vagy pedig bántatlanul eltávozhat. Se szeri, se száma még egyéb, jólelkii részletnek: a szeretet valósággal tob­zódott. A vörös-keresztes eszme ter­jesztésre és a háborús előkészületek céljából polgári vörös-kereszt egyesü­letek alakultak a genfi szerződést alá­író államokban, férfiakból, kizárólag nőkből, vagy vegyesen mind a két nem­ből s a háborús segélynyújtás erényét más Ínségekre is kiterjesztve. Szóval, a vörös-kereszt a keresztény és vörös szív' jelvénye. A nagy világ­háború idején le is tette szigorlatait. Eleinte némi balsikerrel: az első vad izgalmak idején bizony a vörös-kereszt semlegességét nem tisztelték mindig, a tengeren se. amelyre az 1868-as pót­szerződés külön kiterjesztette gondját s ahoi kórházhajókat veszélyeztette olykor a buvárnaszádok rövidlátó pe­riszkópja. Legsúlyosabb szigorlati gyönge ség volt, amikor a felépült se­besülteket és betegeket fogolytáborok­ba utalták az orvosokkal együtt s csak a háború későbbi folyamán kezdődtek végre a kicserélések. Viszont kitünően szerepelt a vörös-kereszt a munka egv uj hatalmas ágazatában, amikor vállal­kozott a harctéren eltűntek fölkutatá­sára, vagy legalább is róluk megbíz­ható hírek szerzésére, amikor közvetí­tette a fogolytáborok és otthonok le­velezését, a pénz és egyéb küldemé­nyek kézhez juttatását, a fogolycseré­két, végül a háború után a különböző Hdg&enlsagS-a a fíiraiyi btivtartts&f Kolomár városának költségvetés# Indokoltnak találták a városi tisztviselők lakbériigyi telebbezését.« Nem emelték fal a tanonciskola segélyét KOLOZSVÁR, április 7. Kolozsvár város tanácsa, mint már jelentettük, a város költségvetését a kifüggesztés időtartama alatt beérke­zett három felebbezéssel együtt jóvá­hagyás végett felterjesztette a szamosi királyi helytartósághoz. | A három felebbezés közül az egyiket dr. Tofan állategészségügyi főfelügyelő adta be azért, mert az idei költségve­tésbe nem vették fel lakbérilletmé­nyét, a második felebbező a tanoncis­kola igazgatósága volt, amely azért fe= leb.bezett, hogy a muítévi költségve­tésbe felvett 800 ezer lej városi segélyt 300 ezer leire szállították le. A harma­dik felebbezés a városi tisztviselőké volt, akik azt kifogásolták, hogy a pénzügyi bizottság a költségvetésbe nem a tényleges helyzethez megfelelő lakbérilletményeket vette fel. A királyi hely tartóság számvevősége áttanulmányozta a költségvetést s azt kisebb módosításokkal helybenhagyta. Helyei adott a tisztviselők és Toiart dr. állategészségügyi főfelügyelő felehhe= zésének, a tanonciskola feícbbezését a zonba n \ ■ issza utas it ott a. A költségvetés jóváhagyása a tiszt­viselők között nagy örömet keltett, mert felebbezésiik eredményeként je­lenlegi lakbérilletményeiket a régiek hatszorosára emelték fel, úgy azonban, hogy ez a lakbérilletmény a 2400 lejt egyik tisztviselőnél sem haladhatja meg. Súlyos helyzetbe jutott azonban a ta­nonciskola, amely a város anyagi fá- m ogat ás a nélkül nem tudja magát fenntartani. Még a múlt évben kiutalt 800 ezer le- jes városi segély mellett is nehéz anya­gi viszonyokkal küzdött. Most azon­ban, ha az ipariigyi minisztérium nem részesíti megfelelő anyagi támogatás­ban, működését kénytelen lesz beszün­tetni. A városi tanács, mint értesülünk, a városi segélyt azért szállította le, mert a tanonciskola fenntartása alapjául szolgáló illetékek inkasszálását az utóbbi évben érvénybelépett ipari tör­vények megszüntették. Ezeket az ille­tékeket újabban az ipariigyi miniszté­rium szervei szedik be, így az iskola- fenntartás kötelezettsége is őket ter­heli. Befejezés előtt áll a városi tanács és a kolozsvári kéményseprő­mesterek karca Havi négyezer te/ fizetést lett fel a polgármesícr a kéményseprőmestereknek KOLOZSVÁR, április' 7. A kolozsvári kéményseprőmesterek és a város ‘tanácsa között 'régóta húzódó hó re « befejezés felé közeledik. Az előjogokkal rendelkező kéményseprőmesterek ugyanis a kéményseprői szabályrendelet ellen be­adón fellebbezéseiket minden fórumon el­vesztették . s igy nem maradt számúikra más halra, minthogy a városi 'tanáccsal ki­egyezzenek. A kiegyezésre . vonatkozó tárgyalások már rég megindultak. Ezeknek során a kéményseprőmesterek azt kérték a tanács­tól, hogy a tanács életük fogytáig, amíg .előjogaikn'-k birtokában vannak, megfelelő havi fizetést folyósítson részükre és eb ben az cselben a városi kéményseprőüzem rendelkezésére állanak, egyben pedig kér­ték, hogy visszamenőleg, addig az időpon­tig, amikor jogaik gyakorlásától .megfősz* torták őket, fizessen a város kártérítést1. A tárgyalások során a kéményseprőmesterek havi 5000 lej fi­zetést kértek, a városi tanács azonban ez­zel szemben csak 4000 lejt ajánlott fel« abból indulva ki, hogy adóalapjuk után magasabb illetményt nem kaphatnak. A tanács, ij&.ye dr. Bornemisa Sebastian pol­gármester tegnap délben közölte a ké­ményseprőmesterek jogvédőjével a tanács határozatát. Valószínű, hogy a kéménysep. rom es terek- o városi tanács 'ajánlatát elfo­gadják s ezzel' a harc véget is ér. A kárté­rítés felvételére a kéményseprőmestereknek tényleg nagy szükségük van, mert azóta, mióda a kéményseprő ipar gyakorlatától a kéményseprési szabályrendelet eltiltotta őket, kereset hiányában csak a legnagyobb nehézségek között iudták magukat és csa­ládjukat fenn/rtríani. Tényleges jövedék műk természetesen nagyobb volt « városi tanács által felnjánhut összegnél', de a leg­felsőbb közigazgatási tábla döntése után nem maradt 'részükre más hátra, mint a. városi t.mácssat yaló megegyezés. különféle kifogásokkal tolta ki mindig az esküvő időpontját. Mintegy félévvel, ezelőtt, egy alkalommal Boros Gábori elövette a világháborúból visszahozott! katonai revolverét, megmutatta a le«] ánynak és azt mondta: — Látod?,.. Ezzel én még nem öl-, íem embert, pedig ez a háborúban volt velem. De léged, ha megtudom, hogy mást szeretsz, ezzel öllek meg! A leány megrémült a fenyegetéstől és ettől kezdve még jobban kiéleződött köztük a helyzet. Pár nappal ezelőtt a leány azzal állott elő, hogy bemegy a városba és ott lévő testvérénél fog lakni. A gazdálkodó előbb csendes sza­vakkal, majd ingerülten igyekezett le­beszélni tervéről, de minden hiábavaló volt. A leány menni akart. Tegnap el is búcsúzott és azt mondta Boros Gá­bornak: „Jobb lesz, ha elválunk!“ — Igazad van, jobb lesz! — felelte a gazdálkodó. Azzal előrántotta a revolverét és rálőtt a leányra. [ Idegességében azonban a keze reme­gett és rosszul célzott, úgyhogy a golyó a leányt a vállán sebesiiette meg, de a rémülettől eszméletét ve« szitve, áj ult an esett össze. A gazdálkodó abban a tudatban, hogy szerelmesét megölte, a következő pil­lanatban 1 maga felé fordította a fegyvert és mellbelöite magát. Az orvosi vizsgálat megállapította* hogy a leány csak könnyebb sebesülést szenvedett, úgyhogy pár nap alatt fel- gyógyul, a gazdálkodó sebesülése azon­ban rendkívül súlyos. Azonnal beszállt-, tották a kórházba, mig a csendőrségj a kettős szerelmi dráma ügyében meg­indította a vizsgálatot s az esetről je­lentést tett az ügyészségnek is. A világháborúból hazahozott revolverrel Megsebesítette szerelmesét, majd mellbelőtte magát az idegbeteg gazdálkodó Féltékenység! dráma egy kolozsmzgyei községben KOLOZSVÁR, április 7. Megdöbbentő féltékeny ségi dráma játszódott le tegnap Fráta községben-. Egy Borso Gábor nevű gazdálkodó féltékenységből lelőtte szerelmesét, Bognál! Ilonát, majd öngyilkosságot követett el. , Az eset előzményei évekre nyúlnak vissza. A 42—43 éves gazdálkodó, Bo = ros Gábor a világháborút mint honvéd altiszt harcolta végig s a háború utolsó évében 1918-ban, olasz hadifogságba került, ahonnan csak J920=han jött ha­za. A harctéren súlyos idgbajt kapott, ami hosszabb időre valósággal busko- mórrá tette. Időközben apja és anyja is meghalt s ö a szüleitől örökölt kis földön gazdálkodott tovább. Sokáig nem is gondolt arra, hogy megnősül­jön, csak késöb, mintegy hat évvel ez­előtt kezdett udvarolni egy 23 éves fa- lujabeli lánynak, Bogdán Ilonának. Bo­ros Gábor végzetesen beleszeretett a leányba s elhatározta, hogy feleségül veszi. Egyideig zavartalanul meg is ér­tették egymást, később azonban a le­ány valami ösztönszerii félelemérzettel húzódozni kezdett a gazdálkodótól s menekült-ügyeket karolta föl. jAlost, a 75:ik év halk és részleges i ünnepségei között, hálával kell meg­emlékeznünk Dunantról és híveiről, akik a vörös-kereszt érdekében fára­doztak. Ez a 75 éves jubileum intő jel egyszersmind a mai világnak, mely a fegyverkezés őrült lázában és a foly­tonosan torlódó külpolitikai válságo­kon át az uj világháború felé szédeleg. A vörös-kereszt figyelmeztet: rettene­tes fájdalmak érkezhetnek, jó lesz őket j kerülni, amíg csak lehet és ha nem le­het, akkor a vörös-kereszt eszméjének becsületes fölkarolásával mindent el­követni, hogy az elkerülhetetlen vesz­teségek, fájdalmak, nehézségek mentöl inkább megkisebbedjenek és elviselhe- tök legyenek. Annyi kereszt van, ezt a vöröset azonban magasra kell föli- bük emelni, egészen oda közel az égen ina, nagypénteken ragyogó Krisztus- keresztig, amely az irgalom, szeretet és béke jelvénye s szívesen szállott a genfi fehér . zászlóra, hogy az emberi­ség új ereü-t dagassza! HUSIIÉT a Szent Miháíy-templombatt Nagyszombaton délelőtt 10 órakor, szentmise. Énekel a Máriámmá énekkara^ Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadás^ -kórmenet. Minden katolikus hivő —• kivéc lel nélkül — beáll a körmenetbe. Ezenkí­vül a katolikus iskoláit és testületek az. alábbi sorrendet tartják be: 1. A Roiping, Legényegylet. 2. A székely ifjak. 3. A Liy ceumi elemi fiúiskola rúireendékei. 4. A fő­gimnázium ifjúsága. 5. Az auguszlieum ele--, mi leányiskola növendékei. 6. A Mariá-; num növendékei. 7. A Népszövetség szentpéleri tagozata. 8. A katolikus egye^ temi ifjak. 9. Céhzászlók, mögöttük az iparosok, a Katolikus Kör tagjai és a többi férfiak. 10. A Rózsai üzér társultai! tagjai. 11* Szentferenc Ill őd rend tagjai. 12. Szociá-i lis Misszió tagjai. 13. Oltáregylet tagjai. 14* A zenekar. 1 j. A Mária kongregáció tag­jai. 16. Szociális Nővérek. 17. Szentferenc* rendi Nővérek. iS. Négyszög a Szentségi gél. 19. Külállamofk képviselői1. 20. Kato­nai és polgári hatóságok képviselői. 21. OU tár egylet; elnöknek 22. Egyházmegyei Ta­nács képviselői. 23. Választmány és kép vb selőtestület tagjai. 24. Befejező kiséret, nők és Szent Katolikus Kör. Husvélvasárnup. 1. Misék: fél 7, 8, 9» 10 és fél 12 órakor. A 10 órás misék mondja: dr. Boga Alajos kanonok, prédi­kál: Veress Ernő plébánoshelyedea. A tem­plomi énekkar előadja Bibi. F'dur ünnepi misét, vezényel ZAzsmann Rezső karnagy. 2. Vecsernye és áldás d. u. 6 órakor. 3* Ételek megáídása & rcggdli misék után. Húsvéthétfő, i. Misék: fél 7, 8, 9. 10 és lel 12 órakor. A 10 órás misét mondja: Veress Ernő, prédikál: Balázs András s, lelkész. 2. Litánia: d. u. 6 órakor. —-----. 1 —i —am——— ---­Máslálévi börtönre ítél­ték a tolnai katonát KOLOZSVÁR, április 7. Batös Gavnla,' a Besztercén állomásozó ha!árőrczr-ed egyik katonája a Besztercéhez közeleső egyik falu határában megtámad­ta Pect Gavril 49 éves földművest, akitől foo lejt elrabolt. A katonai törvényszék az útonálló katonát más-félévi börtönnel sújtotta. tliiéli katonaszökevények KOLOZSVÁR, április 7­Ezredüktől való szökésért kerültek a ka­tonai törvényszék elé Kis Alexandru köz­katona és Tudor Ic’an őrvezető. Az eny­hítő körülmények figyelembevételével Kist íéi< sztend'o-i -elzárásra ítélték. Tudort pedig, miután második szökése vc’-t — másfélévi börtönre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom