Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

to

ti L LH NZ fi K

I 9 3 (J március 5.

mi

Hetvenezer bevándorlási bérvény Canberrában

LONDON, március hó.

,A brit világbirodalom egyik gyöngyszemét: Ausztráliát most fedezi föl — Európa. A megfordított ja mar régebben megtörtént, pontosan a világháborúban. melyben nagyszerű katonai erényekkel és jóval az európai fölött álló intelligenciával négyszázezer ausztrál harcos vett részt. Valamennyi erőteljes, magasnövésii és egészséges. A

Gallipolinál és egyéb harctereken szer- , ?ett tapasztalataik Lurópa tekintélyét ! kevésbé öregbítették, sőt sajnálkozóan I lenéztek bennünket, az. európai „kul- I tiíi-embereket“. A hatvanezer hősi halót ; tál kurtított hadsereg a háború befejeztével szívesen fordított hátat Euró* ! púnak semmit se vitt magával, se er« i kölcsöt, se hódítást, de még üzleti ősz- ! szeköttetést se. A fiatal Ausztrália néMi

Ausztráliában?

hány milliárd háborús költséget kifizetett és élte tovább dolgos életét, az egész világnak szállítja a gyapjut — úgy mint azelőtt — és minden év nyálán (Ausztráliában január havában) megrendezi a „búza-regattát“ és átnyújtja a fontokkal díszített „kék szalagot“ annak a hajónak, amely New South Wales legfrisebh búzatermésé- vrl elsőnek fut be Anglia kikötőjébe.

Sfusz birLá'oól 1Í5 milliós jufinyáj

Nézzünk körül Ausztráliában, az igédet földjén, ahová mostanság a kivándorlók dandárja szeretne bejutni. Sivár pusztaságból a leleményes gyarmatosító politika itten másfél évszázad alatt paradicsomot varázsolt és 100 év alatt milliós városok. Sydney (másfélmillió lakossal és Melbourne (egymillió lakossal) nőttek ki a földből, tele életkedvvel, vidámsággal és angol-amerikai munkastílussal. A brit világbirodalom gyarmatosító politikájának tudományos akadémiája Ausztrália. Mögötte nagyon messze kullog Európa, reumás bánhalmaival. Európában vannak ezer-, meg másfélezeréves törzsökös nemzetek, amelyeknek egymilliós főváros összetákolásához 800, meg ezer év kellett. Ausztráliában másfél évszázad alatt mindjárt kétmilliós város nőtt ki a földből és most ágaskodik már az ég felé a harmadik.

,Az angolok bámulatraméltó kitartással és szívóssággal varázsolták elő a világ egyik legtermékenyebb és leggazdagabb földrészét, melynek több mint fele tulajdonképen terméketlen sivatag és niég ezt is rabigába hajtották. /Másfél évszázaddal ezelőtt a ,,fegyenc- szállitmányokkal“ együtt oda hevittek 20 birkát, 7 tehenet, 1 bikát, három kancát és 1 csődért. No meg Philipp kormányzó, Ausztrália megalapítójának négy kedvenc nyulacskáját. És ma 115 millió birka béget a füves steppé- ken, 30 millió tehén ontja a tej Niagaráját és Ausztrália a világ legelső gyapjú-, hús- és tejtermelő birodalmává vált. Hogy Philipp kormányzó négy nyulacskájával mi történt? Szabadon eresztették és százötven év alatt any- nyira szaporodtak, hogy nemzeti csapássá váltak. A Canberrái kormány a világ leggazdagabb emberévé teszi azt, aki olyan irtószert talál ki, amivel a uégymiliiárdra becsült nyultömeget elpusztítaná. Százötven évvel ezelőtt egy szál buzakalász se ringott az ausztrál földeken. Az évi búzatermés ma 80 millió bushel, amiből körülbelül 50 millió kivitelre kerül. A buzakiviteli orszá.gok között a harmadik helyre küzdötte föl magát és nincs messze az idő, amikor Kanada után fog masírozni nagy sikértartalmú búzájával. A londoni üzletekben manapság ausztráliai sajtot, gyümölcsöt és húst árusítanak. A délszigeten minden európai gyümölcs gazdag talajra talált, a délszaki gyümölcsök (banán, ananász síb.) hozzáadásával. Sydneyből és Melbourneböl a napokban érkeznek meg Londonba a nyári aimaszállitmányok. Ausztráliában most szedik a koránérö, májusban pedig a késönérö gyümölcsöket. Mert a jómódú ausztrálok a januári rekkenö nyár után, májusban és júniusban, a téli hónapokban síelni mennek a kék hegyekbe.

Ausztrália az egyik (ele gyapjú, a másik (ele sport

Ausztrália 7.7 millió négyzetkilométer területével körülbelül akkora, mint Európa és lakik rajta 7 millió ember. Népsűrűség tekintetébn az egész világon a legutolsó helyen áll, mert még Kanadában is négyzetkilométerenként körülbelül négy ember él, ellentétben Ausztráliával, ahol egy négyzetkilométerre alig egy ember jut. Ausztráliában sz emberi munkaerőnek tehát igen nagy értéke van és a dolgos embereket rendkívül megbecsülik. Az életforma egészen más, sőt a megforditottja az európainak. Találó axióma szerint az európai ember azért él, hogy dolgozzék, mig az ausztrál azért dolgozik, hogy élhessen. Ez az életfelfogás az ausztrált boldog megelégedéssel, jókedvvel és humorral tölti el. Miután a munkabérek magasak és nagy különbségek rincsenek, az ausztrálnak kevésbé imponál a pénz és vagyon és nem esik kétségbe, ha munkanélkülivé válik. Ma zsákot foltoz valamelyik gabonaraktárban, holnap kerékpárokat javít, újságot árusít, vagy könyvel, mindez rá nézve teljesen közömbös, mert a kereset — egyforma. Még csak nem is túlórázik. Minek rontsa az egészségét, amire igen nagy figyelmet fordít. Inkább sportol.

jAusztrália egyik fele gyapjú, a másik fele pedig sporG Sydney körül két tucat remekül fölszerelt strandfürdő áll a közönség rendelkezésére. Egyetlen strandfürdőjében évente 50 millió jegyet adnak el, valamennyiben 600 milliót, annak a másfélmillió embernek, akik Sydneyben élnek. A „világhírű“ Lidót — ugy-e sokan ismerik. Ausztrália legkisebb strandfürdője is ennél háromszorta nagyobb, szebb, modernebb és kényelmesebb. A déltengeri cápáktól se kell nagyon megijedni. A strandok körzetében motoros csónakok hemzsegnek, a víz fölött pedig repülőgépek cirkálnak. Ha egy cápa a fürdőhöz közeledik, a repülőgépekről rögtön jelt adnak és a motorosok megkezdik az üldözést. Igen nagy esemény, La 600 millió íürdőző közül egy évben egy embert a cápák elragadnak, de csakis azt, aki a szabad tengerbe kimerészkedik, túl a motoros őrség vonalán.

Európában fejlett gazdasági kultúráról csevegnek, miközben devizakorlátozásokkal, cifra be= és kiviteli engedélyekkel és vámhatárokkal zárkóznak cl egymás elől. Ausztrália a szabadkereskedelem és iparűzés klasszikus basája. A bevándoroltak is azzal foglalkozhattak, amivel akarnak. Idegenek számára korlátozás mindössze két esetben áll fönn. Bevándorolt élelmiszerüzletet csak egyévi ottlakás után nyithat. Ez az intézkedés a féltve őrzött népegészségüggyel függ össze. A romlott,, vagy rosszminöségü élelmiszerek eladását súlyosan büntetik. A másik korlátozás kizárólag New South Wales tartományban a földvétel tekintetében érvényesül. Ebben az államban földet csak az a bevándorolt vásárolhat, aki egy évig már az ország terű- le tén lakott. Másutt minden korlátozás nélkül bárhol vehet és csinálhat olyan üzletet, amilyent akar.

Ausztrália mezőgazdasága a világ legnagyobb csodáját mutatja. Ugyanis a hatalmas földterületnek csupán egyszázaiéba áll művelés alatt és mégis a földkerekség harmadik helyen álló búzatermelője. A gyapjúról ne beszéljünk. Birkák tiz-, meg húszezres nyájakban a szabad ég alatt tanyáznak és nőnek fel. Akol sehol sincs, csak mo= uernül fölszerelt nyirótelepek. A Sydneyben működő angol húsfeldolgozó- gyár egymagában egymillió szarvasmar. hát vallhat magáénak. A levágásra szánt jószágot, 8 és 10 ezres csapatban, fegyvertelen cowboyok kisérik, övükben egy bozótvágó késsel. A jószágot sokszor 2000 kilométeres távolságokból hajtják a sydnayi vágóhídra, mely nagyobb, mint a csikágói Armour-féle telep. Pedig az ausztrál gazda rengeteg nehézségekkel (talaj- viszonyok, szárazság nyulveszély, drága szállítási dij, stb.) küzd és a vágyó, nosodásnak mégis korlátlan, amerikai I arányú lehetőségei nyílnak. Bizonyos, I hogy az ausztráliai földnek és városnak oly mágikus ereje van, hogy aki egyszr odakerült, soha többé nem vágják Európába.

Londonban, Parisban, Nizzában I megfordul mindenféle gazdag ember, j amerikai acélkirály, délafrikai gyémántkirály. indiai maharadzsa. De ausztráliai gyapiukirály, aki néhány- millió fontot a mellényzsebéből fizet ki, az európai mondain helyeken sosem mutatkozik. Melbourneban, vagy Syd- j neyben egvshillinges kinóba jár és leg« j jobb barátja a General Alotor müveze- í tője, aki mellesleg a Canberrái parla- I n-ont tagja. Ha a milliomos megöreg- • szik, visszavonul, nem a kacsalábakon forgó kastélyába, ami nincs, hanem pusztájának egyszerű bungalowjába. Madách hiúság vásárát Ausztráliában nem lehet megrendezni. A kikristálvo- sodott demokratikus életforma lehetetlenné teszi az osztályok tagozódását. Az ausztrál ember mindent természetesnek tart és csak egyre büszke, az angol királyi családra. Abszolút hűségében, királyában a pater familiast látia. A „vitám et san'Hiinem“ ott élő valóság. Mindezt a világháborúban bebizonyították.

Repíilőkórliázak

Gazdasági kultúrájában Iépten-nyo- nion kiütközik az angol. Közlekedési hálózatát angol mintára rendezték be. Vasutjainak hossza 70.000 kilométer — hétmillió lakosság mellett. Miután a íöldön nincs teljes öröm, az ausztrálnak is gondot okoz a vonat, amely nyolcféle nyomtávú sínen szalad. Ezért a forgalmat csak átszállásokkal és átrakodásokkal kell lebonyolítani, ami a szállítást rendkívül megdrágítja. Tudniillik annakidején mindegyik tartomány a saját gusztusa szerint építette a vasutját. A szövetségi állam kialakulása után azután jelentkeztek a bajok. A sínek nyomtávának egységesítése vagy egymilliárd fontba kerülne. A megvalósítással a kormány most már nem is foglalkozik. Inkább az automobilizmust és a repülést fejleszti. Ausztrália hétmillió lakosának közel 900 ezer gépkocsija van. Ha a népsűrűséget tekintjük, az automobilizmus terén mingyárt az Amerikai Egyesült-Államok után következik. Repülés terén azonban az amerikai kontinenst már rég túlszárnyalta. Húsz repülőtársaság működik, amely hatvanezer kilométeren tart fenn járatokat. Az óriási távolságok miatt a gépmadár az autót is kezdi kiszorítani. Sehol a világon, csak Ausztráliában vannak „repülőkórházak“. A sivatagban vajúdó nőhöz a tudós asszany repülőgépen utazik; ha a ház kedvence náthás lesz, a farmer saját rádióján hjvja a háziorvost, aki repülőkórházával mindjárt magával viszi a legközelebbi kórházba. Mert kórház azután mindenütt van. Bárral felszerelt hotel szintén.

 kivándoroljak közül senki sincs munka nélkül

A bevándorlással szemben a Canberrái kormány értetlenül áll. 1928-ig a bevándorlás elő! mereven elzárkózott, németet egyáltalán nem engedett be és kapuit az újabb időben nyitotta meg, de külföldiek csak szűk résen szürem- kedhetnek be. „Olajbőrü“ európai, kínai és japán most se kaphat letelepedési engedélyt, mert egyrészt féltik a lakosság - magas életnívóját, másrészt viszont a japán terjeszkedésnek jgye*

keznek gátat vetni.

Hogy az európaiak közül a Canberrái belügyminisztérium kit enged be és kit nem, mindezt egyénenként bírálja el. Annyi bizonyos, hogy az önálló iparosokat, akik családosak, szívesebben látja. A Department of Interior bevándorlási osztályán jelenleg hetvenezer kérvény vár elintézésre. Látszólag nagy tömeg, de ha figyelembe vesszük ß földrész népsűrűségéi és korlátlan

ipari éti kare^kodolml vállalatok, figyolmóbol

Megjelent magyar fordításban

A j«irsada!oml>iziosiiás törvénye

(Az uj betegsegélyzfi törvény)

A pontos és szabatos fordítás Ion Cifrea és Jacob Ciurus betegsegélyzöl tisztviselők munkája. Melléklet: az illetékek és járulékok pontos táblázata. Ára 100 L, kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj-Kolozsvár, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

WWW

gazdasági lehetőségeit, a szám eltörpül, sőt nagyon kevés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az emberek végső szükségben több tengerentúli országban nyújtanak be kérvényeket, hogy nyomasztó helyzetükből mindenképen szabadulhassanak. A canberra! hetvenezer kérvény között is rengeteg van, ami sose valósul meg, annál kevésbé, mivel a bevándorlásnál nagy szerepet játszik n rokoni és baráti kö telek, Akinek ott nincs jótálló rokona vagy barátja, családonként 200 ausztrál fontot tartozik partraszálláskor fölmutatni. A1 unkaszerzödés esetén ez az összeg 50 fontra csökken. Miután a vasúti és hajóköltség (hajón turista osztályon, mert harmadosztályon európai ember Kelet felé ne utazzék) Sydneyig vagy Alelbourneig fejenként körülbelül ötvenezer lej. Kanada kivételével Ausztráliában van a legmagasabb fejkvóta, ami a bevándorlást bizony nagyon megnehezíti. Aki mégis ki tud jutni dolgos, szorgalmas és nyugodt angol világba csöppen és az angol nyelv elengedhetetlen tudásával rövid időn belül munkához tud jutni. * ,

A kiima a földrész északi részén tropikus, a délin és a délkeletin szubtro- pikus és nagyon egészséges. A nyári időszakban (novemberben, decemberben és januárban) valamivel melegebb van, mint Közép-Európában. Az európai ember szervezete a máskülönben száraz meleget könnyen elbírja és gyorsan átalakul, különösen a húsz éven aluliak. Akik az utóbbi időben oda kijutottak, általában boldogulnak. Közi lük senki sincs munka nélkül. A havi kereset 15—20 ausztrál font, amiből' szerény megélhetésre havonta körülbelül 10 font kell. A komolyan dolgozó munkaerő Ausztráliában, ahol roppant kevés ember él, érthetően nagy becsben áll. A benszülött ausztrál jóindulatú, jókedélyü és kiegyensúlyozott életű ember aki a menekülteket szívesen látja abban a felfogásban, hogy a mostani bevándoroltakból százszázalékos ausztrál állampolgárok lesznek.

Zs.

Ezer gengszter egy csapásra

A New‘York Times, a többi nagy amerikai lap élén, érdekes beszámolót közöl. A mult hét egyik éjjelén Edward Hoower, a ,.G. Men“-ek vezetője, az Egyesült-Államok egész területén razziát tartott. Az előkészületek erre a ! tömeg‘rajtacsapásra igazi amerikai . tervszerűséggel folytak le. A gonosz- I tevőket hetek óta figyelték a deiekti- I vek, de — ha csak súlyosabb bűnesettel nem gyanúsították — nyugodtan hagyták dolgozni“ őket. így ezekm felbátorodva, elhagyták titkos menedékeiket s mutatkozni kezdtek az „alvilág“ mulatóhelyein és vendéglőiben. Sok régóta körözött veszedelmes geng- szter bukkant fel közöttük, akiknek fejére dijat tűztek ki. A titkosrendörök és. „G. Men“-ek (a gengszterek ellen harcoló különítmény) az egyes városok térképein niros kereszttel jelölték meg az ilyen nyilvános helyeket. Edward Hoower a negyvennyolc állam területén szétosztotta a rendőrségi riadóautókat, riadókocsikat, amelyek a megbeszélt éjszaka adott órájában egyetlen központI jelre 150 kilométeres sebességgel robogtak céljaik felé. Negyven- nyolc állam ezer meg ezer bárjában, tánche!yiségéhen% játékbarlangjában egyszerre harsant fel a „Fel a kezekkel!“ A banditák között zűrzavar támadt, a rendőrök és „G. Men“-ek fényszórókkal vakították, vizsuqarskkal kábították őket, igy aránylag kevés helyen került közelharcra a sor. Eredmény: 20 halott. 200 sebesült és 1700 elfogott, köztük 1000 gengszter!

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől • lef- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályáhajo« Clajt EiftU Unirii, v J ^"