Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

J 'mütfríüs !, BZÉBtrZl&tÖ üttfettttttt l (Második eldőli cikkünk folytatása) Excelbe nciáá Uram! ' Ezen ünnepélyes alkalomkor anya­nyelviünkön is kifejezést kívánunk ad­ni aft-nak*. az (őszinte szándékunknak, hogy az .Őfelsége által megjelölt irány­ban összes honfitársainkkal közösen akarjuk szolgálni az ország békéjét, nyugalmát és felvirágoztatását. Kérem Excelleuciádat, kegyeskedjék Őfelsége legmagasabb színe előtt tol* máesolni ezt a szándékunkat és legmé­lyebb alattvalói hódolatunkat. Éljen Őfelsége, a király! ; Tataru Coríolan dr. királyi helytartó expozéja ■ Az üdvözlésekre dr. Tataru Oriotán királya he vtartó válaszolt és minden rész­letét megvilágította annak a munkának, fnély tik üj alkotmány szellemében az or­szág újjáépítésére mégindult. • — Má mindnyájan a Nemzeti Újjászü­letés ünnepi ruhá jába ö főztünk, hogy mé1 tóképpen ünnepeljük meg a királyi tésztán látásnak és a román nép bölcses­ségének történelmi tényét. Köszönöm ötlöknék. uraim, hogy megjelenésükkel bizonyítékát adták a gondolat és érzés feltétlen cgyétépiességének, ami ezekben a' pillanatokban rendkívüli fontosságot nyer. Számomra a legmélyebb öröm, hogy.ebben d teremben itt láthatom egy* begyülve az összes közhatóságokat, kor­porációkat és a Szama s -< artemánynak minden néprylegét. Mindannyian e’jöttek, hogy a félvi águkult és lojális hazafiasság szavad meghallgassák. ami azt bizonyít­ja, hogy á heüízeti és társadalmi együtt­működés nagy munkája, amely az elmúlt évben a királyi akaratnak és átémpoli- ti kának első ténykedése volt., mély gy«>‘ kereti verb ék hogy a nagy pillanatokban, mint amilyenek a jelenlegiek is, a ro­mán nemzet hagyományos okossággal ér­ti meg a testvériességre irányidó felhí­vást. Meri, uraim, mi a 'legfőbb értelme a moi ünnepnapnak? A válasz tiszta és félre ném érthető. A vá asz tényekből fa" kiad. Ezek a lények bárki előtt tisztán mutatják, hogy a tizenkét hónap alatt, amely 1938 február huszonheted!ke áfa eltek. Románia tisztulási folyamaton ment át és az igazi épHömunkánál: terü­lete lett. — Annak az alkotmánynak a kihirde­tése. melyet í I. Ká r o I y k i rály orsizű gsz creţe - te ajándékozott Romániának. az egész nemzőt őszinte igenlésével, azok közé a lények közé tartozik, melyek kitörőibe- let én ül bclevésödíek népünk történefébe. Románia megmutatta tekintélyét az egész világnak .—- Tanúként álljanak előttünk az ese­ményekből levont tárgyilagos tanulságok és az uj kikormáriyos élet c ső évének kü­lönleges. Megvalósulásai. Az elmúlí év az izgalmas tanácskozások és ba jóslatu nyugtalanságok esztendeje volt. Úgy tűnt fel; hogy az emberiséget halálos sors ki- syp a kikeni llretetien végzet apokalipti­kus ’ejtőjén. (gigantikus erők álltak egy­mással szemben a nagy világérdekek metszőpoh-tiáin, készen arra, hogy föl­dünk ' jövőjét* • mindent, ami értékes és amelyet a. humanizmus megteremtője év­ezredek óta megvalósított, a szörnyű vé­rengzés zűrzavarába dobják. Világrészek és egész nemzetek egy müncheni szobá­nak hömérsékleiélöl érezték függeni sor­sukat, ahol négy ember a rájukháram’ó felelősség rettenetes súlyától meggömyed­len döntött,egy olyan helyzetről, amelyet ■Sokan menthetetlennek találtak. Es mr dőn néhányhoii rettenetes fos-zü tség után azt hifiik, hogy a béke felhős égboltoza­ta. k'tésztult, nemse-kára meg kellelt álla* pitimé hogy a feszültség csak főpróbája ,vp<ít azOjknak a törekvéseknek zűrzava­rában., melyek néni mindig jogosak, de mindig merészek. .— Ezeknek az ideg- és ellenáU'áspró- báknak. fo)yai.rríá,n, melyek az államok összes energiáit igénybe vettek, minden nemzet saját tudgtápán és saját figyelő szemével megállapíthatta éhnakarásának, egységességének és társadalmi szervezett­ségének megfelelő fokát., a zuhanó ese­ményeik középpontjában Románia maga­tartása, igazságának tudatában és bízva abban az erőben, amelyet ezen igazság síiölgá) áfába állíthat, ha kel]. a nemzeti méltóságnak és biztonságnak igazi példa­képe volt. a legszigorúbb tárgyilagosság­gal állapíthatjuk meg. hogy az d mull ősz folyamán történtek, melyek más helyen annyi rejtett hibát és bizonytalanságot dobtak felyzmfe, Románia megőrizte hi­degvérét és megmutatta tekintélyét az egész világnak. Olyan eredmény ez, mely xríeg kell, hogy tizszérezze a román hitet és bizalmat államunk jövőbeni vezetése iráht. Melyek azok a tényezők, melyek ezt az eredményt elérték?- r Kétség sem fér hozzá, hogy az elhatá­rozó tényező a nagy kirá’yi kezdeménye­ző volt, aki 1938 február 27-én uj rendet hozott be életünkbe. Ma tisztán kitűnik előttünk ez az igazság: Románia erős vö t a veszedelmekkel szemben, mert egységes volt és meri magatartása a nemzeti hagyományok megőrzésének szelleméből fakadt. Románia súlyban és méltóságban megnövekedett, mert a nemzetközi válság lélekben és szélemben Ut teljesen megujhódott országot talált. Egy megkínzott földrész központjában Romania az egyensúlyt és olyan támasz­pontot k ép vise , melyről az igazságtalan élvágyak és 'kalandos él indulások min­denkor lepattannak. A veszedelmekkel szemben, mélyek az európai égboltozatra felrajzol ódnak, Romániának saját erejé­ből kel] megvetnie egy erős és törhetet­len állam alapjait. Az - éhnondoltakbó ön­ként következik, hogy az 1938 február 27-iki alkotmány a helyzet megmentésé­ből fakadt és az utólagos események megerősítik azt a lényt, hogy megfelel a történelmi követelményeknek. AZ ÁLLAMPOLGÁRI ERKÖL- S CSŐT UJ ALAPOKRA HE­LYEZTÉK Az uj alkotmány azonnali és mélyen ható átalakulásokat hozott. Uj szellem hatja át az ország közéletét, mely meg- tisztitja a légkört, feltámasztja az alvó energiákat és az ország minden részé* te elhinti az élet magvait. Az állam* polgári erkölcsöt uj alapokra helyez­ték. Az újjászületett Románia állam» polgára szakított a régi egocentrikus elvekkel, amelyek az államban csak saját anyagi törekvések és személyi kényelmük eszközét látták. A mai ál­lampolgár számot vet azzal, hogy ő a magasabbrendü egységnek csak jelen* féktelen része és hogy első és legfon­tosabb célja életének az állandó áldó* 1 zat, az énnek szent szétíorgácsolása a haza oltárán, melyet teljes egészében úgy kell megőrizni, mint ahogy azt hőseink vére megszerezte, ugyanazon ■ a vonalon kell megtartanunk, amint azt vezetőink tették és ugyanolyan eréllyel kell haladnunk az örökkévaló- I ság> utján, ahogy azt nekünk a törté* neíemmél szembeni felelősségünk elő­írja. A mai Románia állampolgára szakí­tott azzal a hamis illúzióval, hogy ő el­határozó joggal szerepelhet az ország közéletében, mert erre született. óta tudja, hugy mielőtt jogokat követelhet» ne, be kell mutatnia a közzel szembeni adósságának kifizetett számláit. Eb­ben az uj légkörben már egészen mé­lyebbre hatolt az a gondolat, hogy az uj nemzeti eszme kardinális pontja a munka. Már mindenki belátja, hogy a Közéletben rangot csak az érdemek felmutatásával lehet szerezni. Munka és érdem, a jelen pillanatnak ez a két követelménye, melynek jellegében az uj alkotmány az országot jótékony beL sö megújhodás felé vezeti. Ez a két pillér, amelyre államunk épülete tá=> >naszkodik. í TÁRSADALMI MEGÚJHODÁS Leszögezve, hogy a legelső állampol* gári ideál a munka a hazáért, az alkot» many ebben a szellemben egészséges értékeléseket honosított meg érdem szerint a különböző termelési ágak kö­zött, valamint igazságos mértéket a közügyek vezetésében. Megszűntek te» hát azok az ellentétek, melyek e nép* nek fiai között a múltban fennálltak, mert az uj államszervezet társadal­munk összes összetevői számára csak egy elvet ismer: az építő munkát a köz javára. ! A munkásosztály marxista felfogása állandóan szembefordult a nagy nem* 7 éti kommunitássak Ma már ez az osz­tály is az uj államrehdbe sorakozott és együttműködik az általános újjá­szervezés munkájában. A fiatalság kérdése azé a fiatalságé, mely a tör­ténések szerencsétlen egybekapcsoló­dása folytán egyes lelki vezetők mar­talékául esett, olyan szerepekhez ju­tott, amelyekhez nem volt. meg a szük­séges képzettsége és a romantika, fia­talos hév és elvakultság állapotában ) súlyosan veszélyeztette a belső rendet, az építő nacionalizmus ma a fiatalság kérdéseit is megoldotta. A román elemnek, mint alkotó népnek, előjogait az uj alkotmány biztosította.. A kor­mányzat tehát gondosan ügyelt arra, hogy hazánknak friss erőforrásait megfelelő irányba terelje és az általá­nos épitömunka elindulásánál értéke­sítse. E tekintetben is jelentős előre­haladást állapíthatunk meg. A fiatal­ság egy csodálatos és élénk szervezet az országőri közület révén, az egyedül helyes útra terelődött, amelyen át jö­vő küldetését teljesíteni fogja. A néiskisebhségek helyzete példamutató előrehaladásokat A népkisebbségek, melyek a Nemzeti Ujjaszüiétés Frontjához való csatlako­zással szétbontották barrikadjáikat a megértés utjábóí és azonosságot vál­laltak államunk állandó érdekéivel, a román , politika hajlékában tiszta gon­dolatokkal és tárt karokkal fogadta. Itt, mellettünk a lojális munkának min­den gyümölcsét megsokszorozva élvez­hetik, hiszen ezt tanácsolja nekünk a sorsközösség és az évszázados együtt­élésünkből. kikristályosodott eredmé­nyek. Az összeolvadásunk a legbarát* ságosabb feltételek közt kezdődhetett. Ebben az irányban első lépésűnként ki kell küszöbölnünk mindazokat az okokat, melyek előbb minden kezde­ményezést hatálytalanítottak és meggá­tolták államháztartásunk rendes mű­ködését. ; A DECENTRALIZÁCIÓ Az államadminisztrációnak gyökeres reformja bátrán oldotta meg ezt a problémát. Egyszerűsítette a formá­kat, megújította a kereteket és legfő- képen megváltoztatta az ügyvezetési szervek szellemét. A mai ügyvezetés arra törekszik, hogy egyszerű, energi­kus és mindenekelőtt hatékony legyen, mert igy válhatik leggyorsabban az ál­talános megújhodás dinamikus ténye­zőjévé. A legszélesebbkörü decentrali­záció utján az ügyvezetésben részt kaptak a helyi energiák is. Ebben a tekintetben a kezdeménye­tetben tesz. 1 FORRADALOM TÖRTÉNT ERŐ­SZAKOSKODÁSOK, ÁLDOZA­TOK ÉS BARRIKÁDOK NÉLKÜL Erkölcsi megújhodás, társadalmi konszolidáció, a politikai életnek uj térre való áthelyezése, az államháztar­tás fejlődése, íme ezek az első örven- uetes megnyilvánulásai az 1938-as esz­tendőnek. Már az elsőévi munka sziik keretében kidomborodik népünknek szebb és magasabbrendü jövője. For­radalom történt erőszakoskodások, ál­dozatok és barrikádok nélkül. (Felsorolva ezeket az eredményeket, melyek méltán kivívhatják csodálatun­kat. úgy ülik, hogy gondolatunk most az Uralkodó kezdeményezőhöz száll­jon. A nagy munka dicsőíti nagy alko­tóját. Az ő bátorsága adott életet, az ö bölcsessége adott tartalmat és öntuda­tot és az ő akarata adott fejlődést. .Mint az emberiség történelmének nagy uralkodói, királyunknak is megvolt az érzéke és ereje ahhoz, hogy abban a pillanatban, midőn a végleges dönté­sek órája ütött, visszarántson bennün­ket arról az útról, mely a romlásba vezet. Tétovázás nélkül a követendő cél grandiózus látomásától bátorítva, a népi szeretet lendületében ö vállalta el maradéktalanul az összes felelőssé­geket. A mi elismerésünk is legyen ma­radéktalan. Az Ő nagy elméjének fé­nye hatolt be az államélet minden zések időt és sok nehézség megoldását j megnyilvánulásába. Az Ő méltósága* kívánják, de biztosíthatom önöket, nak ereje emelte fel a lelkeket ési fe­szítette meg a karok izmait. Mindaz, aini eddig elvont bölcseleti ideálnak és transzcendentális elképzelésnek lát­szott, ma alakot ölt a román királyság büszke irányításában. A népet a nehéz kötelességek útjára uraim, hogy munkánk tökéletes lesz és hogy minden törekvésünk mögött az építő munka nagy szelleme lebeg. És Jegyünk meggyőződve, hogy szá­munkra a legteljesebb elégtétel az lesz. ha tartományunk ebben a tekia­vezelte. de ott állva rendületlenül, a legveszedelmesebb posztokon, ahova a történelem hívta, ö mutatja nekünk a kötelességteliesiíésnek igazi és súlyos értelmét. Dolgozva megszakítás nélkül, semmihez nem hasonlítható .energiá­val. ö az, aki a munkát az élet igazi céljává emelte és a munkából terem­tette meg a nemzetnevelés alapjait. MINDEN ÁLLAMPOLGÁR BüSZ­1 KE KELL LEGYEN ÁLLAMÁRA Az ajándékoknak erne özönével szem­ben, melyek termékeny árvízként hatnak el a román elet kg távolabbi, porijáig, nu ■lehet a mi kötelességünk? A felelet« meg* •b-d’áijuk a királyi hitvallásban. „Minden állampolgár, aki e névre mél­tónak tartja magát, büszke kell tegyen ál- rimára, büszke kell legyen a roprim mivol­tára és öntudatosan éreznie keli, hogy ál­lampolgári léte egy hivatás“. Igen, uraim, emeljük fel' büszkén hom­lokunkat, töltsük meg lelkünket ezeknek a szent szavaknak igazságaival, amelyek-• ben a lörvényhüség büszkesége .vibrál. és amelyekhez joguk van egy szenvedések­kel, áldozatokká] és véres harcokkal teli múlt jussán. Igen, uraim, minden pillan.i;ban töltsön, cl bennünket a gondolat, hogy. nagy nép vagyunk, melyet a sors uralkodásra és ve­zetésre jelö'li ki földrészünknek ebbe a sarkába. Legyünk féltékenyek, .azokra a jogainkra, melyeket a szerep. ad nekünk, de fogadjuk férfiasán a nehéz kötelessége­ket is, melyek hivatásunk betöméséhez ve­zetnek. És hogyne hajtanánk fejet a. nagy király, elölt, aki gondok által barázdált homlok­kal várja, hogy a nép megértse kezdemé­nyezéseit és kövesse azt az irányt, ami' Ö mutat. A fektéiét nekünk ezek az uralko­dói szavak adják: .... „Mindenkinek meg kejl értenie az uj időknek ezt a követelményét: munka! .Az idő nem vár az emberre. Kötelességünk tehát lépést tartani vele és segíteni egymást az erkölcsi és anyagi emelkedés utján“. Igen, uraim, ayra van elhivat ásunk, hogy behozzuk tai mult késedelmei*. meg­nyerjük a jövő lehetőségeit. N;o töltsön el félelemmel a feladat nagysága. Terheit' könnyítik azok a grandiózus perspektí­vák, melyek elérik tárulnák. Minden függetlenségünk első napjaiban a román fejedelemségek súlyos feladatairól beszélt Dumitru Bradanu,, Jules Michelet-* nek, a nagy francia történetírónak, a tu­dós akadémikus közbevágott: ,,Semmi -el­keseredés, fiatal! barátom, milyen boldog­ság, ha annyi cél lebeg szemeink előtt“. Legyünk boidogak, hogy egy felvilá­gosult szellemű uralkodó vezetése aDrt dolgozhatunk > Igenis, uraim, legyünk boldogok, hogy annyi szent kötelesség vár minket ebbén. az áldott román hazában,. amely ma már nem az 1848. évi szerény.fejedeDrnvég, ha­nem büszke királyság különleges gazda­sági fegyverzettel és körűi, határolt lehető*, ségekkeí. Legyünk boidogak, hogy eiidiR- hatunk dolgozni, azzal a hitté, hogy en­nek az országnak területén nincs egy rög, ahol a munka hiábavaló lenne és téhóy9 s nagy eszmék magvai hiába hullanának; Legyünk boidogak, hogy egy felvilágosult szellemű uralkodó vezetése utált dolgozha­tunk, ami minden nap uj és uj téglái rak a román férfiasság neihzeti dicsőség érték piedesztáljáh'oz. íme, uraim, ezek azok a gondolatok és érzések,, melyeknek meg ked születniük ma minden-, a haza v-hsával törődő ember ielkusméretcbe». Íme a megváltó ut és a kos‘ülmény:té' szigorú pa­rancsa, melyeknek engédclmVskedmi ok keli, ha nem akarunk készületlenül állni az idők »ehetőségeivel szemben, amelyek nem bocsátanak meg semmi elnézés: és könyörtelenül büntetnek minden gyenge­séget. A GYULAFEHÉRVÁRI ÜNNEP­1 SÉGEK Gyulafehérváron óriási' tömeg étén té­lében ünnepelték meg az alkotmány ki­hirdetésének évfordulóját. Az ünnepi is le Mész leletek után a városháza előtti té­ren gyűlés volt, ameyen Nícolhe és Até* xandru erdélyi érsekek ismertették a nap jelentőségét. Utánuk Papp Drftil'a altá­bornagy, királyi helytartó m vndett be­szédei, rámutatva arra, hogy ahányszor az erdélyi románság üsszegyü't az ősrégi koronázási városban, műidig a- főpapság hívását követte nagy lelkesedéssel, mert tudta azt, hogy a főpapság az ország és j a nemzet érdekében hívja őket össze. így

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom