Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-20 / 90. szám

1939 ifitilt* 20. ELLENZÉK ma* Csatornák Korunkról megállapították, hogy az előző idők felbontása és kicsinyítése után ismét a hatalmas összefoglalás, és a nagyítás szellemében gondolkozik és csielekszik. A 19*ik század az egyéni­ség százada volt, a 20dk század a kol­lektivizálás és a hősiség ideje. Ilyen korban bizonyos nyomatékkai ébred fel világbirodalmak létesítése, uj val­lásosság, régi korok rendszereinek fel- támasztása, sőt ha egyelőre ábrándnak is látszik, a Páneurópák és Pánameri- kák eszméje, stb. IIjenkor „századok­ban“ gondolkozik az emberiség, ámbár — talán mint a régi létszemlélet kép­viselője — Roosevelt bátorságnak mi­nősíti a távoli előirányzatot, mikor a szavatolt megnemtámadásnak egy ne­gyedszázadra való biztosítását kért Érthető, ha Belgiumban a legutóbbi országos képviselőválasztás folyamán teknokrata párt is alakult, mely a mű­szaki tevékenység jövendő egyedural­mára pislog és az építészet a giganti­kus arányok egyiptomi vagy babiloni ellegét akarja megismételni. Valóban, i nagy műszaki tervek korában élünk. \ sokmilliós lóerők imádatában ezért találkozunk minduntalan a „világra- .sóló“ tervekkel, amelyek eredményei najd tengereket1 akarnak összekötni, földközi vízmedencéket kiszárítani és »ivatagokat ismét művelhető földekké átvarázsolni. 1 ! E nagyszabású tervek sorában a leg­valószínűbb, amit a német gazdasági politika akar megoldani s egyik ré­szén már munkába is kezdett. Az An­schluss a Duna középszakaszának urává tette Németországot és ezt igyekszik kiaknázni. Tervezi, hogy a német Du­nát különböző csatornarendszerek ősz- szefiizésével és kiszélesítésével az Északi- és Keleti-tengerre! kapcsolja össze. Sőt a Földközi-tenger Dunától messze fekvő részével. Elsősorban az „öreg“ Rajna felé halad, amelynek a torkolatvidéke azonban hollandi. Mint­hogy ezen a területen a csatornarend­szerek már tübbnjüre megvannak és széles viziutak már ősidőktől fölkínál­ják magukat, csak szikránvi szaka­szokat kell építeni és nem lényegesen hosszú vonalakat szélsiteni vagy mé­lyíteni. Ez a csatornamunkálat egyál­talában nem emlékeztet a Szuezi épí­tésének a nehézségeire, vagy a Pana­ma-szoros elképzelhetetlen és csak-lé- pésröFlépésre feltárult szörnyűségeire. Egyszerű, kényelmes, vig műszaki munkálatról Van szó, amelyhez csak idő, munkaerő és hatálom kell. Egy­kettőre megtörténik, hogv az Északi­vagy Keleti-tengeren úszó hajó gondol egyet s a Közép=Dunába siet, hogy en­nek csöndes ringásain álmatag kiérjen a Fekete-tengerre. Nem annyira e munka, mint inkább gazdasági és poli­tikai jelentősége a fenséges. Minden­esetre általános érdekű s jótékony ha­tása lesz, mert a tulajdonkép föl nem használt Duna-vizet a gazdasági vér­keringés egy fontos erévé változtatja át. Igen ám, de a német hajózás és a német közgazdaság nemcsak a Föld­közi-tenger legvégsőbb medencéjével, a Fekete-tengerrel kivan élénk közleke­dési viszonyba kerülni, hanem vágyik a Földközi-tenger ama részének segít­ségére is, amelyet Egeinek neveznek. Evzen a ponton merül fel a nagy du­nai csatornaépítés másik ágazata, melv a nehézségek — politikai, természeti és műszaki — foívtán már puszta el­gondolásában is gigantológikus. A né­met elgondolás szerint célszerű és szükséges lesz a jugoszláv Dunából a Timok folyó völgvén és az azután más különböző macedón folyók segítségé“ vei Szaíonikiig építeni egy hatalmas csatornát. Ez mindenekelőtt, legyőzve máig szinte járhatatlan hegyeket és nehéz szorosokat, gyors utat vágna és vizet adna nagy vidéknek. A szerb, bulgár, macedón, görög közgazdaságot felélénkítené és bekapcsolná a német gazdaságba és ezzel a Jugoszláviában már kiépített kapcsolatok megsoka­sodnának. El se tudjuk képzelni, mi­csoda sok mindenféle jelentőség és ér­telem húzódik meg ilyen csatorna mö­gött. Gondoljunk csak a Szuezi-csator- nára, vagy a Panama-földszorosra. Kész és készülő világtörténelem ül mesterséges partjain. Minden pillanat­ban problémák rajzanak fölöttük. Mó/us 23-ig kell a lakásbejelentési könyvecskéket Or. Ho/vat rendőrkvesztor nyilatkozata az uj beje­lentési rendszerről. — Még ebben az évben képes ui személyazonossági igazolványokat bocsátanak ki KOLOZSVÁR, április 19. ] Részletesen és behatóan ismertettük ' a napokban a lakásnyilvántartási könyvecskék célját, valamint a kitöl­tés módozatait is. A rendelet, amely a Iakásnyilváníartásoknak erről az uj módszeréről intézkedik, rendkívül ' nagyfontosságu s maga Marinescu bel­ügyi alminiszter is kivételes figyelmet szentel annak abból a célból, hogy az ország minden városában ez a kérdés a legteljesebb rend szellemében nyer­jen megoldást és azáltal a lakosságról minden tekintetben tiszta és pontos kimutatás álljon a hatóságok rendel­kezésére. I Éppen ezért dr. Morvát Iosif rend- őrkvesztor, amint hazaérkezett Bucu- restiböl, tegnap, kedden este magához kérette a kolozsvári sajtó munkatár­sait, hogy a lapok utján újólag felhívja a nagyközönség fi­gyel mét a lakásnyilvántartási köny­vecskék fontosságára. Dr. Morvát kvesztor el akarja kerülni azt, hogy a miniszteri rendelkezés be nem tartása miatt Kolozsváron a ha­tóságnak a közönséggel szemben bün­tetés alkalmazásához kelljen folya­modnia és ezért ez újabb figyelmezte­tés és tájékoztató közlés során még- egyszer felemlítette a fontosabb tud­nivalókat. Alindenekelőtt a könyvecs­kék kitöltésére vonatkozólag külön hangsúlyozta dr. Morvát kvesztor, hogy a háztulajdonosok azt hozzáértő egyénekkel végeztessék, tekintettel arra, hogy tiki téves, vagy. a valóságnak meg nem felelő adatokat ir be a köny­vecskébe, sulyos büntetésben ré­szesül. (A büntetés kétezer lejtől ötezer lejig terjed!) A könyvecskék negyven lei ellenében már az összes kolozsvári do- liánytőzsdékben és papirüzlet.ekben is kaphatók. Ezeknek a lakásnyilvántar­tási könyvecskéknek akitöltése egyéb­ként I április 23-án kezdődik és május hó 23-án ér véget s ez idő alatt azokat az illetékes rendörkeriileti kapitány­ságokhoz kell beadni. Amennyiben a lakásbejelentési könjr- vecskék kiállítása körül a háztulajdo­nosoknak és főbérlőknek bármilyen, útbaigazító felvilágosításra volna szűk-, sége, azt az illető kerületi rendörka-i pitányság a legnagyobb készséggel ad*; ja meg. i Ez az uj nyilvántartási rendszer végre a személyazonossági igazolvá­nyok ügyében is rendet teremt. Dr.! Morvát Iosif kvesztor közlése szerint^ ugyanis lnájus 23-a után, a takásbejelentési! könyvecskék bemutatása alapján{ történt ellenőrzési lapok feldolgozás sával Kolozsváron kicserélik a sze*\ mély az o noss ág / igazol vá nyolcat. Minden bejelentett lakos a régi sze­mélyazonossági igazolványa helyébei apró, könyvaíaku, fényképpel ellátott személy azonos^ sági bizonyítványt kap. A személyazonossági igazolványok kicserélésére és az uj rendszerre vo­natkozólag egyébként később még visszatérünk és dr. Morvát rendőr® kvesztor újabb közlése után annakide^j I jén majd részletes tájékozást nyújtunk, I olvasóinknak. • - v Nyitott ablak mellett nem lebet rádiózni A rendőrség iigyelmezlelése & rédliótuíajdonosokhoz KOLOZSVÁR április 19. ( A Pírtományi igazgatóság utasítására a kolozsvári rendőrség lapunk utţân is fel­szólít}» az összes rádiótulajdonosokat, hogy rád iójo imtéséke'f és a műsort c-sak bezárt ajtók és ablakok mögötti hallgassák. Hivatalos megállapítás szerint, a hatóság közegei, az utóbbi időben gyakran észlelték, hogy egyes rádióíuiajdonosok nyitott ablak melictii, hangerősUővel rádióznak. Tekintettel arra, hogy az ilyen eljárás a rendtör- vény vonatkozó szakaszába ütközik, cs csendháborikisnak fogható fel, a rendőrha­tóságok elkobzás terhe mellet! figyelmeztetik a rádiótulajdonosokat, hogy a köz­rend és -a köznyugalom megóvása érdekében csakis zárt ajtók és ablakok mögött rá* diózzaniak. • Az összes rádiótulajdonosoknak nyomatékosan figyelmükbe ajánljuk, sajá'^ érde­kükben, ezt a rendelkezést. Idegreifellenőrzős! rendele Set adott ki a rendőrség Kik hotelesek jelentkezni az útlambiztonsági ügyosztálynál? KOLOZSVÁR., április 19. A helybeli rendőrség álLambiztonsági hiVafala az alanti közleményt bocsa tat­tá la: Az országban tartózkodó idegenek el­lenőrzéséről' szóló 4072. számú rendelet­törvény értelmében a 'kolozsvári rendőr ség jelentkezésre hívja fel az alant 'felso­rolt kategóriába tar főz ókat; I. R-Tül'vtzsgá/lt és <aiz állampolgársági jegyzékből jogerős bírói bélelt alapján ijo- rŐObekek nyafíoni mars» a íájÉiomtál!! Oroszlán a gyermekszobában. R. E. D. C'ürk mondta o'londoni Victoria Institute­ban: Ki ind ja, hogy egy napon nem sike­rül-e békés és megelégedett oroszlánokat és east)kia;t kitcnyészleni, melyekkel gyer­mekek is 'őljáászh'atnak? Hiszen a mai gyermekek is vad kutyák és macskák utó­daival játszanak — Mit csináltál, hogy nyakfájásom olyan hamar elmúlt? — Az egyetlen hatásos szert használtam: bedörzsöltelek Carmoí*-la!. *) Carmol a legjobb bedörzsölőszer meg­hűlés, gripa, reumatikus fájdalmak és láz ellen. n) Akik nem jelentkeztek a feliüivizsgá' külön és igy elvesztőitek jogaikat. — b) Azok, akik az álilampolgánsági jog elnyeréséről és elvesz léséről szóló törvény 56. cikkelye rendelkezései alá esnek. c) Ugyancsak azok. is, akiket ei»z idege­nek ellenőrzéséről szóló «törvény 9. cikke­lye alapján kivontak ugyan az ellenőrzés alól, de nem etnikai románok és azok is, akiknek valmely idegen, állam által - kibo­csátott, de érv-én yf^s utazási igazolványuk van. ' • • d) Azok,- akik kérlek haiturahzálásuk'al, meghirdették előírás szerint a Hivjailiiilos Lapban és hificsenek abban a helyzetben, hogy útlevelet.1 válásának. c) Azok ap idegenek, akik egyetlen ál­lam polgárságát sem vehetik igénybe. •f) Politikai meneküllek én szökevények. g) Akiknek visszautasították az állam­polgársági 'listába való felvételüket) es nem román eredetűek. h) Azok az idegenek, akiknek volt tar­tózkodási engedélyük, de nem volt utazá­si igazolványuk, «amelyek semmisek és azok is maradnak. Az ezékb-V a kategóriákba tartozók kö­telesek ö rendelet megjelenésétől számított 48 órán belül a helybéli központi rendőr­ség ál lám biztonsági osztályán a birtokuk­ban ilievő összes iratokkal jelentkezni a fcntemliteit rendeleti'.örvény értelmében, a h> ivzelük 'tisztázási, végett. Azok elleni akik a fenti rendelkezésnek nem lesznek eleget, a« törvény szigorával fognak eljárni. hogy az Örökké dmü zenés vígjáték máj esti premierjén lép fel újra kolozsvári' színpadon Körmendij Lajos, a színházi volt fáncoskomikusa, a bucureştii Aihaunr] bra népszerű, remekül láncoló Teddy je. ] Partnernője a kicsi Gerö Borcser, alci\ ugyancsak az Alhambra egyik sztárja; \ hogy dr. Sybille Jeates londoni psziho» lóyus minden kétséget kizáróan bebizo­nyította, hogy a kisgyerekek hazugságai végeredményben nem hazugságok s ezek- ért a gyerekeket felelősségre vonni és büntetni nem szabad. Kísérletekkel igar zolta, hogy ezek a fantasztikus gijerekkOtá zugságok szervi funkciók eredménye* ugyanis a gyerek képzelete olyan erős* hogy ő maga valóságoknál: érzi fantáziá­ja szüleményeit; hogy egy francia lap a következő autentikus történetet közti DeAnnunzioT&. A hires oletsz költőitek franciaországi tar­tózkodása alatt a párisi posta egy levelei kézbesietett a következő címzéssel L ,,Olaszország legnagyobb költőjénekTi párisi posta D‘Annunzionak kézbesítette a\ levelet. Mikor a ködő megkapta a furcsa, címzésű levelet, nem akarta ábaenni. így,j szólt ugyanis: „Én nem Olaszország, haw; nem az egész világ legnagyobb költője. vagyok1'; \ hogy Roosevelt elnök felesége szavalni, tanúi Élisabeth Hesse szaktanár nőnék Roosevelt né már 2000 nyilvános beszédet mondott, de olyan szerény, hogy csiszol ni aJcarja szónoki tudását; k hogy a kairói rádióállomás megszólok tatja a Tutankamcn fáraó sírjában talált bronz- és ezüstkürtöket. Az érdekes hang­versenyt az összes angol és amerikai rá­dióállomások közvetítik majd; hogy a Paris Soir Geraldine volt albán királyné regényes élettörténetét közli foly­tatásokban. Indiánt! játszottak gyermekek és félig megsütöttek egy kisleányt. Cernauóból jelentik: Te bina külvárosban a gyermekek' indiánosdit játszattok és egy 4 éves kis­lányt, Domniţi» Olari ut, „kínzó oszlophoz“ kötötték. A kisleány körül tüzet rafctok, majd körültánco.lták a tüzet. A szerem cselll) n kisgyermek keservesen visit ozott, de a visitozását elnyomta a lobbi gyerme­kek ,»indián csa’iaüvö.iés1-“. A kisleány rendkívül súlyos égési sebeket szenvedet* már. amikor kél járókelő ézsrevebte iá dolgot és kiszabadította a szerencsétlen gyermekei szörnyű .helyzetéből. A kis leány olyan súlyos égési sebeket szenve­dett, hogy életbenmáradása kétséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom