Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

ii l. 1. li N Z îl K

Í 0 3 0 ui ii icin'* 2 5.

Bike vafiu (error Bales/-- -- ------.............................................

Utazás az arab világban

\ Café Sternheim Haifa (legdivatosabb kávéháza.

Fgy fiatul gazdálkodó vezetet íde.Jvar- c.s'u, világo-sbarna hajú, Jesühurcu» fiatalember. Fekete csizmát és bricsos/t hord;

évvel ezelőtt naéí? müvészjetrtör téno.t

adod old magántitkáéi minőségben az gyik egye«lemen. R< ►kono'i PaiM/dnaba luvdk. Ide jöbt és nem messze Haifától Ogy kisbirtokon gazdálkodik. Gyümölccsé éstyukfarmja van. Giot'to esSignor-‘Ui he Ivett a hemyózá« és keMetes a legnagyobb gondja, de — mint meséli —• 'azért meg Előfizet néhány mü vész ott űrt én ed folyóiratra cs este» munka után, amikor mar ^a tyúkok és kacsák alszanak, -amikor elve gezite » napi számadást is, azokat olvassa.

Nem különlegesség. Tele van ezzel a típussal egész Palestina. Volt «orvosok é-s ügyvédek, tanárok és hivatalnokok ásnak, kapálnak, ife'eségejk es 'lányaik fejik a teheneket, nyírják a juhokat, együttes erő| v'.il öntözik a sivár, kopár földet, hogy kihozzák beldie azi» ami .kihozható. Ezek a I mágus .szellemi színvonlon álló férfiak es

ndk dolgoznak egyszerű munkásokként a gyárakban és végzik a Iegálao*ony.ibbrendű munkától a legmag.evabbig a mai sokrétű «termefés minden részletét. Ez a munka gyakran igen kínos, cseppet sem «'ép, de — oohasem meg-.üázó. A szubt rópi- j kus nyár izzó heve gyorsan rothaozt biz«>- I nyos : nyag< kát, am '> okét el kell 'lakari- i tani, meg kell semmisíteni. Förtelmes, j nemcsak a te-tét kikezdő, hanem egyene- ! sen idegekre menő munka ez, különösen olyanoknak, akik S' h-V'Cin végeztek hasonlót. De n hajdani professzorok, irdel- Tlvtue’ek közül a/ok, <kik másként nem tudják megkeresni kenyerüket, zokszó nélkül, vállvetve végzik azokkal, akik Európában sem csináltak sokkal különbek.

És hogy jól végzik, arról a> tiszta városok, tiszta házak tanúskodnak. TeF Avivban és 1 ].lilában nyoma sincs a gettók piszkának, szennyének. A boltban, kávé- há/!.ikb.in, nyilván«'* hulykcgekben is hiába keresné bárki a kHpteurópai zsidó városok hangulatát. A kaftános, waká kis ortodoxok éppoly anjakronizmújként halt* ni.ik itt, mint az európai nagyvárosok utcáin és a/ új Palesztina gyermekei alig leplezett .lenézés»;-! tekintsenek — ahogy ők

mondják — ,,az ősi értelmetlenség bajnokaira“.

Munka után aztán kimosdva, ha másra nem telik, a régi időkből maradt ruhákba I öMözvc ugyanabba a kávéházba ölnek, ahol Palesztina vagyonos-xbbjai, nem «"iP- kán milliomosai kávédnak vagy teáznak.

Ilyen kávéház a Café Sternheim. „Bel- és kiilfö’di lapok“ bőven vannak, a sütemény ehető, de espresso cimén dézsa*- nyi fekete folyadékot adnak a vendégnek és o pincér közvetlen >AVas wollen sic?“- veí ripakodik a vendégre.

Az CÜUSÉil csih látszólagos

Az egység és a demokrácia tehát látszólag teljes és az első pillanatban megragadó. Ha azonban az ember «egy «kicsit jobban belemerül a ‘lények ^ vizsgálatába, észreveszi, -hogy e7 az egyen1 ősig — nunt minden egyenlőség — csak felületes és lényegében a palesztinai zsidóság éppúgy csoport okra. rétegekre oszlik, mint ahogy megdöbbentő gyorsasággal rétegeződet c valamikor az északamerikai telepítések idején az angolszász, a délamerikai gyarmatosít ás idején a spanyol emigráció. A felszín még egységes, hiszen nehezen i» képzelhető el, hogy azok, akiknek kultúrája, műveltsége egyforma, a pillanatnyi szerencse, vagy' balsors következtében úgy elszakadjanak egymástól, ahogy a kikri»« tály-osodott társadalmak osztályai. Ehhez niég tulnágsan él a bizonytalan jövő tudata. De, ha a zsidó gyáros, vállalkozó természetesnek is tartja, ho^y a mindennapi érintkezésben háza cselédjével (aki „odaát“ tanárnő vagy- ügyvédnő lehetett) társadalmi helyzetének különbözőségét ne éreztesse, érdekei és céljai mégis leküzdhetetlen erővel állítják szembe vele.

Hamis hát a Café Sternheimban és a Café Sfernheimokban látható kép? Mindenesetre megtévesztő. Palesztinában éppúgy nincs zsidó 'egység, mint ahogy nincs arab egység. A kettő között azonban lényeges a különbség. Mig az arabok a régi törzsi szellemnek megfelelően egyes kiemelkedőbb személyiségek érdekcsoportjához csatlakoznak, addig a zsidóság politikai rétegeződénél elvi szempontok irányítják. Az arabok két táborra, <a zsidók háromra oszlanak. Az arab lakosság egyik része a főmufti, a másik a Rag heb bey Nasasibi-* követi. Mi a különbség kettejük között? Kifelé úgy látszik, hogy a főmufti az arab lakosság intrazigenoebb, Ragheb bey pedig a megalkuvóbb részét képviseli. A valóságban azonban éwszáza«- dos családi harcról van szó. A két politikai párt vezéreinek nemzetiségei hosszú és véres küzdelmeket folytattak azért, hogy végérvényesen a kezükbe kaparinthassák Palesztina uralmát. Eddig ez egyiknek sem sikerült. De mindkét család s a köréjük sereglett hivek jól tudják, hogy .egyik győzelme a másik súlyos vereségét jelenti. És Keleten az ilyen családi vereségeknek kellerufVn következményei szoktak Kenni.

A zsidóság három csoprtba tagozódik. A .legerősebb a régi cionisták pártja, amely Chaim Wcizmami t, a Jewish Agency elnökét, a paifesztinai „zsidó otthon" egyik megteremtőjét ismeri el vezérének. A másik az. úgynevezett ,,revizionisták" csoportja. Ez a szélsőséges nacionalista mozga>- lom: vezetője, Bentsevi, valamint leghan- oősibb szószólói^» Jabotinsky, a „megalkuvás nélküli cionizmust" hirdeti. A hair* madik — a munkáspárt — Katzneloon

Női RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA leg- nagvbb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Kolozs- vár, Piaţa Unirii kaphatók!

vezérlete alatt áll é< programja a szocialista szé’-sŐbal pib gram jónak felet meg. — (Természetesen megfelelő zsidó-nacionap ili>la színezetű szólamokba ágyazva.)

Ma -a zs'dó nemzeti tanács 112 «tagjának és az. Adminisztratív Romité négy wen tagjának .többsége Wrizm»nn oldalán áll. Ám a revizionista irányzat. amely aktiv politic kát óhajt köve'ni a1 arab terrorcselekmények holdsa alatt, av. utóbbi időben rendkívül megerősödött. Ugyancsak jelentős mértékben előretöri a munkáspárt i». amely a p.desrtinai gazdasági válság következtében számos hívet szerzett. A munkanélküliségen (hivatalos kimutatások mintegy 8oco teljes és 5—6000 részleges mun- kanélküaről tudnak) ugyan némileg köny- nyitetit, hogy körülbelül 8coo fiatal zsidó segédrendőri .szolgálatot teljesít —. politikai szempontból azonban ez ne,n javít Weizmannék h-lyze'én. A segédrendőrök

leglelkesebb hivei az önálló zsidó állam eszméjén1 k és részben a revizionistákhoz, részben a munkáspárthoz csatlak ►/■'ak.

Weizmannék és a Jewish Agency szere péti rendkívül megnehezíti a palesztinon be1 politikai helyzet. A különböző frakciók számottevő 'tagjaival folytatott beszélgetéseimből azt a követ kozVlé^t vonhattam le, hpgy a legközelebbi választáson a revizionisták üss/.- akarnak fogni a munkáspárttal, meg akarják buktatni » cionizmus jelen1 vgi vezérét, Weizmannt és a pártjában elhelyezkedő ,,kapitalista" többségei.

Ennek a lépésnek — amennyiben »ikerrel jár — súlyos következményei Lehetnek. A revizionisták nyíltan szembe akarnak szállni Angliával) is, ha Nugybritannia nem ismeri «el egész Palesztinát önálló zsidó n mzeti otthonnak, vagy zsidó államnak. A munkáspárt pedig a mai, kapitalista gazdasági rendszeren .kar gyökeresen vátHogyan távoüíolta e!

Oasado ezredes a Nagrin-kormányt?

PÁRIS. március hó.

A madridi ákamcrinyről, amely uj fordulatot adott a spanyol polgárháborúnak és azóta véres eseményekre vezetett a spanyol köztársasági fővárosban, érdekes tudósításokban számolnak be a párisi lapok, ame’ydk tudósítói megírják a köztársasági „őrségváltás" drámai lefolyását. Kiderül a tudósításból, hogy’ Qi»ado ezredes, a nemzetvédelmi tanács elnöke az újságíróknak udott in'erju közben tudatra a volt kormány több 'tagjával!, hogy eltávolították őket a köztársaság éléről.

Tábornokból ezredes

Március 6-án este 9 órakor a Madridban tartózkodó hűti »külföldi újságíró szokás szerint megjelent a köztársasági hadsereg főhadiszállásán, hogy megkapja a ha- dije'Vntést. Amikor beléptek a palota szaténjába, ahol a parancsnokság székei, fegyveres katonák állták el az ajtókat és nem válaszoltak az újságírók kérdésére, hogy letartóztatták-e őket.

Az alábbiakból látták, hogy az udvaron motorbicikliikrőií és autókról egyre-másra szállniák le a katonák és katonatisztek. Mint a Havas-irodai és a Pűris Soir .tudósítója beszámolnak a drámai éjszakáról, az újságírók éjfélig vonjak fegyveres őrizet alatt, azután meghívták őiket, hogy hallgassák végig a rádióban a nemzetvédelmi tanács- tagjainak beszédeit. Ezután Gasado ezredes fogadta .az újságírókat. Casado az előző npon még tábornok volt. Néhány nappal eilőbb n'evezle ki Casadot tábornokká a Negrin-kormány és «a tábornok most mosolyogva felelt arra a kérdésre, hogy miért címezted magát ismét ezredesnek:

— Véleménvem szerint eey törvényte1 Rn kormány m*m eszközölhet katonai előléptetést,

j Majd igy folytait nyilatkozatál:

— Uraim, önök 'történelmi éjszakát éltek át. Meggyőződésünk szerint nagy’ szolgálatot tJettünk Spanyolországnak és ia köztársaságnaik. Cartagenában a flotta nem a köztársaság ellen, hanem egy kormány

i ellen lázadó fel, amelynek már nem volt törvényes hatalma. A konfliktus oka valószínűleg az volt, hogy Berlan tábornok katonai parancsnokol leváltalak cs helyébe a kommunista Francesco G-allan ezredest neveztték ki.

Casado ezredesi! az interjú során több telefonbeszélgetés zavarta meg. A beszélgetések az upágirók jelenlétében folytak. Elsőnek Matallana tábornok, a valenciai vezérkar főnöke kereste telefonon Oasado ezredest, aki harsány hangon kiáltotta a kagylóba:

— Igen, fellázadtunk. Értse meg, fellázadtunk. Az ön ellenvetései nem érdekelnek. Mindenre el vagyok szánva.

Néhány perccel később Comez Saenz, a Negrin-kormány belügyminiszitere kereste telefonon Casado ezredest, aki erélyes hangon jelentetne:

— Mindenki fellázadt velem együtt. Vekm vannak a pártok és ej. $za!\szerve- zetek képviselői, a kommunisták kivételével, valamint a hadsereg vezetői is. Ezek már torkig vannak önökkel. Értsék meg végre, hogy a nép nem biria elviselni szenvedéseit.

Drámai telefonbeszélgetés

Saenz belügyminiszter — mint Casado további szavaiból kivették az újságírók — azt igyekezett magyarázni, hogy a népet a Negrin-Aormány képviselte, mire az ezredes igy válaszolt:

Hóid CORVIN liuduo3

Családi szillo.il a város szivében. VIII., Csokonay-utca 14. Nemzeti Színháznál.

Újonnan berendezve, khzpönti fliláj, Ilid: » és meleg folyóvíz. Ügyázya3 szobi l\ J. Kétágyas s/.oba pjri'fö G—. .

to/latni. Mindkettő olyan k;6nb-tf amely a fiatal palesztinéi vsidó közü-'-tek <• köny- nyen a legsúlyosabb válságba sodorhatja. A s/.é ső»ég»‘sek az.t hangoztatják, hogy P*v Ics/jiiaa problémájú eddig arab kérdés vált, de ha Londonban nem végződik sikerrel a kerckaszta!l"k°nfcTencia, okkor zsi. dó kérdés lesz. Nem titkolják, hogy minden erejükkel küzdeni akarnak a

r. ,,íUun- dó kisebbségi sorba*- «zoritás e’lcn. Minden 'erejükkel és minden eszközzel.

Ma még lehetetlen megjósolni, sor kerülik az. arab terrorcselekmények után n megszervezett! zsidó fellépés kirobbanására. Pulcwztmában mindenesetre a legkomolyabban számolnak ezzel ia lchető-séggel, A zsidó szervezetek nem titkolják, hogy egy mindenre kész gárda várja fegyelmezetten az indulásra szóló parancsot és nem titkol- ják az arabok sem, hogy megfelelő erők állnak rendelkezésükre a támadásra, vagy, vétkkezéare.

De hát kinek állhat érdekében, hogy Palesztinában még több sért ontsanak? Az araboknak, zsidóknak, angoloknak semmi esetre sem. A színfalak mögött izgalmas és ! borzalmas játék folyik, amelynek mozgatóé roit csak «ejteni lehet. Titk-o« utakon állandóan újabb és újabb fegyver-szállitmá- nyok érkeznek uz arab törzsekhez és kü* önüs, arabul egyáltalán nem beszélő szakértőket fognak 1 legvre-másra a leleplezett tukos municiógyárakban. Más erők vb '--zoná állandóan él> sztik a lángot -.1 zaidó szélsőségek akciói alatt.

Londonban tanácskoznak. Megegyeznek-e vagy sem? Eeye'öre lehetetlen megjósolni. Csaknem bizonyos azonban, hogy bármit is határozzanak Londonban, a Palesztinái ellentéteket aligha sikerül megoldani — akár a legkörmönfontttbb diplomáciai és poűitlkai műremekkel is.

Palesztináb an magazin lobognak a szenvedélyek és csodának kellene történnie, hogy a véráztatta Szentföldön a terror 1 helyett eljöjjön a béke.

Irta: BARCS IMRE

— Mi is a népet képviseljük. Nem, én nem veszettem e: a fejemet, önök nem képviselik a népet, mert önök nem jelentenek törvényes kormán>l.

önök már csak három embert képviselnek, akik az országot vezetik. Kérem önöket, ne jöjjenek Madridba A nép torkig van önökkel.

— Biztosíthatom önt, hogy a nemzetvédelmi tanácsnak nagyobb a hatalma, mint amennyi hatalma a kormánynak van. ,

Gonzales Pena igazságügy miniszter kereste ezután Cásado ezredest, aki a Neg- rin-kormány igazságügyminiszterével már sokkaii barátságosabb hangon beszelt és meghivta Madridba. Az újságírók tanúi voltak i

Casado ezredes és Miaja tábornok drámai telefonbeszélgetésének is.

Miaja tábornok éjjel fél két órakor hívta fel Valenciából Gasado ezredest, aki alantasa volt. Az újságírók hallották a felháborodott Mia'ja índulatkitörését a telefonból. Casado ezredes szóhoz sem jutott Miaja índulotkitöréseiiől és szidalmaitól s az uj ‘köztársasági diktátor bevárta, míg volt főnöke kiöntj haragját. Ezután így igyekezel lecsillapítani:

— Jöjjön ide, tábornok ur Úgy fogadjuk Madridban, mint a vezért. Szivemből «szólok önhöz. Az az öt miniszter, kikkel ma beszéltem Madridban, nem akartak hinni nekem. Felkértem őket, hogy maradjanak itt, de ők jobbnak látták elhagyni Madridoí.

Tábornokom, jöjjön ide, de ne küldje Matalíanát Ha MataUanát küldi, minden felborul.

Jöjjön ön, nagyon jól meg fogjuk érteni egymást'. Mi V&n Valenciában? Minden rendben? örömmel hallom ezt. Jöjjön, tárt karokkal! várom.

Gasado meghívása 'leszerelte Miaja tábornokot, aki másnap délután Madridba érkezett és csatlakozott a nemzetvédelmi tanácshoz.