Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-02 / 26. szám

Aka 3 lej Szerkesztő .'’ég és kiadóhivatal: C!uj, Cdca Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Ser. I G DuQí No. 8 F:ókkiadóhiv«t«J éj könyvoszrály: P Unirii 9 Telefo^ 11 99 ««Tarawa»»™, ai» . LX ÍVFOLYAM, 2 6. SZ ÁM. ALAPÍTOTTA BART HA MÎkţ0ާ£ Felelős szerkesztő és igazf -'^™y DR. GROIS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK KiadósulajdoBOSí PALLAS k. Törvényszéki bjstromorisi szám: 39 fDc*. SSSf4 !>9}3. Trb. Cluj.) Előfizoiefi árui: havoar.a *<V negyedévre 240, félévre 480 tgész évre 960 bár mamaaw«v> Hitler és Chamberlain beszédei után ESKrSsmn .''MfciafZT3a«7,T-v.7IM:VTO3---^-s-v Hymn a häipoiiai íesiülísíg------- I—BBBa——— Bizalommal tekintenek Mussolini beszéde elé. « Élénken kommentálja a világsajtó Hitler és Chamberlain kije­lentéseit. -» Válság fenyegeti a Daladier-kormányt Gaienctt belgrádi aí$át nagy érdeklődéssel kiséri a világ közvéleménye A/ a deriilés, melyet a világpolitika horizontjain Hitler hétfői beszéde megindított, folytatódott Chamberlain beszedő révén. A bizalom emelkedik. A világsajtó jóliangulaí ban ir, a tőzs­dék megszilárdultak. London vezet: a for.tsteriing emelkedik. Angol politikai körökben Chamberlain koddesti beszé­de kedvező és mely benyomást keltett. Fzek a kiírok valószínűnek tartják, hogy Mussolini már előre ismerte a beszéd tartalmat. i\em keltett megle­j peíést, hogy az angol miniszterelnök csak néhány szóval emlékezett meg Hitler nagy beszédéről és ezt a tényt általános vélemény szerint szándékos­nak tartják. A Daily Telegraph jelentése szerint, Chamberlain beszédében azért nem érintette az olasz—francia kapcsolato­kat, mert ebben a tekintetben Musso­lini még ezen a héten véglegesen le­szögezi az olasz igényeket és Olaszor­szág álláspontját. A lap véleménye sze­rint remélik, hogy Mussolini beszéde az engedékenység szellemében fog el­hangzani. Chamberlain beszéde Paris­ban, hol Daladier—Bonnet ellentétről suttognak, szintén igen jó hatással járt. Különösen a francia—angol vi­szony jellemzése. Chamberlain beszéde Mussolini nyilatkozata előtt, várakozó beszéd. Newyork is megkönnyebbült, Hitler és Chamberlain enyhítettek a helyzeten, ez a vélemény, de óvatos­nak kell maradni. Nemcforszőg cáfolta 0 eseti katonai-egoczntóiiQi' Feltírn-ésKkelilő w. eii'őbhi (>en£nvÁ nyibliciizvití „Nemei |xi!iili'ikviii ikntrők'ben eáifulffik ni/t a kii’ífö!*jii se) jtóbfím «4!c/nj<Nl| hint. hagy Néux-t ország iy:i1oníiii egv<v,mén yt kio ölt voin-'t (Fvlinzki’vóikii.i'vaili As ay egyiezTnényhon fel'hm- fci'imwTsist kopott volton). hagy Gsiehs/hnvtók cí ícnTU-h^ á.( Tremei csrapaloknt srálilii Il diin, német lrivUilcihw kői ők nyáfuul.k* »/atc» «/'eriint non» felel Tiuig, rti <va’ó'ágn«iik -.\t n hi:r sem. hogy a kéj (>r.vzóg kn/6'1 egyem ión y jött volna Hétre a po’lliiikaii foglyok kolecönös késvolgőllnitáso iiigyéhrn “ Tvs IiU.íh francii. ka- ttwtvi logTir|j>i íilié'én lenanils kcţvvi.M-W» ki- jeVinli. hogy hullimá.xn seerimit a német h.i<I seregnek 00(1 e/nr embere. 45 liadntv/Kutya, inig ;i, Imwihrt-dNe regnek 38 Inni.evtál yn w. ezzel szemben a fnmen.i hadsereg ‘min«l<“*'N/e 450 ezer emberrel és 28 ti iilms/ iáll val re.n clvlke/lk A k/gvvise V> jmwiKv/itn, hogy az erő- viszonyok kiegés/i lécére n ‘fin:ww*.iti. iKidsiorpg létszámú 10ÍHHH) irtoli -növeljék. A finincjin ka­mara «l'fogo.Jita jsvriNilci lát. Gafoncu belgrádi útja A nagy po’íitlkn előterébe Ikeréi!» Gafcncu l>clgr.á<li tiíjának kérdése is A Corriorra delin Sera nagy nV.isj/ tap budnipeKiti "nvirntof kö 7őt nnwily szemnt mrtgyatr politika,j körök ben tvagV énkklodé^sel kistér k Cuf<«nrii kül iigvorreiszter tsclgrádi útját Kml-n,pesten nem lantjaik vunósiziiiiniirHk, hogy o romám. kill ügy mmiszteT közős romám-jugoszláv roagatariásf akar lét mint/. n:i ttclgnáil'liaat V1:i;g'y,nt!isirs/ngg:rl S/cnrlvcn As meg 'alkcmniá. gákvlsu;» a itiagyo/r— jiigoş/kW megegyezésit. A lídgrásli féllriadn'l'Os „Vreme‘‘ közli Gn- fencn kniügA'mrnisí'ibenne.k a flap rmmkaiér.sa előli te’t nyiünllkoTuatát Rnhlog vsugyok —• mondotta Oifenirii kiil.iigvmiuiisvIer — hogy Be’giáidha megyek s áfnvni jfhatom tWte.í^lt- tc'jesi hódizlnlamait az önök imdikodójánnk, Pál rélgenLsihencegTiok s a négemkaffiáes tönhi te.ig j a i 11-ik és mégi s me rlu' '.'em S/.tojadinovtes •miinégzterd’tnSkőt, akiinek armvra előrelátó bölcs és egészséges egyentsnilvu politikái fiit ér dcklődésisie!, figvelitem. Az országok felelés miniszterei kötzöbM közvetlen ér ín ke zés egyre szükségesebb és kü lőné sérv sizíiik séges olyan országok között, mimt Románia és Jugow'á- v in, melyeket dinnszitiikns. bárrá (sági és s>ző- •vetségi s hasonló áil'mmérdekek szórásún egvesrfenek. ugyannvina. hogv etrröpai kér­déseiknek legnnigvobb része összh an gban le­vő políiitiilcai cselekvést tes^z szükségessé. TJjabb német figyelmeztetés BERLIN, február t. A DNB jelenti: A Frankfurter Zeitung jelentése szerint Hit­ler kancellár beszédének hatása akác sen­kinek sem kell hátradőLni a karosszekbea azzinil a felkiáltással, hogy: ..Akkor m'ndeu van!... Hi;.kr nem kezd háboruíí a gyír* mari kérdés miatt! . . . Miért hátráljunk meg Németország elől?“ A7 angol é.s francia lapokban — írja a Frankfurter Zeitung — ó*, a vélemény látszik meg, be kell tehát várnunk *7. ille­tékes kormányok véleményét. A gyarma­tokat Németország erőszak és fenyegetések nélkül kéri, ami megfelel a mások által kívánt módszernek. Fiz a német módszer is Most lássuk: mi lesz a sorsa ennek a módszernek? Válság s francia hormőmjBmn PÁRIS, február 1. Jól értesüli körök véleménye szerint a közeljövőben részleges változás lesz a francia kormányban. Az utóbbi napokban a külföldi sajtóban Bonnet francia külügyminiszternek tulajdonított nyilatkozat jelent meg, melyben arról volt szó, hogy Franciaország egy esetleges mérsékeltebb olasz kívánság esetén hajlandó lenne a kérdéses területek átengedése ügyé­ben tárgyalásokban bocsátkozni. Bár a nyilatkozattal kapcsolatban cáfolat is jelent meg a lapokban, mégis erősen tartja magát a hir, hogy mégis Bonnet sugalmazására jelent meg a nyilatkozat. Daladier francia miniszterelnök az ügyben magához kérette Bonnet kül­ügyminisztert, kitől felvilágosítást k>'r;t a nyilatkozattal kapcsolatban. Jól értesült körök úgy tudják, hogy a nyilatkozat miatt rendkívül feszültté vált a helyzet Daladier és Bonnet között. I.ON DON, február 1. Az angol sajtó is komoly megdöbbenéssel tárgyalja a Bonnet külügyminiszternek tulajdonított nyilatkozatot és ezt az eddig számtalanszor hangoztatott angol—francia közös politika egyoldalú feladásá­nak bélyegzik. Szombaton Összeül a fasiszta nagytanács RÓMA, február 1. A Ştefani jelentése szerint a fasiszta nagytanácsot február 4-re összehívták. A távirati irodsi jelentése sze­rint a szombati nagytanácson Mussolini < "asz miniszterelnök is n-gy beszédet mond, melynek során foglalkozni fog Chamberlain angol miniszterelnök római tárgyalásaival, Ciano gróf olasz külügymi­niszter budapesti cs belgrádi útjainak ered­ményével, Barcelona győzedelmes elfogjS- lásának ügyével és Hitler német birodalmi vezér és kancellár hétfő esti beszédének következményeivel Külpolitikai körökben rrgy érdeklődéssel tekintenek a Duce be­szédé elé. Vita Hitler beszéde körül PÄRIS, február 1. A Havas ügynökség közli Hitler beszédének azt a javított sző* vegét, amely Olaszországra vona1 koz'K. íme a pontos és teljes szöveg: ,,Senki r.e tápláljon illúziókat azon elhatározásokat illetőleg, melyeket Németország háború esetére >'et't. A bizonyosság, hogy egy, a maii Olaszország ellen frivol módon ind'* tort ideológiai liáboj-u — bármelyek legye­nek is az okok — Németországot Olaszor­szág mellett találná, csakis hasznos lehet a békére“. A Havu« hozzá'eszk hogy a német propagandaügyi minisztérium fordkás 10 n szerepel gz ,,ideológiai“ szó isi; mely -z eredeti szövegből hiányzott Tehát a küi" föld számára külön szöveg volt — szögezi le a Havas tudósítója. Hitler beszédének visszhangja A világ érdeklődésének központjában rha is Hitler vezér és kancellár hétfő esti beszéde áll. A beszéd szövegét vala­mennyi olasz lap vezetőhelyen köz'I, fel­tűnő betűkkel. Az olasz sajtó főleg a be­szédnek azt a részét emeli ki. melyben Hitler az o'iasz-német barátságot és a Ber­lin—Róma tengely elválaszthatatlan vol­tát hangsulvozta A ':apok biztosítják a kancellárt, hogy szavai legmelegebb vissz­C L U J, 19 3 9 F 12 B R U Á R 2. hangra találtak az olasz, közvéemenyben. Párisi jelentések szerint a francia sajtó szintén riagv figyelmet szentel I Filer kan­cellár beszédének. A Párisién felte­szi a kérdésit hogy Németország akkut is Olaszország oldalára á I, ha egg esel1 g< s háborúban Olaszország volna a lárnodói A lap egyébként leszögezi, hogy Francia- ország álláspontja változat'an: Soha nem engedi eggetlen államnak sem, hogy hozzányúl jón nemzeti területéhez. ugyan­akkor azonban kész arra, hng\f együtt­működjön az összes jóakaratu népekkek A „Journal“ jelentése szerint Berlinben az a felfogás uralkodik, hogy Olaszor­szág és Németország közös akcióra ké­szülnek A lap hangsu1 yozza, hogy ezzel nem félembtik meg Franciaországot, mert az egységes, erős é.s határozott Franriaországmik nincs félni vallója. ..Ez. Franciaország válasza Hiller tegnapi be­szédére“ — irja a !ap. Az „Oeuvre“ azt vitatja, hogy am kell értelmezni a kitételt, hogy egy estleges 1 áhoni Olaszország mellett ta'álná Né­ró etországot. A lap szerint a beszéd az eddig követett politika felb^ru ását _jc-. lenti,, meri nem Ke'et felé tör, truaf ed­dig hanem - ■> o nagy nyugati haintmnk felé. Mnd már kétség.*- sc30*-&. olasz német «7W* üdarilás és ez oWen egyetlen megöl iás van csupán: a francia-angol szol daritás. Angol lapuik nagy részletességgel fog­lalkoznak Hitler kancellár beszédével. A 3apnk nagy része megállapítja, hogy oly kérdésekben, melyek teljes világosságot követének, Hitler szava» bizonyos ké.lér- teinulséget hagytak maguk után A „fi-1 mes“ szerint Hitler teljes katonai segiP seget Ígért Olaszországnak háború ese­té nv, ilyen háború azonban csak abban esetben volna elképzelhető, /r° O asz- ország támadást intézne Franr.'u- nrs?ág biztonsága ellen. Ebben a* esetben azonban Anglia is kénytelen véna a tények mezejére térni. WASHINGTON, február 1. Politikai körökben ny a vélemény alakiét ki, hogy Hitler kancellár nagy beszéde komoijnn elrnrrgesitette a viszonyt a demokrata ál­lamok és a diktatúrák körött. A lapok különösen a beszédnek azt ^ részét eme- fiik ki, mely a Berlin—Róma-lengely szo­lidaritását hangoztatta minden eshetőség­gel szemben és bejelenti az antiszemita harc folytatását. Kiemelik ezenkívül azt a részt, mely a gazdasági nehézségek be­ismerését tartalmazza. Kü'politikai téren megái lapítják, hogy Hitler el eitet le a füqge'en Ukrajna ter­vét és előtérbe lady ezt e a gyarmati kérdést. Hivatalos körök véleményevei szemben Pittmann szenátor, a kü ügyi bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a beszéd sokkol nyuqodtabbi mint várták. Nem tartalmaz nyers erőszakra alapított köve­telést, söf a gyarmati követelések tekinte­tében sem tekinthető u timátumnak. STOCKHOLM, február r. Svéd pa’iú* kai körökben Hitler beszédét általában nyugodiabbnak 'ártják, mint azt a vára­kozások megelőzték. A Lpok szeri ni a né met birodalmi kancellár békés eszközök* kel reméli megoldani a gyarmati kérdést, viszont nehéz elképzelni, hogy AngHa és Franciaország hozzájárulnának birodal­muk megcsonkításához. Egyes lapok sze­rint Németországnak nem szabad illúzió­kat táplálnia, mert Anglia nem Csehszlo­vákia. (Cikkünk folytatása az utolsó oldaioflj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom