Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-03 / 27. szám

Emberszeretet Az egyik leghasználatosabb szó most: az emberszeretet. Politikai jelszónak hasznai* juk, amikor a fegyverkezések es háborús fenyegetések íélerpütó hatását érezzük és társadalmi kötelességnek hirdetjük, amikor politika, háború, természeti csapás, szeren­csétlen emberek valóságos seregeit dönti nélkülözésbe és szivünk mar nem bírja hangtalanul a részvét sürü és egyre na­gyobb felébredéseik Szeretnék a neohuma* nizmust minden tekintetben uralkodó esz­mévé fejleszteni. Mert! a humanizmus jelent szellemi törekvést is: a görög római mű veltség uj tiszteletét, a szépség s igazság szolgálatát, mikre a szabadság erejéből fa­kadó biztosítása van mindenki nyugodt lé­tének. Még kevésbé itt az idő, hogy ködös eszme- nyiséggel hirdessük szervezett életünk olyan átalakítását, mely a tömegnyomort örökre kirekeszti az életből. Hiába volna most elmélkednünk a társadalmak olyan fölépítéséről, mely fölöslegessé tenné a i észvétet. Könnyű lenne hirdeVni, hogy miként á vöröskereszt kötelez mindenkit a Sebesült emberséges ellátására, úgy egy másik kérészié jegyében meg kellene való­sítani olyan jóságos kötelességet, mely a le­győzött felet azonnal cmberszerelő segély­be? juttassa és igy eleve helyen marasztal­na, bizalommal a másnapok iránt. Mindez ma még nemes rögeszme. Éppen ezért egyetlen tennivalónk most: csigázzuk a ?o. gyalékos jótékonyságot a lehető legm.’ga- sabbra is igy megmenteni lehetőleg a legna­gyobb számú Ínségest a borzasztó követ- kezményektől. Slider békáilékesiy IiaíSígia beszéde a bucucuresb'i tazsdeä is kedvezően befolyásolta BUCUREŞTI, február 2. A Tempo cimü bucureştii lap „Hitler békáié- kény hangja a bucureştii tőzsdét is befolyásolta“ cim alatt a következőket irja: A hétfőn este tartott beszéd után, amelyet Chamberlain derűlátással telitett beszéde követett, a bucureştii tőzsdén élénk emelkedést jegyeztek. Ez a kedvező légkör ma tovább tartott. A politika és a háború százezreket, sőt milliókat mozgat ki békés nyugalmukból minduntalan és veszélyezteti a teljes pusz­tulás lehetőségeivel. Nem beszelünk róla, hogy a megtámadott Kínában mennyi ten­nivalója akad az emberszeretet hőseinek és intézményeinek. Mert itt van most közel a spanyol menekülők ügye. A köztársasá­giak arcvonala összeomlott és a spanyol polgárháború legyőzött embereinek ezrei futnak a francia határ felé. Az ilyen mene­külés üres kézzel és üres zsebbel történik. Az emberszeretetnek kell tevékenyen mun­kába lépnie. Már eddig is gyűjtöttek a spa­nyol nélkülözők részére, főleg a baloldali világnézetüek. de most olyan mizgatem ala­kul ki, amely nem törődik többé világné­zeti szempontokkal, mer*! a menekülés mér­ve és nyomora független a vezéreszméktől és a részvét kötelezően, egyetemesen embe­ri dologgá válik. Elsősorban Franciaország készül föl a menekültek átvételére s mert mindannyit nem fogadhatja vendégszerete­tébe, gondoskodik továbbjuttatásukra. így a többi hatalom közreműködésére kell sort keríteni. Egy tegnapi hírünk beszámolt már, hogy a belga minisztertanács, amely­ben valamennyi világszemlélet képviselői ülnek a szélső jobb és szélső bal kivételével, már határozatot is hozott; miként segíti majd a spanyol menekülők ártatlan elemét: a gyermeksereget. Szóval, megmozdul az irgalom és a rész­vét. De vájjon meg fog-e és meg tud e a szükséges mértékben? Épp most, mikor c/ az. ijesztő kérdés elénk mered, mondott Hitler nagy beszédében egy tanulságos és figyelmeztető mondatot. A világháború után 8co.coo német gyermek pusztult cl valóságos éhhalálban, pedig a skandináv ál­lamok és Hollandia, később Amerika sokat tett a nélkülöző európai gyermekek, asz szenyok és öregek érdekében. Az európai és oroszországi éhínség idején Hoover és Nansen, mini nemzetközi mentőangyalok intézményesen szervezték meg a segítséget. Emlékezzünk, hogy a hollandok és a bel* giumi fíamandok milyen bámulatos szere­tettel hívták meg hónapokra, sőt evekre a nélkülöző magyar és osztrák gyermekeket. A hitleri adat azonban mégis csak vád ma­rad a? emberszeretet gyakoriságával és w betetlenségével szemben. A segítésnek több a szava, mint az anyaga. Könnyeket és só­hajtásokat inkább bírunk fizetni, mint ko­moly pénzeket,Valószínű, hogy most is igy történik: a szegény spanyol népre, amely­nek mind a két harcos táborában annyi ember elpusztuld újabb csapás fog nehezed­ni, amikor a polgárháború befejeztével az idegenbe menekültek és az otthon maradót ;<tak egy része nem tud majd megbirkózni az élet borzasztó megpróbáltatásaival. Ez minden háború ördögi következménye. A háborút a felszabadított rossz szellemek in­tézik a pusztítás nagyszerű tökéletességével, míg a sebek beheggesztését csak a gyarló ember végzi fogyatékos szivével és rosszul megosztott lehetőségeivel. Tapasztalat bizo­nyítja, hogy miként a békés mindennapi éledben a gyalogjáró középmódu és szegény- elem áldoz aránylag legtöbbet a koldusok­ra, éppen úgy a tömegsegités nagy pillana­taiba többnyire a kis népek kisebb vagyo- nai sietnek a gyámolitók esdekléseire. És még az ilyen segítésbe is beleszól a politi­ka. meg az üzlet. Az emberiség szellemi, lelki, társadalmi, gazdasági nevelése még fogyatékos, pedig az emberszeretet Intéz­ményes, lehető jó megvalósítása minden irányban csak üdvös volna egész emberisé­günkre nézve. De nincs egyelőre miért sopánkodni. Egyelőre legyen sietős kötelességünk, hogy vegyük észre az emberséges mozgalmat cs vegyünk részi benne lehetőség szerint, Nem lesz háború! — Ezt jósolja 1939-re Maurice Privat, a hires francia jós KOLOZSVÁR, február 2. „1939 az isrii^tfl'őíié-sek esztendeje.“ Ez a rime 'Maurice Privat francia csitegjós uj könyvének, amelyben giz 1939-es óv várha­tó esc roén veivel fogjál!Ikozik. Tkuvaily március 11-e óta az egész viliág ismeri Maurice Pr vat .nevét. Ez a francia csillag jós, ak'sick jósOataijt sok európai kol- j légió jóival együtt alig vették 'komolyain «“•/•* e’ött. 1938 március 11-e óta világhírű. 1937 oJctóberében kiadott könyvében megjósolta, hogy 1938 március 11-én lesz Ausztria sors­döntő napja. Tudvalévőén ekkor volt az An­schluss ... Mit jósol 1939-re Maurice Priva;!? Nem lesz háború Miíidenokelö'tt megállapítja, hogy nem lesz háború. Nem fogják világrengető események megráz­kódtatni Európák, arnmaik ellenére:, bogy sók, mindenfelé tesznek bajok. Ebben az esz en- dőben állandóan tartani fog a világ a nagy bajoktól, de cOapjábáiU véve 1939-ben a oil ág oiywt lesz, mini egy nő. Kiváncsi és fecsegő. Szociális reformok A munkásrétegek mindenütt a világon ki­vívják jogaikat., ebben az évben wtgif szo- ciáfis reformokra van kilátás mindenüti. 1939-ben háborús veszélyeik a következő napokon lesznek; június, 17, szeptember 77, december 17. A Népszövetség obl>en az évben uj erőre kap és o pairiaimenildk is erőteljesen fognak dolgozná. Sokkal nagyobb szerepük lesz, uiin.'.i az e'mulit esztendőben. Komoly, igazságos, tevékeny élet kezdődik a világon. , . , Nem sikerülnek a házasságok Az 1939-ee.si esztendőben nem lesznek si­került házasságok. Rengeteg osaíládi háború­ságot okoznak, az ebben az évben kötött há­zasságuk és nagyon, sok lesz a válás. Nagyon kevés szerelmi házasságot kötnek ebben az évben és az összes 1939-ben kötött házassá­goknak a nők isszák meg n levét. A művészek jó éve Annál szerencsésebb lesz ez az év á mű­vészek számára. A művészet mihden téren előtérbe kerül és az alkotóművészek sem fogják többé fölöslegesnek érezni magúkat. Európa s zámára aiagyj etenitőségü dúl uniók 1939. övben « következők: április (i- és Ö-e.. Május 21 -e, ekkor Franciaországot be akar­ják rántani egy konfliktusba és május 2C-”, amikor ebből kifolyóim nagyon súlyos hely­zet áll elő. Augusztus 21 én i-s nagyon viha­KOLOZSVÁR, februar 2. ■ Fontfcoá bol- és külpolitikai escni&iyek ■ torlódása egy időre megüikU'dáliyozott abban, I Lógj' a szerkesztősegünkbe érkezeti panaszos leveleknek helyet adjunk. Ezt a mulasztási' i-.osf örömmel pótoljuk «5 alább (leközöljük azotk'Uit a ilcvelcket, amelyek közéletünk kü­lönböző bojairai kénnek orvosságot. 1. Nem tartják be a mészárosok a maximális árakat Ahány mészáros' van Kolozsváron, annyi kikíötnbözö áron árulja a husit, de valatmeny- nyien megegyeznek eíbbara, hogy a max imális áraiknál jóval drágábbon. A nem maximált hústermékeknél (máj, rose. >vei!tő) tetszés sze­rint emelőik az áralkut. A szopóborju-máj Idl'ójía már 40 'tejest magasságot ért ei>, a M - háti Viteazulftéren levő sátrukban a közeimül- bánt 17 lejt kértek egy te .s borjuvdőért, Ér­dekes, hogy egyes régi és1 jóraervü mészáro­I soknál ezek a melléktermékek 8—10 lejjel olcsóbbak, mint q piaci árusoknál, de is­merünk ném egy régi mészárost is, aki a mo.xlmiáÜiisi "áraknál 2—4 'tejjel olcsóbban áru. sei’jü! a husit, szalonnát és zsárfélét is. Súlyos visszaélés folyik a kolbászifléiék, füstö’thusok, nyers- és főftsonkák, császár húsok árának önkéntes megállóig iiásénlslli i®. Ugyanez ai helyzet a füstölt szaroc:nánáli Os. • Egyforma áron sehol sem lebeit kenni. Kérjük a kö­zönséget, saját érdekében jelentse he az árok I tulóépébét a rendőrségen, hogy gáláit lehessen I »’elmi az árdrágításoknak. Tisztelettel Egg elkeseredett háziasszony. 2. Sárban úszik a külváros Már Lübbizben megintuk, hogy Kolozsvár egy.ik tegforgaCimasabb utcáján, a Traiain* utou köztisztasági és köztegészs'égiigyi szem­pontból tűrhetetlen állapotok uralkodniuk. A szerzgyáog még itürhetők a viszonyok, de ezen. cilul olyan stíirtenge.r fedi el az úttestet, hogy még a. jármüvek is csak nehezen tud­nak közlekedni. A dteszk&piacocr pedig való­ságost afrikai állapotok uralkodnak. Minde­I nütt félméteres oi Sár. Az úttestek szélén, sár­os. (pl isizokhalmok emelkednek, hetek óta egy utcaseprőt sem lehet latrai. Szemóihordó sze­kereknek hónapok óta. h re-nyoma sincs. A mult lév végén még időnként feltűnt az ut­cában egy-egy Utcaseprő, ebben az éviben már egyetlenegyet sem láttunk. Kérjük a polgár­mester urat. győződjön meg személyesen is panaszunk ótepas volitótró] és nézzen szét a Decebal- és Sacuíei-utca környékén. iy. rabol a sár tenger miatt a tegmaigyobb nehézségekbe ütközik a közlőikedés. Ugv tudjuk, hogy' Monostori-utón elkészült már a dessizíka pice, nyissák tehát meg. Helyezzék át. a Trmian-ut végéről ai fapiacot, mert ezáltal egy csapásra megváltozna a környék egész képe, nem len­ne piszok és megszűnnének azok a járvá­nyos betegségek is, amelyek iv.esizélyez.te'ijk a környék lakosságának ételiét, egés'zs'égét. Tistzifcte'.te a TrnUm-uti lakók. 3. Nem pusztítják a gyümölcsösök parazitáit Drago® Octavúam, volt kertészeti felügyelő halála óta seníkisem törődik a gyümölcsösök­ben pusiztitó férgek irtásával’1. Én rendesen (permetezem gyümölcsfáin-.1, de «tem érek semmit sie ‘.vele, mert szomszédaim a. gyü­mölcsfák nvegóvásáVoil semmi.' sem törekinek. Úgy tudom,' hogy a gyümölcsfák rendszeres tisztogatósana vonatkozó régi magyar törvé­nyek miéig érvényben * yainnak, de lva ezek már nem is váltónak érvényben!; a földmüivelés- ügyi miniszter két évvófli ezelőtt vşdpltni tör- •vényv1 hozott, mely előírja, a gyüimtüllesősöket pusztító férgek rendszerezi irtását és a fertő­zött terültelek : megjelölését. Kolozsvár váro- sániaik most , vám egy kiváló kertész-mérnöke, akiit utasítani kéne, hogy a törvények beter- tásóról gondoskodjók, Kiváló t isztötelitel B. Gy. gyám dl esö&V'ulnjd ojias. 4. Miért csak az Irisig? Igen tisztelt Szerkesztő ur| Tiszteleti el kérem, szíveskedjék az alanti panaszos levelünknek ClapijábWn helyet adni. Köztudomású dolog, hogy <ai helybeli! sze­mélyforgalmai tebon yoli tó személy szállító aú-tobuszvádtóloit járeita a.z írismegyed ben a kJ. járat óköz ségi hidiig tart. Ennek ellenére az utóbbi időben — különösen ilyenkor, aim kor az olvadás következtéken feneketlen a sár — a járait nem közlekedik, csak az íris-gyárig és onnan a negyed lakói kénytelenek testi épségük veszélyeztetésével gázolni keresztül a hatclmas sártengeren. Abban a reményben, hogy panaszos, terve- Hűnkre orvosilíást találunk, kérjük, fogadja őszinte iiugyrabécsülésiinlkel. Az iris-i'elep lakói. ros lesz a hangulat Részen szeptember 20-tg. November 72 i onét nehéz n/',pja lesz az eu­rópai politikának, de különösen a politiku­soknak, akiknek nagyon kéll qjtaţjd igydkezoi u béke fenntartása' érdekében. Mi történik a világban? Az egyes országokra vonatkozóan, Mauric* Privat a következőket jósolja 1939-rc: Németországra sok nehéz feladatot tó. a* 1939tea esztendő, 1939 február 23 igen ko­moly nap lesz a németekre nézne. Lengyelorsaág tevékeny részt fog venni « középeurópad problémákban ési konfl ktusok- ban, a békítő szerepét fogja játszani sögát éid'öke elten csak azért, hogy niegkönnybsfc lwrátaii helyzetét, önfeláldozó szomszédnak fog bizonyulni. OloEzorsr/ágban. revideálnak bizonyos ntéz- kedésoket, 1939 december l(J-e sorsdöníó nap jtesiz Oluiszoruzágra nézve. Sipanyolország sorsa 1939 már-rius 21-én dőli el. • Belgiiunnok, Hollandiának és SvájcrJtk igen sok küzdelemmel kelt a sok, hazáját vírzélyeztelő bajt e;M)âri!a;n.ia orszégúról. De mindháromnak si'ikerül. Romániaiján még teljesebb lesz u nyugalom 1939-beik, tíz ország belső békéje végleg meg. erősödik. Hófehérbe Egész, csjornó angol lapot kaptam: ké­pes magazinokat, színházi és iilmujságo- ka1 és napi apókat. Egyidöben jelenték meg körülbelül s beszámoJnak London minden eseményéről. Politikai csűrné- nyék, Chamberlain beszéde, Queen-Mary testvérhaijójának, a Queen-E'isabethnek munkálatai, debutánsok készülődése az udvari bemutatkozásra, szinházi premie­rek, a Queen‘s Hall koncertje és — Hó­fehérke. A Sunday Pictorialban Candidus tollábóu hatalmas riport. A Daily Sketch- ben képes beszárnóló. a Picturequerben éSetrajz.a. Marceline d‘Alroy. a leghíresebb angol újságírónő hatalma* cikket te a Hófehérke közönségéről, egy másik neves angol írónő, Mary Borden körkérdést intézett hires emberekhez, ami igy hangzik: „Miért az utóbbi évek legnagyobb film­sikere a Hófehérke?4* Úgy látszik, ez a mese-film világese­mény. Mindenütt, ahoK előadják, hetekig, hónapokig az egész város róla beszél. Pe dtig nem játszik benne Garbó, vagy Die­trich és egyetlen karcsú sex-apeal-király- nő sem. Bobért Taylor és Clark Güb‘t sem sztaepcX egyetlen világsztár sem, Ét nincs a fiLmlmn gangszter há 1 terű, felhő­karcoló, detektív és revii csillag. Nem. Csak Hófehérke van, gonosz mostoha, meseklrályfi és hét kicsi törpe. És az em­berek Philadelphiában összetörik 3 mozi pénztár üvegablakát, hogy jegyhez jussa­nak és üiássák Hófehérkét, hogy ujra> gye­rekek lehessenek egy pár órára, hogy’' el felejthessék mindazt, ami az életben sö­tét, kétségbeejtő, izgalmas és szomorú. Walt Disney az emberiség egyik jóltc- voje — irta egjr pesti Jap a film bemuta­tója után. Es talán nem túlzás. A fiatal amerikai filmzseni játékos fantáziájával bűbájos mesevilágot elevenít meg, szí­nes, üde, csilogó, gyönyörű és álomsze­rű élményt ad. A lm mór. 3 kedvesség, az ötletesség, a szépség ömlik boszorká­nyos ceruzája aló.l. És ma erre van szük­ség, nem kiagyalt, fantasztikus filmme­sékre, hanem arra, ami maga a — mese. Amit kicsi korunkban átmélkodva hall gattunk és soha meg nem untunk, mert húszén újra és újra kértük édesanyánkat: Meséld Hófehérkét... Akkor maradéktala­nul' cs tökéletesen boldogak voltunk. És most azzá varázsol újra a megelevenedett mese a vásznon, Hófehérke és a hét törpe története. És ezért világesemény —- nem túlzás, mert annyit Írnak róla legalábbris. mint a többi világeseményről — és ezért van olyan fontos, mint más szenzáció. A különbség csak az. hogy a többi szenzá­ció elszomorít, felizgat, megreltent — de ez a zseniális, édes vászon-tündérmese — megnevettet, megihat és boldoggá tesz. Ezért hálás a világ Walt Disneynek, aki a szenzációt megteremtette. (M. L.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a Ieţ> választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály ábaa, Cluj, Piaţa Unirii. Az ELLENZÉK panaszos-ládái a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom