Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-02 / 76. szám
1939 április 2. BLLENZtK nnnmuMfflmmt 15 mexanmmi ií Szervi betegségei „kézrátéteüe! vagy spiritiszta hókusz-pókusszai gyógyítani nem lebet Anglia hires spiritiszta médiuma a Vörös Felhő-Házban “ berendezte az első spiritiszta kórházat LONDON, áprüils hő. Az ember igazán nem csodálkozhat .semmi fölött ebben a városban. A világ legbizarrabb Intézményeit találhatja meg itt, hiszen egy roppant világbirodalom centruma Ltomdon, ahol épp olyan mindennapi látvány7 az indián fakár, mint a rézhőrü törzsfőnök, vagy a tanganyikai varázsió. Maguk az angolok is hajlamosak a különösségekre. Itt alakult meg a majomklub, itt fogadnak a kutyákra, gepárdokra s arra, hogy holnap esik-e a~ eső, de viszont dt tiltják is a törvények a sors játékot is. Itt működik igen sok taggal az „Autó- karaimbdlihól Épp-hogy Megmenekülitek Klubja’11 is, nem csodálatos tehát az se, hogy itt nyitották meg az ehő „szekenr kórházat“, amivel körülbelül veri London az egész világot, mert ilyen intézi mértyt bajoskin lehetne még egyet találni a földkerekségen. ügy kezdődött a dolog, hogy7 tizennégy évvel ezelőtt Mrs. Estébe Roberts veit Anglia legt) íresebb sp irí'foz'i a-módiu ma. Az ő lfiisérlotei, illetőleg a rajba keresztül megnyilatkozó Vörös Fdlhö‘‘ nevii jelenség ejtene akkor ámulatba egész Lőni' doni s izgatta fel a világ spiritiszta hívőit. Mrs. Robertis-it szinte prófétaiként t i s zíto'lték. megf el őbb ez h e teli en t o kin 161 y volt, már persze a maga táborában, mert azok, akik nem igen hisznek a szellemek jelentkezésében, ádáz harcot folytattak ebene. Akkor határozta el a tiszte* let rém éltó hölgy, hogy7 bizonyítékokat produkál, még pt’dig olyanokat, amelyek maradandónk... A Vörös Felbö-Ház Nem szeánszokat rendez tehát — döntötte él —, amelyekbe mindenki beleköt* bet és komolyságukat joggal, vagy* ok nélkül kritizálhatja, hanem betegeket gyógyít... Mivel a Mrs. kemény7 akaratú hölgy volt, mindjárt hozzá is fogott terve keresztül* viteléhez. Hála a Gondviselésnek, nemcsak a szellemek kedvelik különösebben, hanem van miit aprítania a tejbe is, így aztán nem ütközőit különösebb nehézségbe. hogy saját házában, amelyet Londonban „Vörös Felhp-Házy-nak neveznek, berendezte az első spiritiszta kórházat. Eleinte csak néhány elszánt beteg jelentkezett, aztán, hogy híre futott a ,,cso* dálatos“ gyógyulásoknak, megszaporodtak a páciensek is s ma már Mrs. Roberts harminc asszisztenssel dolgozik. A fehérköpenyegas férfiak, ápoiónőfökö* fős hölgyTek, akik természetesen maguk is mind közvetlen összeköttetésben állanak a szeHemvílággal, veszik körül s orvosolják az ő módszerével a kórház szenvedő betegeit. Mrs. Roberts azt áHilja. hogy ujjain keresztül hatol be a székem a beteg testébe, ezt a szellemet ő irányítja s a hűségesen engedelmeskedő „láthatatlan orvos“ meg is gyógyítja a pácienst... Ez azonban még mind semmi! Mrs. Roberts távollevő betegek orvoslására is vállalkozik s állítólag spiritiszta utón egész sereg nyavalyát szüntetett már meg. Aki látta n Vörös Felhő-Házbaai a titokzatos, szeánszokra emlékeztető konzultációkat a beteg főzött, a körbe összekapaszkoidbtt hölgyeket és urakat, akik úgy állnak az ágyuk körül, mmtha a mi „lánc, lánc* cszterlránc“ című gyerekjátékunkat játszanék el, el is hiszi, hogy a betegek ettől a túlvilág» hókuszpókusztól esetleg meggyógyul! hadnak. Perez e csak ha a szellem és az Isten h úgy akarja... Md szól az orvos a s~eHem-kon- kurrenciáhgz? A sprlibszta-kórházról készült fényképeket megmutattuk egy kiváló belgyógyásznak, aki fejcsóválva végignézte a fotográfiákat s türelmesen meghallgatva a Mrs. Roberts misztikus gyógymódjáról szóló fejtegetéseket, kijelentette, hogy az egész dolgot egyáltalán nem. tartja lehetetlennek. — S zug geszti v ubon valóban lehet elérni bizonyos eredményeket — mondotta. — Vannak olyan betegségek, amelyek szervi elváltozással nem járnak, hanem csak funkcionális zavarokat okoznak, ezeket nemcsak szellemekkel, hanem sokkal egyszerűbb módon is lehet gyó gyifttni. Komoly orvosok is gyakorolják az ilyesmit. A hipnózis, a verbálszuggesztió s még sok más módszer áll rendelkezésre ezen a téren. Azokat, öleiknél ilyen, szervi elváltozással nem járó betegségek jelentkeznek, nemcsak tartós javulásba lehet hozni, hanem ki is lehet minden orvosszer nélkül gyógyítani. — Aztán — folytatta érdekes magyarázatát mformátomnk — a szervi beteg' ségeknek is van úgynevezett szuperpozíciója, bizonyos ideges rárakódás, amelyet szintén meg lehet szüntetni gyógyszerek nélkül, a már előbb említett - módszerekkel. Ez azonban természetesen csak javulást je(cnlt hiszen magát a betegséget, amely a szervezetben, a szövetekben okoz elváltozást, kibeszélni nem lehet a páciensből Mi, gyakorló orvosok, számtalanszor tapasztaljuk, hogy kétségbeesett súlyos betegek állapota egész komollyan megkönyr nyebbiil, ha jön az orvos, akiben híznak... Nem tall álak semmi különöset abban se, hogy a „szel lern kórház“ prosperált, sőt bizonyos eredményeket Is mutat fe’>, de természetesen szkepszissé1 kell fogadni azt az állítást, mintha off szervi betegségeket is ki tudnának gyógyítani egyszerű kéznVé- tcllel, vagy valami spiritiszta hókuszpókusszal. Megtörténhetik, hogy az autoszugges'ztió és tömegszuggesztió hatása alatt esetleg ilyen betegeknél is mutatkoznak a javulás s/imptamái, de ezek aztán elkerülnek az emberek szeme elől s már senki se látja, hogy bizonyos idő múlva megint visszaesnek. — Régi igazság, hogy7 a tömeg sokszor jobban bízik a kuriro.slókbuu, mint a komoly orvosokban, ezt maguk az ilyen „tudósok*1 is igen jól kihasználják, de természetesen csak azokat a:z eseteket, amelyek az ö roppant felkészültségüket és csodás gyógyító adományukat bizonyítják. Rengeteget ártanak a betegeknek az effajta emberek, sokszor a saját hibájukon kívüli is. Nem akarom elismételni annak a bizonyos pásztornak az esetét, oki szalonnavágó bicskával operálta a hályogot, míg egyszer meg nem magyarázták neki, hogy- mily*en végtelen finom műszer az emberi szem s mennyire hajszálon múlik a látása,, vagy vaksága annak. alőhcz hozzányúl. Ezt mondja a komoly7 tudomány a londoni „Vörös Felhő-Ház“ csodálatos tudósáról, aki ezek szeront nem sokkal áll magasabb rangban a delejes asszonyoknál... Hogyan terjed és mi a papagájkor BUDAPEST, április hó. A bécsi papagájkór-járvány nagy- ijedelmet keltett az összes papagájtulajdonosok körében. — A betegségnek Európában való terjedésében nagy* szerepet játszottak a szobai disz ma dórákként általában kedveik hullámos papagájok, amelyek közül főként a fiatal és rövid idő előtt behozott állatok betegedtek meg. Minthogy a XIX. század hetvenes éveitől úgy7 Európában, mint Brazíliában és £ szaka meri kában is az emberek között időnkinc tömegesen jelentkező megbetegedéssel' egyidejű: g a- papagájok is megbetegedtek, e két betegség közből összefüggést kerestek. Mintegy ao év előtt Délumerikában, majd Észa ka meri kában és Európa több országában tört ki a. papagájkor-járvány7 és ekkor az Egyesült- Államokiban 169, Angliában 125, Németországban pedig 215 megbetegedés fordult elő emberek között. Ennek a nagy járványnak nyomán megállapították, hogy a papagájok és az emberek megbetegedésének közös okozója szűrhető ragály-anyag. Erről1 kitűnő, hogy közönségesen használatos tenyészd ölűül jakon nem, de csirke- embrió élősejtjeit tartalmazó anyagban vagy7 fejlődésben lévő tyúktojásban te* nycszthiető. Ilyen móck*n már 20 generáción át sikerül': fenntartani a fertőző anyagot. A papagájok s közöttük legsűrűbben a hullámos papagájok fertőzés nélkül', önként betegednek meg, a 7—14 napi lappangás után jelentkező tünetek szomorúságban, aluszékonyságban, étvágytalanságban, nehéz lélegzésben, orrhunüban, hosszabb ideig c-lhuzódó esetieknél pedig ideges zavarokban nyilvánulnak meg. A betegség, amely iránt különösen egy évnél fiatalabb állatok érzékenyek, néhány nap alatt megöli a beteg állatot. A fertőző anyagok emberre való átvitele, papagájok harapása, azoknak szájból való etetése, vagy* a szétporíllaszitoct orrváladék tóján tehetséges. Leggyakrabban a hullámos papagájok közvetítik a fertőzést s így7 az emberi megbetegedésnek főként: ezek a forrásai, de bizonyos körülmények között a kanárimadaraknak is jelentős szerepük lehet a baj 'terjesztésében. A papagájok valószínű!cg már a lappangásos időben is fertőznek, ezen kívül számolni kríl azzal is, hogy köze tűk bacillushordozók is előfordulnak. Tömegesebb megbetegedések forrása leggyakrabban a madárkereskedésekben kereshető, ahonnan nemcsak az eladott cs 'tartásra adott beteg vagy megfertőzött madarak u'tján, hanem fertőzött takarmány* és kalitkák eladása révén is tterjedhet a baj. Az embernél éppúgy, mint az áifot'náh I fcbéplenül szerepet játszik a hajlamosság ; is. Különösképen feltűnt, hogy gyerekek I kevésbé érzékenyek a betegség iránt, mint 6 BUDAPESTEM AZ István Király Szállójában (VI. Podmaniczky-u. 3) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 2G7-4-3,234-24 a felnőttek. Fertőzött családokban a felnőttek megbetegednek, viszont a gycrni«* kek és u .serdülő fiatalok egészségesek. mse radnak. Ha pedig a gyermekek mégis megbetegszenek, a baj náluk mindig enyhébb lefolyású és halálos kimenetel alig fordul elő. Az emberen 7—14 napi lappangáű idd ékelte után. bevezető jelenségként bágyadv- ság, étvágytalanság, borzongás, derékfájá* és különösen erős fejfáján lép fel, sokszor, nagy szomjúság kíséretében. Olykor to- rokgyuliadás és orrvérzés is jelentkezik, amihez nemsokára idegei jelenségek, káy butaság, esetleg izgatottság, 'továbbá nagy láz és köhögés is lársuinak. Rövid idő alatt olyan sulyo.s kórkép fejlődik ki», amely nagyon husonífe o t-üdődfuszhuz. A füídcbeli elváltozások központilag ikezdőd- nek és az.után tovább is 'terjedhetnek. Föltűnő, hogy .ilyen esetekben az erős köhögési inger ebenere is alig van váladék. A betegség legtöbbször két hét alant z.ajlik le és ha nem végződött halálosan, úgy a láz a harmadik héten fokozatosan leszáll és az ideges tünetek gyengülésével -a- 'tüdő- gyulladás is oldódik. A lábadozó állapota sokáig elhúzódik. A betegségnek sajátos gyógyszere nincs és a védőoltási kísérletekről is megáÜapiihafó, hogy eddig még egyöntetű kielégítő eredményekre nem ve-, zctlek. így nincs más mód a védekezésre, minthogy megfelelően alkalmazzuk tot óvórendszabályokat. Harmadszor halasztják el egy gyermekgyilkos kivégzéséi Newyorkban kegyetlen gyermekrab* lási bűncselekmény tettesének kellett volna a napokban villamosszékbe ke-í riilnie. Gyermekrablás és gyilkosság miatt már hosszabb időset ezelőtt halálra Ítélték a huszonkétéves Franklin McCall-t, aki a vád szerint elrabolt és roeggyilkolt egy ötéves kisgyermeket. A kegyetlen bűncselekmény Florida* ban történt. Egy ötéves kisgyermeket, Jimmy Cash-t elrabolták szüleitől és a gyermekrabló tizezer dollár váltságdíjat követelt a kétségbeesett szülőktől. Füzek ki is fizették a tetemes váltságdíjat, a gyermeket azonban nem látták viszont. Csak hosszú időn át tartó nyomozás után tudták kideríteni, hogy az. elrabolt kisfiút meggyilkolták. Később, megtalálták a gyermek holttestét is. ) A hónapokon át tartó nyomozás megállapította azt is, hogy ki rabolta el a gyermeket. A gyermekrabló a Cash« család jó ismerőse, a huszonkétéves FTanklin McCall volt. Az elvetemült fiatalember jó családból származik,1 édesapja lelkész volt és jó barátság*; ban állott azzal a családdal, amelyik*, nek gyermekét fia elrabolta, j A fiatalember letartóztatása után bevallotta a bűncselekményt és azzal védekezett, hogy nem akarta megölni a gyermeket, hanem pénzhez akart jutni. A tárgyaláson is fenntartotta ezt a védekezését s azt állította, hogy a gyermek halálát véletlen szerencsétlenség okozta. 1 Az esküdtszék halálra ítélte a gyermekrablót, akinek védői azonban újabb adatokat igyekeztek beszerezni védencük állítására vonatkozólag, hogy a gyermeket nem ő gyilkolta meg, hanem az szerencsétlenség áldozata lett. A védők akcióinak egyelőre az az eredménye. hogy a kivégzés dátumát sike* rült elhalasztaniok. A kivégzést már kétszer tűzték ki, de a védők közbelépése mind a két esetben megmentette Franklin McCalí=t a vilfamosszéktől. Nemrégen harmadszor is kitűzték a kivégzés dátumát, de az ítéletet valószínűleg ezúttal sem hajtják végre. Az amerikai törvények ugyanis elő* írják, hogy abban az esetben, ha a vádlott újabb adattal tudja bizonyítani ártatlanságát, helye van a per ujrafel* vételének. A védők most a perújrafelvétel előkészítésén dolgoznak és amig ez az akció le nem zárul, a gyilkos valószínűleg megmenekül a villamos» széktől. v Franklin McCall már hónapok óta a siralomház lakója, de jókedvűen és bizakodóan néz a jövő elé. A siralomházban vidám dalokat dúdolt, amikor közölték vele. hogy közeledik kivégzésének újabb dátuma. — A villamosszéket nem számomra találták fel — jelentette ki bizakodóan. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől at let« választékosabb kivitelig: legolcsóbb*)* az Ellenzék könyvosziiiyábatt« Ctaj® Piaţa juni.ru» 1 » *yy
