Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

ÁRA 3 LEI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Mot'lor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri; 9 Telefon 1 r 99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és i^rtz^atá 1 DR. GROÍS LÁSZLÓ JLX ÉVFOLYAM, 4 6. SZÁM. SZOMBAT Kiadótulajdonos: PALLAS K. iö Törvényszéki lajstromozd szim: 39 (Do*. 885/ 1938. Trb, Cluj.) Előfizetés; áruk: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre oí>o ' min 11 in—niii hmi> >11111 miimi »i ii n ni mu ni —. IKölcsönösen háborúval I fenyegették meg egymást Litinoy és a moszkvai Japán nagykövet A Szachalin-sziget körűt kifejlődőn japán—szovjefarosz vita súlyos tehetőségei* —- Cáfolják, hogy Anglia közvetítés! kiséreti meg olaszok és franciák közt, — „Olasz­ország elég erősnek érzi magát, hogy követeléseit erővel is megvalósítsa41 I Halifax lord határozott kijelentései az Angisa és Francia- ország közötti szoros viszonyról jfiäasa A nemzetközi politika légköre vál- | îozatlanul erősen feszült. Vezető ál’ i Jamférfiak és külügyminiszterek nyi- j latkozatai, a sajtó hangja egyaránt j ennek a feszültségnek adnak kifeje» ‘ zést. Sőt, ha hinni lehet egy Londonon I át érkező tokiói jelentésnek, a Távol- Keletre vonatkozólag tegnap két nagy- | hatalom között közvetlen háborús fényé- j getések is hangzottak el. Japán moszk- i vai nagykövete ugyanis, miután meg- j állapította. Imgy a Sacharlin-szigetek ; körüLi halászati jog vitás kérdésében < Litvinovvai folytatott megbeszélései teljesen eredménytelenek maradnak, e jelentés szerint, kétségtelenül tokiói felhatalmazásra, kijelentette, hogy Ja­pán ezen a területen is tudni fogja megvédeni az érdekeit. Amire Litvi­nov azt válaszolta, hogy véleménye szerint egy olyan összeütközést, mely japánok és szovjetoroszok között a Sacharlin-sziget körül törne ki, „aligha lehetne lokalizálni“. Lnnél érthetőb­ben két nagyhatalom már nem igen fenyegetheti egymást háborúval. A ja pán császár, ugyané távirat szerint, tegnap már fogadta is a kérdésben a hadsereg és haditengerészet vezetőit. Ha hozzávesszük mindehhez, hogy Moszkva és London között, feltűnő módon, éppen most közeledés jött 1 ét= re és hogy az Egyesült-Államokban is éppen most jelentették be, hogy haj­landóak Szovjetoroszország számára hadihajókat építeni, akkor nem téved­hetünk a Szélső-Keleten esetleg meg­induló újabb konflagráciő kiterjedési lehetőségeinek kérdésében. Halifax beszéde Nem nagyion békésen hangzónak lefiet tekinteni a ki jelentéseiben rendesen na­gyon óvatos Ha iflax lórid, angol küiügy* ín'-rni'Sztprnek tegnap a Lordok Házában jílartott beszédét sem. Halifax lord a íFranciaország és Anglia közfvtlS kapcso­saitokról beszélt és a következőket jelen­tette ki: — Mélységes tévedés volna foltéteVz- ,nf, hogy bármilyen rejtett hátsó gondo­lat kísérte volna Chamberlain miniszter elnöknek azokat a szavait, amelyek Ang­iba magatartására vonatkoztak egy Fran­ci aországot érő háborús támadás esetén. A két hata om közötti szoros viszony kü­lönben nemsokára ismét mogpecsétolő- idik Lebrun Franci» köztársasági elnök Emdoni látogatásával. Ez a szoros vi* szony nem irányul más hal almaik ellen. Bizonyos körök fé’remaqijnró'ósai Ózon­ban arra kényszerítik Angi iát, hogy mind határozóilabb szavakkal legye félreérthe­tetlenné az angolfrancia együtt működén fényét. A Franciaország és Olaszország közötti ellentétek nem érinüik közvet énül Angliái. Egyk hata om sem kívánta ed­dig, hogy Anglia közvetítő szerepel vál­laljon, sőt Olaszország hivatalosan nem is tette közzé kívánságait. Erise meg m ud.cnki, hogy az angol fegyverkezés nem háborús célzattal történőik Az angol nemzet legos z in-liébben kívánja, hogy a külpolitikai célok elérésének eszközei kö­zül a háborút zárják ki. Ez nem jelent annyi, hogy életkérdéseink megvédéséért Anglia nem lenne kész a háborúra is Aki az angol jellemet ismeri, nem ké­telkedtünk abban, hogy éleférdekenk megvédésére Anglia minden pillanat ban készen áll fegyverrel is. A háborút azonban nem ki várt ja sőt rum den erőfeszítése elsősorban arra irá­nyúi. hogy a nemzetközi élet vitás kér­dését békésen oldják meg. Német részről azokat a beszédeket, me­lyek a nyugati h-aBaflnwknak, főleg Ameri­kának vezető köreiben az utolsó naţjok- ban hangzottak ei. leghatározottabb vissza­ultiasitássall fogadják. A némer sjjló ét-s hangon ir elsősorban Amerika ellen, de támadásait kiterjeszti Angliára és Francia- országra is. A kormánykörökhöz közelál­ló „Berliner Börsenzeitung“ gúnyoson kérdi, hogy elkészültek-e már Anglia és Amerika uj tervükkel, mely a két hatalom közölt akarja felosztani a világot. A kül­ügyminisztérium fcbivnltnlntsaképen sze­replő „Deutsche D i pöo-m- alt isc h - P < di t i se h e Korrespondenz“ Dahadiert támadja tegnap általunk is közölt beszédéért, melyet a pá­risi amerikaiak klubjában tartó'.!*, ahol, mint utólag jelentik, u vendégek között veit látható a Wind.sori herceg, Gniríe m tábornok francia hadsereg-főparancsnok' és Bonnet külügyminiszter is. Csodálatos ••— irja a német félhivatalos, hogy [>Sa~ j dter kiemelte az Egyesült-Államok és I Franciaország között a béke szolgálatában meglévő egységek Daladier az: mondotta, hogy ,.Roosevelt elnök a világ békeakara­tának veze’ője“ és nincs egyetten franc'-1, aki ne tekintene bizalommal Roosevelt fe­lé. Németországban azt hitték, hogy Da­I lädier annak az iránynak harcosa, nvny Franciaország becsületét és biztonságát megmentve, mindenkor arr» törekszik, hogy becsületes megegyezésre jussán szomszédaival. Észre kellett vennie, hogy a német szomszédot méláit lan támadás érte az Ebesül l-Á®amok szervei részéről és hogy az Egyesült-Államok a Németor­szág s a nyugati demokráciák közötti vi szony megrontásán fáradoznak. Dzkdier szavai tehát rossz benyomást hagytak ma­guk után. Úgy tűnik: előre ‘átták ezt <’be­nyomást, mert a strasbourgi rádió elhagy­ta a Roosevehhez intézett- szavakat — végzi cikkét a berlini lap. Amerikával szemben még élesebb han­gon írnak a néuet lapok és egyhangú teí- hábqrodássail beszélnek Martin amerikai Î képviselőnek a washingtoni szenátusban í elhangzott fenyegetéséről, hogy „Am“ri- $ ^ában van még elég lámpavns arra, hogy j felkössék azokat a németeket, akik az í £g\esül't-Áramok teriiilie’tén nemzeti szo­ciálisa propagandát folytatnak, i Hafifax lordnak, az angol—olasz vi* Azu; alkotmány életbeléptetésének megünneplése Csak a közhivatalok tartanak munkaszünetet I KOLOZSVÁR, február 24. A belügyminisztérium 2679—1939 számú ren­deletének értelmében a kolozsvári rendőrkvesztura a lapok utján a követke« zöket hozza városunk közönségének tudomására: Folyó hó 27 én, hétfőn az uj alkotmány szentesítésének egyéves évfor­dulóját ünnepélyes keretek között ünnepli meg az ország lakossága. Ez alka­lomból Kolozsvár város polgárai lobogózzák fel házaikat, ahogy az a nagy nemzeti ünnepeknél szokásos, az üzletek tulajdonosai pedig kirakataikban feltűnő helyen, ünnepélyes jelleggel, helyezzék el Őfelsége ÎL Károly király« nak és Mihály nagy vajdának arcképeit. Délelőtt 11 órakor az összes felekezeti templomokban háfaadó istentisz teleteket tartanak, mig az ortodox katedráÜsban megtartandó istentisztele­ten a katonai és polgári hatóságok képviselői is megjelennek. A nagyközönség tájékoztatására közöljük, hogy az évforduló ünnepén csupán a közhivatalok szünetelnek, az üzletek nyitva maradnak és a közüze­mek is dolgozhatnak. > v ^ ., szonyra vonatkozó fenti kijelentésével áll kapcsolatban a római angol nagy- követség tegnap kiadott közleménye is, mely leghatározottabb módon cá fólia, hogy Perth római angol nagykő» vet az olasz—francia viszony rende­zésére vonatkozólag indítványokat kö­zölt volna Gíano olasz külügyminisz­terrel. Római lapok viszont azt cáfol» ják, hogy olasz részről Chamberlaint kérték volna fel közvetítésre ebben a kérdésben. Olaszországnak — mondja a római sajtó — nincs szüksége pró­kátorra, mert elég jogosnak érzi kö­veteléseit, hogy azokat teljesítsék, ab­ban az esetben pedig, ha nem teljesí­tenék, elég erősnek érzi magát arra is, hogy erővel vegye birtokába. S ha közvetítőre szüksége lenne is, semmi esetre sem fordulna Angliához, hanem Hitler német birodalmi vezér és kan­cellár közvetítését venné igénybe. A LONDONI NÉMET NAGYKŐ» VET HALIFAX KÜLÜGYMÍ- DÍSZTÉRNÉL LONDON, február 24. Angol direo- máciai körök szerint Dirckscn ondóra német nagykövet szerdán megbeszélést folytatott Halifax lord külügyminiszter­rel. Az angol külügyminiszter ^s a német nagykövet ez alkalommal megvizsgál!a az általános nemzetközi helyzetet. A megoe- szélés Dircksen- kérésére történi, a német nagykövet ugyanis pénteken egy hétre Berlinbe utezik­PÁRTS, február 24. A francia lapok kommentálják az angol kormány politi­káját s különösen Chamberlain minisz­terelnök Biackburnbeo mondott beszédé­vel fog alkoznak. A ,.Perit Journal“ így ir: Az angol kormány közvetlen célja, hogy- egyszerűbb alakban helyreállt!sa az; együttes biztonságot, azza' a fe tétellel, hogy az Egyesült Államok ne hiányoz­zanak ebből a rendszerből. Chamberlain és munkatársai ismerik a valóságot. Nem lehet, hogy ne tudják, hagy Franciaor­szág és Angia védelméhez szükséges o, kötelező katonai szolgálat. ZENDÜLÉS TÖRT ÁLLÍTÓLAG KI A KÍNÁBAN KÜZDŐ JAPÁNl CSAPATOK KÖZÖTT PÁR1S, február 24. Az Oeuvre jelen« tése szerint a párisi kínai nagykövet» ség i a kínai küiügy minisztériumtól ka- pott hirt közölt, mely szerint komoly zendülés támadt a Kína déli részében Honkong és Nanking közt küzdő ja­pán hadseregben. Hir szerint a zen­dülésnek számos halottja van. A vidéken levő japán katonák között érezhető a bátortalanság. Sanghajban valóságos öngyilkossági járvány van a japán altisztek között. Kínaiak fogsá­gába esett több japán altiszt családjá­hoz küldött leveleiben így ir: ,vSemmi reményünk arra, hogy családunkat vi­szontlássuk. Nem tudjuk, hogyan vég­ződhetik a háború. A kínaiak békéi hagynak nekünk s kérdezzük; miért háborúzunk?“ Több japán altiszt, miután kört rajzolt a földre s bele Irta a „Halár* szót, őseiért s család­jáért mondott ima után harakirit követett el. i Chara, a „japán Lawrancc“ Tiencsinbe nemrég összehívta az újságírókat s közölte velük, hogy Japán csak egyet­len dologra törekszik: a tisztességes békére. Ezen a ponton azonban nehéz­ség van. iKinai körökben azt hiszik, a köze* lebbröl Berlinbe érkező nagy japán ka­tonai misszió egész sor látogatást fog tenni Európában. Ennek első eredmé­nyeként támogatást kap, hogy a kínaiakat pár milyen formában békére bírják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom