Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-11 / 34. szám
— if?39 tíBrnie it. ELlENlP.fC praga szert*! nem serelem a üároaiailai magyar vezelOK letartóztassa s ; , BUDAPEST, február io.-'! Ismeret «s, hogy a magyar kormány prágíá köVerc utján tiltuikoczását jeltn>’*iNfí be a csehszlovákiai Egyesült! Magyar Párcnak a február 12-re küüzötíti kárpit- «ttjai választási küizcldternb«n va3ó megăka» dályozí'atása és a választói névjegyzék ^iláirásai* gyűjtő magy«rpárti vezetők letartóztatása mtaok A prágai külügyminisztérium most közöl'« válaszát a prágai magyar követ utján a magyar kor mânnyail. Válaszában a cseh kormány k^e- 'lenti, hegy a Kárpáltall'ján az drnuít év október 28-án minden politika» párt tevékenységé'- felfüggesztették, ez vonatkozik a magyar pártra is- Megalakult azonban Kárpátalján a Magyar Nemzeti Tanács és ennek -» működését semmilyen kormánytényező nem akadáTyozta meg. A magypr- párti vezérek — mondja a válasz törvénytelen utón jár ak el amidőn egy felfüggesztett működésű pjíir* jcfiö-Vjei száír mára atáirásokaiti gyűjtöttek és velük szemben az érvényben lévő törvények érttolmé- ben jártak eG. < • 1 üü^u A esefi líornaáay fáiígyaláwlni blyfaf az országba menebuii zsidók kifelepiiésér« BERLIN, február 10. A cseh kormány tárgyalásokat folytat az Ausztriának és a szudétavidéknek Németországhoz va*íó csatolása után területén menedéket kereső zsidók kitelepítése ügyében. Hír szerint a tárgyalások Kanadával, Ausztráliával, Kenyává Nikaragua vai, San Domingoval és Rhodéziával igen kedvező mederben haladnak. .1 rffc 1 ^ A kolozsvári munka? kamara felhívása a képzettségnélküli iparosokhoz; KOLOZSVÁR, február 10. " A helybeli sminkakam ara a szakmai képzettség nélküO a kézmü- és kisiparban és a gyári iparban alkalmazott munkások igazolványainak kibocsátására vonatkozólag az alábbi közleményt adta ki: A hivatalos lapban 1936 április 30. a szak* mai előképzés és az egyes iparágak gyakorlására vonatkozóig megjelent törvény 180-ik szakaszában fogta’t rendelkezéseinek érielmében a következőket tesszük közzé: 1. A szakmai képzettség nélkül a kézmü-, kis- és nagyiparban alkalmazott munkások kötelesek folyó évi március hó 30-ig a helybeli munkakama- rától, vagy a megyében levő fiókjaitól a törvény által előirt igazolványok beszerzésére. 2. E célból, az alanti meghatározások szerint, 1939 február tft-lől kezdődőéig kel; előlerjeszteniök kéréseiket: a) Koíozsmegye részére a kolozsvári munkakamaránál (Saguna-utca 14. számi, b) Törd a megye részére a tordai munkaka- marai kirendeltségnél, c) Szamosmegye részére a dési, d) Naszódmegye részére a besztercei, e) Mára marosmegye részére a má rama ross zigeti, f) Marosmegye részére pedig a marosvásárhelyi munkakamarai kirendeltségeknél. / Kérvényeket a munkakamara és kiren- <lö tségei által kibocsátott egységes nyomtatvány formulán, 8 'éj okmány és { lej repülőbéíyeggel ellátva kell előterjeszteni, a következő okmányok kíséretében: 1. Születési anyakönyvi kivonat, vagy személyazonossági bizonyítvány. 2. Állampolgársági bizonyítvány. 3. 20 lej beteg-' segéíyzői illeték befizetését igazoló nyug-, ih. 4. Két fénykép. 5. 27 !ej okmány és 2 lej repüíöbéiyeg mé lókldtévéh A kérvények vagy személyesen, vagy a munkaadó, illetve annak képviselője által nyújthatók be. Azok a munkaadók, I akik több munkás számára igényűk az igazolványok kiáll !tását, a fenti kérvényen és kísérő iratain kívül még külön kimutatást is 'kell beadjanak az alkalmazásban áiíló személyzet egyes adatairól, így születési helyét (helység, megye) és idejét (év, hó, nap) illetőleg. Mindazon munkaadók, akik a jövőben ilyen igazolványok nelkü, képzettség nélküli munkásokat tartanak, az ipartörvény 177-ik cikkelyének rendelkezése értelmében, 1000dói 10.000 lejig terjedhető büntetéssel büntethetők. ROMÁNIÁI MAGYAR NEPKQZOSSEG Népkozosség — szervezeti élei irta: Albrecht Dezső, ként 33.000 magyar vándorol el, aki sohasem tér vissza, egy-egy olyan rész szakad le a székely testről, mint egész Kalotaszeg magyarsága. Mi lesz velük? Meg tudjuk-e tartani a magyar közösség számára? A falusi és külvárosi gyermekek táplálkozásával, egészségtelen lakásviszonyaival, a népünk átlagát pusztító tömegbetegségekkeí ki törődik? lis ki törődik, egy-egy áldozatos munkát végző lelkészünk kivé« telével, a szórványokkal? Ki a bukóvá* naí, moldvai magyarsággal? Népi erőink megtartásának, fejlesztésének és erősítésének elsőrendű feladatunkká kell válnia. Szükséges az eddig külön indult akciók egyesítése, a széthúzó tevékenységek összehangolása, a népünk megerősítéséért do! gőzök Összefogása egyetlen nagy szer vezetheti.- A Magyar Népközösség nen a régi, jól hevált intézmények verseny társa, nem tij intézményeket épít a ré gíek helyén, hanem a régi íntézmé nyékét fogja össze közös munkára é uí intézmények létesítését sürgeti a; ellátatlan feladatok számára. |Nem kétséges, hogy a Magyar Nép közösség ennek a nagy nemzetépít feladatainak csak úgy tud megfelelni ha intézményeink, tömegeink és egye seink a helyesen felismert közérdel parancsára hallgatva, támogatáisár sietnek. Csak akkor, ha minden ma gyár aláveti magát a közösségi fegye lemnek, ha az Összetartozás, az egymá iránti felelősség érzése olyan erős lesi hogy elnémitni képes a gáncsoskodő kát, beterel! a külön utakon járókái A politikai tevékenységet illetően sok féle felfogás lehetséges, a Magya Népközösséget illetően azonban csa egy: nincs egyéni érdek, csak közössé gi érdek; nincsenek külön utak, csa egy ut van, az, ameljen a Magva Népközösségben összefogott másfél miílió magyar menetel. | Nehéz ez nekünk, magyaroknál Megszoktuk a különállást, az elzárkc zást, a íkasztszerü életet. De meg kei Mostantól kezdve két, egymástól független szervezet áll az erdélyi magyarság. rendelkezésére. Egyik a Nemzeti Újjászületés Frontjának Magyar Alosztálya. Ellátja a magyarság politikai képviseletét, hangot ad kívánságainak. orvoslást keres séremeire. Tulajdonképen azt a munkát, legalább is annak jelentős részét hivatott folytatni, melyet a megszüntetett Magyar Párt végzett. A másik szerv a Magyar Népközösség. Ez a magyarság közművelődési, gazdasági és társadalmi élet- megnyilvánulásainak összefogó és irányító szerve. i Ezzel a kettős íagozottsággal világosan és határozottan elválik egymástól az a két tevékenység, melyet minden kisebbség végez. - | Etfa szőkébb értelemben vett politikai tevékenység. Ugyanakkor ki kell építenie a maga külön belső életét közművelődési. gazdasági és társadalmi síkon egyaránt. Hiszen az állam ezeket ki nem elegii heti, sőt a nemzeti kisebbség éppen arra kényszerül, hogy azokat a közösségi szükségleteket, melyeket a többségi nép számára az állam végez, társadalmi utón elégítse ki. Nemzeti egyénisége megtartásához, népi erőinek megőrzéséhez szükséges ez. Kisebbségi életünk első busz évének előterében a politikai tevékenység, a közjogr harc, a jogvédelem állott. Természetes ez. A magyarság államalkotó népből vált kisebbségi néppé, nem lehetett tehát fogékonysága a társadalmi erők, a társadalmi szervezés fontossága iránt. Régi helyzetét próbálta tartani,7eíért ennek a kornak, jellemzője a konzerválás, a megtartás, a védekezés. M jvel mindegyre hátra nézett és mérte az utat, amelyet visszafelé még meg lehet fenni; nem láthatta és nerrt használhatta ki azokat a lehetőségeket, melyeket — bármilyen politikai rendszer mellett — a társadalmi erők szervezése jelenthet. Politikai tevékenységéről természetesen egy kisebbségi nép sem mond- í hat le, Nem is kívánhatja senki. Hí- j szén egy kisebbség számára a politi- ! kai tevékenység nem harc a hatalom- \ ért, az uralom elnyeréséért, hanem ál° lardó küzl°lem az életkeret, az élettér biztosításáért, a nemzet fennmaradásáért. Világért sem becsüljük le tehát, sőt kihangsúlyozzuk ezt a kisebbségi politikai tevékenységet akkor, mikor leszögezzük, hogy eredményes politikai tevékenység csak a népi erők összefogásán és kifejlesztésén épülhet, A népi erők összefogására, kifejlesztésére pedig a Magyar Népközösség hivatott. A népközösség fogalma uj a magyar közvélemény előtt, szóhasználatában nem fordult elő, képzeteket nem idéz fel. A magyar szokott nemzetről beszélni, népről és közösségről is —- ez utóbbiról már inkább elvétve — de a népközösség fogalma ismeretlen. Jelenti a népközösség fogalma elsősorban azt, hogy az egyéneken túlmenően van egy közösség, melynek mindenki tagja, aki ahhoz a néphez tartozik. Ennek a közösségnek külön, az egyénektől független szükségletei és igényei vannak. Az egyén nemcsak valamely foglalkozást üz, hanem gyermekei is vannak, akiknek iskoláztatásával kell törődnie, maga és gyermekei részére művelődési igényei vannak s ezeket a nemzeti műveltségből akarja meríteni; gazdasági és egészségügyi kérdései vannak s ezeknek megoldásában népe támogatását várja. A népközösség az egyéneket fogja össze, hogy egyfelől kielégítse az egyének szükségleteit, másfelől pedig, mint ko- munitás. mint közösség képviselje a nemzeti közösségbe forrt egyének közművelődési, gazdasági és kulturális érdekelt. 1 Vannak tehát népi feladatok és polfa íikaí feladatok. A népi feladatok végzésére hívatott a Magyar Népközösség. Milyen széles terület ez, mennyi ellátatlan feladat! Gyermekeink anyanyelvi oktatása, az iskolánkiviili népneve- lés, a népi kultúra megerősítése, irodalmunk és tudományunk szintjének megőrzése, felemelése, gazdasági megerősítés, falvaink iparosítása, a kivándorlás megkötése, a népegészségügy meg szervezése, a tömegsport, a test egészséges örömeinek kiépítése, az- elesettek segítése. Székelyföldről ÜzévenBlozzé meg v FERTŐZÉST, {védekezzen o híittás» nátháiáz !%*s hörgfwyf eMesv kérjen min dia mim PASZTILLÁT '&$'« eredet* dobozban! tanulnunk, mert közösségi érzés és ai abból kinövő közösségi munka nélkül nem őrizhetjük és nem fejleszthetjük erkölcsi és anyagi javainkat. Magya& . vagyonok elporlágát, évszázados kub* ■ turkincsek kaHédását, magyar életek pusztulását nincs az az egyéni hatat* másság, aki megakadályozhatná. D? nem képzelhető olyan szegény néjv mely ennek könnyen gátat nem verhetne, ha megvan benne a felemelkedésnek elszánt akarata. iNancs sok időnk, mert nagyon elkéss tünk, Össze kell most fognia mindeis építő akaratnak és sürgősen ki kell építeni ezt a mi átfogó, egységes népi szervezetünket. Minden feladatnak meg kell találnia a maga felelősét éfe minden magyarnak, aki felelősséget érez magában, meg kell találnia amag% munkakörét. Tervszerű, átfogó prog* ram alapján most munkába kell álló niok mindazoknak, akik munkát sür» gettek. Munkába kell állnia elsősorban s fiatalságnak. Ki kell építenünk azt a Magyar Népközösséget, méh' elég erős lesz arra, hogy védelmet és támaszt nyújtson minden magyar ember számára. S ha külső impériummal nem is rendelkezünk, kell rendelkeznünk azzal a leik* impériummal. melyben min den magyar érezze, hogy sorsáért ínás» félmillió magyar felelős. Másfélmillió, aki nemcsak szóban, de tettben Is se■ . . BUCUREŞTI, február 10. ion Üragn sajtóigazgatót, volt athéni és ankarai sajtóattasét, a sajté és propaganda ügyi mjjnusztérmmbaB tegnap iktatták be hivatalába. A beiktatás során Tiíeanu államtitkár üdvözölte az uj sajtó- igazgatót. aki válaszában köszönetét mondott az államtitkár mc/eg szavaiért és hangoztatta, hagy az uj államélet egyik legfőbb parancsa az, hogy mindenkinek a maga helyén a legteljesebb mértékben meg keli tennie kötelességét. A köz érdé* „Â saftónak az a kötelessége, kogy közeledési kozzon léire, nem kegy elválasszon * Ga férc es* külügyminiszter és Ti tea na propfsgandaügyi miniszter nyilatkozatai a sajté jelentőségéről BUCUREŞTI, februar 10. Mint ismeretes, a Romániában működő külföldi újságírók diszelnökűkké vá rsz- írttták Gafeneu külügyminisztert és Titeanu sajtó- és propagandaügyi minisztert. A külföldi újságírók ebbő! az alkalomból meleg ünnep ésben részesítették a diszénökökeí. Az üdvözlő beszédekre válaszul. Gafeneu külügyminiszter hangoztatta, hogy: .Valamennyien a közérdek és Q nemzetek közötti béke megszilárdításának szolgálatában ál unk". Eugen Titeanu propagandaügyi miniszter válaszában többek között a következőket mondotta: Részemre a korporativ állam- rendszerben a politikai törekvéseken felül á’l maga.a foglakozás, a szakma. Nem tudok megválni ettől az egyesülettől, amelynek alapításában. 12 évvel ez- éőtt résztvettem. a sajtó- és propaganda- ügyi szolgálat elsősorban sajtószervezefc és ennyiben különbözik a diplomáciátok A diplomácia már természeténél fogva diszkrét, míg a sajtó nevében vise í meghatározását, vagyis mdiszkrét: A diplomácia halk, a sajtó közös, a diplomácia titkos, a sajtó hangos és mozgékony és ezért álamtitkára csak fele miniszteri felelősséggel rendelkezik, de ezt is megsemmisíti az újságírói minőség. Az Önökhöz fűző sokéves barátság bátorít fel arra, hogy- többet beszéljek és még mondjak valamit. Ezekben az időkben a sajtónak az a kötelessége, hogy közeledést hozzcai létre és nem, hogy cl- válasszon. íme, ezért kötelességünk nekünk, hogy kalauzoljuk Önöket az információk ut ján. Önök úgyis azt Írják meg, amit az Önök szakmai lelkiismerete belülről diktálni fog“, Beiktatták hivatala bmIon sajtóigazgatót kében fegyelmezett munkával mindenkinek teljes odaadással keli do’gozniá és hála az erők harmonikus összefogása nak, erre meg van minden lehetőség. Á sajtó és propagandaigazgatóság vezeíá sénél hődo aßos munkára és igazi becsii letességre van szükség. Kijelentette Dragu sajtóigazgató, hogy magát a román sajtó megbízottjának te~ kiníti és a kiilfö’di laptudősitók is mindig nyitva találják a sajtóigazgaióság a jta ját Kinevezését az egész román sajtóélet a legnagyobb rokcnszenwel fogadta.
