Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-10 / 57. szám

$39.Mercians i& ih LiLÉN & B ü. m wa ROMÁNIÁI MAGYAR NEPKOZQSSEG Magyar iparosaink JP A? P » •'•/-.■ 99 JP * esa JMepkozosseg aas. ţşfui fégyért y© miliiószor bWSi* a YtrsGoyelcQn és a mindennap basir,ái«i»an.' A leghíresebb versenyrAic értékeid, a 8 0 5 C H gyújtó gyertyát. Az On motorja qí jobban fog működni, ha minden 8 5.000 km. «tán u j BOSCH gyertyákat szerel be. .UEQNIDA & Co. Bucureşti ... ......és kapható ‘ä7. otsiág összes sţakiikieteiban r _ Ä ■■ i,jKSMW»e*«*xá>* ö <-3 tj *-4 Magyar Népközösség iníézmé* nyének megszervezésévei kapcso­saiban F.rdé!y magyar kisiparossá­ga is felfigyelt* F. megmozdulással kapcsolatban lapunk szerkesztősé­gébe számtalan közlemény érkezett j . be, melyek közül néhány értékes és figyelemreméltó cikket közölni fogunk, Elsőnek Ágoston György kisiparos hozzászólását adjuk Se*- Naponként olvassuk erdélyi értelmi* ségeink és hivatásos íróink cikkeit az újságokban, melyeken keresztül látni véljük s szunnyadódé magyar érzelem .feltörését a testvéri megbékülés felé, ■Naponként hangzanak el tervek, véle* menyek és tanácsok, melyek örömteljes érzést váltanak ki minden magyar ke* ! beiből és pedig azért, mert ezek a í megnyilatkozások kényszerűen kizök­kentenek a nemtörődömség szürkésé- géböl. j Milyen nehéz és szégyenteljes meor j kiejteni is ezt a szőt° nemtörődömség j Pedig úgy van, a szó teljes értelmében» j A magyar társadalom egyes rétegeinek j öntudata, mint dermedte fagyott légy j 3 zugban, alussza terméketlen álmát, > Mennyi erő és tudás megy ezáltal ve- j szendéibe o Mennyi alkotó kar van tétlenségre kárhoztatva a nemtörő­dömség bénító fogalma által, ii Az igazat hozta felszínre Tamási Áron akkor, amikor fejtegetéseinek be­kezdő soraiban ezt mondja; „magunk között eddig sem titkoltuk, de most már a nyílt színen is beválthatjuk, j hogy a romániai magyarság húsz esz- j tendon keresztül nem tudta életformá­iét megtalálni* Ne kutassuk jelenleg, hogy milyen és hányféle oka volt en­nek*./“' Valóban úgy van.,. A kuta­tásnak amúgy sem vennénk semmi hasznát, esetleg csak okulhatunk rajta, Széftagoltságunk hátrányos voltát ma= -gu tikban éreztük húsz éven keresztül» Mi kínlódtunk és sínylődtünk a múlt áldásain,,« Lehet»© azon csodálkozni, ha bizalmát vesztette a nép mindenki­vel szemben?,,. Az Erdélyi Gazdasági Egylet, nép* gyűlésén dr. Szász Pál kimerítően be­számolt a jelenlegi helyzetről. Ténye* két emelt ki, magyarázatokat adott és világosan rámutatott arra az útra, me­lyen a magyarságnak haladnia keik Beszédében határozottan kiemelte, hogy á^népközösség keretein belül nincsenek társadalmi válaszfalak, A megbecsü­lésben pedig egyformán kell kivegye a részét, legyen az földműves, ipari mun­kás, vagy bárki«,. Közvetlenül és őszintén beszélt, amit a legrosszabb akaratú ember sem magyarázhatott félre.., Toborző volt ez.., hívó szó mindnyájunk részére. A hivő szóra pe­dig minden alkalommal talpra állott a fiép egy testtel s egy lélekkel. Soha­sem tagadta meg nemzeti voltát, mi­kor közös ügyért kellett sikraszáiini és faji öntudata mögött mindig ott volt a tettre kész akarat is... A népközösség mint fogalom, éppen tigy rejt magában szociális, mint nem­zeti gondolatokat és tetteket, ami csak az egységes munkában domborítja ki tiszta képét. A szerves munka egybe* kapcsolódása feltételhez kötött, amely* nejk három főpontja van én pedig; a népi erők teljes összpontosítása, tevé= kénnyé tétele és annak észszerű hasz­nosítása. Ebből a három előfeltételből ha csak egy í& kimarad, a közösségi munka hasznavehetetlenségét' hozza magával. Különösen az erdélyi magyar* signak, mint kisebbségnek a magára való utaltság kényszerét figyelembe- véve, fösuíyt leginkább a nyugodt, ko­moly és eredményes munkára kei! for­dítsa, másként sem gazdasági fellen­dülést, sem nemzeti erejének fokozá­sát nem érheti eh Erdély népeit nem szabad kizökkent­sek nyugalmából a vllágfejlemények, de felelőtlen politikusok munkája sem, mert az ittélő népeknek történelem- 'szerű hivatásuk van. Évszázadok szett» ÍJ*r UNIVERSUM a mindentudás tárháza, Uj kiadás. Két hatalmas kötet, iexikcmalak, rengeteg Kép,, ára 4ÎO Sej az Ellenzék könyves** tafyában, Cluj-Kolozsvár, Piát® Uniri!« Vidékre sflinvéUgjl I» asafuűJ!' 'edései formálták egymáshoz őket és z a törvényszerűség az egymásközötts »éke és megbecsülés ápolásában me­ii I hét ki, ;> Az uj alkotmány életbeléptetése olytán a kormány alkalmat adott ne- ;íiiik arra, hogy békés szándékainkat «bizonyíthassuk. Teljes megértéssel agyunk a többségi néppel- szemben, nelynek' élő bizonyítéka a Nemzeti-Uj- ászüleíés Frontjába való belépésünk. teszt akarunk venni az országépiíö nunkában, mint ahogy azt megtettük múltban is, de azt is ki kell jelen- énünk, magyar nyíltsággal, hogy az Ikotmányban biztosított fogaink gya- óriásában szabadkezet engedjenek ne- ünk és ne akadályozzák a polgárt be­ás szándékai kifejtésében. Érdemesnek tartom László Dezsőnek A magyar tengely“ c. munkájából egy zemelvényt emelni ki; „Ha a magyar orsközősséghez való tartozásunk ősz» Öhős és öntudatos ereje nem tud a tagunk megalázására át erkölcsi erővé álni, még mindig nem vagyunk ké­zen arra, hogy tengelye legyen az er* élví magyarságnak.. J14 Én azt hiszem, ogy a cikkíró eme elgondolásának a iiétele nem lehet felénk intő szó... ti. a nép, idáig Is a megaláztatás ut» 311 tapostuk. Minden ijíés a. mi bá­linkon dongott. Tehát akkor a népet elí kiemelni ebből a sorsból és vissza- dni hitét, hogy végre eltűnjön a bi» álmatlanság átka, mely erőtlenné tét» 5 nemzeti egységünket. Lejönni hoz» ánk, ahhoz a tengelyt alkotó néphez, aki minden viszontagságokon kérész« fül megőrizte hagyományait, veretté“ kével ápolta és erejéhez mérten fej­lesztette kultúráját... Itt már nagyon borúlátóan fakad ki László Dezső; „Jaj nekünk, ha gonosz idők ítéletének tük­rében ©Z a teljes méltatlanságunk nap­világra fog jönni!..,“ Ez a vészkiáltás nem eléggé indokolt. Lebecsüli az er­délyi magyarság szívósságát önbizal­mát és lelkierejét. .. Ha magára is volt hagyatva népi öntudatunk, magunkból tápláltuk ki a kitartást- és a küzdel­mekhez szükséges erőt. -Népközössé» günk a legnagyobb megpróbáltatások idején is mindig magára talált és ki tudta termelni soraiból alkalmi veze­tőit.. Nem állunk újfajta fejlemények előtt mostan sem, . Minden ma­gyar vezetőegyétiiség jól jegyezze meg magának, hogy. a nép érzésében fellán= goit Seíkesülést mérhetetlen hiba vol­na 3 komótQSság megszokott módsze= révei tompítani. Nem vonom kétségbe a sajtóvita szükségességét sem, de a nép' igényét áz' nem elégíti ki. A iö= megnyomás tetteket követel. Tetteket és építő munkát. Égetően fontos a kisiparosság sor­sával is foglalkozni. Vájjon tud-e a magyar társadalom arról, hogy milyen szomorú, helyzetben tengődik a kisipa­rosság nagyrésze?... Ha statisztikát állitanék ki, megdöbbentő adatok ke­rülnének a nyilvánosság elé; alacsony életszínvonal, kúlíurhiány sorvasztják ennek a becsületes dolgozó rétegnek az életerejét. Nem akarok példáződni, de ideje volna-már megfigyelni, más kisebbségek -gazdasági tevékenységét. Milyen észrevehetően, domborodik ki nemezt« egységük eredményes munká­ja ... Vagy tálán elítélendő dolog az, * ha magyar a magyart pártolja gazda­ságilag és minden tekintetben, Fejleit iparral rendelkezünk, mely nemzetkö­zi viszonylatban is megállja a helyét, mégis a saját faj test véreinktől vagyunk tétlenségre kárhoztatva, lisztábán kel! lennie minden magyarnak, hogy gazdasági fellendülés nélkül nines kul­turális fejlődés sem, Ezt a gazdasági felfrissülést nem várhatjuk mások, tá­mogatásától, hanem magunk. keli szor­galmazzuk, mert csupán ez adhat fi' pót társadalmi fejlődésünknek*' (Kinek van módja manapság színház­ba járni, vagy tehetséges íróink köny­veit megvenni a magunkfajta Iparosok közül?... Pedig nekünk is van kultur*- igényünk és azzal is tisztában va» gyünk, hogy szellemiségünk hézagop részét csak ezeken keresztül tölthet­jük be... A népnevelés alapja éppen úgy múlik az anyagiakon, mint a népé közösség léte a nemzeti erők összefo­gásán. ■ ■' jSzerintém a iiépközösség ideiglenes bizottsága már a végleges megalakulás előtt mozgalmat kéne indítson társa­dalmi köreinkben a magyar ipar és'ke* reskedelem pártolása címén, Ágoston György kisiparos. SELECT MOZGÓ Kátherihe Hepburn Cary Grant fiSftifefiieke: FÉÍtfFÖGÁS Bizarr amerikai vígjáték, iorduíaíos cse­lekménnyel, melynek minden egyes jele­nete bevetésre készteti a nézőt Műsoron; .-kívül-- Walt Disiey leeujabb vigjátéka, URÁNIA MOZGÓ ERROL FLYNN és BETTE DAVIES együttes Hímje; LEÍH-YJfiBYlIlL Egy kis’amerikai család örömmel és búval teli élete. Főszerepben búval teli élete, a . «= , ® : ieiüse HL Piaisi fényes ünnepségei« leere» lében vasárnap koronázzák pápává RŐMA, március 9. Á Yatikánvárosban teljes esővel folynak az előkészületek Xíí. Plus pá­pa vasárnapi megkoronázására. A ko­ronázási szertartás a bazilika erkélyén történik meg. Az erkély húsz méter magasán van a föld színe fölött és nemcsak az óriási tér minden sarkából látható, hanem a tér távlatának külön­böző; bontásokkal történt megjavítá­sával, a Tiberiş folyó túlsó partjáról ss. !gy a pápai koronázást soha nem lá­tott hatalmas tömeg nézheti végig. A koronázásnál azt a tiarát fogják hasz­nálni. amelyet 184ó-ban IX. Plus koro­názása alkalmával is használtak, NIL Plus pápa egyébként konzísztóriumot készül egybehívni az üresedésben lévő hét biboFosi hely betöltésére, A kon= zisztőfiiim ■ .összehívását a vasárnapi koronázás után jelentik be,. incidensek felszámolása s oly intézkedése^, tétele, melyek danzigi műegyetem len­gyel diákjainak joga'ji] csorbít áttenni meg­védik. Egy, a. lengyel nemzetet sértő fal­ragasz kérdésében a német ifjúság és a szenátus elítélte a falragasz .szerzőit, A többi incidens megbeszélések tárgyát kér pezik, melyek megérté© szelleméről lesz­nek tanúságot a lengyel diákok jogai .fökm-; 'ietében. Egy má«ik interpellációra vála­szolva Beck külügyminiszter kijölentetre,' hogy a lengyel kormány legnagyobb fi­gyelemmel kiséri a németországi- kengyelt kisebbség kérdését . ■ - ' VARSÓ, március 9. A lengyel helyettes közoktatásügyi minister lemondott. A diáksággal rokonszenvező miniszter le­mondásából 'arra következtetnek, hőgy a lengyel kormány változtatni készül az egyetemi ifjúsággal szemben követett poli­tikáján. A kormánypárti éajió erélyes in- lézkedéseket sürget az erőszakos cselekmé­nyek szerzői ólen s megáik pit jak, hogy ezek a kilengések idegenek a'lengyel diák­ságtól. .---■' — Dr® Mai'Cíis Siefasí «si tínlivésieiSi f&ÍeÍi£gy@§4£ KOLOZSVÁR, március 9. Jelentettük már, hogy Isse Emi!., s. neves költő, aki hosszú Időn keresztiiE országrészünk művészeti felügyelője yolt, megrendült egészségi állapotának helyreállítása végett egyéves betegsza­badságot kért. A kolozsvári művészeti, felügyelőség reszortjába tartozó teen­dőket távollétében dr, Mihaiese Leon, tartományi osztályigazgató végezte-« Most dr. Zigre Miklós kultuszminisz­ter kinevezte dr. Marcus Stefan nagy­váradi ügyvédet művészeti főfelügye­lővé és öt bízta ineg a szaniostartomá* nyi művészeti vezérfelügyelőség veze­tésével. Marcus Stefan rendörpreíek- tusból lett ügyvéddé, egyizben már voit művészeti felügyelő, sőt szí »igazgatás« sál is próbálkozott. Felesége Marcus Rítta, ismert énekesnő s együtteseit hé művésze ti iskolát tartat*«! leiem. VARSÓ, március 9- Skala,d'ovszki ilengyed1 miniszterelnök a danzigi incidensekkel kapcsolatban elhang­zott képviselőházi interpellációra, válaszol­va kijelentette, h-ogy lengyel é» német diá­kok közötti sajnálatos incidensek, nem lép­ték ‘bal ÁZ ifjúság- körébm: eiőfoí-dürtó vl­szályók kefeleít. A lengyel kormány az. in­cidensekéi ranulmányözíia politikai jelentő­ségük s yaz ifjúság 'ielkiáUápotának szem­szögéből, 'tekin'tet’be ■ véve ;v danzigi ható­ságok magatartását is. A datizigi lengyel főbiztos és a szabod város szenátusa .között megbeszélések' folynak, melyeknek célja az ■ Lemondott & lengyel közoktatásügyi , meri a ném&eííenes fünfeiések ügyében m diáksággal rokíveseit Szkiádíkovszki miniszterelnök szerint a tüntetések nem lépték tní az ifjúság körében előforduló víszá.yok keretéit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom