Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-23 / 68. szám

o 7; 1. h f: A’ / 1. K J 9 39 m á r c I u s 2 3. Éké ic Ismerjük mi mien nyelv közkeletű szólásait, amelyek n király tulajdona* mik tulajdonit jak a közérdeket szol- X/ilö egyes elő es élettelen dolgokat. A megfogalmazás szinte a népmese módján történik, amely sokat és ked­vesen bíbelődik a királyokkal. De a fé­nyes köd, amely egészen átlátszó, olyan, mint a lelielletszerü fátyol, még azok szemovilága előtt is villog, akik egész közelről, egyéni és személyi jel­legében, a mindennapi élet elkerülhe­tetlen, de vonzó egyszerűségében is tilthatják az ország legmagasabb sze­mélyét. Ez érthető; az államfők az egész országot: az államot és a népet személyesítik meg és főleg az uralko­dók személyi és tárgyi varázsba bur­kolják ezt a képviseletet, ami elégültté teszi a képviselt népet. Ez hozzátarto­zik a társadalmi élethez; a magas ér» deket magassággal kell kifejezni. Nem akarunk messze menni, tagt- mélyre szállani a kérdés vizsgálatánál, mely nem egészen tartozik a politika hatás­körébe és történelmi és lélektani ele­mei messzesodornának a kitűzött cél­tól, Csak néhány szállóigével próbáljuk messziről megtapintani ezt a tényt. Az emberiség köznyelvében ezek a kife­jezések szállonganak: a király koro­nája, a király országa, a király népe, a király földje, a király katonája, a király kabátja, a király testőre, a ki­rály- minisztere és hogy végül a hosz- szu sorozatot félbeszakítsuk, Angliá­ban még az ellenzéket is szoros kap­csolatba hozzák a királlyal és Őfelsége ellenzékének nevezik. i/Most e szállóigék nálunk egy kedves uj taggal szaporodnak: sokat hallunk ,.a király ekéiről“. Régóta közhírré tett királyi kezdemény alapján a ki­rály rendeletére és a király költségére, külön ekéket gyártottak a szegény földművesek segítésére és a mezőgaz­daság szintjének emelésére. A király ekéinek egy sorozata most elkészült a resicai vasművek gyáraiban és már­cius 19=én ünnepélyes módon kezdtek szétosztani 1123 ekét érdemdús sze­gény gazdáknak. Ezek az ekék már meg is érkeztek rendeltetési helyükre és érthető, ha ott máris boldog lázat okoznak. Külön öröm, ha ekétlen 'föld­műves uj és kitűnő ekéhez jut, de en­nek a külön örömnek egy külön ele­me, hogy az ekét az ország feje az ö személyében ajándékozza, amivel meg­felel egyik legszebb értelmezőjének: az ország első gazdája. Viszont uiabb bi­zonyítékát is adja, hogy elsősorban a köznéppel törődik, mint az ország leg- uagyobbszümu, leginkább dolgozó, a földhöz legjobban tapadó, a mindenki­nek szükséges kenyeret szolgáltató és az ország legnagyobb kiviteli lehető­ségét biztositó alkatelemével. Az ilyen királyi tény meseszerü hatással van és mindenkorra meggyökeredzik a falu emlékezetében. A lég ma is emlegetik székely földművesek hálásan „a király­né bakancsát“; az átalakulás első, gaz­daságilag súlyos éveiben történt ugyan­is, hogy falusiaknak cipőt osztogattak és ez, iám, kitűnő hatással volt az egy­szerű emberekre. A király ekéi figyel­meztetnek és a már kész tudatot éle­sítik, hogy az uralkodó nemcsak köte- lességsz'eriien gondoskodik a nép ér­dekeiről, hanem személyes hajlandóság ga következtében is teszi azt és igyek­szik minden szorosabb kapcsolatot ki­építeni a falu felé, amiben nem utolsó szerepet játszik az ajándék. Király ki­tüntetéseit büszkén viselik az embe­rek, a király megszólításairól sokat be­szélnek, király másnemű ajándékai élénken izgatják az emlékezetet, hogy ne beszéljenek majd az ekékről! Me­leg visszhang válaszol és meleg köte­lék viszonoz. Lehetetlen az ily tények mellett egy­szerűen, vagy érdektelenül elhalad­nunk. Lehetetlen külön ki nem emel­nünk, hogy a királyi cselekedet, mint magánvalóság, értelme mellett ott lát­juk a nagy jelentőséget, amely a me­zőgazdasággal törődik. A királyi ekék sok eszmét jelképeznek. Hogy a föld az alapzata mindennek. Az ember, aki a földet műveli, az ország létének ta­lán legfontosabb tényezője. Ezt a föl­det és ezt az embert meg kell becsülni érdeklődéssel, segítséggel és biztatás­sal. A királyi eke meleg szeretet bizo­nyítéka, emellett nagy támogatás és hatalmas buzdítás. A földműves a ma­ga egyszerűségében, sőt esetleges tu­datlanságában is megérti, miről van szó az ajándék mögött és megtanulja, hogy a kitűnő eke a gazdát is, az em­bert is előrefejleszti. ó Aki nem közvetlenül érdekelt a föld­művelésben és a falu sajátszerü emberi voltában annak is érzelemmel és gon­dolattal erősen részt kell venni a tény Armand Calinescu miniszterelnöki székben BUCUREŞTI, március 22. Románja politikai életének kétségkívül egvk döntő jvVntüségü eseménye, hogy CALINESCU minisztereinek Cristen pátriárka eHmnytával Culinoscu Armand vede át a kormány vezetését. Armand C limesen a végrehajtó hata­lom legmagasabb és legfontosabb lépcső* jt ív emelkedett. ö az ország nvinisz'lerol" nőké. l./t ;i lényt mindenki nagy meg­elégedéssel fogadja, mint olyan eseményt, melv in ra jogosít fel, hogy a jelenlegi re /sinn Iu lyzelét és szerkezetét nőnél élet­képesebbnek tartsuk. Aimand (.kilincsen tevékenységének mérlege az egész országban ismeretes, l'gyh gy azt nem kelj külön részletezni. Koncepciója és módszerei egyaránt az u.j álánureml szellemét hin telik fel: fegye" lem s forradalmi munka a haladás és a közjóiét érdekében. Napról-na.pra viVigsabban Látjuk azt a grandiózus eredményi, amelyet elért és k tárulnak « 1«">1 tünk azok a perspektívák, amelyek igazolják és megerősítik a biz­tonság érzelmeit. Az objektív és becsületes krónikás az 1037. évi kaotikus korszak lilán mcgálkr pdhatja, ltogy’ megjelent t«. 1 jcs ragyogá­sába« és bölcsességében a királyi akarat, amit a gvors végrehajtó szellem kisér: Armand (kilincseli az ő világosan látó crélyévet és államférfiul kvalitásaival. Azóta 1 mai napig szinte csodálat';.s mér d n alkotta át az államot és a társadal­mat. Más országok és népek drágán f>* zették meg a társadalmi és erkölcsi egyen 1 súly megdőlését. Mi ózonban abban a szerencsés helyzetiről» voltunk, hogy éj* pen a kellő idölM'n a megmer iö megold i sok és férfiak adva voílak. l,j világ éj»üJt a legnagyobb megértéssel és huzalai» akarattal a történelmi lcjödé* értelmé­ben:. Amtikor Armand Calínescu elfoglalta x miniszterelnöki széket, az ország az nj alkotmányos rend egyévi fordítóját ün­nepelte. Az erkölcsi és anyagi mélyrelin tó megújulás egy esztendeje folyt le, amely alatt u közhAkiismcívt végleg lik­vidálta a mull légkörét és* praktikáit. Az uj rezsim elvégzi a maga konstruktív müvét dinamizmussal és a fejlődés min­den kefékével. Inie, ez a jelentősége an­nak a ténynek, hogy Armand CabneseU lett az lerszág miniszterelnöke. Miron pátriárka eihunytávaJ keletkezett megrendülés után az. ország nyugodtan mérlegellu ti azokat a garanciákat, amiket az u j min:.s/l< reálok nyújt és bizalommal nézhet a jövő elé. Ca ’ iu seu mm is / terel nők államférfi ni képességei előtt készséggel hajlik meg ax • rv/ág. de efsmeri azokat minden tekin­ti then a küllőVI is. Az a nyugalom és biztonság, amivel Románia a mostani eseményeket figyeli, sokban köszönheti annak, h ;gv Őfelsége bizalmából olyan letterős és n a.gy tehetségű m -n Is z terel nők áll a parancsnoki hidon. mint Armand Caá'iie.scu. XeVe és presztízse ma nagy érték Románia számára minden tekintet- bem TIZENÖTEVI FEGYHAZRA Ítélte a büntetőiáblaa beteget gyilkossá lett fordái borbélymesiert Az összes tanuk,köztük a vád ott anyósa is súlyosan terhelő caüo- másf is lieft az ártatlanul megölt cementgyári munkás gyilkosa ellen KOLOZSVÁR, március 22. Tegnap került a kolozsvári büntető- tábla előtt főtárgyalásra az a véres bűn­tény, amely a múlt év őszén Tordán tör­tént. Az esetről annakidején részletesen beszámoltunk. Amint ismeretes, Brandeis Antal tordai borbély zsebké­sével úgy meUbeszurla Gerendíj Ferenc, cementgyári munkást, hogy a szeren csétlen ember kétheti borzalmas szen­vedés és két műtét után kiszenvedett. A bűnvádi eljárás lefolytatása után teg­nap tárgyalta le az ügyet a kolozsvári büntetötábla ötös tanácsa Perjescu tábla- bíró elnökletével. A vádiratból újból fel- elevenedett az egész dráma, amelyet egy idegbeteg ember zűrzavaros indulatai és mániákus rögeszméje robbantott ki. \ A féltékenység mániákusa A bűntény vádlottja, Brandts Antal és családja közeli szomszédságában lakott Gerendy Ferenc cementgyári munkás csa­ládjával. Brandeis, a 'tordai borbély, okit az egész város lakossága izgága, kötekedő embernek ismer, egy napon fejébe vede, hogy feleségének, oki egyébként ötgyer­mekes családanya, titokban udvarol Ge- rendy Ferenc. A mult év nyarán, június­ban, Brandeis Antel szokás szerint ismét felduiltan ment haza, de senkiit sem talált otthon, mire az egész lakást felforgatta, mindent ösz- szeícrf, úgyhogy az otthona valóságos harctér képéi mutatta. pár héttel ké­sőbb az anyósának esett! neki és úgy összevert«, hogy az a fején és vállán sú­lyos sérüléseket szenvedett. Mindezt azért tette, mert azza] gyanusifotta meg anyósát, hogy fe­lesége az öregasszony jelenlétében fogad­ja titokban lakásukon Gerendyt és azzal bűnös viszonyt' folytat. Anyósa és feilesége hiába bizonygatták, Gerendy egyetlen egyszer sem volt náluk, a mániákus tember nem adóit hitelt sza­vuknak és ujbó, meg újból tettiegességre vetemedett. Valóságos pokol volt a házuk s anyósa füle hallatára is többször han­gozhatta, hogy kiirtja az egész családot Cerendyvel együtt. Hogyan történt a bűntény? Október negyedikén már a délelőtti óráikban többet ivott a k-alleténé1, majd délután elinduld Gerendy felkutatására. Az egyik korcsmában meg is találna és meg­leste, amikor az távozni készült. Amint a gyanúban cementgyári munkás kilépett az ajtón, hirtelen elébe ugrott és zsebkését mar­kolatig döfte Gerendy Ferenc mellébe, aki vértől borítva, eszméletlenül esett össze. A1 orvosi vizsgálat megalapította', hogy a kés u sziv tájékán hatóit be és elvágta az egyik szivü'ueret, úgyhogy az áldozatnak óriási vérveszteséget okozott. Halálos sérülé sévA beszállították a tordai kórházba, ahol megoperálták, de a műtét után sem javult állapota. Egy hét múlva újabb műtétet hajtottak végre, de ez sem segitett s a szerencsétlen ember pár n'ip múlva meghalt. A gyi'kossá lett horbélymester a vizsgá­lat lefolytatása során végig azt hangoztat­ta, hogy Gerendy tette tönkre iaz ő csailádí életét, de ennek ellenére sem akarta őt megölni, csak azért emelt reá kést, mert az is áUandóan fenyegette őt. Ugyanilyen értelemben vádlott tegnap a büntetőtáblai főtárgyaláson is, amie'iy délelőtt fél io órá­tól este fél 8 óráig tartott. A bíróság húsz tanút haif gat ott ki, köztük a vádlott anyó­sát is, aki a szembesítés során szemébe mondta vejének, hogy mindig ártatlanul ütötte- verte őt is meg feleségét is. Azt is elmondotta az öregasszony vallo- aaBPTOHBaBaBaaiiiii ■■iinimim—mb—wagg—■ virágzó életében. Értenie s éreznie keli, hogy micsoda nagyszerű dolog a föld, a földművelés és milyen eszünk és szi­vünk szerint való külön ember a föld* műves, az ő sajátszerü életével és fa­lujával. Örülnie kell, hogy ez a leg­fontosabb termelési ágazat lépésről- lépésre előrejut s országunk teljes tu­datában van agrárjeliegének. Most, amikor nagy léptekkel halad az iparo­sodás felé és igy már agrár-ipari or­szágnak tekinthető, akkor sem feled­kezik meg, hogy mindennek az alfája és ómegája mégis csak a földművelés». Nemcsak igével él az ember, hanem kenyérrel is: ebből mentői többet kell termelni és mentői több emberhez ol­csón eljuttatni. A király ekéje a maga elsőleges érteimében az uralkodó elha­tározásának és hajlamának ténye, mert néhány érdemes paraszt kitüntetése és megajándékozása, szóval öröm és biisz- I keség előidézője, emellett azonban el- i ismerése a földnek, a művelésének, a hívének, az általános előrehaladás 1 szükségének, - - ­másában, hogy Brandeis azért gerjedi en­gesztelhetetlen gyűlöletre Gef?ndyvel szemben, mivel az. egy alkalommal meg* halottá segélykiáltásait és segítségére sie­tett, amidőn a feldühödött ember ütötte és verte őt. Akkor is Gerendy vett ki a keztti közül — mondotta az anyós, — de a lányomnak Gerendyhez soha semmi kö­ze nem volt. Az összes kihallgatott tanuk súlyosan terhelő vallomást tettek a vádlott bor­bély ellen, akinek úgyszólván egyelen védőtanúja K;n akadt. A vádlott és a tanuk kihafgatása után Criveanu táblai ügyész mondotta el vád­beszédét. amelyben behatóan összefoglalta a bűntény -lefolyását, összes körülményeit és a tárgya1 is egész anyagát. Előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettét látja beigazolnak és Ilyen értelemben kéri a bíróságtól az ité'etet. A magánvád részéről az áldoz.tt családját dr. Maksay József tordai ügyvéd képviselte, aki 'a kenyérkereső nélkül ma­radt Gerendy-csolád részére 150 ezer lej megítélését kérte. Ezután a hivatalból ki­rendelt védő, dr. Barzu Virgil mondotta ei védöbeszédét, amelyben nagy alaposság­gal igyekezett védence számára enyhébb minősítési elérni, főleg azt emelte ki, hogy* nem előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés történt, amit az is igazoíl hogy az áldozat a kés.szúrás után tizennégy napig még élt. Kéri a bírósá­got, hogy a vádat képviselő ügyész minő­sítése helyett haláltokozó súlyos testi sér­tésben mondja ki bűnösnek a vádlottat s vegye figyelembe az enyhítő körülmé­nyeket is, melyek szerint ittas fejjel és hirtelen felindulásában követte el tettét. A biróság este fél 8 órakor vonult visz- sza ítélethozatalra, majd több mint egy félórái tanácskozás után Perjescu elnök kihirdette az ítéletet. A büntetőtábla bű­nösnek találja a vádlottat emberölés bűn­tettében s a büntetőtörvénykönyv vonat­kozó szakasza alapján 15 évi jegyházra ítélte Brandeis Antali. Egyben elfogadta a bíróság a magánvád indokolásait is és az áldozat családja részére 100 ezer. lej kártérítés megfizetésére kötelezte a vádlottat. A súlyos fegyházbüntetésre Ítélt Bran­dest P semmRőszékbez CeiehHozet*

Next

/
Oldalképek
Tartalom