Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-07 / 30. szám
3 Helyet a gyermekeknek! i' r<N kiN lxi.M-plot Ilire jiíei a/ l'gyr>ii!‘t• All • iiiuIvIn'I: Mi(.‘li'^uí állam Twwl'liw \ uosábaU ’uu'gs' ■ ii'leU'tt ha etefi kés'! „gyermekű1 I-i-távü tv hm isi >1 y<xki t] po'gár, nőm játék. «•/, l.nuioly moly, iigy is mniulhuljuk: 4i pcniii'li nyugalmát próbálja mrgóvjii t-i-s/- km v hi\ i.lkmlo lármák mai zur/irvan>s ko- •abatn, 1«- kft nw\göri/B'.li íelnVnek a sütVit gomknniyak között, iinlyuk a nagyok lioiulo- k:m>l lxvá'liükrözi»éiMík j»/omól>i', l-o’.nöllr.k,, akik — lám, a kor 1> zonyltja — sok Ivajl (rsmitUiuiik, nőm lépln^mik a gyönyörű pairkhnv « kis ihinxNkiioinilia, <üu>I nu*- s* ország virágzik, rágj könwoijils .szép világa é.s a választott gyannM'kok, aktái <v gondolat uipj-a a ki.sántátnr löjtáüll, egy *-N/U‘ii<Jön áí önmaguk renithv.ilk óVliik «ok apró, még nem iktödöti il'im-k rmjai. A kert közegén a lakók mér«; Lé vei «ináinyosá'tolt \bereml<*z«*sii ház az otthon, s.meliynek ‘butoraújiál — mimlen oshalöság.ne ki.s/en — arra Ls gonilof for<tivolinak. Iwagy Lehetőleg törhetetlen módiul ál- '»Íjtsáív (Hsze ókot. iE kis világ lwűtlog lakói ütesztondós kis- gyermekek. egyedül n> fel ügyelőt let megbi- fZott tárwnk „ficngy“: tízéves, ö vezeti mz Jáí- äainot“, amelynek polgárai maguk töltik meg érte'iormnok, szavne), munkával oupjnkat, éjeinket maguk készitiik s szigorú sz-iJxi'ynk szerint, a reiuine es maguk vigyáziuiik. Nagyok s tă lírá ra .'Sérlhetelileu, t?V*s hely a gyermek teep, Ixnav-aifckozáfínk előtt zárt, felnót- ítekrisk mindössze unnyi szerep jut e biroda- ’lombmns hogy a telep éléskamráját álton- dóaai ímeglö'llve fri rtjéik. Egy esztendőn át élnek így a telep kispolgára i, sikket hatéves koruklincn rendes isko- íáltt iratimk s egy év irrmlva derül ki aztán, bogy a kísérlet mit terem: kitűnnék-e e kis világunk egy esztendőn át voll linkéi velük egykorú társulik közit, akik családi otthonok * iihaii nőttek f<ö a nagyok között? | |a ige«, A így valószínűleg felvetődik c gondolat, hogy o ..gyemtok-táv/.társsruságak“ kísérlete rendszerré vá'jék, állal áros .szabály agyén majd az Egye- ü lt - .Y’to mohba n. Lám, kezd ráeszmélni erz emlven, hogy’ rossz az, ahogy n csirtáíja, sűrűn termő izmusok utján eltévedt s nines már visszaút ja, de csődje előtt még kikéri a fertőzetlen lelkű gyermek tolmácsát: hátivá eli’eshetné tőle w ■titkot, hogyan élj<vs. De valaki megjegyezhetné, hogy talán a nagy-ok is tudnák, hogy «éljenek békében széjjxm, egyetértésbe velük együtt nyűgös földi sorsra ítélt sokmilliónyi rokomíkkal, hogy] na éléskamrájukéit újra me.gtö''ten,é naponta (fizetség nélkül vauk •. S e mondásra m'tt vátezolnánik ? . .. (—) fJiogy Kallós Józsefet, a Magyar Színház lánc iné nyeshangu tenoristáját nagy kitüntetés érte, amely egész jövendő művészi pályájára kihatással lehet. A fiatal 'tenorista o- elmúlt napokban meghívást kapóit a teiavivi operaháztól, hogy ebben a hónapban vendégként énekelje cl a Pillangókisasszony és a Hoffmann meséi főszerepét. Kétségtelen, hogy Kallós 'József, akit hatalmas hangja operaszin- \padra predesztinál, meg fog felelni a hoz cáfüzölt várakozásoknak és hogy vissza ■sem fogják engedem Tcf-Avivbót; hogy Boskovits Sándort, 0 kolozsvári ■Romár: Opera egykori karmesterét, akit Bobrcwcn, a világhírű orosz karmester vitt ki magával Palesztinába, a telavivi operaház fő zeneigazgató járnak nevezlek ki. Amint látjuk, első ténykedése az volt, hogy Q kiváló kolozsvári tenoristáf meghívja. Azt mondják, hogy a telav'vi opera a világ egyik legmodernebb operaháza és színvonala vetekszik akármelyik operaszinpadéval. így tehát a fiatal kolozsvári tenorista méltó helyre kerül; hogy Mondd Has ma, hétfő esti hangversenyének, amelyet óriás érdeklődéssel vár a közönség, a következő műsora van. Schubert: Die Forelle, Proch: Thema és variációk, Mozart: Alleluja, Pavel: Habanera, Wolf: Bescheidene Liebe, Dima: De ce nu-mi vH, Noseda: Szivem, Verdi: Ária a Rigolcttóból és Delibes: LoJcmé: Csengett yüária. IHao^îîani: £! feazaáría A világhírű író uj könyve fűzve 99 lej. Somerset Maugham: Színház, kve 119 lej. „örök szolgaság“, 538 lap, fve 224, kve 264 lej. LEPAQE-nál, Kolozsvár. — Postán utánvéttel. Kérien telies ui iegvzéket. R hí. n N 7 fi K TV 3 9 t ehr ti Ár 7. BBanoMAMontl „10 ezer méter mélyre, *«WWHOIWKpi a Csendes-óceán fenekére léötáözem Á£ Buvúrharangot készít a merész vállalkozó és még- ez év nyarán, „egyelőre egy évi tartózkodásra", a tengerfenékre költözik. - Hogyan néz ki ez a buvárharang?- Mikor és kot tesz a leszállás AKAD, február r>. A ház már ismerős. Tavaly voltaim oil .s a/óta még a környéke sem változott. A kapu épp úgy, nyikorog, mint akkor nyikorgDtt s a titokzatos és nyomasztó csend is ugyanaztalán csak fliz eresz alatti pókbálió let! valamivel du/zadtabb a rárakódott portól. Lgy ösvényszerü bejárat vezet a lakásig. Lebet vagy busz méter hosszú. Még Cél útig sem értem — megszólal egy rekedt hunig: — Kill tetszik keresni? ö viliit. Úgy állít az ajtóban, mint egy z sand áj. De csákó helyett barna micisapka fedte a fejét. Öregedett? Nem. Csak htamgjának színe lett fakóbb. Közelebb megyek s nagy jó reg gélt mondok, mire azt kérdi, hogyan jöhettem be, hiszen a kaim szabályosan zárva volt. Előbb nem mertem beval'laná az igazat s olyanokat mondtam, hogy a kuhxslyu- kon másztam be, meg hogy átrepültem a keriíté-st, utóvégre egyik épp olyan lehetetlenség, mint a má.sik„ tehát, ha n'ncs benne valószínűség, akkor egyáltalán nem furcsa és nem tudom miért csodálkozik, d’e a végén aztán mégis be kellett vallanom, hogy vicc ide, vicc oda, én bizony a kapun jöttem be, mert nyitva V. lt.. Xa jó, hiszen mindegy, lényeges, hogy már bent vagyok a szobában. Az első öt percben panaszokat kell hallgatnom, hogy egy hét óta rekedt, mert kint dolgozott az udvarom s most alig bir beszélni, a saját hangját sem hallja, mire megnyugtattam, hogy a rekedtség ma általános tünet, minden második ember rekedt, vagy annak teszi magát, ajánlottam nehány kitünően bevált gyógyszert — s ezzel napirendre tértünk. Mosolyogva kérdem: — Nos? Sikerült feljutnia a holdba? Hiszen esztendővel ezelőtt már az űrhajó is készült. Haragosan néz rám: — Honnan tudja?-— Olvastam. Feláll s a fiókhoz ruegy. Szorultságot érzek. Félek, ha előveszi a cikkemet, talán rámiimcr s akkor végem. Már jön is a lappal Elém teszi — Ebben a lapban olvasta? Az Ellenzék vmilt, amelyiken részletesen leírtaim,, hogy az öreg ur a Holdba készül. Ciyorsan végigszámolorn mellé nyom gombjait: bevaJljam, ne valljam, bevall jam, ne valljam... — Igen* ebben olvastam. •— Hát kérem sok nyugtalanságot okozóit nékem ez a riport, mert Ismerőseim folyton nvaggattoik, hogy mikor megyek és mért megyek a Holdba; a rokonok, akiket évtizedek óla nem láttam, bejöttek vidékről, érdeklődni, vamo végrendeletem s ha nincs, jó lenne, ha csinálnék, no nem azért, mintha olyan veszélyes vállalkozás lenne a Hokiba repülni, igazául nem értik, mi lenne abban veszéllyé« s bíznak liennem, nekem sikerülni fog, egészen biztos, hogv sikerülni fog, mert te ügyes vagy bácsikám, só- gorkám, Gézukám, mindig mondtam, kiváló ember vagy — és igv tovább dédelgettek és becéztek és bácsim óztak, meg sógorcztiak, meg Gézukáztak, de minden mondatot azzal fejezlek be, hogy azt hiszik, megérdemlik, hogy tos t armen- táliisan gondoskodjam róluk, — mig aztán valamennyit kidobtam és lemondtam az útról. Legyek őszinte? Nem bántam meg Más 'terveim vannak, reálisabbak. Szavamat adtam az öreg urnák, hogy nevét nőm árulom el s ezért meglehetősen feszélyezve érzem magam az elbeszélésben. SzoTgálpn mentségemül hogy egyetlen ut és lehetőség volt ahhoz, hogy újabb terveit megismerhessem, melyekért még nagyobb áldozatot is szívesen hoz* tam volna. Bevezet a műhelybe. Szerszámok, műszerek, lombikok őssze-vissza. A szoba nyugati oldalán egy alkóvszeréi mélyedés mennyezetéről zsinóron lóg két modelE gép. Az egyiket Ismerem. Ezt akkor szer- kcszteJte, rumikor a Holdba készült. Rakétahajó. Es a másik? Mi ez a másik? 4 buváiSta^ang — Ez kérem a legújabb találmányomnak kicsinyített alakja. Egy buvárha- ra-ng; nem úgy néz ki, mint a templomi harang, de alkalmas arra, hogy a tengerfenékre ereszkedhessek le vele és hosz- szabb ideig — egyelőre egy évig benne lakjak. Nem csodálkozom, csak kíváncsian és jól megnézem, hogy leírhassam külsejét, belsejét, mert jegyeznem nem szabad. Egy nagy gömb. Felületes szemléletre olyan, mint William Beebe professzoré vo’Jä, amellyel a Baithys-szférába ment le. Aztán, ha jobban szem ügyre veszem, látom,, hogy oldalain belül ről irányi Iható, mozgékony uszonyok vannak és egy pontosául záró csapóajtó. GoTjsbnyomásra átlátszóvá válik a zárt burok s vakitóan erős fénykévét sugároz ki. Kérdezni szeretnék valamit, de már elkéstem; — Ez az egész. Higyje el nincsen b Tune semmi ördöngösség. Sokáig dolgoz ?m rajta, legapróbb részleteiben is kész vagyok már, a legkülönbözőbb műbe!vek ben készülnek az alkatrészek, amik’u aztán én magam állítok össze, mert nem akarom., hogy bárki Ls megismerje a szerkezet 'lényegét. Remélem, még ez év n/v rán leszállók a* tenger fenekére s ott elszállásolom magam egy évre. — Milyen nagy lesz ez a buvárharang és milyen anyagból készül? — Az á'mérője három méter, tehí- óriási, hiszen ha jól 'tudom, ai Beebe é ak; pedig csak iooo méterre ment le és másodmagával, mindössze másfél méter szeles volt. Kiigazítom: A Beebe gömbje csak »uv cm. széJie9 vo>X Lehet, mondja ő, régm c!_ vastam róla — és már folytatja: — Ennek a buvárszobának a tes'-ét. különböző anyagok alkotják. Legfőkéopv. acév, törhetetlen üveg — és még valami Persze az acél is, az üvegfalak is olyan vastagok lesznek, hogy semmilyen külső erő nem 'lesz képes benyomni. Még nem ■tudom, hol fogok 'leereszkedni a Baihvs- szférába. A legalkalmasabb lenne a Csendes-óceánban, az óceániai szigetvilág környékén, ahol a tengerfenék a io ezer méter mélységet is eléri s ebben az esetben Amerika nyugati partjain, esetleg f n franciscoból indulnék ki. Lehel, hogy közelebbi helyet választok, s a francia le Havre-ból kimegyek az Atlanc'-óceánra. Sajnos, ez nem olyan mély, de a 7 ezer méterig itt is lejuthattok. Minél mélyebbre.. — Miért nem megy a Fekete-tenger *e? Constantából egy-kel'lőre kijutna. — Tudom. Oe a Fekete-tenger legmélyebb pontja is alig 3^00 méter. És ez f>.e- vés. Mert minden vágyam, hogy a legmélyebbre jussak. Tudom, Paccard 'tanár a sziroüoszférák után, most a Bathys-szférákba vágyik, s igérelet 'tett, hogy hatezer méter mélyre megy le. Kívánom, sikerüljön neki. Szeretném megelőzni időben és mélységben. — Hol kezdődik a Bathys-szféra? — Hatszáz métertől. — Ott teljes söté'ség van? — Igen. Körülbelül out kezdőink az ah'- szolut sötét. A fények és színek fokozatosan tűnnek ej. Egy méternél! el1'tinik a piros. tizenöt méternél a rózsaszín, hatvannál1 a sárga, nyo'cvannál a zöld, kitánc veinél a kék, százhúsznál az ibolyaszin, ké'- száznál egy kékes vibrálás van, csak olyan derengés-féle, ami aztán «hogy lejjebb ,7.- tunk mindegyre itompul, mig 600 méter körül beáll’ a tökétáies sötétség. — Mi a célja ennek a különös és mitá/z vállalkozásnak? — Kettős célja v«n: Először lárni -la r°m azt :u különös világot, amiről o'/a.*' keveset tudunk, másodszor meg menekül- n, akarok az emberek köréből — egye'.V i re egy évre- Felkészültem oz útra. Anv.nl lattá: belülről kilátok, mert átlátszóvá tehetem a gömböt. A legtökéletesebb í'mjr- képezőgépet viszem magammal és filrnnt veszem fel a halak és tengeri álatok Cetét. Kiváncsi vagyok arra, ami ott táiii őriénik. Látni akarom u mé'ytenger ár- sadalmát. Vájjon ők is falják egymást,' vagy nagyobb «z egyetértés a különböző fajták között, mint a földön. — Hogyan gondolja a leereszkedés'? A daru felemel ,.. — Egyszerűen bedobálom magam 1 tengerbe. Egy teherhajó kivisz, a daru bl. emel, aztán kikapcsol és én belepotty m< k a vízbe s saját sulyománá!' — azaz, hogy félreértés ne legyen, a buvárrgömb su'ei nát — fogva leereszkedem a fenekére. Ha útközben forog a gömb, nem baj, nem érzem, mert <a belsejében, síneken fut minden, a székem, ágyam és a műszerek s gy a függőleges helyzetüket megtartják. Az esés túl nagy iramát szabályozni tuJim, fokozatosan csökkentem, nehogy isztok 1 furódjalc. Elindulás után nyomóm v>'ág.- tok. A ref'ek'orolc körbe szórják a fé'-yV sőt két helyen lefelé is, úgy hogy módon;-' ban áll ellenőrizni és változtatni áltámáí- heiyeme'b Almdcnesetre szilárd talajra szállók. — És a táplálkozás? — Azt is megoldottam. Viszek magammal is, de o'.t is szerzek. A szobám alsó oldalán szivórendszerü készülék van, mellyen az apróbb hótokat belophatom, pt távozik el a terem szennye is. A viz na r>- mása erre a pontra nem hat, s így komplikációk nem 'lehetnek. A levegő 'tisztítása automatikus: Valósággal kimosom. A készüléket már megrendeltem, épp mos: kaptam az értesítést, hogy február közepére szállítják. — Hogyan gondol felszínre jutni? — Épp úgy, min1! «' halak. Mükö<TTe hozom oz uszonyokat s az emelő székezetet. Az egészen biztos, hogy nem ott logok felbukkanni, ahol 'leereszkedtem, de ez egyáltalán nem fontos. Pontosan egy évig akarok odt maradni. — Végrendeltet csinál? — Igen. Rokonaimnak egyetlen lejt sem juttatok. Amennyiben másfél éven belül nem jelentkeznék, végrendeíe'ileg urnáén átszá’l arra a tudományos intézőire, amelyik legtöbbe! foglalkozik a mé'y'en- geri kuíatással. Vagyonomat addig közjegyzővel ke-zehetem. Remélem, mikk- egészségcsen térek v’ssza. Figyeljük az ujságokoit'. Nyáron taían olvasni fogjuk, hogy X. Y. buvárgo’yólon leereszkedett a tengerbe, a vÜági'tóh ltok, óriáspo1ip°k. koráillok, el!;cpz--1 l;etetlenul pocsék rákok és tengeri szörnyek világába, hogy egy évre kikapcsolja magát az emberi társadalomból, melytől, rn-',t mondja, megcsömöriött. A 'tengerfenékre vágyik, mint a vizi pók, mely évről évre, selyemfonálból1 megköti a maga gyüsri- alaku harangját, megtöltő levegővel és leereszkedik telelni n tavak mélyére. De a vizipók nem csinál végrendeletei. És biztos, hogy 'tavaszra visszatér. Rokonai sem kívánják, hogy oür maradjon. De az öregur visszatér? Nehéz felelni rá. Hiszen még el sem indult. Jenei József. Gr&ftd’pizrre: Alvajárók A k:tünö iró legújabb regénye. „Csibráky szerelmei“ és „\ nagy ember“ után mos: az „Alvajárókéban mutatja me^ foiyíon ejlödő regényírói tehetségét. Fve 233 le kve 284 lei Lepaeenál Kolozsvár. Postán k utánvéttel. — Kérjen telies ui jegyzéket.