Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-02 / 76. szám

, J 939 április 2. ELLENZÉK Berlini képek BERLIN, április hó. A spandaui közkórházban 21 betegszo­bát átrendeztek irodának. Esztendők óto gyakran panaszkodtak a betegek, hogy nem szívesen jönnek a kór yr házba, csak ha okvetlenül/ kell, mert láb- 'törésed, vagy vakbéíoperációvaJí beliekig 'fekszenek, elhanyagolják üzleteiket és fogtUkozásuhht. Most aztán a kórház igazgatósága gondolt egy nagyot. Az egyik emeletet átrendezne. A beteg­szobákba városi /telefont vezetett be, kis íróasztalit konstruáltak cs ha <a betegnek >: ukárnőro van szüksége, becsengeti ez ápolónőt. Most 'iratán jöhetnek ez ügyfelek, <ár* gyal.hu a betegágyához láncolt ügyvéd ui* és semmi sem gátolja a vakbéllel operait ti hivatalnokot vagy kereskedőt, hogy agya' ból megkeresse ez operációja után feltét­lenül szükséges riviérai utjának költségeit. Egy kis lábtü'rés ide vagy oda, nem szá­mit!. Az ügyvéd ur irodája átmenetien a spandaui kÖ2kórházban van. Restelltek a püspököt Hannover mellett von egy kis városkb, Alfeld a neve. Szép S2ines városi címere volt eddig s a címerben egy püspök. Va­lamikor, régesrégen, talán egy püspök mentenie meg a várost a /fosztogató ban* dákból vagy tűzvésztől, do rn'ai már csak oz alfeiidiek tudják, oto Í9 csak a legöregeb­bek, hogy miért áll a püspök ur a város címerében. Mosd vége n püspöknek. Átfestették az összes címereket, kika­parták a püspököt belőfe. Futóárkokkal jól megtüzdolet városkapu áll most Alföld váró« címerében. Restelltek a püspököt. Láda, amelyben lakni is lehet Az eviani menekültügyi kongresszus es Rubloe b?riini tárgyalásainak mosli jelent­kezik első eredménye. Uj zsidó kivándor* dási hullám áltéct be Berlinben. Minden harmadik ház előlit otü a butorszátlitóko- on. Hatalmas, barna festőt) ládákba csoma­golják a bútorokat Egy hatszobás lakás butoiul féme.k el özekben a ládákban, amelyeket ideiglenesen akár 'lakóháznak is használhat tulajdonosa. Két» és félméter át­mérőjű vaskarikán húzzák fel őket) a ha* jóra és ugyanúgy Iszik le Délafrika vagy Pa'esztina földjére. S miután ezeken a vi­dékeken nem lehet a megérkezés estéjén szállóba menni, kicsomagolják a bútorokat s berendezik a „ládát“ beraknak. így Van megkonstruálva. Mint egy vidéki paraszt- ház, csak éppen kéménye nincs. Ezo a ki* vándorló fúrja meg uj hazájában. A kivándorlás Berlinből nem egyszerű feladat. Elsősorban a vagyonnak csak egy részéi viíiíot/i ki magával a tulajdonos, száz­ezer márkából átlagban öt-hatezer márkáé. Semmi uj halmit nem vásárolhatnak a ki­vándorlók, illetve, ha vásárolnak, »n< két* szeresét kell kifizetni; egy villamos jégszek­rényért, amelyet esetileg Brazíliában oil is lehet adni, háromszáz márkát fizetnek a kereskedőnek és háromszáz márka adób az adóhivatalnak. A berendezést szakértők vizsgálják felül . 1 Pacelli, Roosevelt, Mundelein De nem fog megszűnni. Pár hét előtt három fényképet hozott címlapján. Mint Németország íegnögyobb KÜlenscgeinek arcképét. Pacellj biboros, Kaas prelátus és egy harmadik rosszhirü urat prezentáltak. Lehet1, hogy tévedek és nem a Stürmer, hanem egy napiíhp hozta >a képeket. A pá­paválasztás ó'kj mindenesetre már nem Ír­nak PaceUiről. A hatóságok rendkívül ta" pintatosak, hű aktiv álithmférfiről írnak a tápok. Roosevelt és Sztálin néha nagyokat kap a fejére, dia a kifejezésekre náluk is vigyáz­nak. Egy berlini njapilap, a 12 Uhr Zei­tung különösen '.sokat' foglalkozik e/zel a tengerentúli levelezéssel. Albrecht ur, az egyik főszerkesztője, így irt már levelet, nyílt Levelet, a lapban, Rooseveltnek, az angoloknak, Mundelrin csikágói bíboros­nak « jól megmondta nekik vélemények Goebbels, a propaganda mestere De az bizonyos, hogy a propagandami' nisziérium nagyszerűen ikézbevefáe a saj­tót. Egyetlen komolynak szánt sor sem je­lenik meg a felelős tényezők tudta nélkül. Ezért van nagy jelentősége azoknak a cik­keknek, amelyek a pompásan szerkesztett Frankfurter Zeitungban, az esseni Natio* naí-Zeitungbfvn, Göring lapjában és ta Bör- senzcitungban, ahol annakidején Funk mi­niszter vezevníe oi közgazdasági rovatot — jelennek meg. A Deutsches Nachrichten­büro nem tad ki jelentéseket, mielőtt a propagiandaminisztériumban nem vizsgál­ták meg azeitot. A sokad idézett Deutsche Di pic mat i'.sche-P ol i tische Korrespondenz és annak hivatalosabb kibdása, a kék pa­píron nyomott Deutsche Diplomatische Informationen, mindig « kormány hivata­los felfogását tükrözik vissz1». Goebels miniszter túlszárnyalja North- cliffet, Beaverbrookot s olyan mestere a vívni. Kell tudni, mert ha nem, akkor levágják a fület. Aki tud vivni, az lesz bátor és nem félje semmitől. Signor lesz jó vívó. Nem fél. — így tényleg nem félek. Ebben a sok vattában, tompa karddal... De ez csak játék, nem az igazi... — Igazi, az más. Ha az ember kezé­ben van éles kard, az más érzés. — Milyen érzés? j — AlásI Akkor van félsz és van mé>* reg egyszerre! A fiú arca egészen fehér lett, ahogy Berlini mesterre figyelt. A szája mellé hosszú ránc mélyedt, a szeme tüzelt, a torka égett. ( — Mester... próbáljuk meg éles karddal, bandázs nélkül. Vigyázni fo­gunk, nem lesz semmi baj, nem tud­ják meg. — -Miért akarja, signor? { — Csak ügy... Szeretném tudni, bogy félek-e? Nem kell sok, csak két- három összecsapás. Próbáljuk meg. — Ért nem bánok, ha akarja... Bertiní lehúzta fejéről a maszkot. Az ö arca vörös volt, mintha lángot akart volna vetni. A falhoz ment, ahol két élesre fent, könnyű olasz kard ló­gott. A fiú, amíg a hátát nézte, észre­vette. hogy a mester tántorog, de nem tulajdonított ennek semmi jelentősé;- get. Úgyszólván még sohasem látott t-tezeg embert. A szivére figyelt, amely lassan, de érezhetően dobogott. — Ez kardok, signor. Válassza! J — Nem bánom, adja ide az egyiket, csak kezdjük már! — Nem legyünk izgatottak. Maga kel! választani, úgy szokás. Egyforma hosszú, tessék. — Körmével megpró­bálta a kardia élét. Lelkes mosolyra hiizódott a szája, úgyhogy kivillant mind a harminckét erős foga. — Leg­jobb acél! Gondoltam, ilyennel vágok sajtónak s propagandának, amire oz uj- fc’ágiris történetében n«m volt példa. Rekordévük van a berlini színházaknak De /tagadhatatlan, hogy Berlin nem ve­szíti el humorát'. Soha olyan jó évadja nem volt a berlini színházaknak, mint az idén. EUekintve a klasözikusoktól, amelye­ket példátlanul jó előadásban hoznak, mint mindig, az uj szerzők mondanivaló járói vitázni lehet. De ez nem zavarja a közönséget. Megváltják jegyeiket, megné­zik az előadásokat 6» hazamennek. A ikriti- kh nagyon tapintatos, olvasni kell a sorok között, ha a bukást fel akarja fedezni az olvasó. A PÁPAI TIARA KELETKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE szét dottorét. Kellene is! j Hátráltak néhány lépést. A fiú szo­katlanul könnyűnek és szokatlanul ke­ménynek érezte kezében az éles penge markolatát. Ekkor már szerette volna visszaakasztani helyére, a falra. Most már furcsának találta, hogy a mester ilyen simán, ellenkezés nélkül elfogad­ta az ö ajánlatát. Odanézett a szögre, amelyen az előbb még a kard lógott. És megdöbbenve érezte, hogy valami gyötrelmes varázslat nehezedik rá, a lábára, a karjára, a nyelvére. Berlini pedig nevet, szélesen és érthetetlenül. — Signor nagyon hasonlítja dotto- rehoz! Persze, sokkal kicsi. De van olyan szürke szeme és sárga haja, Mintha csak őt Iátok! A rossz sejtelmek most már bizo­nyossággá kezdtek válni. A fiú mo3t már érezni kezdte, hogy milyen az igazi félelem. Úgy érezte magát, mint­ha meztelenül állt volna és ezer óriási, kaján arc vigyorgott volna rá kárör­vendve. Közben ráért arra is, hogy roegfigyelje magát. Világosan tud gon­dolkozni, de teljesen megbénult. Nem tudna például segítségért kiáltani. Ez a bénultság azonban nem fájdalmas. Semmi sem fáj. Érzi, hogy láthatatlan hatalmak vannak jelen és úgy röpítik öt magukkal, ismeretlen céljuk felé, mint a pelyhet. A szeme mögött, belül, enyhe nyomást érez. mert pontosan odafuródik Berlini sötét és fénylő te­kintete. Azt is tudja, hogy a mester most a dottore szemét látja az ő sze­mében. Tiltakozni kellene a tévedés el­len, de nem lehet. Érthetetlen volt ez a hajnali álom... A mester most bűm. tetni akar Terezáért s ezt a büntetést ö megérdemli. t — Szúrás nincs. Kezdjük, signor. — Avanti! Engedelmeskedett, óvatosan előre* egyházi ténykedésnél soha. Ilyenkor a pd. - pa is püspöki milrát hord, még pedig m végzendő szex tartásoknak megfelelően, há­romfelé!'. Ha egyszerűen mint Róma püs­pöke misézik, akkor a fehérszinii mitra simpla-it, ünnepélyesebb alkalmakkor uz arannyal átszőtt: mitra aurifrigiatát-t, ün­nepélyesebb pápai miséknél pedig az arannyal és drágakövtekkel ékes mitra pre. ciosa-t' viseli. Ha azonban a pápa nem mmlegyházfe- jedelem, hanem mint a pápai állam ural­kodója jelenik meg, ia «különleges őrző ke­zéből átveszi a tiarát cs ezt teszi fel a fejé­re. Ezek rendkivüli ritka alkalmak, közé­jük tartozik azonban az is, amikor zsinato­kon vagy nagyobb gyülekezetben ünnepé- ■lyest?n hirdet ki valamilyen pápai döntést. Hogy a pápa a tiarát csak világi vonat­kozásban viseli, ennek magyarázata Ili. In­ce pápa e szavakkal .adj«* meg: ,,A római püspök, mint uralkodó koronát, mint fő­pap mitrác visel; mitrác mindig és minde­nütt, koronát azonban nem mindenütt és nem mindig visel, mert a főpapi joghatóság és tekintély régibb keletű, méltóbb és iá" gaibb körű, mint /a világi“. Ehhez Duran- dus hozzáfűzi: „A római püspök csak bi­zonyos napokon és helyeken visel koronát, de sohasem a templomban, hanem a. tem­plomon kívül“. Egyébként ősi egyházi fel­fogás, hogy ,,a pairomonium Putri elvesz. 1 hot, de Péter öröksége örökéletuc. A földön is meg lehet tanulni a repülést Nagyjelentőségű műszaki találmányt mutattak he az angol birodalmi légi haderő legfőbb vezetőinek. Egy gépről van szó, amely magában foglalja a re- pülögép összes lényeges alkatrészeit s amelyen meg lehet tanulni a repülést, anélkül, hogy a gép és a piíótanöven- dék elhagyná a földet. Whatam kann* dai repüiögépgyáros a feltalálója az uj gépnek, amelyből az angol légügyi mi­nisztérium az első bemutatás után 400 darabot rendelt. Whatam elmondotta, hogy gépe nemcsak egyszerűsíti és meggyorsítja a jövő pilótáinak kikép­zését, de üzemanyag és a gyakori sze­rencsétlenség okozta károk kiküszö­bölésével lényegesen olcsóbbá teszi a tanulást s ily módon valósággal forra­dalmi újítási jelent a pilótakiképzés terén. r4 gépen megtalálható mindaz, ami a legkisebb és legnagyobb repülőgépek­nek szerkezetben lényege. A pilótanö­vendék ott ül a kormánynál és épolv alapossággal megtanulja a repülést, mintha egy igazi aeroplúnon ülne és a levegőben volna. Külön elmés szerke­zet teszi lehetővé a különböző magas­ságok elérését, amit a gépen egy mű­szer abszolút pontossággal jelez. A ta­nítványnak azt mondja például a mes­tere, hogy repüljön Londonból Man­chesterbe. Minden mozdulat, minden teendő a gép működésbe hozatalára fel van rajzolva egy térképen, a kormány­kerék melletti asztalon. Whatam elmondotta, hogy találmá­nya egyedülálló ezen a téren. Az, hogy a brit légi haderő első látásra négy­száz darabot rendelt belőle, jelzi a ta­lálmány nagy horderejét a pilótakép- zés terén. Németország most rendelt háromszáz gépet, Olaszország szintén. Franciaország kétszázat, Amerika pe­dig hetvenötöt. Nagy előnye a gépnek az is, hogy megtanítja a pilótát az úgy­nevezett „vak vezetésre". A feltaláló, aki a világháborúban az angol haditen­gerészet egyik legkiválóbb pilótája volt, azt mondja, hogy ennek rendkí­vül nagy jelentősége van a repülés to­vábbfejlesztése terén. Annak, aki a ro­botgépen megtanulta a vezetést, igazi repülőgépen csupán négyórai gyakor­latra van szüksége, hogy teljes bizton­sággal egyedül repülhessen s bármily hosszú útra elindulhasson. Olajban cs gópanyagöan olyan óriási meg takarí­tást jelent az uj találmány, hogy jelen­tékenyen több gép építését teheti le­hetővé katonai és kereskedelmi célokra egyformán. J A pápa világi máltóságánuik kifejezője a pápai korona, a tiara, egyházi latjnsággal triregnum, amelyet nemrég az uj pápái a Szent Péter Bazilika erkélyén nyilvánosan (coram populo) koronázták meg. A püspök az ótes'tamentum hagyomá­nyai szerint már az e’ső keresztény idők­ben a többi papoktól való megkülönböz­tetésül különböző akku fejfedőkéit visel­tek. A római hagyományok szerint az el«ő ilyen püspöki föveg az ínfűk volt, egv a homlokot övező szalag, amny két ágban (cornua) végződött, amikor a neve :s cor­nua lett és amely mai alakjában rrutrá né­ven ismeretes. A tiara eredetien perzsa fe­jedelmi hegyes zárt Aiv»eg voll és ebből, valamint a mitra kombinásiójából alakult ki az idők folyamán a pápa világi fejede­lemségének jelvénye, a tiat- v. A 'történelem adetaf sz-rint az eredeti mitrára I. Miklós pápa a IX. század köze­pén egy arany pántot iJUcsztebb és ezzel a korona jellegét adt.i meg * fövegnek. — Utóbb ioéj-ben valószínűleg II. Sándor pápa egy második arany pántot téteíe'jt mitráiára és ekkor kapta az uralkodói fö­veg a regnum nevet, amely névvel abban r.'z időben a királyi koronákat is jelölték. E kettős korona egyik arany abroncsán ez a felírás voll': „Corona regni de manu Dei“ (A királyság koronája Isten kezéből), mig a másikba ez a szöveg voll bevésve: „Dia­dema imperii de manu Putri“. (Az uralltom i i'ejéke Péter kezéből). Végül ox 1362— 1370. évek között uralkodott V. Orbán pápa harmadik arany pántot is tételeit <a pápai fovegre, amely azóta a 'trinregnum, vagy mitrai turbinata cum Corona nevet viseli. Vannak «izonban egyháztörténészek, akik szerinf már a XIV. század első évti­zedében uralkodott V. Kelemen pápa i«s három aranypánttal övezett korona’- viselt Mai alakjában « pápai tiara a mitra né­ven ismert püspöksüvegnek zárt közepe felé gömbölyűek kiszélesedő for.ná'-a, tete­jén a földkerekség szimbolizáló arany- gömbös álil'ó kereszttel, mig alsó p íremé­ről ;» püspöksüveghez hasonlóan két sza­lag függ alá. A tiara jelképezi egyrészt a pápa lelki, másrészt világi hatalmát. Éppen ezért: csak meghatározotc alkalmakkor viseli a pápa», csúszott és némi tétovázás után, lapo­san ráütött a feléje meredő acélra. ] Nem a test felé vágott, hanem csak a köszörült élre. Rikoltó, hátborzongató hang! És ujabb meglepetés: elég erő- 1 sen vágott, tie a kard meg sem moc­can Bertini kezében, mintha köböl vol­na egész teste. Most alulról suhint fel­felé: Bertini nem ugrik hátra, csak a ! kardját fordítja keresztbe. Mintha | sziklába vágott volna. A röhögő arcok j még szélesebbre puffadnak körülötte. Megint csörrenés más semmi. Már li­heg. És mintha viszketne és ludbö- rözne egész teste, különösen az övétől j felfelé, ahol csak vékony ing van raj- I ta, mert a vattával bélelt ujjast leve- j tette. Hallotta, hogy ilyen ingen ke- j resztül úgy át lehet vágni az embert, hogy az ing el sem szakad, de a seb tiz centiméter mély lesz. Mos három csörrenés egymás után, de már nem tudja, hogy ki támadott. Egy tompa | hang mondja: — Lapos volt, dottore! Befelé for­dítja az élt! Most vigyázz, dottore! Nehéz tömeg ugrik feléje, a keze megrándul, hallja az acél sivitását is. Ez az utolsó hang. Ismét érzi azt a gyötrelmes, újszerű, forró boldogságot,! amely álmában öntötte el. Az ismeret­len Terezát átölelve tartja s a nő, aki egy fejjel is magasabb nála, hangtala­nul nevet. Az élmény nem folytatódott, de nem is ért véget. Percekkel később, amikor már orvo­sok és cselédek voltak jelen, amikor az apja is melléje térdepelt, senki sem értette, mi történt. A vivómester da­dogva és hörögve mentegetőzött. Csak úgy dőlt belőle az alkoholszag. A fiú szörnyű sebet kapott. A mellén hatolt be a penge s a hegye a hátán jött ki. Átjárta a szivét, azonnal megölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom