Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

BtKfíNF'É JT 1939 létfáit 11 Mii vesztettek gyarmataikkal a németek? Síén, diaiky ét nenie^adltik Keleí", <jy émándbáfiyálí Wyutjdí • 4friL«»bau> Kamerun, *i ^uiiciuk paraJiHOina. — .4 C»rmlei* óceán foizííí'íc^'lHn és Csuit|t«iu LiStoiőjc . BERLIN, február li At Aduf ve/cr es kancellár beszédé­it \ rtekegebb iészilfc t két ■ ■ k viU az wvi, amikor haago/.UiţtM, hogy N mctor- szig, n szüks^ ital kénvszerkve, nem raondhbt ’o a vawiiWiîsi Ivkev er/o., o « 1:>1 elvett gyurma'a-iról. hz '.!> kijclcriés. bár nem ve1'* fc- P°''i::v f erm .ii un .r/ á engedés módozatlmvik mcfc- iclö ősével. az úgynevezett ,,nemet gyar m-ti jóvá'é t ek" , înmd.imeWt'Vt nagv h\i!>i inokat vert ;iv c^ész világra jföb m. i lirici mraC^ţ’ a v ág közt uda ába dobta a ing­ót.; esedékes gyárim I- követelésekéi s cz- áh:.’ a találgatások, :>?. o^-.y mérlege 's-k egész sorát ;n di to tu meg­Hyen körülmények közölt nem art. ha fc'frissítjük emlékezetünkben, miben te- rillé'i?kbői ifi ott ez a köz-ed hárommillió négyzetkilométernyi gyarmat birodalom, mikor jutott a németek birtokába és ma­kik ágúmhoz tditoz.nük egyes részei i vi­lágháború óta? ,t Német Kelet-Afrika A legnagyobb nemed gyurmáit az Ind ái óceán meiío'.r. terül el, Brüt-Kdet-Afrika, a Kongó-áiiani, uz angol Nyassza-föld és a poriügá’ Mozambique között. ^«95 ez-r négyzetkilométerét a világháború kezde­tén mintegy 10 millió bennszülött lakta, llz a halaim as ország <a zanzibari szuhdn- t*fcl folytatott véres harcok után jutott a németek birüokába, iS86-ban. A végleges haíároki't az angolokkal 1890 jul'-us else­jén'köcötíi szerződés állapította meg. A ne­meteknek még ezután is sokait kel'etc- had*, közniok a harcias néger törzsek és a part­vidék arab óslukói elán. A gyarmat- csak fr kilencszázas évek ekjén indulhatott iga­zán fejlődésnek, VersatiBes felerészben Bel­gium- fejrészben Nagyhräfianni.« mandátu­ma alá helyezte. Neme -Kelül1-Afrika talaja 3 partvidék’ síkság idán fokozatosan emelkedik és a bel­ső afrikai fennsík szélén, a híres Ki-íima- Ndzs-üróban csúcsosodik ki. Belseje 1 ucc — 1400 méter magas fetfö’-d. A hegyekben négy mennyiségben tlaláubaró a vas, ólom, réz és só, igen gyakori a szén és az arany is. A keleufr'k-i nagy szavak közül a Vík- tória-Nyansza, a Tanganyika és a Ny assz a tartoztak egészében. Vagy részben hozzá- Éghajlata trópusi. A magas füved borito-t föld sok helyen mü vehető; rizst, -ukorná* dat, néhol pamutot, dohányt, narancs->t, dinnyét, kókusz pálmát, banánt és földl- m'ogyorót termelnek r-jta. Az átBtetállomá- nya egyike a Aggazdagafebaknak Afriká­ban; angolok és balgák itr rendezik a vagy vadászatokat; a bevételei; jórészét1 a véig nagy állatkertijeinek és gyűjteményein'1-;; eladott fenevadak vételára képezi. A fes1 V szépségű vidékeit ma már sok helyen vasút­vonal szel át. A hajdani német fövi -c-í : Dar-esz-Szaíam, fontos kikötővé fejlődött. Britek és bo’gák nem riadlak vissza na. gyobb befektetésektől sem, hogy minél jobban kiaknázzák e gazdag föld termé­szeti kincseit- Legújabban a nagy tavakból n pard síkság felé ömlő fo-'yók zuhogómái jelentős vb Any te] epeket lő'esitettek. , Német Délnyugat-Afrik» Az előbbinél aág vakum Íveli kisebb: 835.100 négyzetkilométer, lakosai ho’S'en* ötták, busmanok, bürd-oi s damana néger- k. A vdághábo-ru kezdőén mintegy zeni; ér­ezer német gyarmatos él- ezen, az Atlanti, óceán, a FokföÜd, s) Becsuanaföld és az an­gol fennhatóság allatt álló Khama ország wözé ékelt vidéken. A németek i SS3-tói kezdve vetették meg i*L*t a- lábukat, amikor Liider'tz brémai kereskedő Portugáliától megvásárolta s a következő évben újabb szerzeményekkel bővítve, német fennható­ság alá helyezte a ró'íai elnevezett terület­reszt. i S8 5-ben ugyancsak Lüderitz ala pi­to'Í!a meg Berlinben a gyarmat ügyeinek vezetésére a Német Délnyugat-Afrikai í árvaságot, amely a 9c-es években lépésrőf- ypésre,szorította vissza a benzülöt'eke-t. A vi ágháború alatt a németek ezt a gyarma­tukat védelmezték tanán ai legszívósabb--m, mert ámbár a nagy szárazság máátit a föld­művelés csalm-em teheteiil^ és az állatiie- n vészt és is kezdetleges fokon maradt, a bányák., főkéjy az otav*mectj résMepek és a I.üdeiűz-öbölné'i f eh Art gyemáidbanyák gazdasága minden válik ozást felülírná."- iyiu-hen itr már 766 ezer lonáto/i, l)58 e/er font sterling térit ck ü gyemánto;. oá­nyásztuk ki. Joggal nevezhették 'citál !).:!- nyug I'-Ai ríkát gyarmati birodűmuk Leg­szebb drágakövének. A világháború befe- jezitévc-' e/.ek •p mérhetetlen kincsek is a déiaírikui állan;s/övu!-%ée, tlii-’-Kl^nába mca- tek á'', e/zci is- nöwlvc o brit áM.iniva- g\ on :;mug\ is kilogvha.'v.l!an készleteit. Togo és lv 'memn E két fontcs gyarmat mc.löt Afrikában a németek bintokában v»'.li Kamerun és Togo. Előbbi a • fék ele kontinens nyugui ré­szén, a gumf j öböl és a tr.mo'a Kongó kö­zé ékelőd'..itt' 495 ezer négyzetkilométernyi területen. A belsejében levő len nőkön nagy mennyiségben terem a kókus/pálm t, a banán, a cukornád, n dohány, a l-imsz- gyökér. --\ parkokon mangrove, ro'.mg és egyéb palim lé''.ék á'harolhatallan ffilui'J r.K kornak, a dombos vidéken “u'l pedig nagy olajpálmacrdők terülnek el. Kamerun át- latállománya meglehetősen szegény, -sak a folyávÍ7xrk:ben gyukorí 0 krokodilus cs a vizBó. Fők-ncsei azok a kakóülte.:vények, anfö-yekkrí o németek kisérleicztok és amvyeket a világháború után a franciák és angolok, a gyarmat uj birtokaid, még jobban kifejlesztettek. Másik elsőrendű ki­viteli cikk "6 pálm-ioüij s végül itt van n kaucsuk, amelyből' a gv-armat déli rész - t á'szeő vasútvonal ei'ké>züiltével dús erdő ségek kerüKek kiaknázásra. Nagybrirannia a huszas évek ekje óta ide helve'Ae át kaucsuktermclésének egyik, sulypm’ját. Togo NymgaJafrikábarj. a Rabszilga­Urn a* \ ' M porion 87.2r;o négyzetkilométeren Vrüt r'--. J hír vidéke .ék, belsejcli hámok borítják, kivitele: ípilinaolaj, kakaó, kóladió. g>';|- por, de igazi jelentőségre a számos vasút­vonal révén tel' szert, umelyeknet építé­sét az 1884-ben bevonult németiek kezdjék meg. Togo parti részét — mintegy ţ2-coo négyzetkilométer — a franciák kapták meg (800 ezer : a kossal) és elsőrendű sürx- égiai bázissá épiteiék ki. hadi'ungerésze- luk, valamint légi haderejük számára. Az angolok 32.760 négyzc"kiíömétert kap’nk a/, »-rszág belsejéből, mhitcgv 1 SS 000 la­kossal. A Csendes-ócf'án szigetei A neme ek 'érfoglalása aj Csen des-óc ián sziget vi ágában szántán er XIX. százid u:o,\só negyedében jászó dóit Le, amikor hadi és kereskedelmi tengerészei ük fejlődő­ével vizi ul|jaik biztosítására kelictt goo- 'dolniok. E csendesóceáni bipiokok, vagy mandá­tumok közül ui 3egfonifiosabb volt Vilmos vvászár-földje* amely alniLt Uj-Guinea d-él- ke'eii részét keljeit érteni, mintegy jzS ezer négyze’kilomárm^d terü’o'en. Az ELÉRKEZETT A NAGY PILLANAT • ' V-l-yj». - '** "-ft? ' - • lés* a Î8 sorsjáték IV. osztályának 3 hysása, Szétosztásra hrütt 4egyen!cént6.000.Ö00 ieis nyeremény B8egyenként 1.000,000 Ieis nyeremény 54 egyenként 200,000 ieis nyeremény 486 egyenként Î 0Ö.GÖ0 ieis nyeremény 96.000 nyeremény 228 és 3636 le: közötti értékben. ÖSSXfign 219,,608.000 lei. kerül * Ennek forgalomba.. a pénznek a szétosztásában részesedik, ka’f , ' ÁLLAMI. SORSJÁTÉK sorsjegyei vasaroi 1884-ben letelepedőit németek alig kezd­hetlek ti nemesériek feltárásához és a va­don irtásához, mert kemény harcokba ál­lottak ok emberevő rüresekkel KuWur-í munkájukat *a világháború akaszt oil r a 1 meg. A gyarmat Ausztráiai Állom szövői seg ré-szcscvé lett. A J)ismarck-szigetcsoport Uj-G;aineát;Sl' északkeledre fekszik. Területe 4 7. rco ncgyzü kiilomcter; a r.émelek 1899-beni vélték hivaltaiosan, birtokukba. -\z erős; esőzések mialr, melyek májustól szeptem* bérig jóformán szakadttlanuí lartanak, a növényzet rendkívül buja; a pamut, ki-! vé és gumű'l etvények mindinkább elsza­porodtak, de igazi központosító gyarmati élet Huic jQonképen csak a legnagyobb czi-> geten: Uj-Pomeránidn fejlődőit ki. A rp.e-1 Kinézdtaknak hivoft ben szülöttek rendki-; vül hardasak, nagt'részük ma is embsr- evo. A békekölés ófa ez 01 szigetes >port s az Ausztráliai Államszövetség jogivá u:á tartóz ik. A Marschall, Karolina és Mariana-szí-! gerek — ma japán tulajdonába mentek át,: kivéve Guam-or, a Mariana-szigetcsopori; legfőbb kon-Aképződményé', amely az Egyesült-Államoké — főkép foszfátlebpcíj miatt érdekölték a németeket. A Naura-’ sziget, amely « Gilbert sz’getcsopurV'óá nyugtaira fekszik és aíg 21 négyzetki onné- tar, strategiaiilag v'ftlt fon-to? számukra <» ráadásul itt Ls fcszfálrétegekeí tártak ftl-i A sziget 1920 óta angol mandátum; a br>-! tek a Csendes-óceájT Heg hátaim isobb ré-J dió’eadóinak egyikét rendezek be rajta. • GYOMOR a £S BÉLBA.IOKNÁI, A M.Uj ÉS EPE UTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL,’ reggel felkeléskor egy pohá r termés ze les j ..FEPuENC JÓZSEF" keserű viz kortyonként' elfogyasztva, igazán remek hu-hojtó. K'ér-i dezze meg or\osát. Végül említsük m^g a poméziai c>o-l portot: a Szamoa-szigdieket is, anielyek1 közül Szavai és Upolu szintén néniét bír-, »okok voltak. Jő bázist nyújtottak a ke-: reskiedölmi és budi tengerészet számára. AJ békekötés óéi Uj-Zeriand mandá'Jundbaf, merKíiek át. Kiau-Csoj Németország a Shantung kínai tartó-, mányban fekvő Kiuu-Csou öböl partv'dé-; kei u szomszédos szigetekkel — összk^er- jedés 501 négyzetki'oméier — 1898 már-' dúsában a kínaiakkal kötött1 egyesseg ér-: telmében 99 évre 'Mjes felségjoggal vette’ bérbe. A székhely Csingtatu voR. A ne-' met kormány vagyonokat) költött e! erre’ az öbölre, részben, hogy kihasználd gr:z- ; dag szénbányáit, részben, hogy^ jelenics; hadikii’kötcvé építse ki. A japánok min-j gyárt a világháború elején megszá'íották’; Csin-gtauiS cs itt rendezlek be egyik hadi-; bázisukat, $ E vázlatos össze foglalás is érzékeltethetni m-ifyen cssipásü jelentetni Németországra) gyarmati birodalmának elvesztése, gazda-l sági s kereskedelmi vonatkozásban tpp-1 úgy, mint világhatalmi heiyze'e szem-! pontjából. Számos csehszlovákiai és ausztriai zsidó; menekült áll utmkészen ConTantáb-in.' Constantából jelen,'ik: Néhány n’p óra íöbbszáz csehszlovákiai és ausz'rtoi zsidói fiatalember tartózkodik; Constantán, pa.j tosztinai lm jó érkezésére vársn. Az utazni’ szándékozók nagyrésze, mint önkéntes akar belépni a Palesztinái angol gv armaţi hadseregbe. A közeli napokban -öbb n«jó érkezik Constanta kikötőjébe a zs’-dó m neküítek eiszábitásátrA, - • • - - — ' ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom