Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

10 30 február & ELLENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA V márai sándor Sirályok BUDAPEST, február h*S. A sirályok december vége felé érkez­nek. Lehet, hogy nyáron is :te vaunak. r'ác akkor nem törődik vedlik senki. Teli ) délit ánokon, mikor zajlik a Duna, a pes' i : nép a hidak karfájának könyököl s ru- konszenvvel nézi a sirályokat. A sirályok az ismeretlenségből érkez­nek. talán a tenger felőli1, talán «> Bal *t >n mellől. A pesh nép nézi szárnyalásukat, hosszan, figyelmesen. A színjáték, me vet a sirályok nyújtanak, egyhangú. Hárma­sával, négyesével szárnyalnak a jégtáo jk- . kai zajló Duna fölött«1-, a hidak pillérei kö- t rül, néha lebuknak a víz fölé, keres-k, ’ vagy megragadják »a láthatatlan zsákmányt s elü'ünnek a ködben. Szárnycsapásuk biz­tos, ütemes és elegáns. Szürke a szürkében, szerényen simulnak a téli alkonyaihoz. Csa- [ pattodul jönnek, érthet etilen parancsszó; a s ugyanúgy tűnnek, dl, ismeretlen értesítés jeladására. Brehm szerinlt vijjognak. Én még nem holdottam vijjogni őketi Talán a ’'en­geren vijjognak, mikor a hajókat és a zsák. mányi kisérik. Pest fölött némák a sirályok. Mit néznek a pesti emberek a siraivö­kön? Mit nézek magam is, hosszú fel órá­kon át, a budai Dunapuirt korlátjának dői ve, vörösre fagyott orral? Mit üzennek a sirályok? Mi a daíHama ennek a nÍnyt szárnyalásnak, ennek a szürke és szűksza­vú költészetnek, mire emilékezteit a. si ra­lly ok suhanása? S miért 'ez '« gyöngéd tü­relem, mellyel Pest népe bámulja az ide­gen madarakat? Az emberek, egészen nívók­ban emlékeznek és vágynak valamire. — Van a világban egy mélyebb, szóthn.ibb költészet, mini1, oí versek? A sirályok is ilyen költészet,. Nem igaz, hogy csak ’z értelem, amit a szavak ki tudnak feje/n . Van egy másik értelem 'is, mely egészen közegről szól néma jel'beszédévél uz embe­rekhez, oi, világ értelme, az a titkos kap ío- lás, mely kényszeríti egy facér épitőmun- kást, vagy egy facérságra hajlamos hot, hogy megálljon o Dunahido-n és nézze a sirályokat. Minden üzenet! — gondozók ilyenkor az emberek. De valószínűbb, hogy Browanaili $ dlf.enszenvés gyerekeikkel1, akik mindegyre kötnek, lombfürészelnek, zon­goráznak yagy leckéiket tanulják, eiLLen- tétben velem, aki soha nem tanultam meg a Brown-csaitád történetén, sem Mr. X. leckék. így töjrténit, hogy ma is hosszú részekeit tutiok Shakespeare-bői, folyéko­nyam elmondom, hogy „az egész világ színház s a.férfiak és a nők a színészek“, de Londonban bizonyos feillLünésti kekek, makor cipőzsinort kérek, vagy három de­cit szódával- De Mr. X. erről nem tehet. C >a legjobbat akarta és nem tehetett sem­miről. Úgy élt Budapesten, mint a Fidtsi- szigeteken, éppen olyan magányosan, rej­tőzve és szomorúan. Hittérítő volt, a maga módján. Ez oi mód angdl1 vollt, t>hit szívós és szemérmes. Évtizedek munkáié­val összegyűjtött hétszáz pengőt. Ezzel' a pénzzel, mélyéit mindig zsebében hordott, haza akart utazni egy nyáron, Angliába. Ennyit, csak ennyit, elvont ia szegények­től. De a szegények, ia maguk módiin, gondoskodtak róla, hogy Mr. X. ne von,on el tőlük semmi)!: a villamoson kilopták zsebéből a hétszáz pengőt. Életének és pesti tartózkodásának ezt a nagy kaland­ját szűkszavúan és zavart mosollyal me­sélte. 'Körüüíbe&ülL úgy, mintha tartozott volna ezel az összeggel valakinek . . • .... Kedves Mr. X., nyugodj békében, messze hazádtól, a pes-tii temetőben! Nem Szerettél e földön semmit, csak a szegénye­ket, Shakespeare-'!, Chest er'ont, a lelket és a feketekávét, három cukorra)!. Ez voü a gyöngéd. Most már illatod Angliát, nagyon messziről, a finom ködön át, melynek az örökkévalóság a neve. S én, a tanítvánjn mégegyszer >Dnjlek feléd, kissé meghatottan, de azzal a diszkrét komolysággal, md/.-e tanítottál. Mr, és Mrs Brown jó® vanrnk s a gyerekek még mindig lombfurésze'Ir.ek. S az angol nyelvnek sok betűje van s e betűket, sajnos, nem lehet kiejteni. Köszö­nöm, hogy éltél és szenvedtél a földön s bajlódtál velem, szegény, nemes öreg! De ezt már magyarul köszönöm meg. lm Meghalt: Budapesten, messze hazájától, egy heltyenéves -angol ur. Nevezzük Mr­X.-nek. Akik ismerték, emlékeznek majd ra s megismerik e sorok leplein át is. Akk nem ismerték, úgy sem 'törődnek -sokat ne­vével. S ő miaga semmit nem gyűlölt úgy, mint a nyilvánosságot. Mr. X. angol tanár volt! Budapesten, óz irók Haiaára volt; hozzám is egyik elhunyt irótársam ajánitel’-tia. Született angol volt és hivő katolikus. Chesterton^ szerette és Sir*- !kespeare-t. írókat és más, szegény embere­ket tanjíbd'.t, makacs türelemmel. Nem láoiam még embert, (aki olyan áhítottat vet­te volnai kezébe a gyűrött Shakespeare- kötetet, mint ő. Hivő ember volt a szó ‘mély, szemérmes, rejtőző értelmében. Ma­gas vollt, váhliais s olyan rejtelmesei} ü-tö- zö'tt, hogy a budai kutyák, ezek a hiszcé- ,nkus városi dolgok, évtizedes ismeretség után is megugaW-ák. Vedlt- egy Csutora ne­vű mérges puliim, mely soha nem barátko­zott meg Mr. X.-el. Megugatta, mikor jött és ment s megugattia, mikor az öreg tenár Shakespeare-ből kezdetit szavalni. Szerényebb és nemesebb emberi) keveset ismertem, mint ezt eiz öreg angoít, kinek nem adóit az élet semmit, csa'k a magányt az idegenségefc s aki úgy viselte sorsit, mini egy rejtélyes kitüntetést. Kopasz feje körül1 mintha állandóan nagyon fin mi, profán dicsfény sugárzott volna. Nem ivoiít barátja, sem családja. A katolicizmus számára életforma volit: mély, lelki és tár- sr-dáhnií életforma. Filléreket kereseti«; — rnkkor még nem voll1' ilyen kétségbeesett divat -az angol nyelvtanulás — se fillér ‘k fölöslegét szétosztódta a szegények köz'i-'t- A ,,szegények“ számára nemcsak társadal­mi osztáy vote, nem is polifikui párt, ha­nem örök és titkos szövetség. Télen-nyá­ron vasmag szövőiből készült, különös ru­hadarabokat, kötött gyapjuhólmlka)'. viselt. Kopasz vol, beretválatHian, elhanyigcte. Egyszer azt mondta: ,,A teát:- semmi. A Je­lek minden“. Hónapos szobában liakoiR a pesti rro \äs o\aP®tem, iépse^r- -^nScVieO 0\V©t roeQ arca',.al?rn el t!9Ye'meSen Ápolja arcborét mindennap Scherk-arcvizzei! Szép íeszt SCWERK PARIS • BERLIN • NEW YORK nem gondolnak semmit. Az ég szürke *.o* lőttük s lenn zajlik a folyó. A végzet.felhői aiaítit élünk, örökké. S e szürke színpadon, hangfalam suhan ássalL, megjelennek e falánk és néma hirnökök. Van más sors is, e/t üzenik. Vagy ezt sem. Jelenésük indokoiat- lan, céltallan. Nem kell minden oen céh és okot keresni. A pesti nép nézi a sirályokat, mozdult nélkül, játékos kedv és etetési hajlam ^nél­kül, mert a sirályok nem barátkozósaK. Van, ®ki az Operabil megy. Van, aki :.ze- rcti Shirley Templet. Van, aki a sirályokat nézi. Az utóbbiakhoz közöm van. Talán emlékeznek valamire az emberek, mikor megállnak a hídon, mikor hazamennek az irodából, vagy egyszerűen csa.lv hazam rí­nék, mert nincs irodai, vagy műhely, ahol lehetnének. Az emberek néha szavak nél­kül Is emlékeznek, homályosán. Lehet, hogy ezt gondolják: sirály. Milyen a vi­liág? . . . Van egy viliág, melyben a sirály igazán otthon van, ui tengerek fűtött, a vég­telenségben, van egy világ, tele vészéül vei és viharral, fekete f ©Hegekkel és fehér jég­táblákkal, van egy régi sors, mely betölti árnyaivá'! a világot. Ebből o sorsbol érkez­nék ia> sirályok. Ez ai sors, ez a világ • -1 o-t- len. Már Hannibál idejében igy vijjogtak ? tengerek és folyók fölött a sirályok jég­zajlás idején. A homályból és az ismeret­lenségből érkeznek, puha és olajos szár­nyalással s tollán nem is 01 legrosszabb sors az övék- Nem is tehet rossz, közvetlen kap- csolaitban élni egy ősi végzettel, melyoen nincs semmi mesterkélt és korszerű, nem isilehet rossz, élni a homályban és az isme- retiíenségben, a felhő, ia szél és a viz roko- rának lenni, nem is tehet rossz, elszárny.d- r.i idegen városok felett, bezárva abba a r,éma és vad sorsba, ami 13 sirály-sors. 1 a Ián ezt gondolják: emlékezünk, sirályok. És lehet, hogy akad a bámészkodók kö­zött. aki rongykeszityüjére hajtja hidegtől vörösre dagadt fejét, hosszan néz a jégnb- U felé villandó szürke kis test u'-án, bu- nyorog, szipákol, eszébe jut egy másik sors és ezt gondolja: te, egyszer én is .», memóriám... letárnegyedben. Egyszer egy esztendőben, az angol király születésnapján, fekete kar bátor ölltölit: s elment „teát1 inni“ az angol1 követségre. Bölcs, öreg, szomorú arca su­gárzott e napon. „Az angol követségen voltam“ — mondta' komolyan és ünnepé-, lyesen. — ,,Teát ittam.“ Soha más alka- iommall nem beszélt' önmagáról, szemé­lyes terveiről', érzelmeiről. Ha nagyon bántotta valHami, felnyitotta Shakespeare-'.. Máskülönben ő is azzal ui meghatóan unal­mas és ernyedöt'lenüll erényes angoi! család­dal bajlódott ia, leckeórákon, Mr. és Mrs A közigazgatási tábla érdekes elvi döntése: Ahol nem jár utcaseprő, nincs köztisztasági illeték KOLOZSVÁR, február 4. A kolozsvári közigazgatási tábla tegnap két érdekes ko­lozsvári vonatkozású ügyet' tárgyalt. Egyik a köztisztasági 'illetékek kivetésével, a nu- sik pedig a telekparcöllázássáíl volt ka peso latos. Sevan Gh. Gradiniilor-utea 6. szám a r.t- ti lakosra két évvel ezelőtt- köztisztasá­gi illeték cimén 240 tej adót vetett, ki a városi tanács- Sevan a köztisztasági illeték kivetésé1, nem fellebbezte meg s így a vá­rosi adóhivatal az összeg behajtása érdeke ben árverés® tűzött ki ellene. Az árveres ellen beadványt intézet! a város tanácsá­hoz, melyben előadta, hogy a köztisztasági illeték kivetése jogtalan, mer! a Grădinilor utcában, mióta az ufca áll, sohasem járt utcaseprő. A városi tanács érdemi elintézés végect a beadványt az adófelebbezési bizottságh 'z teilte át. Az adófelebbezési bizottság azon­ban az illeték törlését megtagadta azzal :-z indokolássá1], hogy az ügy nem a feleb- bezési, hanem a kivetési bizottsághoz '-.ir­tózik s neki ném ái1! hatáskörében az ügy­ben dönteni. E határozat ellen adott t>e közigazgatási keresetet Sevan Gheorghe és a közigazgatási tábla helyi adva felebbezé- sének, a köztisztasági illeték kivetését meg­semmisítette. A másik ügyben >a kolozsvári unitárius egyház, ifeVc jogutóda, dr. Stan köl'ozs- vári ügyvéd voltai panaszos. Az unitír us ta.ta,'.. egyház a közelmúltban engedélyt kéri a JzJLsL..-. * Gheorghe Fejurd-utcában lévő inga ti m parcellázására. A mérnöki hivatal & pir- cellázási engedélyt csak azzall a fefftéüe’lel adta ki, ha a felosztandó területből iskolaépület céljaira a városnak jelentősebb területet enged át és ha a parcellázandó terület előtt gránitból készült járdát készíttet. E kikötések ellen érkezett keresetek tár gyailta tegnap a tábla és annak részben he­lyet adotít. Megsemmisítette a városi tanács határozatának ama részét, melyben a te­lektulajdonost iskola-területnek alkalmas hely ingyenes átadására kötelezte, mert a fennálló törvények erre vonatkozólag nem tartalmaznak semmi rendelkezést, viszont megerősítette a határozatnak azt a részéi, mdyben arra kötelezte a tulajdonost, hogy 0 teleknek utcai frontján gránitból készült járdát késziteen, azzal az indokolással, hogy a. városi tanácsnak szuverén joga a járda minőségét megállapítani és ez ellen felebbezésnek nincs helye. K.éí Bsiiel emeSSe a hús áréi a városi tanács KOLOZSVÁR, február 4 Kolozsvár város tanácsa tegnapi ülésén ál­lapította meg az elsőrendű közszükségleti cikkek január havára érvényes legmaga­sabb árait. Az uj maximális árak, amelyek- február 7 én lépnek érvénybe, a követke­zők: Marhahús hátulya 24—26 lej, elsőre sze 2c—22 lej 10 százalék nyomtafékk:*», szopóborju 28 — 3c—33 — 35 és 39 tej k>l'- gramonként csont nélkül és 26—28 lej tiz százalékos nyomtatékkal, sertéshús 34 lej, sertéskaraj 40 lej nyers szalona 33, háj 39, zsír 42 lej, bivalyhus 2c—és 2Ó 'ej kilogramonként. A bivalyhus ára ugyan­annyi, mint a mult hónapban, a hús és zsír nak való árát kilogramonként! 2 lejjel emel­te a városi tanács. A liszt és kenyér árát a városi tanács nem változtaitta meg, úgyszintén az étter­mekben kiszolgáltatott ételek, a tűzifa ts a szállodai szobák árait sem. ■ —■—«■ Eltemették Schneller Istvánt. Buda­pestről jelentik: Dr. Schneller Istvánt, a magyar neve'éstudomány kimagasló alak­ját, a kolozsvári egyetem volt magyar rektorát, nagy részvét kisérte utolsó útjá­ra a Farkasréti-temetőtől A többszáz fő­nyi gyászoló közönség sorában megje­lenítek Ravasz László református püspök, báró Radvánszky Albert evangélikus egyházi fe ügyelő, Finkey Ferenc ko-ro- naügyész Rákóczy Imre miniszteri osz­tályfőnök, a szegedi egyetem egész tanári kara, Ereky István rektorral az élen és sokam mások. Dr. Raffay Sándor bánya­kerületi evangélikus püspök, a kelenföldi evangélikus énekkar gyászdala után bú­csúztatót mondott. .„Schneller István ér­te — mondotta — nemcsak a bölcs taní­tássá!. hanem a vonzó szüntelen példa- adással is egyetlen sugárzó remekmű. Az evangélikus egyház e koporsóra rámutat: ime. mivé tudja fomálni a lelket az evangélium, igazsága és a békáié szárma­zó hit“. Dr. Ereky István rektor a szege­di egyetem, dr. Mester János dékán a szegedi egyetem bölcsészeti kara- dr. Pröble Károly a. soproni evangélikus hit tudományi kar. dr. Bartók György a tu­dományos akadémia, dr. Imre Sándor a volt tanítványok nevében búcsúzott c] az elhunyttól A simái dr. Pröble Henrik, i pozsonyi evangélikus lelkész mondott ! utolsó Astenhozzádot

Next

/
Oldalképek
Tartalom