Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-03 / 51. szám

I <j j y ,<w á re i u s 3. vne U L L £ A/H BÉOMtt ■HBHMBÜ rorradalmasiqa-ca bángaipart a Halai kolozsvári feltaláló? Buenos-Ayresbe utazott Boér ,akinek iráni az újvilágban is . — Románia számára fenntartja a szabadalmat a feltaláló KOLOZSVÁR, március 2. ~Boér Árpád 31 éves elektrotechnikus 1938. év decemberének tizenkettedik nap­ján, menetrend szerint o óm 45 perek-r ki$$e nádion és sápadtan kapaszkodott lei a kolozsvári pályaudvar .sintengeren vesz­teglő Bucuredi—Budapest ,,Rajpid“-szercl- vény IIÍ. osztályú kocsijába. Dideregve húzódott a fülke sarkába, de édesanyja és Hitvese, akik bepillantoütak az ;abíoküve gén,, nagy bizakodások, űz, élni akar as vi­gaszt álló fényét látták felrobogni az arcán. Viiszafojtótták 'fejtörő könnyeiket, moso­lyogva ingeitek búcsút s álltak a ködb/o-o­ruU1 pályatesten, mig az elcsendesedve vág* tinó vonót utolsó kocsijának lámpái bele­veszlek a messzeségbe. Boér Árpád hallgatta a vonatkerekek vad kattogását, nézte a fekete ablak előtt ciká­zó pernyéket, ezt a millió csillaghullást, a zsombékos földek mdtlett húzódó külvá­ros fényeit, az elhagyott! fészek egész vi­gasztalanságát, aztán gépies mozdulatra! megtapogatta zsebét tas szive fölöot1: útle­vél . .. vasút — és hajójegy? Igen, igén, minden rendben van . . . igy indulhatunk. És elindult-. Kissé riadtan és sápadtan: Kolozsvár—Buenos-Ayres via Kiek Egg Crdches falâlmâng Jgy kezdődött/ Egy hónappal később kis cikk jelent meg az egyik bucureştii nagy napilapban. A cikk Írója1 némi taje- köíiiiilliansággail felelősségre vonta az .,i Te* it ékes tényezőket-“ Boér Árpád kolozsvári elektrotechnikus elbocsátásáért. Hangoztat- fias hogy Boér egy nagyjelentőségű talál­mánynak birtokában hagyta el az orszá gól. Valószínű, hegy az illetékesek közöm­bössége folytán ez a korszakalkotó talál­mány már német kézre került, súlyos anyagi károkat okozva a román bánya iparnak. .A cikknek azóta nem támadt visszhang­ja sem a többségi, sem a kisebbségi sajtó­ban. Gyönge voiit aiz a támpont, amelyről elindulhattunk felkutatni az érdekesneK tátszó ügy r észtet ete. Valóban rendkívül szövevényes, sokfelé ágazó útja van ennek a találmánynak, melynek .lényegét nagyje­lentőségűnek, sőt korszakaikul ónak mond­ja. a könnyen Levylo zsurraksztb. Koî zs- vártól Buenos Ayrésig is hosszú ez ut s tény .az, hogy Kiéli felé Németországon ve­zet keresztül De vájjon, az erdélyi bá­nyaipari érdeklő italálmányt miért kellőit „egyáltalán'* külföldre vinni? Kétkedő, tapogatózó kérdéseinkre csak­hamar választ kaptunk Boér Árpád itteni ismerőseitől, bár ez a válasz nem volt ki­elégítő s a maga hézagosságában csak aljább kiinduló pontként szolgáit a loyábbi kutatásban. . . — Boér Árpád — mondották a iyférh- sü^tek — egy készüléket talált fel, mely az ércekben lévő különböző anyagokat egy­mástól és a hordozó kőzettől elválasztja. A ^szeparátor készüléket“ — úgy tudjuk — Boér itt igyekezett is szabadalmaztatni. De arról nincs tudomásunk, hogy miért kés­lekedett a megvalósítás. Tény az, hogy a fiatal elektrotechnikus meghívásra utazott Buenos-Ayresbe. Talíán mégis csak ko­moly az ügy ... — lelkesedtek. — Ha­nem bővebb felvilágosításért tessék Kolozs­várt lukó ügyvédjéhez fordulni. Annak idején ő végezte a szabadalmaztatás alaki­ságait s így tisztább, világosabb képet b’r adni a történtekről. Mit mondanak a szakértők? , A megadott cim nyomán felkerestük Boér Árpád ügyvédjét, aki szívesen áMort rendelkezésünkre. Elmondotta, hogy Boér 1937 májusában szabadalmat jelentett be c-gy találmányról, mely alkalmas úgy a riugy bányaipar, mint a kis bányaipar c^l jaira, mert forradalmasítja a mai úgyneve­zett flotációs eljárásokat. A flolácios készü­lékek (néniét gyártmányok) és az ezekkel végzett eljárások ugyanis igen nagy össze­geket emésztenek fel, mig a -.szeparátor“ üzemköltsége alig 10 százalékra csökkenti az eddig ilyen célokra áldozott kiadásokat. Boér Árpád a szabadailmnz'ta-tás bejelentése előtt egy kolozsvári igen nagy képzettségű geológus véleményét is kikérte, aki kije­lentette, hogy tudományos szempontból nem látja akadályát a megvalósításnak, de: a gyakorlat kell igazolja a feltevéseket. Mint. az ügyvéd elbeszéléséből kitün', az az érdeklődés, mely Boér Árpád talál­mányának keresztülvitelét megelőzte, ci- iányhult, amikor a bányaipari forradalmi- sirfani készülő „szeparátor“' leírása az áda­mi bányák szakemberei elé került. Hogy miért? Talán a bizalmatlanság, mellyel fo­gadták, erősebb volt a szakmabeli aftapos és elmélyülő vizsgálódásnál. A fiatal e'teklrot'echnikus először a B-n ca Nationa-tuhoz forduíí. A Nemzeti Bank sza-kemb éréket küldött hozzá, akiket szűkszavú Boér -iá jékozl utóin ralálmányá­I ne-k lényegéről1. Az „entre nous“ lefolyta­tott beszélgetés után az urak vegyes érzel­mekkel távoztak cl Boér kicsiny, hiány0 san felszereli műhelyéből. Aztán stagnált az ügy. Boér Árpád -azonban úgy h’í'ce, hogy holtpontra jutott. De amikor megáll­az álmatlan éjszakák, verej't'ékes nappalok eredménye elő«, föllobbant a nagy bizo kodások, az élniakafrás vigasztaló fénye kissé sápadt és riadt arcán s gyöngéden, mintha valami különös szertartást végez­ne, öszecsomagolitia, tervrajzait, a tiszta, ért­hető formába öntött leírásokat és hí gondo­san elkészített csomagra nagy, olvasható belükkel ráírta a címét .bátyján.ikr Senor ESTEBAN BOER Argentina. BUENOS AYRES. A'tengernyi hajótörések idején, igy boc/' - halta vízre lepecsételt mentőpalackját a bizakodó, magányos ember az „elszigetelt­ség“ riasztó, partjairó'l'. Így, ahogy Boér István . . . Indnlds az alvilág leié És „bátyám, a buenos-ayresi hnnár*’’ nem késett a válasszal. Levél és hajójegy érkezeit Argentínából. Aztán még egy vél. Feladó: Maura Colly et Comp, villa mossági üzem — Buenos-Ayres. — Azon­nal jöjjön . . . mindent előké.sziteítünk ta­lálmánya realizálásához . . . Szegény kis Boér Árpád a szó szoros ér­telmében megszédült a pazar ajánlattól1. Maura. Délamerika legnagyobb villamos­ság» üzeme, «melynek az öt kontinensen hatalmas érdekeltségei vannak. De azér* még várt. Türelmetlen, nagy várakozás­ban leltek a hetek, de szükebb hazájából nem érkezett semmi biztató jel. Két elkésett levél Aztán 1938 december 12-én vonatra ült és 17 én Kiéből egy lengyel óceán já­rón e hidult az újvilág felé. És december 14 én, két nappal Kolozsvárról való eltávozá­sa után,., a BNR arról értesítette Boér Árpádot, hopp a szabadalom leírását áttette a Mica és Petroşani társaságok­hoz. Pár nappal később a „Mica‘‘ bu­cureştii központja levélben arra kérte a fiatal feltalálót, hogg jelentkezzék a kolozsvári kirendeltségnél a tárgyalá­sok megindítása végett. Mindkét levelet azonban már csak Boér Árpád felesége kapta kézhez. A fiatal- asszoinyka ekkor fordult az ügyvédhez, aki azonnal jelentkezett Lazarescu fel­ügyelőnek Elmondotta, hogy Boér de­cember 17-én hajóra szállt Kiéiben és út­ban van Argentina felé. A bánya társasági felügyelő kijelentette, hogy érdek ik azok a kísértelek, amelye­ket a fiatal feltaláló Délnmerikában foly tat.. Fontosnak tartja azonban, hogy er­délyi ércekkel történjen a kísérletezés. Hozzáfűzte egyébként, hogy a kivitel te­kintetében bizonyos aggályai vannak. Eennfarffa Románia sirámára a szabadalmat a feltaláld Boér Árpád elutazása- a kaiméval ab­ban' állapodéit meg ügyvédjével, hogy Románia területére fenn fogja tartani a szabadalmat, mert az erdélyi bányák fel­lendülését reméli az (dta'a feltalált uj el­járástól. Ez a megállapodás később még határozottabb formát nyert. Buenos AVrésből küldött leveleiben ugyanis Boér sajnálatát fejezte ki, hogy elutazásával nem tudott tovább várni, hiszen elérke­zett a hajójegy érvényességének utolsó időpontja s a romániai bányaérdek c.H.sé- gélétől még mindig nem érkezeit válasz folyamodványaira; Kijelentette továbbá a fiatal elektrotechnikus, hogy soha gondolata, sem merü’t fel annak, hogy idehaza *valamely idegen állam­nak rosszakaratú közbenjárása folytán hagyja abban a szeparátor megépítését, nrélv bizonyár veszélyeztette volna a né* met flotácfösiöktft gyártó üzemek -itteni érdekeltségeit, de mint minden szabada- tem ügyében, az eted lépések mindig ne­hezen ménnek. Amennyiben a buenos- (lyres'e kisértetek beváltnak, úgy Erdély bányászata uj fordulóponthoz érkezik s Románia évi aranyt ermelése kevesebb pénzáldczülokkal a kétszeresére emelked­het. * Ez Boér Árpád 31 éves kolozsvári szár­mazású elektrotechnikus é eüörténetének első, különös fejezete., melyben az. induló ember bizonytalan, ekelveszö és újra fel­tűnő alakját látjuk, amint kissé riadtan és sápadtan igyekszik nagy cé'rk felé. Érthető érdeklődéssel, a sorsközösség mélyebb érzéseitől átíratva várjuk a kö­vetkező fejezet kibontakozását. László Béla. Nem vállalják a belvárosi háztulajdonosok a kültelki csatornázás megfizetését-----------——-----------i* Lfiabb hozzászólás a csatornázás és vízvezeték ügyéhez KOLOZSVÁR, március 2. Szombati számunkban közöltük egy belvárosi háztulajdonosnak tevelét, aki meglepetésének adott kifejezést, amiért a Háztiü lajdönosok Szövetsége a város kül­területein készített vízvezeték és csator­názási hálózat költségeinek fizetése alól méhtc'sifeni akarja azokat q háztulajdo­nosokat. akik ennek hasznát élevezik s ezzel a költségeket’ vakunenngi háztulaj­donosra akarja hárítani. Úgy látszik, hogy a belvárosi házta* lajdones tárgyilagos hozzászólása az ösz- szes .belvárosi háztu ajdönosok helyeslé­sét váltotta ki, mert azóta szerkesztő­ségünkbe „egy másik belvárosi háztu'ar donos“ aláírással újabb levél érkezett,' melynek írója -mindenben azonosítja ma­gát az előbbi levét 'írójával. •— Városfejlesztési és közegészségügyi szempontból kény szerű ették arra a viz-i mii igazgatóságát — írja levelében —, hogy a vízvezeték és csatornázási háló­zatot a város központjából táoolesö és kisforgalmú utcákba is bevezesse. Ezek­nek az utcáknak a telkei a hálózat beve­zetése óta 300—400 százalékkal emelked­tek s ezt az értékemelkedést, amely a. há­lózat lefektetése következtében állott be, érthetetlen módon velünk, belvárosi ház-; tulajdonosokkal akarják megfizettetni. A csőhálózat lefektetésével végzett munká­kat kétségtelenül valakinek meg kell fi­zetni. A méltányosság s igazság azt köve- teli, hogy elsősorban az fizesse meg, aki­nek ebből haszna származott. Az uj ut-; cák legtöbb háztulajdonosa örömmé/ nézte a csatornázás és vízvezetéki mun-; kálatokat, mert tudták, boga,- ebből nagy- hasznuk lesz. Csak néhányam tiltakozy íak ebene. Ám ahogy a lefektetés meg*, történt, ők voltak az elsők, kik a kapcso­lást kérték s nagyon meglepődtek, mé; kor a vízvezetéki hivatal a telkük hosz— szuságának megjelelő építési költség mél­tányosan megállapított és leszállított ré­szének megtérítését kérte. Mi nem vol­tunk üyen szerencsések. A belvárosi ut* cák viz- és csatornahálózatának teljes: költségeit ki kellett fizessék a háztulaj­donosok s ezért igazságtalanság lenney hogij a külterületek hálózatának építési: költségeit is a nyakunkba zúdítsák. Még a terv elten is tiltakozunk s Bomemisa; Sebastian dr. polgármestertől igazságos elbánást kérünk/ f Leközöltük a hozzánk érkezett lévé/ nek érdemi részét, azt hisszük azonban, b°gv ebben az ügyben nem tesz helye további vitának, mert értesülésük szey rint a Háztulajdonosok Szövetsége idő­közben meggyőződött arról, hogy beindí­tott mozgalma csak a háztulajdonosok egy csoportjának érdekeit szolgálja s ezS az érdeket pedig nem szabad a háztulaj­donosok összességének érdekei fö’é he­lyezni. — ———■----------­Egyezkedik a postaigazgatóság a város tanácsával 1 KOLOZSVÁR, március 2: A postaépület tulajdonjogáért, mint tudjuk, évek óta folyik a harc a város tanácsa és a legfőbb postaigazgatóság között. A posta épülete a '.áros tulaj­donát képezi s ennek ellenére az épü­let használatáért a város nem kap semmi bért. A városi tanács külön­böző módon próbálkozott, hog}- az épü­let visszakerüljön birtokába már csak azért is, mert szüksége van egy olyan épületre, ahol a közegészségügyi és népjóléti szolgálatot összpontosítani lehetne. A város a kérdés békés meg­oldása érdekében a közelmúltban em­lékiratot terjesztett az illetékes minisz­tériumok elé, amelyet dr. Vlad Petre városi főorvos személyesen vitt te Bu- curestibe, ahol megígérték, hogy a kérdést rövidesen dűlőre juttatják s a postaigazgatóság egy vezérfelügyelőt küld te Kolozsvárra, hogy a tárgyalá­sokat felvegye. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a teg> választékosabb kivitelig !egoIc*ótJbá,ft az Ellenzék kcítyvosztályábaa, Piéta Unirii. ^ T *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom