Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-30 / 99. szám
1939 április 30. ellenzék 9 s Uncle Sam százötfvenéves ü Feljegyzések az Egy esült-Államok jubiláló kongresszusának karzatán Új 'tel lóri tei HÍ rn. et >b h 1 WASHINGTON, április hó- | 1789 tavaszán Sir Jóim Temple akkori i angol kfcnzul tevelet irt egy istentől elrugaszkodott, sárba futod t tengerentúli városkából. Newyork kikötőből Foreign Office-beb főnökének: — A mai napon — irta Sir -John — összeül az uj alkotmány értelmében az uj kongresszus és holnap valószínűleg követet küld Washington generálishoz Virginiába és Mr. John Adamshoz Bostonba: értesítse a két urat, hogy n i l szövetségi álíHam a kongresszus elnökévé, illetve atelnökévé választotta őket. Három hót múlva meg ás érkeznek ide és akkor nekifoghat a kongresszus annak a hatalmas munkának, hogy egy kis rendet teremtsen az uj állami zűrzavaros ügyeiben-.. Sir John jelentése egy kicsit optimistának bizonyult, mert ezen az emlékezetes napon hasztalan dörögtek az ülésre I hivó ágyuk és kongtak hajnal óta a ha- ■ rangok, a huszonkét megválasztott s^e- 1 nátor közül mindössze nyolc, a tizenegy állam közel száz képviselője közül ahg öt állam követe érkezett meg a nevezetes ülésre11a a lelkiismeretes honatyák kissé türelmetlenebbek lettek volna, tatán egé- szn máskép alakul az Egyesült‘A Ham ok története. Több. mint egy hónapig tartott, amíg határozatképes számban össze tudták hozni tizenegy atom követeit, akik kocsin, lovon, vagy gyalog érkeztek a tavaszi olvadás során sártengerbe veszett utakon... De végre as összeült a kis newyorki városháza épületében az uj törvényhozás, megválasztotta az uj szövetségi állam elnökét és alelnökét, tiz ponttal kiegészítette hézagos alkotmányát. Tiz ponttal, amelynek egy része elavult már ugyan, j de ami re niég inn is a legbüszkébb az • elnök éppúgy, mint a legutolsó amerikai polgár, mert ez a tiz pont, a „Bili of Rights'1, az amerikai polgár szabadság- jogainak' alapokmánya. Százötven esztendő telt el azóta, hogy Sir John Temple jelentette a Foreign Of- ficenek az első kongresszus üsszcülését, 150 esztendő során a tizenegy szövetségi államból negyvennyolc, lett, a kis konferenciából hatalmas viliágbirodalom. Másfél évszázad politikai viharaiban, belső meghasonlásaiban, háborúiban, gazdasági válságaiban, szociális küzdel rn eiben diadalmasan és töretlenül fennmaradt ez a százötven év előtti alkotmány. És a mostani ünnepi ülés több, jóval több egyszerű kegyeletteljes megemlékezésnél. Bátor és harcos hitvallás az amerikai demokrácia ala-pelvei mellett, amiben résztvesz az egész ország. Déü tizenkét óra. A képviselők már valamennyien ott ülnek kényelmes fotöjcik- beti. Sokan fekete ünneplőben vannak, mások még az ünnep kedvéért sem mondtak le munkaruháikról- Néhánynak a térdén ott lovagjai kisfia, kislánya. Az amerikai képviselő szuverén ur, úgy rendelkezik képviselőházi helyével, ahogy akar. (És nem árt a gyerekeket már korán megismertetni az alkotmánnyal.) A .karzatokon egyetlen üres hely sincs. Ott ai női elem dominál. Ezek a miniszter- feleségek, képviselő-anyák, szenátor-lányok nemcsak egyszerű nézők és hallgatók. Aki egy kicsit ismeri az amerikai politikai életet, tud ja, micsoda döntő szerepe’ van néha ezeknek az aktiv és energikus asszonyoknak, lányoknak a férfiak határozataiban. A parlamentnek csak igen kevés női tagja van, a kormányban is csak egyetlen asszony, Miss Perkins viseli tárcát (igaz, hogy egyik legfontosabbat: a munkaügyi miniszterét), db az amerikai asszony igen erős hatalom a pohánkában. következnek. Még lm főparancsnok is Igv tehát előbb még a kormánynak és n diplomáciai testületnek kell bevonulnia és csak azután jöhetnék a katonák. Aki megszokta Európában a tarka uniformisokat; az arany sujtásos diipiornata- frakkokat. annak kissé túlságosan egy* szerűnek tűnik ez a puritán gyülekezet. A katonák uniformisa nagyon egyszerű és a (Jiptlomiafcik sem viselnek imisü.trmisk Washingtonban ők is a miliőhöz alkalmazkodnak. Miután mindenki a1 helyén üt, bevonul nagy tapsviharban az elnök, ö a szónoki emelvényen ül, az e’Jnöklő Garner előtt. Míg a szenátus és a képviselőház szónokai beszélnek, elnézem ezt a kilenc embert, aki az EgyesüH-ÁUamok kormányát alkotja- Kilencen vannak csak (a tizedik, Swanson flottaügyi miniszter beteg), ki* lencen, nem is niimiszterek, csak „áll'am- likárok£\ Az elnök „k!aibiaeje‘\ Alig hiszem* hogy van Európában még egy* ország, amelynek ilyen kis kabinetje legyen. A középen ül a fmomarcu, méltóság- teljes és előkelő Hull államtitkár. Mellette balról az akaratos arcú. zömök nyakú Woodring hadügyi, aztán az ideges, lendületes nrofilu lekes belügyi államtitkár, a horihorgas, elszánt. Farley „főpostamester“, akit barátai generálisnak szólítanak: a fiatal sudár War’íis földművelésügyi., az int eltek tu el Hopkins kereske* d elem ügyi államtitkár, aki Roosevelt egyik legbensőbb embere és aki most a nagy gazdasági kibékitést vezeti a ,-big business“ hatalmasságaival- És végül elegáns fekete csip ke ruhában- lüásvörös orchideával a mellén, diszkréten, némán és kissé bizonytalanul Perkins kisasszony, a sokat bírált munkaügyi államtitkár ,. Kilenc ember, akik közül a világ (Amerika határain túl) alig egynéhányat ismer és nem is egészen igazságtalanul, mert hiszen az amerikai államéletben ezek a miniszterek ritkán jutnak döntő szerephez, különösen olyan energikus elnök mellett, mint Franklin Delano Roosevelt.., Hughes az aSkorfuiányérf öt perccel tizenkettő után testületileg bevonulnak a szenátus tagjai. Méltóság- teljesen elfoglalják fenntartott helyeiket az első sorokban- Csupa ezüstüshaju öregur, ahg van közöttük néhány fiatalabb. Ők a törvényhozás szeniorjai Elnökük Garner, aki egyben az Egyesült- Á-llamok alelnöke is, felvonul az emelvényre és átveszi az ünnepi ülés vezetését. Beszédet mondani nem akar- Hat év előtt megfogadta, hogy amíg az Egyesült Államok alelnöki méltóságát viseli, nem beszél nyilvánosság előtt. Ezért helyette ma Pittman szenátor, a külügyi bizottság elnöke fog a felsőház. nevében be* • szelni. Aztán megérkezik fekete talárban a legfelsőbb b'róság kilenc íagja. Hatalmasabbak, mint az elnök. Ezeket az aggastyánokat az elnök nevezi ki ugyan, de eîmozditaiu őket helyükről még az elnöknek sincs hatalma- Hosszú éveken át a Legfelsőbb Biróság állta útját Roosevelt merész reformjainak. Mi már azonban a küenc kinevezett bíró közül a többség F. D. R.*nck köszönheti bírói méltóságát. De a legfelsőbb bíró Hughes kitart helyén (ahová még Hoover elnök állította ) és rendíthetetlen energiával küzd a magas biróság függetlenségéért, nem engedve még az elnöki nyomásnak sem. A mai idés külön nagy attrakciója lesz ennek a két ellenfélnek a beszéde. Hatalmas tapsvihar köszönti a Legfelsőbb Biróság tagjainak érkezését. Tanú* silva, hogy a törvényhozás minden rétege pártpolitika, meggyőződésre való. tekintet nélkül hisz ennek a magas birói testűiéinek hivatásában, amelyet az alkotmány legfelsőbb garanciájának tekint. A Legfelsőbb Biróság bevonulását egy kis mulatságos incidens kisérte. Ugy- látszik tévedésből bevonult a terembe a „Kilenc Bölcs“ társaságában négy egyenruhás ur is, a Hadsereg, a Flotta, a Partvédő Osztag vezérkara is. Az udvari szófia kitessékelte őket a terem bök Még nem érkezett esi az ő soruk. Az Egyesült Államokban a katonák csak » civilek után De abbahagyom a miniszterek tanulmányozását, mert az ülés nagy szenzációja következik. Chief Justice Hughes nagy beszéde- Ö maga az igazi sztár, talán ő kapta a legtöbb tapsot is n bevonulásnál, még az elnököt is beleszámítva. Mit fog mondani ez az elszánt öregur, akinek a járása, harcias nézése, gesztusa* olyan fiatalok, hogy megirigyelhetné tőle sok olyan államférfi (Hughes külügyi állam bt kár és az Egyesült-Államok alelnöke volt, mielőtt kinevezték a Legfelsőbb Biróság elnöki székébe) ,t akinek haját még nem ezüstözte be a kor. Valahogy Louis Barthou-ra és Clemenceairra emlékeztet, bozontos szemöldökével beárnyékolt mélveniilő szemeivel, kis fehér szakáFával és elszánt egyéniségével... Emlékezetes beszéd volt Chief Justice Hughosé. — A legnevezetesebb tény — mondotta a Legfelsőbb Bíróság elnöke —, amiről ezen az évfordulón meg kell emlékeznünk, hogy az ország hatalmas területi gyarapodása, természeti kincseinek meg' növekedése és gyökeres gazdasági változások után, felforgató erők vad és egyenes támadásai ellenére,, az Egyesük-Államok népe hűségesen ragaszkodik száz- ötvenéves alkotmányához és kormány- formájához. — Mi, akik itt ma egybegyüUünk és a kormányhatalom különböző ágait képviseljük, valamenn'iyen hitet akarunk tenni emellett a nagy, közös cél mellett, ami nem más, mint az alkotmány hűséges gyakorlása. Egyikünk sem ura a maga munkásságának, nem azért vagyunk itt, hogy ezt a munkánkat dicsérjük- Hanem azért, hogy hűséges szolgáknak valljuk magunkat, az alkotmány és a népakarat szolgáinak, amelyeknek jegyében pillanatnyi hatalmunkat gyakoroljuk. - '*►' '' — Tudom, ma a népakarat gyorsan változó. Tömegáru és mint ilyen, nem nz örökkévalóság számára készült. A nn feladatunk, hogy ne vessük túl hirtelen hullámzó változásait. Őrködjünk azoknak az intézményeknek épsége fölött,, amelyet apáink bölcsessége kitermelt és a változó idők próbája szentesített. — Amh o, nép igazán, akar, élőbb utóbbi megkapja. Hisz végső főiken a nép maga ura alkotmányának és ha azt meg akarja változhatni, megteheti. De amíg ez az alkotmány érvényben van-, a mi feladatunk őrködni a feleit . . , Leírhatatlan taps követte Chief Justice Hughes beszédét. Tapsoltak a republikánusok, de tapisö'hak a demokraták is, az elmeik ellenfelei és a elnök barátai.. Mert ennek a Viszfabecsületü öregembernek a lelkesedése most itt, ebben a pillanatban, eloszlatta a pártharcok felhőit és a csaló- dórt ambícióik keserűségét. E pillanatban nem voh New Deal és niem volt konzervatív tábor, egy tábor volt csak: amerikai polgár, aki mindennél! büszkébb alkotmányára, emberi szabadságára. És ennek védelmezőjét látta most ebben a kérlelhetetlen, igazságos bíróban. . . . É9 legfőbb elismerésül 'tapsolt az elnök is, akinek szólt a Seek?. Igaz, hogy Chief Justice Hughes víszr szaadta a kölcsönt Franklini Delano Roo- seveU-nek: 6 is megtapsolta az elnöki br szédet. Roosevelti az Amerikai békéről Bronz színű barnára sülten, fiataloson, i2 napos pihenőjéről felfrissültén hazatérve beszélt1 az elnök. Ez a beszéd nem volt szónoki remekmű. Aki rádión hallolüa Franklin Delan-o Roosevelt-et, bátor, füzes, kemény és harcos beszédet mondani, kissé csalódott ebben sw ünnepélyes, mérsékelt hangon eh morudott szónoklat*“*';». De rnöek most nem voit: célja lelkesíteni a híveket és halálra sebezni nz ellenfélből, Ennek a beszednek célja: béke volt. Béke befelé a belpoftitikábaai. Hogy ennek a békobeszédniekO'Z’tán külpolitikai vonatkozásban milyen volt a tónusa, az más kérdés. Nehéz 07. Egyesült-Államok elnökének minden politikai beszédét külpolitikai szempontból helyesen értékelni anélkül, hogy nagyon alaposan figyelembe vennénk, milyen alkalommal, a belpolitikái élet milyen körülményei között mondotta, . . . Milyen körülmények között született meg az alkotmány, mit jelentett ez ia> hosz- szu forradalmi évók, zűrzavarában, hogyan alakük ki a szétszórt, széthúzó államokból •az, egységes nemzet, erről beszelt Roosevelt elnök beszédének elején. Elmondotta, hogy sarkakitoö 'tétel, hogy ma is a nép szabad akaratából választ törvényhozást és szabadon választ elnököt. Mis es más a választás módja, de mindkét választásban a szabad népakarat érvényesüli- A népakaratnak ez a szabad megnyilvánulása az, mely megiküTűVibözaeh ta demokráciát az egyéni halálom államformáitól. Ez az aka- ratmegnyiitvámüá-s néha viharos formákban, zavaros körülmények között történik. — De. sok más nemzet — mondotta az elnök —* irigyelj bennünket azért a lelkesedésért, azokért a támadásokért, azokért a vad túlzásokért és még a valótlanságokért is, amelyek olyan, könyedén keverednek a hirdetett igazságokkal a választási küzdelem során. Igenis Irigyelnek, minthogy ezt a nagy fetfordüiást azonnali ikö- vet[ a megnyugvás, a választások lezárása- után. — Ma az alkotmány születésének évfordulóját ünmepőljük. De tez az alkotmány nem tehetett volnál teljes a „Bili of Right»“, az állampolgári jogok lefektetése, nélkül. Ezeknek a jogoknak törvényes ga-* Taiftciája az a másik lényeges különbség,' amely megkülönbözteti a demokráciát azoktól az államformáktól, amely vissza-i térést jelenít a személyes hatalomhoz és amely úgy elharapódzott az utóbbi évek során. — Esiküdtbiróság, védetem jogtalan hazautalások és letartóztat ások ellen, gyülekezési szabadság, az állampolgároknak az a joga, hogy a törvényhozástól kérjen közvetlen védelmet a hatóságok esetleges túlkapásai ellen, a szólásszabadság, amelynek igen enyhe sajtótörvényük alig szab határi, mere ezt a határt az amerikai nép józan ítélete szabja meg. A legegyszerűbb polgárnak is jogot ad az alkotmány, a (kritikára» jogot ad arra, hogy az államélet legmagasabb méltóságaitól is számon- kérbesse cselekedeteikéi. — Egyetlen kivétel a 'törvényhozás tagjainak mentßeffmi joga. Őket nem lehet felelősségre vonni « paHhmcntben elmondott beszédeikért a parlamenten kívül . . . De ezt a mentelmi jogot nem terjeszti ki az alkotmány sem az. Egyesült-Államok elnökére, sem pedig a Legfőbb Biróság elnökére ... " — Mi nem félünk a sajtószabadságtól — az írott szó hatalma mindig is függ igazságától. £s q nemzet nyugodtan meg- bizha* az olvasó ítéletében, mert ez az itétet az oktatás áluüánosod ásával igen kitünően tud ktrönbséget tenni a valóság és a kitalálás között, — A népképyisóleten nyugvó demokrácia -sohasem tűri (el, hogy a valóságot elnyomják a kormány érdekében . . . — A Idlkiismereti szabadság az emberi fajta leglényegesebb joga minden időkben, a népképviseleti kormány születésével kezdődik. Ahol megvetik, megszűnik ez a jog is. Vájjon szabad-e nz egykori levita módjára elfordított fejjel bátorítanunk w vallás- üldöhést más országokban? A válasz csak egyféle lehet, amint hogy ez volt a válasz aa első Kongresszus idején is: Nem. (Ezt az elnöki mondatot) viharos taps kísérte a kongresszus minden oldallá rló.) — Nemcsak a lelkiismereti szabadságért üeüzd ez -a nemzet minden 'lehető békés eszközzdl Hiszünk a „Bili of Rights“ egyéb szabadságjogaiban is. — Demokrácia a mi számunkra a népakarat szabad megnyilvánulását jelenti választott képviselői utján. Nem a csőcselék közvetlen vad és változó akarat- nyilvánítását. — Apáink hittek abban, hogy ez a kormányforma az egész nemzet akaratának’ kifejezője és megvalósítója tesz. Ebben hiszünk még ma is. mi is. Isten vezéreljem bennünket további utunkon . . . v ’ y v T " s Aigner Láuló. Az iiüiaepí ülés
