Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-19 / 89. szám

2 ZtLfiNZhK 19 39 á p r 1 /1 * 19. Gafencu külüg I I* • ^ C r / I berlini utţarol nagy cikket közöl a Timpul >4 L ármány hivatalos lapja, a „Komaníau a román—magyar kapcsolatokról hoz érdekes fejtegetéseiét összpontosítás or(p‘tt. E/ Rumania IBojViüh \;ila;s/.i Magyarország uj inagul.'iihtéávid .szemben. Bizonyítéka ununk, hogy nwny nyíre érzékeny <a mi országunk minden bunil.ságos gesztussal széniben, :uru*l\ct a Jini és a szomszédaink jogainak kölcsönös li.sztékáét inspirál. Bizonyítja azt is, hogy országunknak’ erkölcsi és katonai ereje annyira konszolidálna voi>. hogy mcyen- ijedi, miszerint, konkrét tényékké1 vála­szoljunk a magyar külügyminiszter nyi­latkozatára. A továbbiak során a Roma* KOLOZSVÁR, április 18. V Timpul, Gafencu külügyminiszter apja „Berlini utazás“ eimen vezércikked közöl, amelyben Gafencu külföldi utjával fogSatlkozik. Gngoro Galencu külügyminiszter — Írja a Timpul — külföldre utazott, begy vegigmenjen több európai fővároson, hogy kifejezze a román politika békés és megértő s-oindékait. l'Jsö lód ogat óisa Ber­linnek szál, ahova már hosszabb idő óta meghívta Ribbentrop, a német birodalom külügyminisztere. Románia és Németor­szág kapcsolataiban ez a látogatás egyike a legfontosabbak mik Miért nem mond­hatjuk., hogy ezek a kapcsolatok súlyos megpróbáltatáson mentek át egyes meg nem értések következtében, amelyek ki­mélyülhettek volna? Mert attól a naptól kezdve, liegy Grigore Gafencu külügymi­niszter megbízást kapott nagy és felelős­ségteljes tisztségének betöltésére, számot vetett azzal, hoyy nincs sürgősebb felada­ta, mint megértést teremtenie a német­román kapcsolatokban. Ezt az akcióját határozattan vitte végbe, olyan módszer­rel és meg nem tört hittel, hogy meg kel­lett tisztuljon a légkör ezen két ország közölt és teljes megértés és barátság jött létre a két nép között. Célját, amelyet ma­ga elé tűzött ki egy külpolitikái expozé­jában. a következőképpen határozta meg: „Olyan megértést keresünk az államok között — mondotta annakidején Grigcre Gafencu —, amely biztosítékot fog képez­ni mindenik számára nemzeti hivatása betöltésére, valamint biztonsága megala­pozására. Románia bízik abban, hogy a népek közötti együttműködés lojális és jóhiszemű követésében betöltheti az em­beriség békevágytáf. A mi békevágyunik számot vet a jelenlegi körülményekkel. A béke, amelyet újból meg kell szervezni. attól függ, nőképpen rendezik azt. Első­sorban pedig a nemzetközi élettől, tekin­tetbe véve minden népnek munkaerejét, termelőképességét, a más államokkal való csercforgalomban. Románia kész arra. hogy minden életerejét a népek közötti ilyen békés elrendezések szolgálatába ál­lítsál*. Az eredmény, amelyhez a fent emlitett politikai akció révén eljutott, a következő volt: belpolitikai téren a német kisebbség­nek integrálása a román állam keretében, szoros kapcsolatot létesítve a német ere­detű lakosság és a román többség között, megerősítve azokat a kapcsolatokat, ame­lyek mindig szorosak és barátságosak voltak. Külpolitikai téren pedig azt ered­ményezte, hogy Németország, amelynek helyzete a Duna-völgyében annyira jelen­tős, ma részt vesz az európai Duna-bizott- súgban és ott van azon baráti államok sorában, amelyekkel Románia annyi év óta együttműködik ebben a bizottságban és végeredményben ugyancsak a külpoli­tikái tevékenységhez számítható az a né­met-román gazdasági tárgyalás, amely nagyrészt szakminisztereink által vezető- j dött le, dte amelynél közbejött, mint poli- j tik.au elem, az a jelentős nyilatkozat az egyezményről, amely bizakodik abban a békés célokban, amelyeket a Führer-kan- oellár és Őfelsége II. Károly király követ. Az a meghívás, amelyet a külügyminisz­ter kapott, hogy jöjjön hivatalos látoga­tásra Berlinbe, természetes következmé­nye volt annak az akciónak, amellyel si­került eloszlatni a két állam között egy sajná'atos meg nem értést és sikerűd megállapítani a két állam között barát­ságos kapcsolatok létesítésének lehetősé­gét, ame'ynek következtében politilcal té­ren békés célokat követnek, gazdasági té­ren pedig a kölcsönös érdekeknek meg- felelöleg, olyan együttműködés kezdődik, amely, ha azt lojalitással teljes mérték­ben végrehajtják, a lehető legnagyobb hasznot hajthatja a két állam háztartásá­nak. Bizonyosak vagyaink abban, hogy Grigore Gafencu rokonszenvre és megér­tésre talál utazásának során, azokon a helyeken, ahova a béke szavát viszi tel­jes őszinteséggel, amelyben azok, akik őt ( ismerik, egyetlen pillanatig sem kételked­tek sokat- Ő a román ügyet képviseli hit­tél és egy olyan katonának a férfiassá­gával, aki fériiais határo/.pttságát meg­őrizte abban a harcban is, melyet ma a békéért folytat. Csáky magyar külügyminiszter be­szédének vissz hang ja ».Egy nagy nemzetközi jeventöségii mo­rális tépés'1 cian alatt a Romama. a kor­mány hivatalosa, a külföldi események krónikája cimii rovatában többek között a következőket hja: Románia nem köti semmiféle feltétel­hez a kisebbségeivel szemben való maga­tartását, arra kérte azokat, hogy lojális pólyárólz legyenek és mint ilyeneket ke­zelte őket. Ugyanazt mondjuk szomszé­dainknak is, minden lojális ténvre ha­sonló magatartással válaszolunk, máskü­lönben határozottan és nyugalommá.’; vá­laszolunk minden ellenséges gesztusra. Atem telf cl még 2i óra azóta, hegy ezeket a sorokat leírtuk és a román mi­niszterelnökség közzétette ismert közle­ményét, amelyben kinyilatkoztatja, gróf Csáky magyar külügyminiszter nyilatko­zata következtében, amelyet hivatalosan kormányunk tudomására hozott a ma­gyar kormány bucureştii megbízottja ut­ján, a román kormány elhatározta, hoepj szabadságolja azokat a.z idősebb évjára­tokat, amelyek be voltak híva katonai nia cikke azt hangoztatja, hogy a katonai intézkedések, amelyeket Románia, az utóbbi hetekben a határ ikon lett, nem \ oltak egyelx'k elöviygázatnál és éberség­nél, amelyeket meg kokett tenni az ese­mények következtében, a nemzeti fügyet­lenség és integritás védelmére. Őfelsége II Károly király is töblűzben hangsúlyozta és Cnlinoscu miniszterelnök is kifejezte az ország álláspont ját a követ­kező lapidáris szavakkal: Románia sem­mi olyat nem kér, ami nem az övé, de el van határozva arra, hogy megvédje bármilyen kockázattal. bárki elícn, utolsó lehel létéig nemzeti függetlenségét és te riileti épségét. Végül arra hivatkozik a lap, hogy Grigore Gafencu külügyminisz­ter is hasonló érteimü nyilatkozatot tett és egyetlen nyilatkozatéiban sem mulasz­totta cl, hoyy ne emlegesse România ha­tározott békevágyát, amely a: ország kül­politikái jónak alapját képezi. A cikk az­zal fejeződik be, hogy úgy bepolitikai, mint külpolitikai téren Romániáiban egy­séges felfogás mutatkozik, amely lehetővé I teszi, hegy tiszteletben tartsák a mások 1 jogait, de Románia is megvédhesse sóiéit jogait. Remélik, hogy Románia ezen ma­gatartását a határokon túl méltó vissz­hang fogadja és az összes szomszédáüa- rrmkkal való kapcsolat azzal a békés és szívélyes szomszédsággal fog bcfejezndn’, amelyre szüksége van az összes á.tárnok­nak fejlődésük érdekében. Devizahit!âgâs vádiával Kerüli bíróság ele egy kolozsvári óragyóros Bizonyítás kiegészítést rendelt el a törvényszék a jóhiszeműséggel védekező gyáros ügyében KOLOZSVÁR, április iS. Devizákihágás vádjával került n- 'ör­vényszék elé Goldberger József helybeli lakos, az Első Erdélyi Óra gyár tulajdono­sa. Goldberger svájci óraralkatrészeket ■akart <a vád szerint 'az országba hozni, a Nemzeti Bank megkerülésével. A tárgyalás során Goldberger elmondot­ta, hogy az egyik svájci óragyár hétezer frankkal tartozott neki, amit semmikép­pen nem tudott behajtom. A gyár azt az ajánlatot tette, hogy követelése fejében óra alkatrészt szálló Goldbergemck. GoJdber ger eljárt a Nemzeti Bank hely-beli fiók­jánál is, ahol bejelentette az ügyet és on- nan azt a megnyugtató választ! kapta, hogy hozza csak be az árut1 és majd utó­lag megszerzi ‘arra az engedély*. A bíró­ság Goldberger védekezése alapján elren­delte a Nemzeti Bank helybeli fiókja két tisztviselőjének kihallgatását és a tárgyalás folytatását későbbi időpontra halasztotta. Lényegesen felemelték a hadmentességi illetéket Kyo!cszáz tejes fix illetékei kell fizetni minden feimenlehnek és ezenkívül vagyoni állapotának megfelelő emelkedő összege^ KOLOZSVÁR, április 18 A pénzügyigazgatóság felhívást bo= csátott ki az uj hadmentességi adó életbeléptetésével kapcsolatban. A fel» hivás ismerteti az április 1-én életbe» lépett törvényit, amely szerint mind­azok, akik a katonai szolgálat alól fel vannak mentve, vagy akik nem tettek eleget bevonulási kötelezettségüknek, évente hadmentességi adót ke!/ fi­zessenek 41, illetve 50 éves korukig. A tanulmányi halasztást élvezők tanul­mányi éveik alatt fizetik ezt az adót. A hadmentességi adó részben fix ősz- szegből, részben a felmentett vagyoni viszonyainak megfelelő, emelkedő ősz- szegből áll. A fix összeg mindenkinél évi 800 lej. A hadmentes ezenkívül fizetni tar- tozik katonai kötelezettségeinek el­ső három évében a saját és szülei­nek állami adója után ÍO százalékot, vagy pedig alkalmazotti adójának, ft üké járadékának, vagy nyugdijának 7 százalékát. A földműveseknél ez a járulékos összeg 5 százalék. Az első három év letelte után a fel* mentett hadköteles a fenti összegnek csak a felét fizeti. 1 Tanulmányi halasztások esetében a fenti hadmentességi adókon kívül a diák\ ha belföldi egyetemen tanul 2000, ha külföldi egyetemen végzi ta­nulmányait, 8000 lejt fizet. Ebből az összegből a pénzügyminisz­ter a külföldön ösztöndíjjal tanulók­nak adómérséklést adhat. Ă hadmente­seknek évente, erre a célra szolgáló nyomtatványon, vallomást kell ten- niök, amelyet úgy a hadmentesnek, mint szülőjének alá kell írnia. Ha a hadmentes minden évben jam puár 1-ig nem fizeti ki a hadmentes­ségi illetéket, úgy erről a pénzügy­igazgatóság jelentést tesz a hadki­egészítő parancsnokságnak, amely büntetésképen nem láttamozza az ilm letö katonai igazolványát és bevonja szolgálati kedvezményét. A hadiárvák, a rokkantak és a hadiöz­vegyek gyerekei csak a fix összeget fi­zetik, a járulékos illetékeket nem. Ez a rendelkezés áprilisl-vel lépett életbe. AZ ÉGŐ LÁMPÁBA PETRÓLEUMOT TÖLTÖTT ÉS HALÁLRA ÉGETT. Medgyesről jelentik: Brudariu György- né 56 éves özvegyasszony lakásán égő lámpájába petróleumot akart tölteni. Petróleumtölités közben a kőolaj ruhá­jára csörgött és a petróleumgőzök tü­zet fogtak. A szerencsétlen asszony olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy bele hall. MA 47 ÉVE 1802 április lft-éui a húsvéti széirn je lent meg, mélynél: irodalmi részében a szépírásai: szerzői: Endrödl Sándor, Gyarmat hg Zsigámé, Ábrányi limtl, \'á- radi Aulai, R. kovács Gyula, Hegedűs István, Rcér Miklós. A vezércikket „A á8-as párt látog<dójú‘*Tót dr. Kovács Rád irta. A belső cikkben Molnár J ó>- ~sej képviselő az uj Ház hangulatúval foglalkozik. A tánca is politiluii vonatko­zása. Sándor József ismerteti Szatlimá- TU György volt dévai Képviselő és most miniszteri tanáicsos „Nemzeti állam< és népoktatás‘‘ cimü könyvét, melyben régibb cikkeit gyűjtötték össze, mikor, mint köziró, Grünwahl Ré/ivol, Bcke- sies (lusztávocd, Raas Ivor bánóval, Bariba Miklóssal, Rákosi Jenövei ver­senyzett. a levegőben meg nem hatái- rozható boruláitás non. Vaszary Kolos, az uj hercegprímás kijelentette, hogy nemcsak azért marad meg a bencés- rend kebelében, mert ennek neveltje és főpapja volt, hanem, hogy legyen hova visszavonulnia, ha nagy terveit nem tudja megvalósítani. (Jól megérezte.) Az európai politika meg fél attól, hogy a Balkán-trónusok sorban meginogna! A temps szerint, a békének már csak az a biztositéka, hogy Ausztria-Magyar- országot a vdluta szabályozása fcglab- koztatta. Rs csakugyan, lapunk is tele a korona-érték bevezetésének előkészí­tését magyarázó cikkekkel. A magyar főváros erősen készül az 1807-i koroná­zás 2.5- évfordulójára. Gerláczy Károly polgármester Nagy Lajos és Márkus\ József tanácsosokkal, valamint Lech-\ ner Lajos középitész-igazgatóval tár­gyal a bevonulási útvonal megállapító-, sáról és díszítéséröl. Rudenz József dr.j egyetemi tanár, az újabb magyar nyelvhasználat megalapítója meghalt, A gyahii havasokon egyre több nyara-. IŐ építésére készülnek. Bethlen András gróf földművelésügyi miniszter most hagyta heyben a Horváth Kálmán, Pataki V.ktCr, Rózsahegy; Aladár, Sza­bó Sámuel. Péter és Klóra. Kovács Já­nosáé részéről igényelt aeiyrk vásár- ián szerződéseit, a r eke tói y magurai klimatikus gyógyhelyeken l.tngyet Bé­ta, Szé á Miklós, plátsz Pád *r. vásár "-h ta); tel fűket A Tud. Akadom'a tagsági hc.ycire a kolozsvári egyetem tanárai közül ezúttal Óvári Kelemen c'r.-t. Ko­lozsvári Sándor dr.-t, Genersich An­tal dr.-t jelöltél:. Meghalt Duret József, az egyetem francianyetvü lektora, ki­nek felesége régebben hires inna nevelőintézetet a, a pit ott és vei? a fran­cia klubot létcsitctte. - Lapunk átveszi Felméri Lajosnak az Erdélyi Múzeum­ban megjelent „Olvasás és olvasmá­nyok1' címéi tanulmány álból a sajtórát ragyogóan irt részletet. Előző este szín­re került a „Fenn az ernyő, nincsen kas*1; először szerepelt Ráthcnyi Ákos, mint szerződött tag; mellette hemeFe­dett Hunyadi Margit, Szeréml Giza, K. ■ Gero Lina, Ivánffi. Este a „Nagyma­mát‘‘ jót sztál:, melynek címszerepében bemutatkozott Lászyné. íme korabeli vicc: Mikor esett péntekre nagyszom­bat■? Mikor egy Péntek és Nagy Szom­bat nevű ur berúgott, még pedig Pén­tek a sárga földig és magára rántotta Nagy Szombatot. A szerkesztői üzene­tekben fölvilágosítanak egy kiváncsit, hogy Ferenc József dinasztiájában hány féle táncmulatságot rendeznek. Háromfélét: a Kammrrbalt, melyen csak az udvar és legszűkebb környeze­te vesz részt, a H of ball, melyen az ud­var és a meghívott udvarképesek van­nak jelen és a Bad beim Hoţ, melgrc bármdy rendű és rangú előkelőség kaphat meghívót. Az „EI Hakim“ írójának uj könyvé* lohn Knittel: Via Maia Az utóbbi évek egyetlen regénye sem vetett fel oly mély erkölcsi problémá­kat és nem birkózott meg velük any* nyi művészettel, mint a Via Maia. Olyan hatalmas ez a regény, mint ma­guk a svájci Aípesek, melyek közt le­játszódik. Ára diszkiadásban 290 lej az; Ellenzék könyvosztályában. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a lej« választékosabb kivitelig iegoScsóbbaa mz Ellenzék könyvesztaiy&baau Ciaj* Plata Unirii, » - = ’ ^ v "

Next

/
Oldalképek
Tartalom