Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-27 / 96. szám

3 ELLEN I ÉK J 9 39 áprlllt 27 M „Kisebbségi sorsban egy nemzet sem engedheti meg magának azt a íényüzést, hogy részekre szakadozzék,pértoskodjék!“ öf. Gál $fikkós nagyérdekességü cikkei íri a Magyar Képközösség iordamegyei megszervezéséről KOLOZSVÁR, április 26. Or. (iái Miklós, volt képviselő, az unitárius egyház fögondnoka, akit gróf Bánífy Miklós, a Magyar Népközösség elnöke, a Népközösség Iordamegyei szervezésére kert fel, érdekes cikket irt a Tordán megjelenő „Aranyosvidék“ legújabb számában. A cikk elme: '.Szervezzük meij vármegyénk magyar A epközüss égé t!“ Figyelemreméltó és értékes gondolatokat tartalmaz dr. (iái Miklós cikke, amelynek fontosabb ré­szeit itt adjuk: A kormány f. évi január 18-i elhatá­rozásával megadta a lehetőséget, hogy kulturális, gazdasági és szociális cél­jaink megvalósítására magyar népkö­zösségbe tömörülhessünk. A szászok népközössége már régebben megala­kult. és működik. A megalakulandó Magyar Népközös­ség a Romániában élő magyarok nem­zeti képviselete kell legyen, ez a szer­vezet kell adjon egységes irányítást kulturális, gazdasági és társadalmi te­vékenységünk gyakorlására. Népközös­ségünkbe kell tartozzanak mindazok, akiket a magyar eredet, vagy család­juk magyar hagyományai és magyar érzésük kapcsol egybe s következete­sen magyarnak vallják magáikat. Nép­közösségünk igy válnék egy minden magyart összefogó szervezetté, mely nem ismer társadalmi osztályokat, nem ismer előjogokat, mert e keretben mindenkinek jogait és kötelességeit a végzett munka határozza meg. , Első kisebbségi szervezetünk az Or­szágos Magyar Párt volt. Az uj alkot­mány megszüntetvén a politikai pár­tokat, magyar népünk ismét egységes irányítás nélkül, hogy úgy mondjam, gazda nélkül van. Ezért tartom szük­ségesnek, sőt elkerülhetetlennek a szervezkedést. j Régi pártszervezetünket mi soha sem tekintettük tulaidonképeni politi­ka? pártnak és politikai szervezetnek, hanem népünk nemzeti szövetségének, amelynek csak azért volt politikai jel­lege, mert csakis pártba tömörülés ré­vén volt alkalmunk nemzeti, kulturá­lis, gazdasági és szociális érdekeink vé­delmére. Sok aknamunka folyt a régi párt ellen a legképteienebb gyalázko- dással. Hány meg hány ilyen szervezet múlott ki és felejtödött el eredmény­telen és dicsteien szereplés után. A magyar nép ragaszkodása és hűsége az uj alkotmány általi pártfeloszlatáskor volt talán a legerősebb. Mindig azt hirdettem, hogy kisebb- ségi sorsban egy nemzet sem enged­heti meg mayának azt a fényűzést, hogy részekre szakadozzék, pártoskod=■ jék, mert igy gyenge és erőtlen, érde­keiért nem képes eredményesen har­colni, mert lebecsülik, „megméretett és könnyűnek találtatott“ l Amidőn a népegységről van szó, fél­re keíl tenni minden egyéni érdeket, vagy személyes ellenszenvet, egyéni érzékenységet és kizárólagosan a kö­zös nagy érdekeket! kell szem előtt tar­tani. Csakis igy tudjuk megvédeni jo­gainkat, igy tudjuk ervosoltatni sérel­meinket. Én csak két súlyos .sérelmet említek itt meg, amely, ha nem orvosoltatnék, létünket fenyegeti. [ Egyik az u. n. nemzeti munkavédel­mi törvény, mely azon jogunkban igyekszik korlátozni, hogy becsületes munkánk után kenyérkeresethez jus­sunk. Munkánk után az államhatalom­tól is megélhetésünk elősegítését ki- vánhaíjuk, de hogy a hivatalokból való majdnem százszázalékos kizárás után a nemzeti munkavédelemre hivatko­zással, magánvállalatoknál tisztvise­lők, gyáraknál és iparüzemeknél mun­kások, a kereskedelemben alkalmazot­tak se lehessünk — az ilyen intézke­dések már létünket támadják meg. Mi ott kell kenyerünket megszerezzük, ahol születtünk és lakunk s nem mehe­tünk munkaalkalomért az ország olyan területére, ahol országos arányszá- munknak megfelelően talán még hely van számunkra. Az állam érdeke az, hogy elégedett és jólétben levő polgárai legyenek s egyenesen az állam érdekeivel ellenté­tes a polgárok egy részének proletari»- zálása. [ Vagy' említsem másodiknak egy ha’ sonlóan súlyos sérelmünket: az állam­polgárság elismerésének megtagadását olyanok részére, akik a mai Rontania területén születtek, születésük óta itt laknak, egész életükben még át sem lépték az ország határát s jog szerint csakis román állampolgároknak tekint­hetők ? (Ezek olyan életbevágó sérelmek, amely eket orvosolni kell s amelyeknek orvoslására is csak akkor lehet rémé­in iink, lm azt egy egységes népi szer­vezet kívánja. íme ez a két példa is bizonyítéka annak, hogy az egység megteremtése, az egység megóvása mindannyiunknak szent kötelessége, mert csak igy ment­hetjük meg létünket s biztosíthatjuk az életet utódaink számára. ,I)r. (iái Miklós cikkét azzal fejezi be, hogy a Népközösség országos meg­szervezésének módozatait fejtegeti és a Iordamegyei szervezés munkájához kéri a magyarság támogatását. KSKB3ÉK2KBB Jt fain ts a hOiscgl bíró harcában a Katonai iörf&iyszlh liöiilüi! Pénzbüntetésre ítélték a bíró személye ellen tüntető románszentgyőrgyieket KOLOZSVÁR, április 26- Románszontgyörgy község két évvel czdötti polgármestere, Gogea Alexandru semmiképpen sem tudott beférközm • a j falu lakosságának szeretteiiébe- Már beik* I tatásakor éles ellenszenvvel fogadták. A j beiktatást végző Töméseit föszolgabiró 1 előtt a falusiak kiildöttségileg tiltakoztak személye élten. Hivatalának átvétele után ez a kedve­zőtlen légkör még inkább súlyosbodott. Gogea Alexandru minden egyes intéz ke" dése a lakosság élénk rosszallásával talál­kozott. Az igy támadt sérelmek halmazát csak tetézte, hogy o bíró a fahi tulajdonút képező közle- getökre saját jószágait teregette, a meg­fejelő legelőilleték lerovása nélkül. A bírónak ez. az eljárása annyira* 1 * szemé­lye ellen tüzelte a falusiakat, hogy 1937 miíjus 3 án tömegesen felvonultak a községháza elé, hol zajosan követeit ék CrOgeanak közszerepléstől vaJó visszavo­nulását. Minthogy pedig a biró hajiba­Kolozsíár-vaipáraű-Temesvár U Cérnául! Közöli Közvetlen gyorsvonat! összehöttefös lesz az ni menetrend szerint Májas t5.-én lép életbe az uj vasat! menetrend Mauro is: Ä varázsló A nagy iró uj regénye Chateaubriand!' rét szói. Ath. kiad. vászorik. 178 lej. Uj még: Zilahy: A földönfutó város, vköt. 178 lej. Stefan Zweig: Nyugtalan szív, vköt. 178 Sej. John Kmttel: Via Mala. óriásregény. 655 lap, 231 lej, stb., stb. LEPAGE-nál, Kvár. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket. KOLOZSVÁR, április 26. Az uj vasúti menetrend május 15-én lép életbe. Érdekes újítások lesznek nur jus 15-ével a temesvár—arad—nagyvá­radi forgalomban. Arravaló tekintettel, hogy Csehszlovákia megszűnt, az eddig Temesvár—Nagyvárad—Halmi—Karába- döt összekötő 307—308. számú gyorsve- natpár menetirányát teljesen megváltom tatták. Ezek a vonatok továbbra is köz­lekednek majd Temesvár és Nagyvárad között, ellenben Nagyváradról már nem mennek tovább Karlsbadra. Ehelyett közvetlen összeköttetést létesítenek Tér msevár—Nagyvárad—Kolozsvár és Cer­năuţi kö'ött. Az egyik gyorsvonat Temesvárról déli 12.13 órakor fog indulni (az eddigi reg­gel 8.30 óra helyett) és délután 15.57-kor érkezik Nagyváraidra. A másik gyorsvo­nat — az elienvonat — Nagyváradról dél­előtt 10.46-kér indul és délután 1419 kor érkezik Temesvárra. Ezekhez .a vonatok­hoz közvetlen kocsikat csatolnak, ame­lyek Temesvárról) Cemautiig járnak, köz­vetlen csatlakozással Nagyváradon és Ko­lozsváron1. így direkt vasúti összeköttetés létesül Temesvár és Cemauti között s eb­be a; forgalomba belekapcsolódik Nagy­várad és Kolozsvár is. Még nincs eldönt' i ve, hogy a közvetlen kocsik csak az első és második kocsiosztályból állanak -c, vagy tesz harmadosztályú kocsi is, való- ’ színűnek tartják azonban, hogy az utób­biakból is lesznek közvetlen kocsik. A lé­nyeg mindenesetre elsősorban az, hogy azonnali csatlakozások és összeköttetések lesznek ezen a hosszú vonaton. A gyors von at p á ron kivül Temesvár és Nagyvárad közölt május lŐ-étöl kezdődően négy közvetlen sze­mélyvonat pár fcy közlekedni. Ezt a forgalmat tehát nem motorossal bonyolítják le, sem pedig az Aradon1 va­ló megszakítássá®, illetve átszállással. A forgalmi felügyelőség éppen azt akarta kikerülni, hogy a Temesvárról Nagyvá­radra utazóknak Aradon át kelljen sz áll­mok. A Temesvár és Nagyvárad közötti viszony latban így minden tekintetben meg.javul a forgalom. A négy közvetlen személyvonat Temesvárról 0.21, 8.20, 14 30 és 19-49 órakor indul és Nagyvá­radra 4 47, 12.53, 19.24 és 0.31 órakor érkezik. Nagyváradról az eUenvonatok 2.35, 7-20, 14-30 és 18-24 órakor indul­nak -s Temesvárra érkeznek 7.22. 11.56, 19 26 és 22.51 órakor. A menetrend ös­szeállttá sónál gondoskodás történt ami­nél ve, hogy ezeknek a személyvonatok­nak is Nagy váradon közvetlen • zása tegyen KoJozavtu rn és Ktrloz váirósö Gondoskodtak arról, hogy az uj kad ránselves n-siesd vonul révén, kö/vcttenl összeköttetést léi»-.i.tsernek Karán eln-v • Rostea -Ora vira: között, hogy igy Óra • Vica,, mint megyeszékhely, a rövidebb utón lelát Temesvár kikerülésével ri minél jobb <> vVZ4• kolIeU- s 11e/ jusson a fővonallal, ölelve Kucurestivet­Egycs mellékvonalakon —- mint érte sittünk - a motorosok sclKssségét csók köntették, ami azoiiban nem technikai okokból történt, hanem az. utasok kíván­ságára. Az. utazóközönség köréteái hang zott el ugyanis a pana.sz, hogy a rnoloto sok egyes helyeken a nagy sebesség ré- vén, túlságosan összerá-zák az u'uM. Ez- | zel s/x-mlxm igyekezett a vasút a fővona­lon közlek(.*dö személyvon a tok scdx-Aségét fokozni. A sebesség mérve a pályától és egyáltalán az axkütságoktól függ. Forga­lomba helyezik az úgynevezett fürdővoJia. tokát is a tavalyi számban. Gibraltár fajion maradt, a falusiak közül többen halállal fenyegették meg. Gogea erre a csendőrőrs segítségéhez folyat ráadott és ennek közbdéptére, letar­tóztatta íi tüntetés vezetőit, Rázván Nico* i ie, Rázván Joan, Haha Joan, Oanea Alexandru. Gogea Victor, Artenle Ale­xandru, Anton Grigore, Mihai loan és Solt Joan személyében. A letartóztatottak ellen a helybeli ka­tonai törvényszék ügyészsége zendülés címén eljárást indított, amelynek eredmé­nyeként a Neguéescu Dumitru hadbiró- ntezredes elnökletével működő katona? törvényszék tegnap délelőtt tartotta meg tárgyalását. A tárgyaláson kihallgatott vádlottak nyilatkozata és a felvonult ta­núvallomásuk alapján a bíróság megállapította, hogy zendü­lésről nincsen szó és a vádlottak csu­pán elégedetlenségüknek adtak a jo­gos formákat átlépő módon kifejezést. Ennek megfelelően, a katonai törvény­szék a perbe fogtttt 9 vezetőt fejenként tOOO—1000 lej pénzbüntetésre itéke el. A gi bri ll ári erődítés újra az érdeklődés előterébe kerüh' mint a nagy hutai mait között eselleges összeütközés egyik leg­fontosabb tengeri csomópontja. Gibraltár, jogi helyzete szerint, angol gyarmat, mely az Ibériai-félsziget legdélibb pontján fek­szik. 20640 lakója van s a területe 5 négy­zetkilométert tesz ki. A gibrahári angol gyarmat egy 425 mé^er magu-s, nagy szik­lából áll, melyet Gibraltár városává egy nem nagyon széles, homokos és mocsaras földszalag köt össze. A szikla felülete ha­talmas ágyuk számára kiépitt-ri üregekkel van tele és 3 világ egyik leghatalmasabb erődítménye. Ez a stratégiai szempontból rendkívül fontos pont mozgalma« töréne- lemre tekinthet vissza. A középkorban «■ mórok foglalták el. A móroktól vette el 1212 ben a készili&i királyság. Az örökö­södési háborúk folyamin azu'án 1704-ben angolok hódicotfák ej a spanyoloktól Azóia angol kézben maradt, bár « tizen­nyolcadik század folyamán a spanyolok, fcgyszer francia segítséggel is, több tárna- ást in'éztek ellene. Ma Gibrajtár városá- p.^n állandóan csak sugol alaAvdók lak­hatnak. Idegenek csak a katonfai hatóság külön engedélyével időzhetnek Gibraliár- ban. Gibraltár angol gyarmat kormányzó­ja egyúttal ,a katonai helyőrség parancs­noka is, tehát minden esetben a hadsereg­hez tartozik. A helyőrség békében 3000! szárazföldi katonából és 500 tengerészből áíi. Ma valószínűleg jóval nagyobb a számP. A gibril ári szoros, mely Gibraltár erő- dite.tr szikla és az afrikai Ceuta város kö­zött terül eJ, 15 kilométer szétes és átlag 4ţo méter mély. Ez a szoros köti össze 3 Föld köri-tengert Marokkó és Spanyolor­szág közölt az A'lanti Óceánnal. A tudo­mány véleménye szerint a két tenger kö­zötti kapcsolat évezredek dőM, de nem sokkal a történelem előtti időket megelő­zőleg jöhe btr létre. AzeíőA a gibraltÜri sziklaköveken folytatása volt az afrikai parink vele szemben lévő szikláinak. Több jel, köztük például az is, hogy a gibraltári sziklán egy ugyanolyan majom- fajta éh mind a vele szemben lévő spar nyoj partok szikláié* szintén ezt látszik bizonyítani. A gibrilűri szoros ma a világ hajózásá­nak egyik legforgalmasabb és legfontosabb pontja. Már ősidők óta ri^gy szerepe vo-tt a hajózásban, mint 3 Földközi tengerrel való kapcsolat' főirija. Mióta azonban a Földközi-Ánger másik végpontján, Szuezé­nél is csatornát) vágt3k az Óceánok felé, azóKa az Európa és Ázsia közötti és jelen­tős részben a Keletamerika és Ázsia kö- zö’t'ts tengeri forg 'lom is Gibraltáron át bonyolódik le. Haditengerésze^ szem- pmntbóí pedig, amint n mostani esemé­nyek is mü'-aiják, Gibraltárnak egészen kivételes jelentősége van. — ----- — — — 1 ———— JVIZBEÖLTE MAGÁT EGY 60 ÉVES SKORBUTOS GAZDÁLKODÓ. Olanes- tibőí jelentik: Tutoc loan 60 éves fö!d= műves már hosszú idő óta szenvedett hiány os táplálkozás következtében fef = lépett skorbutos megbetegedésben. A1 szerencsétlen földműves tegnap este a község közelében levő folyóhoz ment és a hídról a megáradt vizbe vetette magát. Holttestét néhány óra múlva ogy gátsövényen fennakadva megtalál» ták. Temetésére az ügyészség megadta az engedélyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom