Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-14 / 85. szám

iy jj> Április í 4. t L LE N Z ÉK AMIÉRT A KÜLPOLITIKA FORRONG: 4 LEVANTE ELSŐ KAPUJA HOGYAN ÉLT A MÚLTBAN ÉS A MAI IDŐKBEN ALBÁNIA NÉPE? — VISSZAPILLANTÁS A „FORRONGÁSOK HAZÁJÁ­NAK“ MÚLTJÁRA ÉS HELYZETKÉP A JELENRŐL Székrekedés ellen. ieo-Pills, enyhe ós mógii biztos hatású ha^ hajtó tisztán növényi anyagokból készül. Leó- j Pilis 20 ©srtandeja kitűnően bevált, még idült esetekben is. Kapható: 20 vagy 60 labdacsot tartal­mazó csomagolásban. A ivgi kere.sîvedoltriuî csavargás kövei- köz mén ye talán, hogy az albán 'ina is sokat jár-kcl, legtöbbször családostól Ab'aólag ma ínár nemi szabad, hogy a nagy „Szent Peter esernyője“ alatt.,-a.kis lovon, vagy szamáron a családfő idljön meg, mellette gyalögszer kocogjon gyerek és nő. aki akárhányszor a hátán cipeli ái bölcsöt és menet közben is állandóan fon a kéii giizsalyom. Pedig a férfi — a gyöngédség kevés külső jelével! ugyan — szereti családját. Még a mohamedán se vesz két féleséget. A legtöbb házban több csaAád is van; meghívják az özvegy nő­vért. vagy sógornőt magukhoz családos­tól, ha rászorul és természetesen az öreg szülőket. A vendégszeretet is erős. A jó­akaratra rendesen hálái és viszonzás vú- feszoO, ilyenkor nine’s ravaszság és ár­mány. Mindenesetre érdekes látvány, hogy a kevés utón, annál több ösvényen, c'sa'ádi lóvasmenetekkel és két óriáskere­kű bivaJyázekerekkel, kék és zöld -ki ári- soktól csilingelő lovakon járó magányo­sokkal, akiknek hátán, vágy övében szép számmal fegyverek vannak. A legutób­biak főleg a három „komoly“ utón lát­hatók: az égvkon római utak maradvá­nyain, Shiitóri—Ales sió, Durazzó—Tira­na közt és a Durazzóból egykor kivezető Via Egnaban. Most mór gépkocsi utak és vaslnddk épültek a nyári utak és görbehá- tu szép török hidak mellett: Zog, király szenvedélyes építtető volt máig. Most már könnyen megközelítik az utasok az érdekes olasz-török-jellegű városokat, melyek velencei, török, albán várak, fa­lak, kastélyok romjai révén is regénye­sek. Legnagyobb Skutari és Tirana (30 •—30 ezek lakossá.!), fontos hely, bár ki­kötője, nunt Giovanni di Medua és Vakc­ina Is erőáén e’homiokosodott, Durazzó is. mely - valamikor vüághiirü tengeri fürdő lesz. Viszont érdekes a régi E!hosszán 14 ezer 1.). mely az ifjú Albánia mozgalom­nak székhelye, de óriási terjedelmű, tiir- bés és rtíáritbus temetőit, a város szivé­től a szé'ek'ig, sem hagyja pusztulni, a vallás törvényei szerint s még érdekesebb a gyönyörű Berat, a „kis Konstantiná­poly“, az albán várkastélyok és moha­medán szellem fővárosa (11 ezer lakos­sal1), legérdekesebb az albán Nürnberg, a. magasán fekvő Kraja, valamikor Stan­der bég születési és székhelye, a most le­endő miizeum-váres magas hegyén. Régi­ségek egyébként bőséggel vannak. A „negyven szent“ városa — Santf-duaxah- ta közeiében minap föltárták Rutliro- lumot, ahoi) Sosikles egv eredeti szobrát lelték és a gyönyörű Butri-ntoi Vénust, valószinüeg PraxHe'es müvét, amelyet Zog csakhamar Mussolininek ajándéko­zott. Ficki közelében van a pojanai nagy kolostor, melynek műkincsekkel telt ba­zilikája a. VI. századból való, egyes ré­szei azonban még a görög—római kor­ból. Nem messze kiásták AppoVniát, | amelynek főiskolájára és mulatóhelyeire 1 jártak az ókori görög ifjak, majd) görög szóra rómaiak, mint Meccenas és Augus­tus. Az arumenek, vagyis albán románok egykori főhelyének, virágzó művelődés középpontjának. Voskcpciljnnk, 60 ezer lakója volt még kétszáz év előtt, ma pe­dig csak 400; Albánia legnagyobb váro­sát utoljára 1914-ben Salih Butka dúlta feli s igy végeláthatatlan romhalmaz. Je­gyezzük meg, hogy vasút nincs Albánia - ban, csak egv kis ipar vasul Valona és egy faluja közt. A délkeleti Florina kö­zcéléban, ahova e napokban aiz albán ki­rályné menekült, érhető el a görög hí­vásút Szuloniki felé. Az albánok magukat az iUir, kelta, ma­kedón, thrák népvonal elágazásának hi­szik; ezért Nagy Sándort (Kr. e. 336) és Pyrrhos epircHa királyt (Kr. e. 295) îs nemzeti hőseik sorába iktatták. De nem albánoknak nevezik magukat. Volt ugyan az ókorban egy Albanopolisz nevű vá­ros, Albánon és Arbanum név, sőt még mu u va» Étffv Arbád nevű tartomány és a külföldi albánok neve alb. de ők magu­kat mégis siptároknak nevezik .(shqipetar v. shqiptar), a törökök a,mamáknak, ai szerbek arbanásziknak., a görögök arvá- nitoknak és az ország neve Shipipnie, szkipátár név May Károly fel ölel ességé­ből származik. Nemzeti jelvény a sa.s és a nemzeti szin a fekete-piros. Nyelvüket, amelyre a görög, JiaUh, olasz, szerb ha­tott, pontosan még nem osztályozható: egyesek a kelta, a legtöbben az indoger- mán nyelvek sorába iklátják, mint a lit­ván rokonát. Először Ptolomaios említi őket. Partvidékeit: a görögök gyarmiaíösi- to'tták; beletartozott a makedón biroda­lomba és Teuta királyné kelta „kalóz“ szervezetébe, melyet a rómaiak döntöttek meg, Durazzó közelében kezdte meg a római polgárháborút a száműzetésben élő Cicero szeme láttára Pompejus és Ju­lius Cesar. Kr. u. a népvándorlás idején az északi olaszok at alak hó germán keleti gothok, majd a diélola.szokat formáló germán normannok szállották meg és bi­zánci uralom is következett egyes pont­jain, déli részében pedig bolgár fennha­tóság. északi részét a VI. századtól kezd­ve mindinkább a szerbek szállották meg és. amikor 1389‘ben a török n Rigómezőn megsemmisítette Szerbiát, az albánok végre önálló államot alkottak. Castriota György, vagy Skander b.ég idején, aki Hunyadi János koiflársa vöd és a török hódHást föltartóztaíták. Halála után — gyász jeléül a fekete ujjas-mellényt vise­lik mü is — lassan meghódították a tö­rökök és 1778-ban kötött békében Velen­cének is tért engedtek. De qü hegyvidéke­ket egyetlen megszálló se bírta hosszabb’ időre biztosítani, a többi rész is állandó­an lázongott. Még a világháború küszö­bén is egyik zendülés a másikat érte, fő­leg Skutari vidékén, amelynek bősei Prenk Bib Doda és .Tssza . Bőjét ináé vol­tak. A Balkán-háború itt kezdődött 1912- bön. Nükita montenegrói király Skutari födött, a Tarabus hegyéről, sajátkezűkig elsütötte a Skutarira célzó ágyút, de csak a hadjárat végén kapta meg. a várost. Essiad pasa Top tani árulása révén, aki Albáímia királya szeretett volna lenni. De a török uralom alól fölszabadult Albá­nia uj hőse: Ismail bey Kemál nemzet- gyűlésit hívott össze., kormányt alakított és n Londonban ülésező nagyköveti érte­kezlet az Albániában régóta versengő osztrák-magyar és olasz sürgetésre kipa­rancsolván a szerbeket, clsimerte az ön­álló fejedelemséget, mely Wied Vilmos német herceget, Wied Erzsébet román ki­rályné unokaöccsét választotta meg „mbret“-nek. De hadügyminisztere: Es- sad, főleg- olasz segítséggel, már a világ­háború elején, 1914 szeptember 5-én el­kergette a csak 1913 március 7-e óta — másfél évig .-r- uralkodó fejedelmet, aki ma Romániában él. Fásad véres ura!mának 1916 márciusá­ban az 'oszlrákonagysr csapatok vetettek véget, mire délen a Vojusa vonalát az ola­szok és franciák szállókák meg. Az 19x5. évi londoni szerződésben a nagy-antant el­határozta, hogy Valónál és környékéi, $a~ ■ceno szigetét Itália kapja meg a háború vé­gén; Középalbánin s a Durazzó—Bojana partvidék olasz védelem alatt semleges lesz,: a többit a szerbeknek juCkd ja. Ezért a világháború végén, az olaszok megszállták Durázzót és- egy kiskörűt nemzetgyűlés el­ismerte tíz olasz uralmat egész- Albániára. De Wilson tíhákozcH ez ellen, mire 1919- ben Titkos . olasz-görög egyezmény, jött létre, Albánra két., részre .fölosztása céljából: a luszmajaj nemzetgyűlés, főleg az ifjú Aehmed boy- Z-ogunak egy északalbán fai törzsfő: bajraktár fiának és 20 éves: korav ban osztrák—-magyar ezredesi rangban. 7 egy őbtá-vezérének buzgalmából íkíkiáltőtta Albánia függetlenségét és ez't a Népszövet­ség is cl ismerte, miután az oía-sz csapato­kat bandaharcokkal kiverték és Zőgu madár“), különben a Parisba menekült' és otc megölt Essad.unokaöccse, mint belügy­miniszter, mbjd 1922-ben miniszterelnök ökutarh és más felkeléseket vérbe fojtotta. 1924-ben áz diaszak megbuktatták ugyan Zogui és Fan Noli valonii katolikus püs­pököt állj teilt ák Albánia élére, de Zögu hamarosan visszajötit, az 1925 januárjában kikiáltott) köztársaság elnök lett, majd, mi­után kibékülvén Olaszországgal s az 1925., 26. és 27-f szerződésben lényege,; politikai s gazdasági kötófezeüségeket vállald, 1928 szeptember i-éii 'királlyá kiáltotta ki ma­gát Zog néven. A muH évben volt apósá­nak eíbasszani feudális lázadását Heverve, feleségül velite Appcnyi Geraldine grófnőt. Az egyik tanú Ciano-olasz külügyminfszJfier volt. Röviddel az. 1939-es olasz megszállás előtt megszületett a 'trónörökös, Skander bég, akivel szülei már harmadnap elmene­kültek a nagyszerűen fejlődő fővárosból, Tiranából, ki a hegyekbe, ki pedig Szálo- nikibe, görög védelem alá. KOLOZSVÁR, április 13. —■- Hirt kaptunk Bucuresíiből — irja F7rau Hans von Stuck, Reznitsek báró= nő, a hires autóversenyző, írónő és sportlady — hogy az ottani autóver» senyt már április végén, esetleg május elején megtartják. Nagyon örülünk, hogy ilyen hamar viszontláthatjuk ot=> tani barátainkat. Viszont a kolozsvári októberi feleki versenyig még nagyon hosszú az idő. 1 Holnap jelenik meg Hans uj könyve. Cime: „Másodpercek hódítják meg a világot“. Száz fejezet és nyolcvan fény- kép van benne és az utolsó 10 év autó» sportjával, versenyeivel, stb. foglalko­zik. Nagy fejezet foglalkozik benne legutóbbi romániai utazásunkkal“... Frau Stuck ezután arról 5r, hogy eb­ben az évben sokat siztek Svájcban, hogy Ten, a kiskutyájuk, amelyet Ko­lozsvárra is magukkal hoztak, minden túrájukon velük v<A 3 ha elfáradt, Hans beletette a hátizsákjába. ír a berlini autókiáilitásról, ahol Hans és Caracciola arany plakettet kaptak, me» leg üdvözletét és szertetét küldi min­den itteni barátjának és elküldi Hans képét siruhában, Ten-nel, a kiskutyá­val a hátizsákban. j A levélről eszembe jut a rokonszen­ves, igazán sportszellemü külföldi há­zaspár. Paula Stuck fényképezőgépé­vel és szeretetreméltó modorával s a magas Hans, kék overallbau, amint szörnyű iramban szeli versenygépén a kilométereket, vagy később egy őszi délelöttön, vadászaton egy vidéki kú­rián, mikor olyan békésen ült a tarlón, puskájával a térdén s1 nem gondolt a rekordokra, csak a nyulakra. Mindenki szereti ezt a két embert, mert a legjobb pajtások a világon. Az egymás és barátaik legjobb pajtásaik. És őszinte örömmel várjuk őket vissza nagy Horch-kocsijukkal. és kereken já­ró lakóházukkal, Ten-nel és szivbéli mosolyukkal. Addig is elküldték maguk helyett Paula Stuck nagysikerű uj könj'vét a Frauen sind Komisch=t és a Bernben megjelenő Auto=Magazin leg­újabb számát, amelyben Hans „óriás cikket irt Romániáról, fény képi Unsz - trációkkal. A cikk cime: „2000 kilómé= tér Románián át* s kitűnik belőle, hogy a világhírű autóversenyző és fe=- lesége valósággal szerelmesei ennék az országnak. t AZ ELLENTÉTEK ORSZÁGA Ez a Stuck=cikk első alcíme. Mint vérbeli autós, először az utak minősé- gének hihetetlen ellentétét hozza fel példának. Ír a 7 kilométeres remek kolozsvári Feleki=utról, amely 15 mé­ter szélességével Európa egyik leg­pompásabb s legszebb versenyutja. Di-, oséri a helybeli Autóklub vezetőinek szervezőkészségét, megértését, kedves­ségét. Ezzel szemben megirja, hogy se brassói hegyiuton élete leglassubb ver= senyét futotta, a 3 kilométeres, de 49 fordulóval dicsekedhető versenyutón.1 Szóval, élete leggyorsabb és leglassubb versenye nálunk zajlott le. (Ugyanis Feleken, mint ismeretes, 3 percen be­lüli hihetetlen rekordidővel győzött.) Ezekután azonnal a romániai nők­ről ir, akiknek szerinte a világon a. Ieg< kisebb lábuk van s gyönyörűen fésül- ködnek. Szereti a román konyhát, ,kü--' lörtösen a puliszka ízlett neki. Leírja a csodálatos deltavidéket, a Fekete=íen- ger szépségét, elmeséli itteni vadma­dár«, ős medvevadászatát. Elragadtatva ir az ultramodern Bucurestiről, Valcov- ról, a romániai népművészetről és ki­jelenti, hogy' Európa legmodernebb sportstadionja a kolozsvári. [Erre igazán büszkék lehetünk. _______________(M. L.)I Életmentő sofőr KOLOZSVÁR, április 13* Szín: a Moţilor, Memorandului. és Sagu-» norujtcák * forgalmas útkereszteződése: azs UEC palotája és a Banca» Nalioriala előtt, déli félkettőkor. Egy asszony gyerekkocsii!» tol a járda szélen. Mellette 3—4 éves kis'; fiú. A gyermek valamit meglát a túlsó, op dalon, ami érdekűi. Át ak’ar rohanni. Pilla', nőit az egész. Anyja éppen a kocsiban lévő gyermeket figyeli s ez a röpke., pillanat elég, hogy a 3 éves gyerek már üz úttest kö-> 7epén legyen, ahol — szörnyű pillanat! —« autó robog a főtér felől! A gépkocsi már) ott is van. A gyermek 'közvetlenül riőtte» Most már az anya is észreveszi. FekiknltJ A férfiak néma döbbenettel nézik. Segíteni! senki sem tud. Nincs idő rá. Az ember ér! zi, hogy benne van egy szempillantás alatt, végbemenő anlógázoJás borzalmas jelenété­nek ketllős közepében. A gyengébb ideg' zetiiek önkéntelenül elfordulnak, vagy be- 1 hunyják a szemüket, hogy ne lássák azt, ami történni fog. A forgalmi rendőr sem tehet már semmit. Különben is <az aula szabályszerűen, rendes menetsebességgel! jött. És ekkor ... az utolsó, a legutolsó pillanatban — csoda történt! Az autó búg­va, recsegő zörejjel, kicsit el faraivá, sziiv. te ,,prüszkölve“ megtorpant. A legutolsó pillanatban a robogó gépkocsi megállt. Á sofőr az össze-' kézi és lábfékekkel, nyiF ván nagy erőfeszítéssel-lefékezett. A gyer­mek, a hároméves kisfiú megmenekült! A' járdán megdöbbenve bámuló szemtanuk' feUélégzéltek. Az izgalom egyszerre felen­ged. S a szemekbe a rémület helyett mo­soly költözik. Az autó »lassen 'tovább gör*.' düh városi gépkocsi. Utána nézünk: dr. Bornemisa polgármester ül benne és a £>0- főr. A sofőr, aki lélekjelenlétével megmen­tette egy gyermek életét. Példaadó cseleke­det. Derék ember és ügyes sofőr! Sok gép­kocsivezető tanulhatna tőle! “ (g.) UJUNIVEBSUM E mindentudás tárháza. Uj kiadás. Kéfc hatalmas kötet, lexikonaRk, rengeteg kép, ára 410 lej az Ellenzék tSnyvosi* tályéhan, Cluj-Koiozsvár, F146& Urnirii* ^Vidékre vUmvétui U azcaa&i kaURIi* Hans vom Sínek Romániáról irt cikke a svájci Auio-Magazinban Lelkes hangon emlékezik meg a kolozsvári sport-stadion­ról. — Dicséret a romániai hölgyek résülködőmüvészeíének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom