Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-26 / 95. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cele» Moţilor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I, G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztlly; P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTSJA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GRQIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tv Törvényszéki W-jsbromozáai «im: 59. (Dos, 8*60 5938. Trb, Cluj.) Előfizetési írói.: havonta ް>. nmrvedévre no. félévre 180 e^rész évre 960 1-L LX ÉVFOLYAM, 95. SZÁM. SZERDA GAFENCU külügyminiszter hosszasan tanácskozott az angol kormány tagiaival Nagy rokonszenvvel írnak az angol lapok a külügyminiszter személyéről és Románia fontos szerepéről — Behatóan fog­lalkozik az angol sajtó a tárgyalásokra kerülő kérdésekkel Megérkezett Berlinbe a román gazdasági bizottság LONDON, április 25. (Rador). Az atr val—román megbeszélések hétfőn dele-lott 11 ómkor Gafe neu és Halifax iküHiigynxi“ aiszterek közölt melkezdődjek a külügyi niyaitalban. A déMőHti megbeszélés után Halifax külügyminiszter ebéden látta ven­dégül Gafencu külügyminisztert. Az f‘bér den többek között részlett Chamberlain, Cadogan, Inskipp, Churchill, Eden, Alti’ ke, BuíÜBer, Vansittair* is. Délután "Jafeneu külügyminiszter Chiatnheiitorn. miniszter- elnökkel folytató*;! megbeszélést, melye® Halifax külügyminiszter is résztvetf. A londoni di piloni ác iái megbeszélések előterében Gafencu külügyminiszter 'tár­gyalásai állnak, melyeknek fő pontjai, londoni jelentés szerinti, a> következők: 1. Az általános európai és balkáni politikai helyzet, román—lengyel együttműködés. 2. A Fekelenbenger és a Dardanellák, te­kintetre! Törökországra. 3. Bulgária. 4. A berlini 'tárgyalások. 5. Az albán meg­szállás és n velencei 'fanácskozás és az ál­talános balkán politikai helyzet. 6. Német —román kereskedelmi szerződés. 7. A Bucurestibe indult angol! hivatalos keres­kedelmi küldö’titoég feladatni és kilátásai. 8. Gazdasági helyzet és hiteligények. BUCUREŞTI, április 25- Czinczár i Mairkovics jugoszláv külügyminiszter Ver t lencéből valló elutazása előtt ki jelentet tie egy román ujságirónlaik, hogy Gafencu Rómából! Belgrádon keresztüli utazik vissza Bucurestibe. Belgrádi tartózkodása alialtt 'tárgyalni fog qi jugoszláv kormány- nyol. Az angol sojtó Gafencuról LONDON, április 25. Az egész angol sajtó nagy cikkekben foglalkozik Gafen­cu londoni látogatásával. A Lapok egy­hangú rokonszenvvel és elismeréssel fog­lalkoznak a román k ül ügymin bz tér sze­mélyével. Ugyanakkor kihangsúlyozzák Románia szerepének nagy fontosságát. Részletesen beszámolnak a lapok Halifax külügyminiszter diszebédjéről* 1 és arról, hogy a jelenlevő előkdLő politikai szemé­lyiségek mennyire el voltak ragadtatva G-afencu személyiségétől. Gafencu a disz ebéden Chamberlain és Halifax között ült és ebéd! után hosszas tanácskozásokat folytatott az angol kormány tagjaival. Később Edémnél, ChurclnlÜel és Atdeevel tanácskozott. LONDON, április 25. Gafencu kiiliigy mini szítért délután 4 órakor Chamberlain angol miniszterelnök, majd Halifax kül- ügymimszber fogadta IdbaBgatáson. Ez- utáii tanácskozás következett,; amelyen Tlilea londoni román követ is rész tvett. Este lord Lloyd of Oriobran, a* „British Council1“ elnöke adott díszvacsorát Ga­fencu tiszteletére a Claridge-száilóban. A díszvacsorán resztvettek az angol poüti- Î Icai, gazdasági és katonai élet előkelősé­gei, valaomni számos angol nagy láp tu­lajdonosa- Gafencu külügyminiszter a díszvacsora után Tflea román követ szál­lására ment, akinek vendége londoni tar tóz-kodása alatt Megérkezett Berlinbe a román gazda­sági küldöttség BERLIN, április 25. (Rador.) Megérke­zett Berlinbe a román gazdasági bizott­ság, amelynek vezetője Marian, a nem­zetgazdasági minisztérium államtitkára. A zotlság a Cseh- és Morvaország né­met protektorátus dió helyezésével előál­lott gazdasági problémákat fogja megtár­gyalni. Ezenkívül tárgyalás alá kerülnek a két ország kereskedelmi kapcsolataira vonatkozó egyes kérdések. OHMII II ■IHM T — 1 1 HcEtcrson berlini angol noggitövef állítólag Chamberlain Ozeneiei vitte a nemei birodalmi fővárosba Az üzenet szerint Roosevelt közbelépése rendkívüli alkalmai nyújt békés kibontakozásra. — Más hírek szerint az an&ol-bancia-szoviletor&sz katonai megegyezést fogja bejelenteni Hen­derson Berlinben. ■— CouSondre francia nagykövet visszatérését Berlinbe mára várják Magyar-iugoszláv támadást kizáró egyezmény a láthatáron A napokig (tartó külpolitikai szél- [ csend után, sok jel arra mutat, hogy 1 megint eseményteljes idők következ­nek. Henderson angol nagykövet vis­szatérése Berlinbe, melyet, hir szerint, ma fog követni Coulondre berlini fran­cia nagykövet visszatérése is, amint előre valószínűnek látszott, nem az eddigi feszült helyzet csendes elsimu­lásának eredményeképen következett be, hanem azért, mert a nyugati hatal­mak határozott tervek érdekében akar­ják fölvenni nagyköveteik utján újra a kapcsolatot Németországgal. Hogy ezek a tervek miben állanak, arról an­gol lapok és hírügynökségek egyelőre csak kombinációkkal szolgálnak. Az|t i azonban határozottan jelentik, hogy a 1 Berlinbe visszatért Henderson nagy­követ már ma érintkezésbe lép Ribben- trop német birodalmi külügyminiszter­rel. Hogy Németország visszaküldi-e az angol és francia nagykövetek meg­jelenésének viszonzásaképen nagykö­veteit Londonba és Parisba, arról még nincsenek határozott jelentések. Hen­derson visszatérésének hírére először azt jelentették, hogy Dircksen londoni német nagykövet már a mai nap fo­lyamán szintén Londonban lesz. Egy későbbi jelentés viszont azt tudatja, hogy Dircksen visszatérésének idő­pontját még nem állapították meg. Le- j hét, hogv ez a visszatérési az angol nagykövet mára bejelentett berlini közléseinek mibenlététől függ. A lon­doni sajtó egy része ugyan azt jelenti, hogy Henderson nagykövet Chamber­lain üzenetével utazott Berlinbe. Ez az üzenet állítólag újra kifejezésre juttat­ja az angol kormánynak azt a meg­győződését, hogy minden vitás kérdést tárgyalások utján lehet elintézni és hogy ezeknek a tárgyalásoknak meg­kezdésére Roosevelt üzenete rendkí­vüli és okvetlenül fölhasználandó al­kalmat nyújt. Anglia — folytatja az „United Press“ hírügynökség szerint Chamberlain üzenete — nincs ellensé­ges indulattal Németország ellen, azon­ban kész ellenállni minden erejével a CLUJ, 1939 ÁPRILIS 26. 1 támadásokban megnyilvánuló terjesz­kedési politika továbbfolytatásának. A hírügynökség tudni véli, hogy Cham­berlain az üzenetben hivatkozik az an­gol közvélemény mind ellenállhatatla­nabbá váló követelésére, hogy az álta­lános hadkötelezettséget bevezessék. A „Daily Telegraph“ szerint Henderson nagykövet ismertetni fogja Ribben- trop külügyminiszterrel a napokban nyilvánosságra hozandó angol-francia- szovjetorosz katonai megegyezést is. Chamberlain miniszterelnök maga az alsóházban egy hozzáintézett kérdésre tegnap kijelentette, hogy Henderson nagykövet visszatérésének Berlinbe nincs különös jelentősége. Ennek a ki» jelentésnek azonban, mely Henderson huzamosabb távollétét is csak a nagy­követ szabadságolásával magyarázta, különös jelentőséget nem tulajdoníta­nak. A két nagykövet Berlinbe való visszatérésével kapcsolatban angol la­pok kérdést intéztek Weshingtonba is, hogy az Egyesült-Államok nem ké­szül-e Berlinből szintén visszahívott nagykövetét a német birodalmi fővá­rosba küldeni. A válasz az volt, hogy erről csak az után a válasz után lehet szó, amelyet a Roosevelt által Hitler­hez küldött üzenetre várnak. Hitler válasza különben, amint Berlinből je­lentik, pontosan péntek délben 12 óra-, kor fog elhangzani, amikorra a Reichs- tagot ezzel az egyetlen programpont­tal összehívták. 1 MAGYAR—JUGOSZLÁV MEGi EGYEZÉS A LÁTHATÁRON A 'külpolitikaâ érdeklődés másik fonfttas, kérdéséli «az olasz és jugoszláv tkü&ügymi- njiszíterek velencei tárgyal ásásnak eredmé­nye képezi. Amint már megírtuk) az oíksz ás német sajtó rendkívüli jelen-toségeft tu­lajdonit ennek a tanácskozásnak. Újabb hírek ezerinít ugyanilyen véleményen van az »angol és francia sajtó is, mely rrDegallapü- joi, hogy Olaszország barátsága ellenében Jugoszlávia ezután 'tevékeny részt fog ven­ni a tengelykaraiknak politikájában.. Ugyan­csak a francia sajtó határozotton állítja» hogy a velencei találkozás révén a jugo­szláv—magyar közeledés is döntő előreha­ladásit lebt és hogy Budapest és Belgrad között még május folyamán minden való­színűség szerint támadási kizáró egyez­mény jön léire. Csáky magyar külügymi­niszter) ugyanié jelentések szerint', köze­lebbről Bélgrádba utazik és ifit árják alá a tervezett megnemtámadási és baráti szer­ződést. Más hírek viszont arról szólnak, hogy Cincár Markovics jugoszláv íküilügy- miiniiszter fog berlini 'tanácskozásai Után, Budapesten kiszálltom. A párisi „Journal“ úgy tudja, hogy Cián® külügy minisül er BeigráckM szemben szavatosságot vállalti Magyarország jószán dekái (tekintetében. A budapesti ,,Uj Magyarság" beavatott for­rásból nyeri értesülés alapján, cáfolja 'azt a hirt, hogy Magyarország visszakövetelné Horvátországot. Az őliasz sajtó legutóbbi magyarázatai szerinti C'anio gróf külüigy- miniszter törekvése elsősorban a durai és balkáni népek közötti ellentétek kiküszö­bölését' aiktarjai szolgálni Virgini® Gay da n velencei találkozó eredményét négy portban foglaltja össze: 1. A velencei •ta­lálkozó során megállapították, hogy az 1937. év husvétján megkötött olasz—ju­goszláv egyezmény igen hasznos volt. 2. Mindkét kormány továbbra is ezt taz egyezményt lek ind kapcsolatainak alap­jául;. 3. A jugoszláv politika ®z 'eddiginél is jobbam fog idomulni a tengely politiká­hoz. 4. A magyar—jugoszláv kölcsönös megértés fokozatosan) haliad a fieíjes össz­hang if'efflé. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom