Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-05 / 78. szám

EL LUN ZKK 19 3 9 ú prlUt 5. Hékevágy N iragvnsárnappnl megkezdődött a húsvéti nagyítót. Az emberiség újra elgondolkozott, hogy micsoda őrök ér­telme vau az egyszerű ténynek, hogy az örök és tökéletes szeretet egyszerű apostola szamárháton, pálmaievellel a kezében bevonul a templom városába, hogy az ösvallási kötelezettségeknek megfeleljen. Az egész heti emlékezés ennek az eszmének a továbbiűzését je­lenti még, tragikus a befejezés: a ke­reszthalál körül is, amely az igazság föltámadását és annak hóditó útját, az idők végtelenségében kifejezi. Az egész hét folyamán — történjen bármi a vi­lágon — a gondolat és érzés független és szabad perceiben az emberiség a le­li baráti szeretet halhatatlan érvényé­ről, a vértanúhalál győzelméről s az eszme beteljesedésének kényszeréről elmélkedik. Aminek a megvalósításá­hoz azonban az életvitel békéje szük­séges egy-cgy hosszú időtartamra, min­dig megújítva, ha egyszer az emberi­ség balsorsa számkiveti rövid időre. Lényegében a szeretet is béke, az igaz­ság is béke, az eszme is béke és ha el kell tűnnie a földről egyszeregyszer, a föltámadás hite őrá vonatkozik el­sősorban és ez a hit mindig vissza- esdekeli. Soha ennyire nem volt keve­sebb általános szeretet a világon, soha ennyire a gyűlölet és a tőle való féle­lem még nem osztotta ketté ennyire a világot, mégis hiszünk a békében. ] Az utóbbi időben elhangzott nagy beszédek a négy döntő nagyhatalom vezetőinek részéről ugyan többé-kevés- bé indulatosak és engesztelhetetlenek, mégis a hivatalos és nem hivatalos em­beriség egyaránt a békés megoldás le­hetőségét olvassa ki belőlük, mindegy, hogy ez a lélegzési szünet esetleg csak hónapokra szóló lesz maid. Ma már megelégszenek, hogy fegyverekkel va­ló leszámolás hónapokra, vagy hetek* re elháruljon tőlünk, mert ki tud = ja, nem érkezik-e el végül is egy ked­vezőbb pillanat, amely végleg, vagy hosszan megváltja az emberiséget a nagy katasztrófától. Akinek ideje van, annak élete van, gondolják a régi köz­mondás alapján. Bizonyos, az az ér­zés uralkodik, hogy a nagy beszédek nem égettek föl minden hidat és egy keskeny pallón is átlábalhatunk a vi­haros áradaton. Egyik oldalon okos meg­állás nagylelkű gesztusa, másik oldalon még néhány áldozat s rendben v agyunk. Főleg Hitler beszédének az a pontja, hogy „a népek éltjoga fölötte áll a szer- zödéseknek“^biztató, mertJezt lélektani­lag mindkét oldalról kiaknázhatják s most már minden erőszak ellen fordít­hatják. A szerződések úgyis meghal­tak, a békés zöldaisztalnál eszerint meg lehet beszélni az olyan kérdések elin­tézését, amelyek az igazsághoz és meggondoltsághoz tartoznak mind a két oldalon. Az élet joga a legpará­nyibb népet is megilleti, még pedig a politikai és gazdasági szabadság egész vonalán, szóval egy alapos rendezés során ismét hosszú évtizedekre bizto­sítani lehet. i Úgy látszik, az emberek ilj'en vesze­delmes időkben sem felejtik el a naiv, ue jóleső tanítást: mikor a veszedelem a legnagyobb, akkor a legfőbb segítség a legközelebb. Husvét hetében a béké­véágy természetes és a hit is a husvét sugalló erejében. Az a vékonyka kis hir, melyet olasz lap egy békeértekez­let lehetőségéről közöl és megbeszél, mint balzsamos tavaszi áramlat futott át az emberek leikén. Valamivel eny­hültebben fogunk hozzá az ünnepi elő­készületekhez. Olyan kicsinyek le­szünk, hogy az ily csekélységet is há­lával fogadjuk. A lugosi Református Nőszövetség köz­gyűlése. A lugosi Református Nőozövetség vasárnap .tartottja meg rendes évi közgyű­lését Nemes Ekmémé elnökletével. Az <■ nöki jelen'tés után Bénikő Lujza titkárnő a Nőszövelség kulturális és szociális téren kifejtett munkájának szép eredményeit is­mertette. Ezután a tisztújító közgyűlést ej­tették meg. A választás a következő ered­ménnyel végződött: Elnöknő: Nemes Ele­mérné. Alclnckok: Szabó Gáborné, Tart-'ó Zsigm-ondné és Kicsi József né. Titkárok: Berger Adolfné és Benkő Lujza, jegyzők: Sóos Lajosné és Kóczán Vilma A tisztikar mellett tizunkéttagú választmány intézi a lugosi Református Nöszövetség ügyeit. ÍJ J UNIVERSUM a mindentudás tárháza. Uj kiadás. Kit hatalmas kötet, lexikonalak, rengető? kép, ára 4IO iej az Ellenzék köayvosx• iáíyúban. Cluj-Kolozsvár, Pia:.* Uniri?# jVidékre uúmétaM i* axţAiujl A számok beszélnek: Száztizmilliő lejjel emelkedett egy év alatt a kolozsvári pénz- ügyigazgatóság adóbevétele Pontosan teljesítette adófizetési kötelezettségét a város lakossága KOLOZSVÁR, április 4. Április elsején a mult pénzügyi év végétért. Az adóhivatalok mérleget készítet­tek multévi munkájukról és ez a (.mérleg kolozsvárim nemcsak a be­hajtással megbízott tisztviselőket di­cséri. hanem az adófizető alanyokat is, mert az adófizetők minden erejü­ket megfeszítették, hogy az állam iránti kötelezettségeiknek eleget te­gyenek. I Ez a magyarázata annak a ténynek, hogy a kolozsvári behajtási pénzügy­igazgatóság által elkészített mérleg szerint, amire 2ü év óta nem volt pél- du, a behajtott adó összege 420 millió 702 ezer IX lejt tett ki, szemben a inuitévi behajtással, amikor a behajtott adók végösszege csak ölő millió 868 ezer 939 lejt tett ki. Tehát a bevétel 110 millió 074 lejjel fl'olt több, mint az előző évben. Bizonyos, hogy az elmúlt év óta az adéifizetö polgárok anyagi helyzete nem javult, hanem csak romlott s hogy mégis magasabb volt az adóbevétel, mint az előző évben, az bizonyára az adóbehajtás szigorításának tulajdon't* ható. Az előző pénzügyi évben a kivetett adóknak csak 68.8 százalékát sikerült behajtani, ebben az évben pedig szá 1 zalékban kifejezve 83.6 százalék volt behajtva, ami rekord a behajtások le­rótt. A kivetett c gy e n es ad ó k b ó I az elő­ző évben 86.2 százalék volt, ebben az évben 89.6 százalékot hajtottak be. A pontos eredményt a hét végén állítják össze, amikor minden egyes adónemre nézve elkészítik a kimutatást az elő­irányzott és a behajtott összegről. Franciaország — és a 450.000 spanyol menekült A francia kormány és a közvélemény súlyos gondjai a menekültek problémája miatt PARIS, április 4. Még a mai, feszültséggel annyira te­litett nemzetközi helyzetnek is egyik legérdekesebb jelensége: a spanyol menekültek sorsa Franciaországban, viszonyuk a vendéglátó országhoz, élet­módjuk és nem utolsó sorban: jövőjük. Érthető, hogy a francia közvéleményt ezek a problémák és a megoldásuk élénken foglalkoztatják. ^ A spanyol menekültek áradata Bar­celona elfoglalása után lepte el Fran­ciaország déli kerületeit. Hivatalos ki­mutatás szerint nem kevesebb, mint 450.000 spanyol menekült lépte át azok­ban a napokban a francia határt, kö­zöttük 220.000 katona és a milicia tag­ja, tízezer sebesült. 170 ezer asszony, gyerek és aggastyán, toiábbá negyven* ezer politikai menekült. A menekülte­ket koncentrációs táborokban helyez­ték el, a betegeket kórházban; a me­nekültek élelmezése és ellátása tizenöt frankba kerül egy nap fejenként; a betegeké, orvossal és gyógyszerrel fe­jenként napi hatvan frankba. A fran­cia köztársaság tehát a spanyol me­nekültekre napi 7.2 millió frankot költ, ami egy hónapban már 216 milliót, egy évben 2 és félmilliárd frankot tesz ki. A menekültek reggel kávét kapnak, húst egyszer naponta, kenyeret tetszés szerint. Ponyvasátrakban és barakok- ban laknak és tekintettel a szokatla­nul hideg időre, bőségesen kapnak me­leg italokat, teát és alkoholt. Jelenlé­tük rendkívül nyugtalanítja a francia közvéleményt. A kamarában napokig tartó vita és interpeílációsorozat hangzott el, amelynek során felvető­dütt az az érdekes kérdés is, hogy mi fog történni akkor, ha Franciaország­nak történetesen esetleg mozgósítania kellene, a menekültek tábora megfele­lő felügyelet nélkül maradna és közel egynegyedmillió katona maradna az esetleg háborúba vonuló férfiak nélkül maradó vidékeken, asszonyok, gyere­kek és aggastyánok között?!... A francia kormány megfelelő lépé­seket tett, de ezek a lépések nem jár­tak eredménnyel: Amerika sem been­gedni nem akarja a spanyol menekül­teket, sem pénzt nem ad az ellátásuk­ra, Anglia mindössze 283 beutazási en­gedélyt ad, Oroszország pedig csak 5 millió francia frankot ajánlott fel. A költségek tehát majdnem kizárólag Franciaországot terhelik. Franciaor­szág nagykövetének, Pétain tábornagy­nak nem lesz könnyű feladata, mikor ezt a kérdést Franco tábornokkal ren­dezni fogja. Franciaország követelése kettős: megnyitni a határokat és meg­felelő amnesztiát bizlositani a hazájuk­ba visszatérő spanyoloknak; továbbá megtéríteni a spanyol menekültek el­látására fordított összegeket. A fran­cia államon kívül megmozdult a fran­cia társadalom is: Parisban óriási fal­ragaszok jelentek meg, amelyeken mű­vészien megirt, gyönyörű mondatok­ban szólítják fel a társadalmat a mene­kültek ellátására megindított adako­zásra. A felhívást nem kisebb férfiak írták alá, mint Verdier bíboros, a pá­risi hercegérsek, Paul Valéry és má­sok. Franciaországnak ma egyik leg­nagyobb gondja a spanyol menekültek problémájának megoldása. Május 24-re örömünnepet jósolnak az asztrológusok A csillagjósok világkongresszusa Párisban PÁRIS, áprilKs 4. A Boulevard Haussmann egy ozürke, nagy házának harmadik emséién, tágas magánlakás teremszerü helyiségében mint­egy hatvan vendég szorong. Urak, höl­gyek vegyesen, A terem keskenyebb fada midiiéül elhelyezett kis asztalnál mosolygó arcú kis öreg ur üb uk.i melleit egy hölgy és egy fantasztikus szak áll u, aránylag fia' tail ember foglal helyet. M. Brwein'lakásán gyűltek össze Paris is­mert asztrológusai. Talán az első iilyenne" mű gyűlés ez a világon, hogy megbeszél­jenek vállami^, amire szintén nincs példa az asztrológia történetében. M. Brwein, kedélyes, finom mosolya jel­zi borotvált arcán, hogy jól esik az a megtiszteltetés, hogy külön-külc'n is csat- hatatlan asztrológus társai őt választották ki orra, hogy a szóban forgó kérdés tár" &yail'ását vezesse. Ismerteti a helyzetet. J — A világ minden részében — mondja í — szinte egyértelműén május 24-et (it* most közbekiált egy hölgy: május 19-et), május 24-el és — mosolyogva folytába — május 19-et is világmegváltó, nagy örömei hozó, világünnepnek tartott napként szá­mították ki a horoszkópkészítő ászt roló' gus társaink. — Ne keressük most, hogy kié az első­ség. Páris, London, Berlin, Róma, Helsin­ki, Varsó, Budapest, Sidney, Cap Town, Newyork és Calcutta «szintfe egyidőben bocsájlolltia világgá, hogy 1939 május 24. (barátságosan inteti az imént közbeszóló felé) és május 19. azok a napok, amikor a mai világválság megoldódik, a föld soha nem látott ünnepet ü)l, annaik örömére, hogy megszabadult* az évek óta állandó háborúi veszély lidércnyomása alól. — Mi azért jöttünk össze, hogy hitet legyünk ?i valódi asztrológiai tudomány.. csalható bánságáról s hogy mi magunk is hiszünk a május 19. és májén 24. napok I világmegváltó erejében. Ennek bizonyítá­sára — néhány társunk indítványára — 1939 május 24 r . vagy május í9-re világ- kongresszusra hívjuk össze az asztroló­giai tudomány jeleseit. ! — Ismcrteiem az «ellenvéleményeket is. j Néhányon, az asztrológiai tudomány vé- . del méhen azt .szeretnék, hogy várjuk rpeg J ezt a kél napot, amelyek közül a május 19. az. oweraény előkészítése és május 24. az esemény betetőzése s csak a siker tényle­ges beköv kezén- után tartsunk egy dia- dómunk at hirdető világkongresszust. — A magam részéről majd o<tk * vé­lemények elhangzása után nyilatkozom. Sorban jelentkeztek hölgyek és urak, szinte váltakozva a megtartás cs az ejha*, laszti*» melleit nyilatkoztak. Köz.beszólások,' vélemények röpködtek, mig végre ki­rn’ rillt a fölszólalók sora s felhangzott egy szó: *rzavazzunk! Madmobelle Agatha (igy nevezte meg rrva^Tr n hö'rr^-3 ţţ-. vct-íKAI k-iVolveí I ......me™y"li" g a Strada Cipariu No. 5. alalf a I Paffu mm“. partanl föl közvetlenül az elnöki asztal mellől s csak ennyit m-ondoit': — A világ gunykacaja kiférné az egész asztrológiai tudományt, ha szavazással dön." tenénk afölött, hiszünk 10 magunk, ai május 24-ben. vagy akár a május 19-ben. — Az asztrológus «szuverén, csak ma­gának hisz. Akit mások véleménye, vagy akár egy szavazati többség 'eltérít a hité­től, az lehet jósmosónő, vagy jövendő­mondó házmester, de tudós soha. Halotti csend támadt egy pillanatra, majd «tomboló ‘tetszés fejezte ki a véle­ményt osztó asztrológusok hangulatát. A zaj elült, M. Erwein csendesen fel­emelkedett az asztal mellől s igy fejezte be a tanácskozást: — Az asztrológia diadala «a kielemezett májusi nap. Tizenkilenc vagy huszonnégy, végeredményben mindegy. Egy jottányi előny annak, akinek számításai bevág. A fontos, hogy 1939 május 19—24 valóban meghozza az asztrológia diadalát, a világ megváltásai. — Mi nem lehetünk egyelőre mást, min'hogy magunk akarjuk s másokkal akartassuk, hogy a horoszkópnak iga.za legyen s majd akkor, nem lesz probléma, hogy a magunk érdekében mi a teendő. Várni, bízni, hinni, remélni! A társaság lassan élsz éledt1, útközben néhányon fogadtak, ki május 19-re, ki május 24-re. (—r. —a.) IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik: Emel­kedő légnyomás, déli délnyugati szél és változó felhőzet melleit a nyugati részeken kisebb eső, délen és keleten tovább emel, kedő, az ország más részein változat lap hőmérséklet várható. Bumrestiben hétfőn délben a hőmérséklet 16 fok volt. í-F.VÉLPAPIROK egyszerűtől t !eg* választékosabb kivitelig legolcsóbb«« az Ellenzék köpyvosztáiyÁbAa, Cluj* jpiatft Unirii,. - " v' v~T ^ v WVy T

Next

/
Oldalképek
Tartalom