Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-23 / 93. szám

w ÍO ELLENZIK 10 30 április 23. AMERIKAI NAPLÓ ,,Grand Hotel“ Newyorkban NE WYORK, április hó. Hunyady Sándor után magamat tar­tom a legnagyobb szálloda-szakertó- nek. Soha életemben nem volt laká­som. mindig hotelben laktam. Sohasem tudtam elképzelni, milyen lehet a new- vorki szálloda. Most már tudóin. Ilyen: 1. Negyven emelete van és minél ma­gasabban lakik az ember, annál többel í izet. t 2. Tizenharmadik emelet nincsen, ka­balából. I 3. A portáspult mögött csinos, fiatal lányok állanak. Mindegyik úgy fest, mintha Hollywoodba készülne. 4. Kétezernél több szoba lévén, ter­mészetes, hogy mindig be kell mon­dani a liftesnek, vagy a posta-kisasz* szómnak a szoba-számot. Személyzet senkit sem ismer, senkinek sem kö­szön — vissza. i 3. Ruhához, cipóhoz, személyes hol­mihoz nem nyúlnak. Ez valami foga­dalom. .6. A reggelit rózsaszínű dobozba ad­ják be az ajtó alatt reggel 6 órakor, így azután sohasem kell külön keltést kérni. 7. Ingyen adják a szappant, a gyu­fát, a vacsora utáni feketét a hallban, a könyvtár használatát és a levélpa­pírt. A gondosan csomagolt szappan­nal csupán egyszer szabad mosakodni. Ha az ember kibontotta, azonnal ki­dobják és frisset hoznak be helyette. 8. Minden szoba előtt csőposta vezet közvetlenül a levélszekrénybe. ; 9. Minden lakó kap egy ötvenolda- las füzetet. Cime: Mit kell tennem a hotelben? Pontosan megmagyarázzák, mi a teendő, ha az ember éjszaka meg­éhezik. vagy ha vakbélgyulladást kap. 10. Minden szobában rádió van. de éjfél után nem működik. Ilyenkor csak a szomszéd szobában bömböl. „Nyiltszini taDsot kap minden este“ Az egyik uj amerikai filmben a hős­nő igy kiált fel: — Rémes! Ami az életben az ember­nek Ízlik és aminek örül, az vagy tilos, vagy erkölcstelen, vagy hizlal... Mamba leánya — a fekete siker Minden szezonnak kialakul a nagy néger sikere. Az idei színes darab cime „Mambas daughter“, Heyward hires regényéből készült és a legnagyobb fe­kete színésznő, Ethel Waters játssza a főszerepet. i Az Empire színházban esténként zsúfolt ház előtt játsszák. Sok néger a nézőtéren, de ezek — még a leggaz­dagabb társadalmi réteghez tartozó sem — nem ülnek az első sorokban. Tipikus rémdráma, de olyan pompá­zatos előadásban, hogy mindenki meg­nézi. Hagar, az öreg Mambának, egy néger asszonynak a leánya, a bíróság előtt áll. Öt esztendőre Ítélik, de a büntetés végrehajtását, kis lánvára való tekintettel, felfüggesztik. Ellen­ben a bíró öt évre kitiltja a városból. Hagar az ültetvényeken vadállati am­bícióval dolgozik és minden centet félretesz kislánya számára, akit féH évenként kihoznak hozzá. Az ültetvé­nyen leszúrnak egy fiatalembert, Ha­gar megmenti az életét és beviszi a vá­rosi kórházba. A közelségnek nem tud ellenállni és meglátogatja gyermekét. Egy rendőr felismeri, beviszi és — le kell ülnie az öt esztendőt. Múlnak az évek. A kislányból — Lissából — csinos bakfis lesz, színész­nő. Az a fiatalember, akinek Hagar megmentette az életét, elcsábítja a lányt, majd zsarolja az anyát és lá­nyát azzal. hogy elárulja a titkot, amelynek következményei lettek. Ha­gar megfojtja a férfit, hogy így meg­mentse a nagy karrier előtt álló leány nyugodalmát. j A darab életbüséggel adja vissza a kulisorban élő négerek életét. Az egyik kimagasló jelenet egy furcsa dogmá­nak különös istentiszteletét mutatja he. a vallási fanatizmus megrázó pa- rokszizmusát. Etel Waters a drámai szerepben egyszerű és meggyőző. Könnves szemmel hagyja el a néző a színházat. |Fredi Washington, a legdivatosabb félvér-szinésznő. a néger szinészegve- süiet elnöknője játssza a fiatal lányt. Honorárium a magyar irodalom hőskorában A iHgy pinris*a Dugonics András i 7K4- ben, .1 piarista rendház másodemeleii 'kis cellájában, zizegő diósgyőri árkusokon gjv'ngybelükkel írju ideiká t, ■>/. első ma' gyár regényt. Az írói hszteliMdij korában még )óformán i«m“'retilen irgalom. Az »ró boldog, ha magyarul irhát. Honoráriumra nem is gondolt1. Könyveivel 3. „faragatlan“ magyar nyelvet isiápolja. Évtizedek múl­nak, míg a magyar író piacot kúp s máris egymásután indulnak a szépirodalmi és di­vatlapot. Mert az F.'lclka négy könyvki- mdá-'v! számláló ,,páratlan“ könyvsikere után szinte varázsszóra divat: a magyar szó. Már nemcsak a pór beszél magyarul, hanem magyar szóm szomjasak na udvar­házak nemesei, a városok idegenajku pol­gárai és törik már a magyar nyelYet a lő* urak is. A go mb a mód na keletkező lapok kelendők, •a -lira kedveli, a novella keresőit és t> regény... nincs annyi regény, amit a könyvkiadók ki ne nyomatnának. A ma­gyar regény odakerül a ‘kapcsos biblia mel­lé, már az e'^ő kiadást szétkapkodják« bol­dogan dörzsöli o kezét a kiadó, már jutal­mazza az Írót, munkára serkenti és ime-. itt a tiszteleldij is. Már nemcsak a fölös könyvből kap jutalmat az író és nem di­csőségből görnyed íróasztala fölé, hanem munkájának ellenértékét is látja . , . Pontosan száz. esztendővel ezelőtt mar kialakult' a/ Írói tisztebtdij nagysága. A kiadó iiangosztáJíyba sorozza az iróh Az is­meretlen, kezdő írót iu díjazza, a ^beérke­ző lilét1' pedig hírnevéhez mérten fizeti. A regény tiszt cif I díj:» A könyvkiadók verekszenek a magyar regényért. Már törvénybe iktatták a ma­gyar tudós társaság alapítását, amelynek egyik osztály;*: Írói. Az Akadémia pálya- dijat tűzött ki, a Kisfaludy-Társaság min­den számoltovő Írót magához láncol', a tolilnsodó könyvkiadók: Länderer, Hecke. na$t, Eggerberger, Hartleben, Gribel és Emich Gusztáv pedig egymással késhegy* remenően versengenek. Az iró boldogan 'látja fokozódó megbe- csülését és igtvksrik a kiadók és -szerkesz­tők kedvében járni. ír, ir, szorgalmason ir « legjobban örül ha Heckenfst-nak ck>l- gozhátik. Eleckenaé»! először báró Jósiká­val szerződik, majd később Eötvös set és regényenként háromezer forintot fizet. De még kedvezőbb helyzetbe kerüli Kuty Lajos. „Polgári szózatának“ minden ivéért ölven lorint'Ot verekedett ki. Óriási ti-szte- Letdijának hírére az írók Heckenaöl ajtaja előtti egymásnak fldták a kilincset. A novella és a vers julaíma De jól fizetett Hartleben is. G*ak furcsa egyéni mértékkel. Nagy Ignácot különö­sen favorizálta és kurta Torka képei ért mégegyszer annyit adott, mint* Vörös­marty eposzaiért. Geibel már fukarabbul gazdálkodott. Pátffy Albert regényeit ezer forintra taksálta, de a tormékeny Kele* menfy már csak garasokat kapott. Geibel szűkmarkúsága érthető is. Egyszer n.igyon ráfizetett magyar regényeire. Lauka Gusz­táv Dongó jáf elkobozta a mindenható cenzura, mire mérgében nem vásárolt több magyar regényt . . . Emich Gusztáv 'azt se bárdi, ha haszon nélkül fogynak könyvei és megkérdezése után aiz, Akadé­mia az eredeti regény ivét tizenhat, mig a fordításokat ivenként öt ezüst forinttal fizette. Az Akadémia ugyancsak jutufmaz- ta a szinműfo-rditókat ifi. Az 1830-as évek­ben felvonásonként 4—5 ezüstforintot ka­pott. a fordhó . . A külföldi regények folytatását először a Kisfaludy-Társsság kezdeményezte és a fordító tiözCeJetdija ivemként öt forintra rúgott Az 1855-ös években négy szépirodalmi és divatlap szerkesztőségi ajtaján kopog- tathafölti az egykori iró. Rothkrepf Re­gélő és Honmüvészel, Bajza, Schedcl és Vörösmarty Athenaeum-ja, Munkácsy Rajzolatok-ja és Helmeczy Társalkodó-ja csalogatta és vígan választhatott közöltük. Az Athenaeum-ba többen tiszteidből is dolgoztaik, de Kuty novellájáért negyven, Gaál harminc, Nagy Ignác pedig huszonöt forint tiszteletdijat kapott. Később Bajza, a iüllajdonképeni kiadó, a Petőfi~verseket nyolc forinttal honorálta, mig ugyanakkor Lisznyay-nak és Lakner-nek négy forint-o­ka! fizetett . . . Munkácsy Rajzolatni-nál ismeretlen a szabott honorárium. Ha pénz került, ezüst csöngött az iró zsebében, de h í hé-t szűk esztendő járta, a'kkor az iró is hc^szu orral távozott . . . Rothkrepf egészen egyéni elveket vallott. Nagy ne­vektől nem vásárolt. — Ö'ülj, iró, költő, ha nyomtatásban látod a neved. Korrektorának -lakást, kosztot cs mosást1 adott, de szerkesztőségi ajtaján niagy be­tűkkel olvasható: — Honorárium nincs. Lapjai fiatal „fitámok“ ipák. Ismeretlen nagyságok és igy nem is pártolta a közüiv i cég. Hamar kimúlt munkatársaival együtt. Hc'meczy Társaik odó-javai a wzükmar- 1 kusage', képviselte. Eszményi árat fizetett, j Novella, vers egybemen't. Három ezüst az ára. Viszed, vág}' hagyod? És az akkori iró is hagyta . . . Fixfizelest csak <a segéd' szerkesztője -kapott. Havonta 25 forintot. Később javult a -segédszerkesztő helyzete. N így Ignácnak már 40 forinit a bére. Ösztönzésére, hogy a ,,konkurenciával“ lépést tartsanak, egyik n-apróí a másikra ezüst-szüret“ várt -az iróra. Az irói tanyákon szájró’-szájra járt: — Nagy Ignác-niove.lláérc 24 ezüstöt, versért tizenkettőt fizet. Valóságos irói „invázió“ indult a Tár' salkodó felé. Néhány hónapig állták is a sarait, de aztán kimerült a kassza. Nagy Ig­nác példáján indult Szanisz-ló Ferenc, a Religio szerkesztője. Busásan fizetett. Csak katolikus „tendenciájú“ novellát vásárolt, de azért a református Kuty, ha tehette, egymaga irta tele a lapot . . . Jön a „minősítés“ és itt az előleg A régi divatlapok után jönnek hosszú sorban az újaik. Már hallani Ganaá Regélő- jérőh Vahot Imre Pesti DivatLa.pok-joi már népszerű ,jól indul Frankenburg—Horváth Lázár Honderü-je. A honoráriumot a köz­ben megszűnt) Athenaeum skálája szerint fizették. De Vahot Imre és Frankenburg már „minősítő“. A népszerűség aránya ai döntő és már itt a sztárrendszer. Gorái­nál Tompít és Pálfy csillog Vahot, Petőfi' re, Pompery-re és Reilemenfy-re esküszik, mig Horváth Lázár Völrösmarty-vall és Jámbor (Hiador) Pállal startol. Garta-i, hogy munica'tiársainak kedvezzen, a ver­sekért arannyal fizet. F-tankeniburg'nál hu­szas a vers- ária-, mig Horváth Lázár mun­katársait a lap megjelenése ultán meg is vendégeli. Petőfi is ezeknél ® lapoknál in­dul. Az Alhenueumtóba Pesti Divatlapok ig nem nagy -az ut s innen csak egy ugrás az Életképek. Bajzához mindig ragaszko­dott, hálával vált meg VahoUfól és jól ki­jött Frankenburg gal . . . De általában csak csigalassúsággal javult az iró helyzete. Rekordot döntök az az áUagiró, ha prózájával évi négyszáz forint­tal többet kereshetett és a verselő se vitte évi kétszáznál feljebb. Kivételeik akkor is akadtak. Kuty Pesti Rejt-elmei-vel hat-ezer forintot keresett ... A baj kutforrását már -azidőben is abban látták a szerkesz­tők, hogy légiónyira növekedett az irók szarnia-. A szerkesztők előszobája mindig tömve. Bajza már-már el is zárkózott az íróiktól. Borz utcai ‘lakásából négyöt na­pig ki sem mozdult — mint írja — „az ulticasarkokon is -lestek rám <az irók“. De divatba jött az előleg is. Bajza csak Gaál-lal tett kivételt és nem egyszer Sche- del-nek és VörcSmarty-nak kérő könyör­gésébe kerülő, mig a megszorult iró Bajzá­tól némi kis pénzmaggal jött Iki. A hono- rárium-oit rendszeresen a bírálat u'tán (a benyújtástól néhány hétre} fizették. Bajza Töltöioüak legnagyobb 6s legolcsóbb választéka az ELLENZÉK könyvoszhílyálían Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Tel. 1199 minden elébe kerülő kéziratot elulva-sott, de bele is javított, «őt a színi birálaloknil — ha úgy jött «orja — csülag alatt külön véleményt jelenteit be. Vörösmarty kéz ir-Tiall azonban olvasás nélkül adia nyom' dába. IntimuUsok az egykori szerkesztő­ségekből Sok érdelkjességet rejtenek az egykorú, ma már sárguló feljegyzések. Lauka meséli, hogy Vahot Imre egyszer honoráriumát „leebéd-dt«“ és máskor ineg humoreszkjéért, dobozi ‘tujiékpipát kapott. A Hond'erü-mcl i« megtörtént, hogy Hor­váth Lázár „aprópénz hiányában“ munka­társait „kamat" fejében megvendégelte. A szerkesztők közül különben ő járt egyedül 'kcHrat- és pénz után. Egyikkel sem -tudott gazdálkodni. Egyik'másik lappéldánya tele van ragyogó nevekkel, mig a másikban is­meretien fűzfapoéták. így ‘azután mindig baj volt lapjával, mire kibocsátotta az el- oő magyar előfizetési felhívást és a legna­gyobb nevű ivókkal csalogatta az olvasó­kat ... A képes „illusztrációt“ Vahot Im­re hozta divatba. De egy cseppet sem volt szerény. Az első képeik, között saját képét i f* lát borjuk. Garai méterrúd kk'l és róífe] kezében mérte a novella és a vers hosszát. Csak atzután fizetett. Versért ritkán utalt ki tisz­t-ele! dijat, de a márkás neveknek verwert iw arannyal fizetett. Nála már előfordult az is. hogy a vidéki iró szívesen „fizetett“, ha verséi nyomtatásban láthatta . . . Sokat emlegették ezidőben Kovács Pál győri „vegyes -tartalmú“ újságjának nevét. A hirharang szerint a lap munkatársai fe­jedelmi ti sztéléi arját kapnak. De a pesti írók csalódnak. Az igaz, hogy Kovács Pál egy versént tiz forintot is fizetett, de nah* nem a vers értéke, hanem az, író anyagi helyzete (ki, hogy tudott skni) volt alz irányadó. Különben Kovács Pál lapja az el«ő vidéki szépirodalmi Jap . . Az idegen nyelvűi novellák közlését az ATenaeum kezdte. A hírlapok A napilapokkal a szépirodalom frontja is megélénkült. Kossuth Lapja, a Világ és a Fegyelmező már tucatnyi írónak adott kenyeret. Kos­suth lapjával* az „újdondász“ először 4c, majd 50 forint bérért szolgált, a külföldi rovat vez-e'-ője elsején 40 forintot vett fel, mig a korrektor harmincat. De honorál­ták a vidéki tudósításokat is. Négy forint járt érte ... A leggavalérotsabban a Fi* gyelmező fizetett. Haityan forintnál kezdő­dött a gázs-k Az e’eő napilapok már szintén közöltek novellákat és verseket. Verseknek három, mig a novellának 10 formt az ára. De azért csak panasz, panasz . . . Lauka Gusztáv írja; — A röpiratok 20—30 forinton keltek, az albumok és almanachok után egy pár csizmát veheted az ember, mig a naptárak honoráriumáért az irók egy pohár sört és egy pár tormá«virsÜt . . . — De i-tt ágál már a ponyva is — írja még Laukui. — A komoly iró a ponyva mellett nyáron csak fehér retket és félen, változatagságképpen, feketét ebet és lassan- la&san le is mondhat a halhatatlanságról. így. szomorkodtak és igy éltek száz év­vel ezelőtt és vaOumiveJ utána az irók. A Múzsa már akkor is száraz kenyeret adott. Azóta sem süt melegebben a nap. Nagymihály Sándor. Ipari és kereskedelmi vállalatok figyelmébe! Megjelent magyar fordításban A fórsaJaioin&izíosiíás törvénye (Az uj betegsegélyző törvény) A pontos és szabatos fordítás Ioa Cifrea és Jacob Ciurus betegsegélyzői tisztviselők munkája. Melléklet: az il­letékek és járulékok pontos táblázata. Ára 100 L, kapható az Ellenzék könyv- osztályában, CIuj-Kolozsvár, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom