Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

1939 Jéliu’ir 74. Jó jelek i vhfi este „a: Erdélyi Gazdasági E<ig­let jegyében all\ írták volna régi bben. S a[H?k óbi olvashatjuk a színház hirdet­ményeiben, hogy csütörtökön este dtsz- e'öatlas les:: Szigligeti Ede elévül heteden müve, a Cigány kerül színre, meg pedig a: EAI /•' országos kiállítására n(dá tekin­tettel, szóval a 7tagyszámban Kolozsvárra Özönlő vidéki közönség élvezetere es épít lesére. Néhány sor csupán, de sokat je­lent: sokkal többel, nvnt első szempillan­tásra, vagy első hallásra gondol juh’ -1 ’ E.GE országtxs kiállításit fogalmazásit ki­fejezés már önmagában mindent kifejez, légy nagy rübzgalom egyre sűrűsödő un népei közt egy újnak iktatását, l.z a moz­galom pétiig a: Erdélyi Gazdasági i.gyc- sü'et egyre szélesedő kebelében folgó 11 j szervezeti és megújult. osztályélet az utol­só kisebbségi éveink legjelentősebb feje zete. .4 legnagyobb magyar tömeget fog­lalja magában, amely kenyeret szó gál­tat hekiink és amely egy jólszrrvezett ki­sebbségi életben a vezetés legfőbb erőfor- rx’isát és hajtó erejét bugyogtatja. .4 ma­gyarság háromnegyed része ugyanis me­zőgazdasággal foglalkozik és a do'og tér mészele szerint, gazdáink majd teljes egészükben szerény föhlészek és egysze­rű kisgazdák. De kemények, szilárdak, parancsolok. Ennek a tömegnek a szer­vezettsége, mind belter jesebb munkára való ncvc’ésc és a megfelelő, uj szükség­letekkel való ellátása elsőrendű érdél:, amit a szervezetük ért és megértet. Ezért, ha most az EGE országos k'állitást ren dez, akkor ezt méltán ünnepnek minő­síthetjük, nme y nemcsak örömben old föl mindennapi gondnkát és keserveket, nemcsak kirándulást és szórakozást nyújt a hétköz nápi szürkeségben, hanem tanul­ságéi is, versenykedvet is, a haladásba és fennmaradásba vetet/ hitet is art. Ar eszmék és erők egész dandárját mozgat ja meg. Ezt a nagy jelentőséget pVlannt- nyi országos körülmények is aláhúzzák és kihangsúlyozzák. Országunk agrárter­ményeit most egyre fokozódó érdek ődés- set vásárolják, 't ermelésünk a világnézeti harcokban szembeáUó nagy felek örven­detes versenyének középpontjába került s igy, a vásárok révén, egyre fokrcnttnbb gazdasági feilcndü'ésl remélhetünk teljes joggal, ,4t államhatalom, tekintettel or­szágunk kifejezett mezőgazdasági jellegé­re, kötelességtudat és az érzelmi teljesség sugallatára is, mindent elkövet a fala és a mezőgazdasági tevékenység érdekében. Hallottuk, hogy a kiviteli jutalmat erő­sen felfokozzák. Olvastuk, hogy uj tör­vény igyekszik gondoskodni a kisbirto- kok túlságos felaprózásának megakadá­lyozásáról és talán a homestead intézmé- dljét is bevezetik, vagyis a paraszt birto­kokra vonatkoztatnak az egykori hUbizo- mányi rendszer elveiből egyet-mást. Es látjuk a társadalmi szolgálat indulását a fahr felé. Joggal törődünk hát a magunk falujával, gazdájánál, Égé jövel. Lapunk mindig benső szenvedéllyel igyekszik legnagyobb kisebbségi töme­günk, a mezőgazdák jogos érdeke'* szol­gálni és ezért az EGE szívós mozgalmait: egyre növekvő szervezkedését és egyre fokozódó nevelési munkáját mindenkinél inkább, minden lehető módon támogat­ja Természetesen a mai nap folyamán mindaz az érzelem és eszme, and időről- időre részletekre bontva megszó'al la­punk hasábjain, most egy ünnepélyes nagy szólamban kap hangot, amikor az Erdélyi Gazdasági Egylet ilyen ünnepélyes órák előterébe jut. Mint. nvkor a fuvolák heryett a fanfárok veszik át n szólam ve zetését. Ma inkább, mint tegnap. Mer/ az EGE most még újabb hivatást is teljesít nz eddigiek mellett. Mir.} a legjobban megszervezett, legmozgékonyabb. legösz- szefogóbb társadalmi szervizet. amely a « magyar kisebbségi zöm többsége nevé­ben beszélhet, önkéntelenéi váh és válik az aj erdélyi magyar népközösségi moz­galom megindítandó és alakító segédleté­vé. Ezt az uj, nagy feladató' tükröz teli most az EGE nek minden gyűlése, tan­folyama, kiállítása, szóval, amikor töme­geket gyűjt össze és rajtuk át nayy tár­saságok szelleméhez közeledhet. Ily al­kalomkor nemcsak a maga külön céljait képviseli egyre nagyobb eredménnyel, hanem figyelmeztet az Ujjászületési Frontba való belépésre és a népközösségi szervezkedésre, való csatlakozásra isl Kitiltották a „kijárákat“ a hejelentőhivatalból Személyesen Leli eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek KOLOZSVÁR, február 23 A kolozsvári rendőrkvcszitur a .i bej-L:v 'tőhivatalnál 'történő je 1 e n t k e z é s e k k rl k >p csolitosan lapunk utján a következő íz hí­vással fordul Kolozsvár lakosságához: ,.A kolozsvári rendőrkvesz'ura. mü’ct! működő bcjcentőhivaca! három hónap­pal c/elő'at megkezdte a bejelentések s/i geru ellenőrzését. A rendőrhatóságok köz- zétel'- távhívásnak eredményeként Kolozs­vár 'lakossága megrohanta a népeseié;, hi- vatajr s minden 'egyes jelentkező az: igé­nyelte, hogy az <"> jelentkezésének d'Csi­gát azonnal evégezzek. Természetesen az alig io tisztviselővel dolgozó hivatal meg­feszített munka ellenére sem tud egyszer­re cicgct tenni a követelményeknek. .Mert mi a helyzet? 1920 óta Kolozsvár lakosságának n)'g 32 százalék« jelentkezeti szabályszerű nyilván­tartás végett. A polgárság 70 százalékának mulasztá­sát kel! most pó'olja a bejelentő hivatal. Ez az óriási munkatöbblet term eszesen sok zavart és elégede'lcnség'"t okoz a né­pesedési irodát megrohamozó 'kikosok k> lében, bár néhány nap óta némi enyhülés mutatkozik s a további jelentkezések s° rán a nyilvántartás* igénylő polgárok gyorsabban jutnak hozzá bejelent!/ lap­jaikhoz. Ennek dacára m közönség körébon ak téi­nak olyanok, akik hogy a jelentkezés« k alakiságán hamar túlessenek, ».kijárók-i“ fogadnak. A „kijárók“ aztán jelentős ősz- szeget csalnak ki a hiszékeny emberek tő?. Az ilyen visszaélések megfékezésére a rendőrkvcsztura szigorú rendek-tét n,i< :t ki a bejelentő hivatal főnökének és tis/.’'vi­se őrnek, hogy a mai n'tp'ól kezdve az ősz s/es hivatalos ki járókat tilsak ki a rendőr­ség épületéből s csak « személyes ieler.t • kezéseknek tegyenek c'eget. A rendőrkvesztura arm kéri a LöEm séget, hogy ha kijárók jelentkeznének a bejelentési kö'erezettség elvégzésére, azon­nal adjak á' őket1 u kveszUirának, vagy a kerületi rendőrségnek. rEKSSF-Ir Nyugdijn éik üli nyugdíjasok állam- polgársági ügye a törvényszék előtt Elutasította keresetüket a bíróság KOLOZSVÁR, február 23. Nagy fontosságú e vi jelen h'Kégii dön- Vst hozott tegnap a kolozsvári törvény szék 1. tagozatának Ist'Mfe tanácsa. A elöntést abban a perben hozták, ómé­iul négy helybeli vasuli tisztviselő öz­vgye indított az állam elle'i. A négy- öz- M‘gv részönt a saját, rósz int férjeik s?ol­Harminc évig szenvedjem su!yos gyomorbajban ... árja nekünk töbliek között Cze&neyy Gyula, Arad, majd következőképen folytuitija: ........nagyon sükftóle orvosságot ‘kaptam, de egyik sem segített! Az éükezésbfini szigorú dótól tartottam s flVjda.knin’niat csak szóda- bi karboné ved tudtam -esi ! tó pitoni. Hövid meg. szí:(kift-ással 4 üveg Gastro D.-t vettem be és mosft fáj da óm a i.m teljesen megszűntek sólyán ételek fogyasztóját engedem meg magomnak, amelyek ékezetéről a „Gostro D. használata o'őtt álmodni sem mertem wonö'! Megraga­dom az. ai’jkaftmat, hogy- ezúton kifejezzem hálóimat az On álteí foTga ombo> hozott Gastro D. iránt. A kitűnő szent több gyo- morbeteg iram erő sümnek ajönlottafh itt Ara­don s mind hó lássak érte . . Fen'tiJ köszönőlevéli mindenné] jobban bi­zonyítja a Gastro D. rendkivüld gyógyító 1 Vi­tását. Kapható gyógyszertóraklvm és drogériák­ban vagy postán megrendelhető 135 lej után­vét met'teW Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti. Caüeai Victoriei 124. gá'ata után, zavartalanul élvezte a vasúti ny-ugdijpénztár részéről folyós tott nyug­dijakat a múlt év május elsejéig. Ezzel az időponttal lezárult ugyanis az a ba­táridő, amelyet o vasuligazgatóság nyug­díjasai állampolgárságának igazo'ására engedélyezett. Minthogy a fenjek az 1924. évben felfektetett állampolgársági lajstromokban nem szerepeltek és ennél­ * fogva álöimpolgárság; bizonyítványt sem kaphattak, nyugdijaikat beszüntették. Ez az intéz­kedés sok más sorstársukkal egyetem­ben érte őket. A panaszosok azonban nem törődtek bele helyzetükbe és keresetet indítottak nz állam ellen a törvényszék utján, amelyben annak eldöntésére kérik a bi- róságo1, bogy az 1924. évben törvényi'eq szabályozott áll ampo'gór sági listák fel- fektrtése csupán közigazgatási eljáró-:, mely nem zárhatja ki c jognak a rendes törvényes fórumok álfái történő mega la pi'ását. Ennek értelmében kérik továbbá ügyük érdvmboíni megvizsgálását, hogy \ aj jón rendelkeznek*e az állampolgári ji g bírásához szükséges feltételekké1. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson a panaszosok képviselője hivatkozott az 1934, évi állampolgársági törvény ő6-ik cikkelyére, mely a volt monarchiáié le­csatolt területek mindama lakói részére automatikusan, tehát minden további for­maság nélkül, állampolgári jogot biztosit, ak'k 1918 december esőjével (az egy-esii- lés időpontjában) e területen illetékességi joggal rendelkeztek. Bár e törvény 04dk cikkelye q bejegy­zettekkel szemben bárkit, feljogosít kifo­gás benyújtására és ugyancsak lehetősé­get ad a be nem más esetén az érdeke tek felebbezésére is. amelyet a felebbezési bi zcltság, végső ff>kcm pedig a semmitö- s>ék tárgyal, még sem zárja ki a rendes bíróság jogosultságát e kérdés eldöntésé­re. Minthogy maga az állampolgársági lajstromok fc fektetése egyszerű statisz­tikai jelleggel bíró közigazgatási tényke­dés volt, mely még csak q jelentkezési kö telez. títiLsé get sem irta elő, a védő a 'tör­vényszék il e[ékességét kérte kimondani. A belügymmáisztérium részénél felszóla­ló állami ügyvéd ezzel szemben a mult hó fo'várnán megjelent idevonatkozó tör­vény szellemében azt vifcaíta, hogy „az általános joga elvek és a nemzo'közj szer­ződések értelmében** leinomlotliiak le kiii4h(4ők muulazok, ak k ne.in ti 'tek < lr get u/ álliunpo gár.ágí Laj.st.rmiu>k h-lfck- tot/sekor nyilvánított fellé'c.li !.m-k. Az 1924. évi törvény (17 4< cikkelye ugyanis - az 5(i ik szakaszban foglalt automatl kus állompo gárt joggal ellentétben ki­mondja, hogy a listában nem szereplők állampolgárságukat nuturábzáció utján szerezhetik meg. Különben «.-» <; kérdés szerinte — nem tartozik a rendes bíróságok hatás­körébe, amennyiben a törvény e köz­jogi kérdés elbírálására speciális ható­ságokat bízott meg. A törvényszék, hosszas tanácskozás után, elutasította a panaszosok keresetét, Mu nkasziinei Ücsz az uj alkotmány hihir- deíésének évfordulóján BUCUREŞTI, február 23. (Rador.) Február hó 27-én -— az uj alkotmány kihirdetésének évfordulóján — a köz­hivatalokban szünetel a munka s az üzletek zárva tartanak. belelett 11 órakor Bucurestiben hálaadó istentisz­telet lesz, melyen a kormány tagjai és a polgári és katonai hatóságok vezetői is megjelennek. , Tóih Sándor tapszerhcsziö ba lesele KOLOZSVÁR, február 2>. Könnyen súlyos kimenetelűvé válható baleset érte Tóih Sándor hírlapírót. • —• Tóih Sándor kutyája néhány héttel eze!őrt| kölyköknek adott éleié’, és a kiskutyákat aj fürdőszobában he’yezlék el. Tegnap reg-, gél a játszadozó ku yák felborították a fürdőkádban levő benzines üveget, amely! eltörölt és a kiömlő benzin lángra tob-! bont vi' fürdőkazán kályhájától. A robbi-; nás zajára elősiet© <t Tóth Sándor, r kij megdöbbenéssé; látta, hogy a lángban á'lój fürdőszobában perzselődnek a kutyaköly-/ kök. Berohant a lángok közé és egymás-* után dobálta ki ;r keservesen nyöszörgő; kutyakölyköket az előszobába, ahol fee-' sége pokrócokba göngyöl© őket. Ez alatt Tóth Sándor a fürdőszobában ugyancsak pokrócok segítségével eloltotta a tüzet.' Közben Tóth lapszerkesztő jobb kezén su yos égési sebeket szenvedett, amelyeket1 2 heilyszínre kihivolt háziorvosa köc­zö-tt be.--------- -----------—­Elraboltak egy gimnazista leányt. Con-; staru'ábó® jelentik: Néhány nappal ez­előtt feljelen ést tett a rendőrségen C-ira- coste3 Ion bazargici lakos, hogy Elena ne­vű húga, aki ötödik gimnazista, nyomta­lanul elitiint. A gimnázisv- leány ötnapon-, ként bejárt Bazargicbói Constantába, hogy átvegye tanáraival a tananyagot, mert ma* gám'anuló volt. A leány egyszer csak el­tűnt. Miután bátyját megtette a felje'en- tést. annak a gyanújának adotit kife ezést, begy a kislány leánykereskedők kezébe került. Harmadnap Caracostea Cons'an ez utcáin sétálva összetalálkozott hugival, aki iéfekszakadva futott. A szaladó kis­lányt két férfi követte, akik rmkor meg- Iá ták Caracosieát, elmenekültek. A hány. elmondta bátyjának, hogy mikor az isko-. Iából kijött, egy Demostene Ghcorghe ne­vű férfi megtámadta és elhurcolta Gheor- ghe Grecu házába, aohl bezárva ’ ír'olák* Több naipig volt őrt bezárva s most a ké*; .férfi egy másik helyre akar-ta szál1‘.lain1.; Az u-tcán szabadnak érezte magát és fu­tással menekül'“ előlük. Az esetről a Cárt- costiea-tesvérek jelentést tettek 3, rendőr­ségnek, amely a leány rablókat, akik is­mert leány kereskedők, le tartózta' ta. amik a kormánnyal kötött január 17-dzi egyezmény szellemében junktimba kerül­tek egymással. a mai nap ösléjc és a hol­naptól kezdődő órák ezt a hármas célt szolgálják: az EGE hivatásának kiszéle­sítését, az egységpártba való besorako- zást és a népközösségi toborzót. A kiállí­tás ünnepi kaput és díszítményeket von c köré az életteljes megmozdu'ás köré. Bennünk, mint eme mozgalmak lelkes támogatójában, érthetőn kelt az elhatá­rozás, hogy most, ez ünnepi órák bekö­szöntővel, melegen ünnepeljük az EGÉ-t, a ve'e kapcsolatos egyéb célokat és moz­galmakat, a Kolozsvárra gyülekező vidé­kieket, az egymással találkozó magyar j elemeket. Igen helyesen cselekedett a színház, ‘ amikor ennek a napnál: az estéiére dísz­előadást terveit ki és amikor a díszelő­adás középpontjába három hősláti föl­dész dalkör hangversenyei közé beiktat­ja Szigligeti Ede népszínművét. Csak­ugyan díszelőadás illik ilyen napra és népszínmű kell szórakozásul és oku’ásul ilyenkor. Igen helyén lesz a Cigány, amely a falu kérdéseit, küzdelmeit, gond­jait, de minden válságos p’ lanatban a megértés és békés együttmunkáhU felé való tájékozódását jellemzi a művészet eszközeivel. Emlékezünk a nf*gy sikerre, ameluet ez a darab a felelevenítés estéjén , aratott újszerűvé vált alakjában és a két vezető művész nagyszerű alakításával, de az epizódisták mesteri törekvésével. En­nek a felújításnak meglepetése volt az uj kísérőzene, ame’y a nép igazi ,uüvé- szetének, az uj magyar népdal forradal­mi törekvésének szellemében való meg­szólaltatása volt, itt-ott megdöbbentő ko­morsággal. Igen. ha mindenki és minden­ki úgy teljesíti kötelességét, mint az EGE, mint a magyar mezőgazdasági tömeg, mint a színház és művészei, akkor ha­mar megtaláljuk az utat, amelyen a ma­gyar kisebbségi élet igazi lényegéhez, kel­lő formájához és kétségtelen eredményei­hez foo elvelődni. I 1 ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom