Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

i 9’S 0 már ci un & ellenzék 3 Hogyan kell megszervezni a Hiépközösség keretei közöli a magyar äparoslürsadaimal Grál TELEKI ÂDÂM nyilatkozik terveiről KOLOZSVÁR, március 4. (Ismeretes, hogy Bánffy Miklós, a Romániai Magyar Népközösség elnöke azzal a kéréssel fordult közéletünk egyes vezetőihez, hogy addig is, amig a Népközösség végleges formájában megalakul, a különböző, szőnyegen levő kérdések megoldása érdekében vállaljanak szerepet. A gazdasági szak­osztály keretei között gr. Teleki Ádám- ra hárult a feladat, hogy a magyar iparoskérdéssel foglalkozzék. Ezzel kapcsolatban magyar iparos körökben is felmerült az a gondolat, vájjon a magyar iparostársadalom hogyan tudja érdekeit a legreálisabban képviselni. Felkerestük gr. Teleki Ádámot — aki különben is szakképzett asztalosiparos — és felkértük, hogy mondjon ..véle­ményt arról, hogyan akar megbízatá­sának eleget tenni. Azt hisszük, Teleki Ádám grófot feleslege« a magyar köz­véleménynek bemutatni. A háboruutá- ni uj magyar értelmiségi nemzedék egyik kiváló képviselője. Évek óta tiszta meggyőződésből és a leghatár­talanabb önzetlenséggel foglalkozik a magyar élet különböző nagy problé­máival. Utóbbi időkben, mint az Er­délyi Gazdasági Egylet egyik fontos tényezője fejtett ki jólismert, értékes tevékenységet. — Mindenekelőtt köszönetét kell mondanom azért, — kezdte nyilatko­zatát — hogy alkalom adódik számom­ra ezzel a kérdéssel a nagy nyilvános­ság előtt is foglalkozni. Le akarom Szögezni, hogy ezt a megbízatást nem kerestem, nem kértem, de ha magyar közmunkáról van szó, azt hiszem mindnyájunk kötelessége vállalni. De tovább kell mennem. Egyik barátom a felkérés után bizalmasan tudomásom­ba hozta, hogy munkaterületemen egyik legkomolyabb akadályt éppen az a kö­rülmény fogja képezni, hogy gróf va­gyok. Ez az, amiről én igazán nem te­hetek. Különben is az a meggyőződé­sem, hogy a magyar életben a kiválasz­tásnak nem az a kritériuma, hogy, ki milyen társadalmi réteghez, vezetheti vissza gyökereit, hanem, hogy ki az, aki a történelmi felelősség tudatában népének igazi boldogulását akarja elő­mozdítani becsületes, önzetlen munká­val. Hirdetem a Vásárhelyi Találkozó­nak azt az alaptételét, hogy mindnyá­jan magyarok vagyunk, függetlenül at­tól, hogy' kinek mi a foglalkozása. i— A magyar iparosság kérdéseivel évek óta foglalkozom, Ahogy mondani szokták, a leckét megtanultam. Láttam, hogy a városok magyar társadalmának egyik legerősebb és öntudatosabb aláp= ját képezik. Az utóbbi években azon­ban rengeteg magyar kisiparoségzisz- tencia omlott össze, aminek egyik oka éppen szervezetlenségünk volt. Más­részről viszont, hiányzik az utánpót­lás, illetve a fiatal magyar iparosnem­zedéki — jőlismert okokból kifolyólag — nem tudja magát önállósítani; de még ha ez be is következik, akkor is leküzdhetetlen akadályokkal találko­zik. Nagy vonalakban ez volna a ma­gyar kisiparos-kérdésnek lényege, ami= hez természetesen a részletkérdések egész láncsorozata kapcsolódik. — Megbízatásomat abban látom, I hogy a Népközösség keretei között a következő terveket, az elképzelhető jj legrövidebb időn belül valósítsuk meg. \ 1. Országos magyar iparosszervezeí j megalkotása, i , 2. A magyar iparastársadalom hely­zetének pontos felmérése és számba­vétele. { 3. A magyar iparostársadalom mun­katerületén és fejlődési utján jelent­kező akadályok elhárítása. 4. A magyar uj iparosnemzedék meg­felelő nemzeti és szakszeüemben való nevelése. |' 5. A magyar ipar fejlődése anyagi feltételeinek megteremtése. — A legelső feladat azonban a szer­vezkedés kérdése. Ha az utóbbi húsz év alatt nem sikerült ezt megalkotni, akkor most már éppen ideje végre lét­rehozni. Tisztázni kel! azt, hogy ki vallja magát magyar iparosnak és ki hajlandó ennek a következményeit le­vonni. Minden magát magyarnak neve­vő Iparos, embernek, saját jóJfelfogott órdéke belépni a Népközösség kereté­In puder-alapul is szolgálok! 'ssmm Eucerit tartalma által a NIVEA mé­lyen behatol a bőr pórusaiba, nem hagy zsíros fényt maga után és eló'- segíti a bőr lélegzését. Ezenkívül NIVEA-krám megóvja a bor bársonyosságát^ és rugalmasságát. NIVEA-k rém dobozban és tubusban. ben a Magyar Iparos Szervezetbe. A külön utakon való járás egy megma­radni akaró népnek sohasem lehel életcélja. Csak a szervezettségben le- bet megtalálni azt az erőt, mely a leg- fontosabb életkérdések megoldásából szükséges. A szétesésnek, nemtörődöm. ségnek és egyéni elgondolásoknak is­merjük megdöbbentő eredményeit Ahogy viszont a magyar iparosszerve- zet megalakult, meg fogja választani vezetőit. Olyan iparosokat kell az élre állítsanak, akik munkában is előljár­nak, minden vonatkozásban tudásuk éi meggyőződésük legjavával képviselik érdekeiket és szivükön viselik a kis­iparostársadalmunk nehéz sorsát. A megválasztott vezetőket azután követ­ni is kell, mert különben csak kárba- veszett munkáról lehetne beszélni. —- Be kell jelentenem, hogy máris hossza® megbeszéléseket folytattam a magyar iparostársadalom vezetőembe­reivel, akik a legnagyobb örömmel haj- landők az ügy szolgálatába állani. Tisz. tában vannak azzal, hogy saját kérdé­seik és saját foglalkozni águk ügyeil fogják intézni. Többek között, hossza­san beszéltem erről a dologról Szabó Bénivel, aki — mint országgyűlési kép. viselő — a maga részéről megtette kö­telességét. A magyar iparostársadalom­nak azonban van még számos más, nagy értéket képviselő tagja, akiknek közreműködése teljesen nélkülözhetet­len. \ — Remélem, -— fejezte be érdekes nyilatkozatát gr. Teleki Ádám — hogy rövidesen akcióba léphetünk. A napok­ban indulok egy országos körútra, hol személyesen látogatom meg iparostár­sadalmunk vezetőit, meghallgatva kí­vánságaikat, panaszaikat. Ideiglenes megbízatásomnak azzal az eltökélt szándékkal akarok eleget tenni, hogy a magyar iparostársadalom ügyét be­csületesen szolgáljam. I Dr. Veress Endre. * i. Tavaszi férfi és női szöveiujaonságok a Áruház r- CliaJ Emlékiratban táskák fel sérelmeiket a székely közbirtokosság ok a gyula­ié bér vári királyi belytartó előtt Székelyudvarhely, március 4. Székeílyudvarhelyen népes gyűlés ‘.ár­tott Varság, Zetofeka, Oroszhegy, Kocogd, A só«ófalva, FeAsősófüiva, Parajd, A,yh',> Lövéte, SzentŞgyhizasialu, Kápplná®, /Il­ma®, Szentlélek, Bogárfalva és Mádéf.t’va közbirtokosságai. A régi székely közmrto- kosságok kiváltságul, mint ismerete®, vckai módosultok s néhány, az éietbeniévő ‘ör­vényeket kijátszó egyén nagyon *.e‘--,é- lyezíette a SzékeíLytfciid ,,fehér aranyán tk‘‘, a fárnak és erdőnek biztonságán Különösen Csík és Udvarhely szék mutatóit elrusz-'ó képet az erdők kipusztulásával. A nagy érdeklődés melleit megtorolt gyűlésen Jakocs Imre, zetdakai széke'y elnökölt. Dr. Fil'ó Ferenc ügyvéd az elnö­ki megnyitó után ismertette a terjedelmes emlékiratot, melyet küldöttség adotit at a gyulafehérvári királyi helytartónak Az emlékirat a sérelmeket) következő n°n »k- ban foglalja. ÖMsze: i. Az erdőárverésen az ajánlattevő 23 százalékos földadója no a vételárból vo­ntassák le. A jelen törvény intézkedései szerint ugyíanis az iOfleték és adó a vétel-, illetve az dladási ár 31 «záz/alékát emészti fel. Kéri a közbirtokosság, hogy ősi iogai'» ámítsák vissza. A múltban a székelyseg szabadon rendelkezhetek, az őt illető er dőrésszel, amelyet egyes családok fel '« dolgoztok vizifürészen. 2. Ma, ha a szé­kely gazda süját részére fuvaroz az tri> ből fát, okkor is 24 óráig érvényes bárcát tartozik kiváltani, ha pedig fáját * Lijja, akkor egy uj, 48 órás érvénnyel rendelke­ző eladási ui'Mványf keli- kérjen, ami mind ®ok költséget é® utánjárást jölent, külön­ben a. törvény értelmében a fuvarozott fát 'elkobozzák. Kéri a közbirtokosság ennek a sérelemnek igazságos orvoslását. 3. N-m 1 áll 90k helyen arányban az erdőkezeiési költség «) tényleges erdőhozammal, 4. Nagy nehézségeket okoz a vizifüré-»z-‘e.e‘ Î péktől megkívánt ,,Registru Special“ ve ţ zetése. A törvény ért-ePmében ugyanis ilyen mir ászt ás ok ecetén 10 ezer îcj kez- j dő pénzbírsággal! sújtják a néhány holdnyi erdőveü rendelkező székelyeket. 5. A köz­birtokosisági vagyon jelenleg úgy az erdő művelési, mint a legeltetési illetékek alá esik, ami szirtién csak növeli a köVrrnsI két. Ezek voltok a sérelmek főbb pontjai. A feloívasoti emlékirathoz való hozzászóá sok során Péter Imre, kápolnísfalyi kö.z­birtoko^sági elnök arra kérte * vejce-ősé- get, hogy az emlékiratba vegyék fel azt is, hogy az erdővétségek alkalmával fcJvoU' és aJairotaol't' jegyzőkönyvet magyar nyel­ven is ismertessék. Gergely Jáno« szentki­rályi kiküldött indítványt tett a székig erdőbirtokosságok jogvédelmében az ic íandó bizottság megválasztására. Ennek az állandó választmánynak tagja» lenné; nek a közbirtokosság elnökei, továbbá Hecser Kálmán nyug. igazgató-tan tá és dr. Filó Ferenc ügyvéd. Az indítványt el: -fogadták. Hecser Kálmán felszólalisábiri kér!«, hogy nz emlékiratban fejtsék k- •* székely közbirtokosság történelmi fejőbe^ sét és ismertessék régi jogkörét is. Geréb Márton szénit ti éle ki székely gnz.da in di‘vá­ny oz to, hogy az erdei 'legelők kijelölésénél! kérjék ki a • közbirtokosság véleményét. Az emlékiratot1 egy bizottság adi-e â*. Ţ. G. Plesoiapu ezredes prefektusnak, ;»|si irt' tézkedetf, hogy -a végleges donit ésig is a székely közbirtokosság legsürgősebb sécet meit orvosolják. Báró Jósika János nyilatkozón a „Népszövetségi egyesületek nemzetközi unió“ iának“ tanácskozásáról KOLOZSVÁR, március 4. ■ Báró Jósika János, aki a népszövetségi, egyesüljelek nemzeiközi uniójának anács-í trésén a romániai magyar népkisebbséget képvi®d'!e, hazaérkezett és a genfi top ács-, ülés rnunkála-l/airól az alábbi nyílAkoz-ilpL. tetit-e: — A népszövetségi egyesületek nem zelközi uniója genfi tanácsülése tárgyso­rozatának egyik pont ja‘volr a kisebbségek­nek kollektív jogok megadása — mondta nyilatkozatában báró Jósika János. — Ezt ■a kérdést éppen én vetettem fel 1938 nya­rán Kopen’nágában és kertiem a kérdés na­pirendre tűzését. A mostani genfi ülésén Pílai román déegátus hozzászólt ehhez a kérdéshez és kifejtene, hegy Romániábarv a kollektiv kisebbségi jogokat mari; meg valósito-'aták. Ennek igazolására felolvasta a Nemzeti Újjászületés Fro-ntjai megalaku­lása alkalmából a különböző kisebbségek kd' kötött kormánymegállapodások.ir, to­vábbá a kisebbségi minisztérium létezé­sének végrehajtási utasítását és a hozzácsa­tolt minisztertanácsi jegyzőkönyvet. — Püat román kiküldött rámvaló egye nes hivatkozására igazoltam az eddig meg­történt fényekd azzal 0 megjegyzést:!, hogy az elvileg -lefekteted megállapodás'k egv része még megvalósításra vár és re méljük, hogy a Románia kiküldöttének: szép szavaiban foglalt- szeltem érvény esü- ni fog a kisebbségek javára. UJ UNIVERSUM o mindentudás tárháza. Uj kiadás. Két hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg kép, ára 4IO lej az Ellenzék könyv ősz- iályában, CIuj-Kolózsvár, Piaţa Unirii» Vidékre utánvéttel is axoHnal kiiidjük»

Next

/
Oldalképek
Tartalom