Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-02 / 76. szám
J O 3 0 á p r } I! s 2. Winrii Hi—'filiali E L LEN 7, fi K Emlékiratban kérte Kolozsvár városa az állami célokra kisajátított városi ingatlanok ellenértékének megtérítését Az uj városház le!építésébe* van szükség a kisajátítási Összegre KOLOZSVÁR, április i. Kolozsvár város tanácsa — mint már hónapokkal ezelőtt jeleztük — a város’tulajdonát képező és állami célokra kisajáti- tort' ingatlanok értékének megtérítése érdekében emlékiraitot terjesztett: u kormány elé. Ez az emlékirat*, amelyet Calineiscu mi- nis’zter-'lnöik most vett tanulmányozás alá, elmondja, hogy a váró« múlt év május havában a hadsereg rendelkezésére bocsátotta a város központjábart lévő kaszárnyákat, amelyet vegyes bizottság 127 millió lejre becsült. Az átadásról szóló jegyzőkönyvben azonban a város fenntartotta magának o>Z't a jogot, hogy az átadott' ingatlanok értékének vrisztén'rését bírói utón kérje. Ezt a fenntartást az alkot mányi'örvénynek arra a rendelkezésére alapította, amely ikirhond- ja, hogy. megfelelő ■ellenértck nélkül senkinek nem 'lehet a vagyonát’ kisajátítani. A város----mondja az emlékirat' — eddig nem élt ezzel a jogával <5 nem is fog élni, ám áz uj városház felépítésének parancsoló szükségessége időszerűvé teszi azt, hogy a város tanácsa a kisajátított ingatlanok árának rhiegt'éritését kérje. Hangoztatja az emlékirat', hogy ráz agrárreform során a város tulajdonát képező erdőkből 70 millió lej értékben már 3500 holdat kisajáitítotilak. Minthogy -a város szociális és kulturális kötelezeínségei megszaporodtak, a város háztartásának mérlege csak úgy maradhat 'egyensúlyban, ha a város a kért összeghez minél hamarább hozzájut. i)r. ßomemisa Sebastian polgármester — mint közöltük — m mult héten Bucu- restíben tartózkodóit:. Ezt az alkalmat' felhasználta arra, hogy illetékes kormánytényezőknél a város kérésének elintézését megsürgesse. Az érdemi elintézésnek ózonban nagy akadálya az, hogy az állam- kincstár az egész ország területén levő kaszárnyákat tulajdonába velite s a kisajátítási összeg megfizetése rendkívül nagy összegre rúg. Hálózható vizfat készül a garda-tőtől az Adriai-tengerig BARÍ, március végén. \ vbv.losztási munkák terve mindig rendkívül fontos volt egy ország mező- gazdasági és ipari életéiben. Különösen a nagy tavak vizeinek okos felhasználása jelentette sokszor az egész ország jólétét. Olaszország gazdasági életében is rendkívüli fontossága van a viz.elosztó mérnöki műnk á lat oknak - 1938 novembere óta erőteljes munka folyik az olasz tavak vizeinek rendezése körül, a rendkívüli fizikai nehézségek ellenére. A Corno tö vizének gazdasági felhasználását pontos törvények szabályozzák. Egy törvényszakasz meghatározza például azokat n szükséges pénzösszegeket, amelyeket felhasználhatnak a munka érdekében. Az állam szubvencionálja ugyancsak azokat a fontos építészeti munkálatokat, amelyek egy hatalmas hidroelektriku.s tartály létesítését célozzák a, Travignolon. Ez az óriási mérnöki munka 20450 lóerőt, fii millió kilowattot fog képviselni. Hogy fogalmunk legyen nagyságáról, bég megemUteni, hogy egy elektromos erővel irányított nagy alummurnutartá 1 y képes lesz a Brenta folyó jobbpartján elterülő, kb. 50 000 hektárnyi földterület rizedá- tásóra. — Egy minisztertanács alkalmával a fasiszta kormány ugyancsak elhatározta a Garda-tó vizének szabályozását. Ez a nagy fontosságú határozat szorosan hozzáj- füződik az Adige folyóból nyíló csatornaépítéséhez, amely a Govemolóig, illetve a tengerig vezet majd a Tariaro Canaibian- co es a levan lei Po vonalán. Ez a hatalmas csatornaépítés nemsokára befejeződik és érinti ai -tavak vizó- nck szabályozására irányuló tervet is. óriása és hősi mérnöki munka, ha elgondoljuk,. hogy mi mindent kellett tekintetbe venniük a mérnököknek. Hogy csak egyet' említsünk: az Adige szeszélyes folyását és gyorsan változó vízállását, rnely- lyel minden eshetőségre számot kell vetni. A fcJyó medre, elágazásai, felső és középső folyása szeszélyei változók és megbízhatatlanok. De ennek ellenére, a huger és a Garda-tó közötti hajózható vizűd reálisan és biztosan keresztülvihető lesz'. Az első feladat: az Adige folyó felszínének alacsonyabbá tétele. Ez a szeszélyes folyó veszedelmessé teszi a föld sorsai, amelyen átutazik. S ez a kb. 400.000 hektárnyi föld sokat szenvedett árvíz alatt. Az ország vízrajzával foglalkozó irodák feljegyeztek az 1882'cs évben okozott óriási károkat, mikor az Adige 120 ezer hektárnyi földet öntött el, megmunkált, pompás, termékeny földeket, a páduaí síkság legjobban megművelt, legnevetőbb síkságát. Sárga, iszapos víz öntötte el az emberi munka nagy- eredményét, 540 házat, 40 hidat döntött romba s tönkrelett 2500 hidraulikus müvet Ls. Az Adige áradásai Veronáiéi az Adriáig elterülő földterület lakói állandó félelemben éltek az Adige folyó áradásai mialt. Emberileg és gazdaságilag óriási károkat okozott a mindent elárasztó víztömeg. Éppen ezért épül az Adagétól a Garda-tóig nz a viziert, amely 10 kilométer hosszúságban 500 köbméter vizet lesz képes levezetni má* sodpercenkint, úgyhogy a folyó legerőr sebb áradásai ellen Ls védve lesz a fold- A Garda-tó ilyen módon, adott esetben kb. 400 niiljjó köbméter vízzel lesz gazdagabb. Ezt a vizfölösleget csatorna fogja levezetni a, termőföldekre. Ilyenmódon az eddig szerencsétlenséget jelentő áradás víztömegei tartályba gyűlve és megszelídülve, áldásává lesznek a szomjas földnek. Az öntöző-módszer nagy szerepet fog játszani a jövő földművelésében. Ez a rendszer biztosítja majd Mantova, Verona és Poliscna tartományok földjeinek öntözését és ugyancsak megkönnyillk a brcsciai síkság öntözésének problémáját. A TartaroCanalbianco (Fehér kanális) vizirendszer megépítését 1930-ban kezdték el a Micio és óz Adria közötti területen s Mantua, Verona és Rovigo síkságain át elérik a Pót s igy olyan területek öntözése îs tehetségessé válik, amelyek jelenleg nagyon szárazait. A Gard.vtó és Mantua között kanális épül s ez kiegészíti az Adriai-tenger és az. Alpok legnagyobb tava között épülő bar józliató viziutat. 'A Ti'ikjy munka három csoportja A fent ismertetett fontos munkákat három csoportba lehet osztani. Ezek: 1. Az Adige folyó áradásakor létesült vizfelcs- 1 egének levezető viziutja a Garda-tóba és annak az uj kanálisnak építése, amely a tó így támadt vizfölöslegét a salonizei viz- rendezőáHomásig viszi. 2. A kb. 48 kilométeres Sal on ize—Pfcrto Mam to v ama-—Govcrnolo-kanális s a kiegészítő munkák. (Pl. a különböző umeny nyiségek erőre való felhasználása, bazv nok, stb. készítése.) 3. A Tartaro-Canalbianco viziut kezelése, olymódon, hogy áradáskor a víz-fölösleget a száraz fölcbk öntözésére használják feli, épp úgy, mint a fő-ikanálist hajózásra; is. Ég hogy ezek a grandiózus mérnöki munkák mit jelentenek Olaszország gazdasági életében, azt megvilágítják a követező adatok: Körülbelül 400 ezer hektár földet! mentenek meg diz Adige-falyó áradásától. Két- 150 ezer hektárnyi (termőföldet rendszeresen öntöznek; Mantuaban, Veronában és Polesinában szabályozzák a vizek szabályos lefolyását. A másodpercenként 100 köbméter rendelkezésre álló vízmennyiség elég 60 ezer hektár termőföld öntözésére s közel 100 Keny-Yérí értele nagy kiárusítása: Beöthy: Magyar irodalom kis tükre — — — — Barbusse: Erő — — — — — — — — — Barbusse: Örök láncok — — — — — — — Bocaccio legszebb novellái (kötve) — — — — Geierstamm: öcsike — — — — — — — — Green: Adrienne (kötve) — — — — — — — Haukland: Két nemzedék— — — — — — — Bojer: A nagy éhség — — — — — — — Huxley: Légnadrág és társai (kötve) — — — — Karinthy: Két mosoly — — — _ — — — Lewis: Wrenn urunk (kötve) — — — — — — Linankovszky: Dal a tűzpiros virágról (kötve) — — Maurois: Költő a máglyán (kötve) — — — — Móricz Zsigmond: Bál (kötve) — — — — — Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó (kötve) — — — Musset: A század gyermekének vallomása (kötve) — Müveit és udvarias Amber a XX.-ik században (kötve) Nemirovszky: A milliomos Golder — — — — Öltözködés és divat (kötve) — — — — — — Pirandello: Legszebb novellái (kötve) — — — — Révész: Beethowen — — — — — -- — — Sport kézikönyve (kötve)— — — — — — — Tápay-Szabó: Az emberiség története (kötve) uj kiadás Pirandello: Forog a film— — — — -- — — Darnay : Kaszinózó táblablrák (Vidám történetek a régi jó időkből) kötve — — — — — — — Zarek: Egy nép szerelme (Kossuth életregénye) 2 kötet, kötve — — — — — — __ Lázár Béla: Munkácsy — — -- — — — — Bourdeau : A jelenkori gondolkodás mesterei (kötve) — Brousson: Anatole France papucsban (kötve) — — Csehov: Az orvos felesége — - — — •- — Gjelierup: A zarándok Kámamita — -- — — — Bonkáló: Az orosz irodalom története (2 kötet) — — lbanez: A nőgyi'tlölők — — — — — — — Móricz Zsigmond: Egy akol, egy pásztor — — — Móricz Zsigmond : Hét krajcár — — — — — Nagy Endre: Szerelmesek kalauza — •- — — Dräsche—Lázár: 2222 — — - - -- — — — Pluhár István: Sportok könyve (kötve) — — — 44— Csak rövid ideig kaphatók az Ellenzék könyvos ztályában Cluj—Kolozsvár, P. Unirii 9. Tel. 1199. Vidékre utánvéttelis azonnal szállítjuk!! ezer hektár vízellátásira, A szabályozott vizr Salionze-Govemolában évembe 150 millió kilowatt hidreweiekfrikus energiát fermei. S végül a Ríva—Cavantallla-—Po nagy viri- ut, amely a Vrience—Montfafcone-i szakasz meghosszabbítással eléri a 420 km.-t. Az utolsó negyedévben óriásit haladt a munka, amelyet aa állam szubvencionál. A mar emtit'eta célúikon kívül azért is fontos e grandiózus munkálatok sikeres bejelentése-, merí az öntözésen és energiatermeJésen kívül, az uj, hajóé.ható virittö az ország gazdasági életének uj 'lehetcric- ge.it is célozza. A mul'S század közepe táján megjelenti vasutat ma már felülmúlja az országutakon bonyolódó autóforgalom. A belső vi* ziutak forgalmát* * 1 nem befolyásolja' az. előbbiek gyorsasága. Az áruszállítás biztonsága s a Tiyiíii tengerbe ömlő szabad utak mindig nagy vonzerői voltok és maradnak a feed országainak. (Ch. Sk) Hogyan keli védekezni légiiáma dákoknál a tűzveszély ellen A városi ianáes a légvédelmi törvény £>atsríására hivsa fel a lakosságot KOLOZSVÁR, április 1. A légvédelmi és légoltalmi törvényekre való hivatkozással egy esetleges légká- m'adás esetén keletkezhető tűzveszély megelőzése éa elhárításai érdekében a varos tanácsa hirdetményt «dota ki, amely annak megállapításával, hogy légitámadás esetén egyidőben több helyen is Hű* szökött keletkezni, 'a közigazgatási törvény 12. szakasza értelmében a® alábbi rendet!" kezéet adta ki: i. A jelen, rendelet kiragaszlásán»k időpontjától a következő IntézJkiedést kell megfenni: A köz- és magánintézmények luiiojdonorai kfütelesek kiüríteni a gyúlékony anyagokat (levéltár, bútor) tartalmazó padlásokat oly módon, .hogy az említett helyeket vagy teljesen megtisztítják a gyúlékony anyagoktól, v-agy pedig a padlás központi részére gyűjtik azokat össze és igy a felraktározoll anyag körül szabad járóhelyet hagynak az estleges tűz lokalizálásának elősegítésére. A padlások fából készült falait vastag mész réteggel kell kimesz'elní. A tíz méternél hosszabb padlásokat, nem gyúlékony anyagból készült falakkal rekeszekre kell osztani. Megvizsgálandó!: az összes gáz- és villany világítási vezetékek és berendezések. Szigorúan kell ellenőrizni a villanyvezetékek biztosítékait). A kaszárnyákban el kell távolítani n lőszert: és 0 takarmányt, valamint az anyagraktárakor, ameíyeik' tűz terjedését meg- kennyitenék. A jövőben minden épületet, vgy építményt atyán 'anyagból kell elkészíteni^ amely nem gyúlékony. Felül íkeil 1? vizsgálni a kéményeket, a tűzveszély szempontjából. Minden eshetőségre két-hivom láda homokot és minden láda számira egy-két lapátot kell készenlétben tartani az esetleges gyujtóbombák által okozott tűzveszély elhárítására. A bombák vízzel való locsolása, t. i. a tűzveszélyt növeli. Készeniéiben kell tartani ezenkívül 2—$ vedret víz, vagy- homok számára, 2—3 vízcsapot, vagy ezek hiányában 2—3 állandóan vizzol telt hordót'. A hordókat az épületek sarkánál kall (elhelyezni, mihelyt a hatóeágcik n légi támadás veszélyeiről! értesitvényt adlak ki. 2—4 lapátot, 2 csákányt, 2—5 tűzoltó készüléket (a termek vagy helyiségek számához képest) kell állandóan készenlétben tortánk 2. Jelen. rendelkezés ellen vétőiket a légvédelmi és (légoltalmi -törvény 63. és következő szakaszainak értelmében; büntetik meg. Most már teljes a Nobeldijas Roger Martin du Gard: Â Tliibaulá csalási Ez a könyv valóságos enciklopédia^ a* emberábrázoló művészetnek. A tiz köteti 1S00 oldalon, f.-ve 726, gyönyörű vászonkötésben 972 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vb dékre utánvéttel küldjük, Kérje 4 diitzhi* nagy. könyvjegyzéket, - 'v v '-'v y v ’'v
