Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-06 / 79. szám
. . .. Szerkesztőjéé és kiadóhivatal: Cluj, Odea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11 - 9 9 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 ŰR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS tt. T3 Törvényszéki Hjstromozísi sóim: 39 (Dos. 88ő/j 1938, Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lei. LX ÉVFOLYAM, 7 9. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 ÁPRILIS 6. M tagol szavatosság i olijaimí mjöháil Lengyelország kölcsönös scgeippj- tásl egyezményt üli an Kölni Angliával“ Beck londoni tárgyalásainak eredménye. — Az angol parlament vitája során sir John Simon kincstári kancellár kijelentette, hogy Anglia bizonyos esetekben háború megindítására áll készen. - Ciano külügyminiszter és Perth római angol nagykövet tárgyalásai Cáfolják a hírt, hogy szó volna Albánia olasz protektorátus alá való helyezéséről A külpolitikai helyzet előterében még mindig Chamberlain és Halifax tegnapelőtt! beszédei és Beck lengyel külügyminiszter iondoni tárgyalásai áJJ a pák. Xegíiap az ekörül csoportosuló jelentésekhez egy másik, nagy feltűnést keltő jelentés is csatlakozott, mely tudni vélte, hogy küszöbön áll egy olasz lépés, mely Róma protektorátu- sához fog vezetni Albánia fölött. A hir szerint Bariban és Brindisiben készen állanának az olasz csapatok ennek a tervnek megvalósítására. Röviddel rá azonban cáfolatok jelentek meg, melyek közül az albán oldalról kiadott cáfolat hangoztatja azt is, hogy a tirá- nai kormány nemcsak hogy semmi ilyen olasz lépésről nem tud, hanem soha sem is volna hajlandó beleegyezni ftiggetlenségének korlátozásába. A hivatalos albán távirati közlemény, mely a Rador közvetítésében érkezett, a következőképen szól: „Egyes külföldi lapok és rádióleadó állomások olyan híreket kürtőitek világgá, melyekből egy idegen állam protektorátusának Albániára való kiterjesztésére lehet következtetni. A távirati iroda ezeket a híreszteléseket minden alap nélkülinek bélyegzi s egyben kijelenti, hogy Albánia soha sem egyezne bele olyan intézkedésbe, amely területi épségét, vagy függetlenségét sértené.“ Londonban, ahol az Albánia fölötti olasz protektorátus tervéről szóló hir szintén nagy feltűnést keltett, kijelentik, hogy a tervet nem tartják valószínűnek, mert ez határozottan beleütközik a mult évben kötött angol—olasz földközitengeri megegyezés pontjaiba. Perth lord római angol nagykövet tegnap hosszasan tárgyalt Ciano olasz külügyminiszterrel s a tárgyalás, londoni lapok szerint, fontos kérdés körül forgott. Hivatalosan azonban a tárgyalásról csak annyit jelentenek, hogy Perth lord tudatta Ciano külügyminiszterrel, hogy Anglia a lyoni megegyezést, melyet annakidején a spap nyol polgárháborúval kapcsolatban a földközitengeri buvárhajótámadások kizárására kötöttek, most a polgárháború befejezte után nem tartja többé érvénybenállónak. Ezt a bejelentést azonban a mai viszonyok űzött igazán nem lehet az olasz külügyminiszter és a római angol nagykövet megbeszélése fontos tárgyának teinteni. I bekeríteni Németországot. Sir John Si- i men ezzel szemben viszont azt hangoz- : 1 alia, hogy Anginának más államokkal j szembeni legkomolyabb kötelezettségvák ; Itatásáról, teliét lényegében Németország * cllenii körűik er i'tési politikáról van szó- I Tegnapi számunkban még nem adhattuk részletesen a Chamberlain beszédét követő angol parlamenti vitát is, mely az angol mmiszterehiök anagy fehünéstkoltő kijelentéseit niég kükön és erősen aláhúzta. Maga Chamberlain, amint a beszédnek részletes közléséből látszik, követke' ző szavakkal jelentette be az angol külpolitika uj irányát: „Mostani kijelentéseim. egy uj politikát jelölnek meg, amely rendkívüli mértékben eltér mindattól, miit ezen a téren Na gybritá túrna eddig tett. Uj kiindulási pontot, mondhatnám uj korszakét jelentenek külpolitikánkban és annak, aki napjaink történetét meg fogja írni, külön fejezetre lesz szüksége, hogy erről beszámoljon“. A vita végén pedig sir John Sirnor^ kincstári kanct&ár, -akit Chamberlain^ mellett a minisztérium helyettes vezető« jenek tekintenek, újra magyarázta a mid íiLswterelnök nyilatkozatát, melynek jelend tősége — mondotta — abban áH, hogy! kötelezettségeket ró Angliám olyan vídé ! ken is, ahol eddig semmi kötelezettsége; nem volt és ezzel uj fejezetet nyit az angoli történekemben. Az egész ország — folyi ía't'ta sir John Simon. — egységesen áll aj kormány politikája mellett, amelytől nincsj többé visszatérés. Hangsúlyozom, hogy azj igy vállalt kötelezettségek igen súlyosak mert nemcsak háború tehetőségével járnak, de bizonyos, megállapított esetekben kötelezik Is Angliát a háború megindítására, Chamberlain nyilatkozata az egész kabinet nézeteit képviseli. Hitler Wil- helmsihavenben kijelentette, bogy Németországnak nincs szándékában más nemzetek megtámadása. Ha igy állanak a dolgok, annál jobb, mert az egész világ tudja, bogy Nagybritannia nem fog megtámadni senkit. De szembe fogunk szállni minden kísérlettet, mely Európa feletti uralomra törekszik. ( Németország azt állítja, hogy joga van életteréhez. Ezt senki nem tagadja. De Németország joga az élettérhez nem nyilvánulhat meg a többi nemzet életterének hátrányára. A kormány tisztában van vele, hogy > a helyzet többet kíván, mint az eddi- gi ideiglenes nyilatkozat. Nagy diplomáciai akció van folyamatban. Még bent is sok megvalósítani valónk van s ezért elhatároztuk a katonai létszám megkettőzését. \ Nem vághatok a jövő intézkedések elébe, de mindent bizalommal kell fogadnunk. Valamennyien egyetértünk — végezte beszédét sir John Simon — abban, hogy mindent fel kell áldoznunk a jelenlegi helyzet szükségleteiért s Nagybritannia egész erejét és mitr- den képességét fogjuk a mérlegbe helyezni. B£ck €§ naliísi tegnap héf éra Hosszat tárgyaltán KMcsOnSs segeippitási egpzmeiin meg- SíSfsséüci iczetneh § londoni angol-lennel tárgyalások Beck lengyel külügyminiszter továbbfolytatja tárgyalássait Londonban. A lengyel külpolitika vezetője tegnap, szakértők részvételével, két óra hosszat tárgyak tak Halifax külügyminiszterrel Ma továbbfolytatja tárgyalásait. Hivatalos jelentést a tárgyalásról eddlig nem adtak ki.. A Mvaitalhs jelentésekéi rendesen közve- 'titő „Press Association“ hírügynökség külön jelentése szerint azonban a két külügyminiszter tegnapi tárgyalásain áttekintette az európai helyzetet, Halifax beszámolt a megbeszélésekről, melyeket az angol kormány Csehszlovákig bekebelezése óta más kormányokkal folytatott, fíeck kül ügy miniszter szintén részletesen ismertette álláspontját Lengyelország külpolitikai kapcsolatairól. A megbeszélés lovábbi során Beck külügyminiszter annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Lengyelország a számára már adott angol szavatosság folyományaképpen kölcsönös segélynyújtási egyezményt kíván kötni Angliával, A ,,'Press Association“ jelentése nem közlii Habfax válaszát a lengyel óhajra, de az egész jelentés érezteti, hogy a Beck külügyminiszter által !gy közölt hajlandóság értelmében, Anglia és Lengyelország, illetve Anglia, Franciaország és Lengyelország között rövidesen meg fogják kötni a kölcsönös segélynyújtási egyezményt, mely a három hatalmat ezután ugyanúgy kölcsönös segélynyújtásra kötelezi bármelyikük megtámadása esetén, mint ahogy a Franciaország és Angina között fennálló eddigi megállapodás azonnali segélynyújtásit irt elő a két hatalom számára. Az au goC f ran dar lengyel megállapodás így kétségtelenül uj és számításon többé kívül nem hagyható erő tesz Európa külpolitikai küzdelmeinek sakktábláján. A kérdés csak az, hogy mik lesznek a távoli következményei és föteg milyenképpen fog válaszolni az uj alakulatra Németország. Az angol parlament tegnapi vitája, melynek folyamán Chamberlain és Hab- fax a brill külpolitika teljes és határozott irányváltozását jelentették be, nagy hullámzást kelt úgy Anglia, mint más országok külpolitikai köreiben. Rómában megállapítják, hogy Anglia vezető egyéniségeinek kijelentései, között nagy ellentmondások mutatkoznak. Chamberlain és Halifax, kijelentették, hogy nem akarják LONDON, április 5. Az angol—lengyel megbeszélések kedden délelőtt 11 órakor kezdődtek meg. Beck lengyel külügyminiszter Raczinszki londoni lengyel nagykövettel keresíl'e fel Halifax angol külügyminisztert, aki mellett ^ megbeszélésen C“- dogan állandó angol külügyi államtitkár is részfvett. A megbeszélés két óra hosszat tartott s utána Halifax lord és felesége vendégüí látta Beck külügyminisztert. Délután a lengyel külügyminiszter Chamber- Hin miniszterelnököt kereste fel. NÉMET ÉS OLASZ VÁLASZ CHAMBERLAIN BESZÉDÉRE BERLIN, áprb's 5. A kedd reggeli né* me« lapok is hosszasan foglalkoznak az angol alsóháziban elhangzott vitával és éles hangon írnak arról. A „Berliner Börzen- zeiitung“ azt hangoztatja, úgy látszik, Chamberlain elvesztette minden érzékét a legegyszerűbb német élet jogok kai szemben. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ azt írja, hogy a nemzet vezetőinek a. nemzet jövőjébe veted rendíthetetlen hite határozza meg a történelem alakulását. A nemzetközi életben azonban nem tehet fenntartani a bizalmat, ha az mindig csak ®z egyik részről nyilvánul meg. Angol részről is elismerik azt, hogy a Szovjet viszonya egyes államokkal szemben bizonytalan s ennek ellenére mégis a szovjetet akarják megtenni az uj politikai rendszer sarkkövévé. A „Völkischer Beobachter“, a nemzeti szocialista hivatalos lap élesen száfll szembe a „Daily Héráidnak“ avval a véleményével, hogy Hinter kancellár wilhelmshafeni beszédének békekijelentésével félre akarta; vezetni a világot. Biztosítjuk az angol saj'j tót, hogy az aggodalom teljesen felesleges.) RÓMA, április 5. Az olasz lapok közülj a „Popok» de Roma“ azt írja, hogy Cham-j berlain hétfői nyilatkozatában semmi ujap sem mondott ás nem küs/zobölte ki a pén-l teki beszéd nyomán támadt kétségekéi. A' A len gyetek és a, németek közölt kétségte-j fi énül vannak függő kérdések, ezek elinté-’ zésre várnak és az angol nyilatkozatban lalán «z a legfontosabb, hogy az sem je lend a states quo elismerését. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) TÖRVÉNYTERV KÉSZÜL ANGLIÁBAN A POLGÁRI LAKOSSÁG VÉDE-j KEZÉSÉRE LONDON, április 5. (Rador.) Az angol alsóház tegnapi ülése során Sir John Anderson, a pol-, gári védekezés minisztere ismertette a polgári lakosságnak háború esetén va= ló védekezéséről intézkedő törvény tervezetét. A törvénytervezet béke idején is megengedi a hatóságoknak az olyan helyiségek és tárgyak elrekvi- ráíását, amelynek igénybevétele a polgárság védelmét növelheti.
