Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-03 / 27. szám

7 fí L 1. F N 7 ti K —■MillBilBlIflI A HARMADIK BIRODALOM AFRIKÁBAN HK Kl, IN, I Vbiuâr 2. Hitler hrs/cdév< 1 kapcsolatban egyre hnVnro/i'Uubbjiii iin inul ;i neni/.clkö/i tárgyalások központ jóba egy n j problé­ma: a nemet gyarmatoké. ,\ követéés léire min érthető: lulják si.ss/a mindazt, aipit a békekötés elvett. Miután a Ivonvolfilt és több szempontból írnyojjutö helyzetben a hatalmaknak {-.zükségük van Németország közreműkö­désére, valószínű, hogy rövidesen lesz valami kézzelfogható eredménye is. Más ki Tilos ,:i/ont)an az, hogy miért ős imuy- p\ iiv fontos nimmt szempontból a gyar­mati status quo v is^/aállitásau Lgy rozsdás ágyútól a nürnbergi beszédig Még a Invniiiniuivcs háború láza vaco»- ♦alta Európa testét., amikor a branden­burgi választófejedelem elhatározta, hogy a távoli Indiákká] kereskedőini összeköt­tetési torejnt. Néhány évtized ímdva, {JtkSO ban alakult nirjţ az Afrikanischer 'Kom pay nie és bárom évre már a guineai partok egy rnoajgas begyén lul>ogott a zászló, hirdetve az első német gyarmat megalakít1 fását A következő évben pe­dig nagy szenzációja voélt Herhnnek: megjelentek a meghódolt feketebörü fe­jedelmek, hogy ajándékaikkal bizonyít­sák odaadásukat uj uraikkal szemben. De a dicsőség rövid volt. A nagy feje- de'em halála után cl kellett adni az egész nehezen szerzett területet az ál­landó versenytársaknak, a hollandoknak. Ronibadölti a hu tatai) i álom. minthogy jómmá lett maga Cross-l'riedrichshurg is, a büszke parti erőd A világháború titán találta meg egy arra járó német ha­dihajó, trópusi növényzet Hunjai alatt, u uár egykori ágyúit. Egyet közülük ma­gával is vitt Berlinbe s a Ruhmeshalle büszkeségei között ma is hirdeti az első gyarmat emlékét. A következő másfiV évszázad aüntt ősz.' 'tozfaik meg a nemzetek a világ kincsein. ’Németország elkésett. Tudósaik, kereske­dőik nyomában nem járt ott a katona, aki telepeik fölé kitűzhette volna a-'lo­bogót. Tizenhárom év telt ct a császárság megalapítása után, amikor Bismark hadihajókat küldött afrikai partok­ra, hogy Angra Pcquenát hivatalosan is birtokba vegye. A vaskanoeUár másfél év alatt megvetet­te egy uj gyarmalbirodaom alap jatt; igaz, ■hogy mindentilt német kereskedők oőze- des munkája alapján. Az- angol tiltakozá­sok hekövetkeztek ugyan, de inkább for­mális, mint lényegbe vágó módon. Akkor inár ki volt építve az Empire, miniden íknlcspion? birtokukban volt és agy egy időre nyugodtan nézhették az igyekezete!. Annyival is inkább, minthogy Bismarck :utódja. Gaprivi más irányzatot követett. ’1890-ben Helgoland ért számottevő kelrtaf rikai területeket adott át az angoloknak és az volt a jelszava: minél kevesebbet hallunk Afrikáról, annál jobb. A fejlődés >cInsult: a század végén még Kínában és ,a Csendes-óceánon jutottak terü ethez és kevéssel a világháború elölt, 1911-ben ü: Egyenlítő mentén. Mindent egybevéve, 1913-ban három­millió négyzetkilométeres területen tizen­ötmillió spines alattvalója volt a német császárnak. Mikor a háború kitört, sor­suk nem voH kétséges. Miután stratégiai­lag figyelembe vehető helyeket nem tud­tak elfoglalni és az anyaország maga is £1 vö t zárva a világforgalomtól. a ma­sukra hagyott területek két dolog közt választhattak: vagy megadják magukat, vagy küzdenek, amíg bírnak. A német katonai szellem számára nem lehetett kétséges, hogy csak az utóbbit lehet vá­lasztani. Sőt nemcsak a kisszámú fehér katonaság, hanem a négerek is teljesen igy gondolkoztak. Ennek leheteti, köszön* Td hogy Lettow-Vorbeck, a magárahagyott pa­rancsnok csQk 1918 november 14-én kötött fegyverszünetet az angolokkal s amikor odahaza minden a fejefetején állott, százhúsz megmaradt katonájá­val, mint le nem győzött vezér vonul­hatott be Berlinbe a brOndenburqi kapu alatt­A békekötés természetesen nem ható­dott meg ettől a heroikus epizódtól és alapi s munkát vélt végezni cikkor, ami­kor bonyolult urnite matt kai számítások alapján szétdobálla a meg jutaéj na zott ná- ( iók közt Bismarck egykori büszkeségét. (A döIgeik megértéséhez tudni keik hegy minden német egyformán lelkesült a gyarmatokért: még a szociálista» Bebel, Bernstein is kijelentéi;,ték, hogy a gyár­in,ii!| süá.s szükségszerűség és azl a ma­guk politikai tételei közé he 'tudják illesz­teni.) A felosztás úgy történt, hogy formai la,/ (, Népszövetség vet le kezébe <iz egész kérdést és mandátum, megbí­zatásként adott egyes I endete Izet a ki­szemelteknek. t igy került Német Keetalrika angol, j Kuaiidu-Urundi belga, hatni run és logo részben angol, részben francia uralom alá. A többi területeken a Délafrikai Into, New Zer und, Japán és Ausztrália osztozkodtak. Nauru esetében különösen nehéz lein tett a megegyezés, mert azt öt­évenként felváltva bi/iták más és más 1»a - la lom, kezelésére. Olaszország nem ka­pott semmit. A nemzeti .s'/oda1 ista irány sem ve lei te fel azonnal a gyarmati kér­dési. Elénk ellentét volt Schacht és Hitler közt, mii/ a: < öhbi álláspont jónak győ­zelemként , 19üti-hon, a nürnbergi pánt- nnpon a Eührer először szögezte le hi­vatalosan a birodalom követeléseit. A megváltozott földrész Az. n/óti eLlel| ogy és fél esztendő minden eket megádul: orra, hogy ezi a követelést meg élcsebtHMi óMiit.sá4s fel és szorgalmazzák, fii leg a gcwda.sági helyzet poirancMÜ’ja, hogy gyors segítség érkezzen. Nfnnetonszág nagy nyersein yagsziikségUtét természetesen &y. i ve- SeblKjn fedezné a sóját te.ri'rk- érői. mint ide­genből, növekvő és inúi-niái alig legyőzhető •'chézségok árán. De liát mit k alpha Inuk Af­rikaitól? Ha (i< há.horuelőttj adatokat nézzük, meglepetve 'ke ] megállapítanunk, hogy síi hi. '-oily erősen r.'ifizetéses vál l«"‘kozás volt. Az egész gyunmattv roda lom bevételei az utolsó hi4«oévl>en 180 millió márkát teltek ki, éh­ből azonban saját ttfajdonképpenii jővedel- ii vük csak 78 mJ'ió vol . a birodalom hozzá­járulása 29 millió, kölcsönökből származó tx'vóet pedig további 70 ni Hó volt. Ezzel szemben polgári igazgatásai 35 miit óba, ka- tornai igdizgnlájvi 25 millióba került, und e-ny. nyit jelent, liogy nfeuden egyes 'foketeböiü honfitárs évi négy márka érlékii közigazga­tási 'ténykedést vett igénybe A bcs7.ülőitek legnagyobb része vajmi keveset él verhetett a meg.svá'lá.snd'a cávil zaeióhól. mert a Iá mil" lió ln,kos imndösscze (1500 katona vigyázta. (iatzdniságilag sem jehtttebt -valami sokat a gyűrmnlhirod-Jom. A/ anyaország forgalmá­nak egy százalék,;) esett lengereeiituíii birto­kaira: a fontosabb áruklvól mint a k nocsak, gyapot, si.se;’1 pedig tizdi/enkét százal/h. Hu még mindehhez hozzávesszük azt, hogv mindöseize félnv;ll:ár<l rivánka téxke volt l>rru- há/va a/ ot: működő kftresk«'dei,mi társa-'á goklxii és a hárommillió négyzetkilométeren e.sak huszonötezer fehér ember talált megél­hetést — ' 7. se mind német. — valóban cîo- «lá'kozíva kérd«’dif-ljiik: mit sárnak elől a szegény és haszonbtlun terű lettől? A felelet ai/: busz esztendő átall megválto­zót Afrika és megváltozott Németország. Alr.k, I inait «ötét i-s romantikus fö'drész, meg-óiiit Ahol' busz óv előtt sz.afárik bak* fallak, mi, már a/, amlón! is e.sak másodsor­ban jön figyelembe, hiszen észtukdéli é< kelet, nyugati iránylvan repiiVivonalaik vágják át a mívíi,lagok;ct é.s -sz.üniU'lk meg «'ávol.ságokal. A -viaierök és a is/.i'siih.'.inyék vor.s: nyez.ve szol­gál Liifnak anyagot az ujeihh ti-ehiúkai ter- jesi/kedésh«ő. Nérnél Kelet Afrika összes ki- vi'eVmek mértéke «uz utolsó héikeévlven .'»íj ini'l ó márka volt; ugyanez «o terület ma száz milliónyi exporttal ron dőlik ez,ik. Pedig angol unalom ülliKtt áll. KéLsógteleny hogy németekl ha keziiklx-.n marad, még na­gyobb áldozatok«’.,; hozlak w nu. «\s igy fo­kozták volna a teljesítőkéjíességet. De más igényéi vannak o> niai Németországnok is, mint ivott busz év e'éllti forrnájáhcni. A ezu- badken-skedelein fénykorában nem volt .semmi szükség arrat, hogy a drálgáb forrás! keresse fel tv kereskedő; ma rá volna utóivá, bogy efliTeiyben réözcsiiLse a birodalmi árut. 1 <’j,«-g. miu án másutt akkor smm kap. be mé-gngy «iharmi is. mert «i forga’tn megszo­rítások l'asrsjn egészen meg fogják fojtarw a gazdasági ánicserét. így a nénvq ipar lextil- nversanyagokeit vehetne ahelyett, hogy fa- hánersu! kí^HV^vnek és o f>a raszloka t évente egy-egy katonarulíára va’ó ktv meg­termelésére buzdítják — Eijándékképen Másik fon'os nyesanywg a vanúd nm, ami­ből éyspen a déér.yug.tti tcri'detek tudnak so­két terme',ni, a bábom előtt még csak ku­tatások ,folytak, másrészt a nehézipar nem volt olyan mértékben' rászorulva. Mindehhez, járii'n, > a kereskde'ern, hajózás, posta' szóí- litmányozéLi é-s még egy févlucat iparág fei­lend ülése. így kerülhetnie a gyarmatok revén fri no vér a gazdaság' élet ereibe. I Holnap, péntekea a Royal Slágermozgóban a szenzációk szenzációja! — A francia fi’rnek brilliSns al­ko,ása H. Dupuy- VEID! kC"ÖsZ Mazuel regénye után szerepben a SAKKJÁTÉKOS KEMPELEN báró rejtelmes élefp, izgalmas és végig lebilincselő (örténet keretében. — Mindenki siessen megtekinteni, mert ma fut utó jára a: Mégis ártatlan című fi’m. — DANIÉI LE DARRIFUX a főszerepben. Gazdasági vogi) diplomáciai siher Legalább igy gondolják ezt ojz optimisták. Mert vainmak u kérdiéisauk más olde’ni is. Péfdául az, hogy hoairran vennék ki szükséges tőkést, ami a beruházásokhoz — főleg, .ha gyors sikert akarnak elérnél — okvetlenül szükséges. Másodszor űz. hogy m né] fejlet­tebb «iz élet, a ii ín ét] kö’tíiégcsebb. Honnan fe­deznek atz elkerülliedetkm ráflzeté-st, enni mint láttuk., már a császári időkben, is 'gén tekintélyes voCt*. Ezek végeredményben az ő gondjaik. Az indokolás azonban, aaniivel Németország a viliág elé '’ép, nem az, hogy rajta segiteciii kell gazdái tâgltaig, hainegi ugyanaz, mi’vei a másik két terjeszkedni kívánó nagyhatalom él: hogy a fejlődő népességnek terüket kok’, mert különbetn megfulladnak. Japánnak ebből a szemjponitbód tökéletesen igazai vciu. Percen- kén' kettővel szaporodik azoknak a szerén- cséDaneknek a stóma, akiket a kopár és ki- uzsorázott földíi sa get országnak el kel] láít- nia legelőbb azzal a maréknyi rizzsel, átírni közmondérsosan elég nekik O’i’-tszország 5zin- tén tui’tcrhe’it terület s ha a szaporodás n),eg is állott iniálr, az amerikai kivándorlás Mie- tetlenné váű'ál-ia óta más levezető uta-t kellett ta’lálimiok. Németország «vzonban afligha érvel­het ezzel. Köztudomásai, hogy népesedése mogá’Coit a fejlődés' utján -— sok könyv és értekezés tárgyalja ezt a kérdést. Viszont, amikor, még az évi szaiporodási 11—13 ezre­lék volt, tehát lényegesen nag3-obh. mint ma, akikor sem vándorolj b o gyarmatokra több, min tizezrekben megszúmoható ember. Hitler leszögezte hétfői beszédóbeni. hogy 1938 a nlémet birodailom számára ez eszme győzelmének esztendeje volt. A gyarmatok visszaiszerzése megkoronázná a sorozatos si­kereket é-s az 1939-es esztendői>en veflóra vál­taná ű, erémel birodalom minden álmát. Érdekes könyvujdonság : Szolovej csitt s POTEMKIN A legérdekesebb életű kegyenc főhőse en­nek a mozgalmas erejű könyvnek. Ára fűzve 132, kötve 216 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii. Utánvéttel azonnal küldjük. Kérje a karácsonyi könyvérdekeseségek jegyzé* két. Egyévi fogházra Ítélte a katonai törvényszék a felség­sértéssel vádolt volt segédjegyzőt KOLOZSVÁR, február 2. Felségsértési vád miatt került a Negu* lescu Dumitru hadbiró-aieredes elnöklete alatt működő, helybeli katonai törvény­szék éé Tokai Stefan kolozsvári lakos, volt magyamádaisi segédjegyzö. A múlt év december 13-án Tokai itta­son bérkocsival vitette el magát az egyik TOlOtehniArl. . w——— 1—mmm inai—nnna korcsmába alibi a fuvatd'j miall ó ./c kÜiöI)I»özöM .1 ko<-vssal. \ vitába egy n l lévő ;jis/.1:iH.í 11 ;i ág hígjai is 1>< leavut'.oz lak, amin: :> kötekedő kedvé-bi-u levő T<> kai Sb-l iJi a kor ona ti-luiitélyél ser tö ki je <*níésebet t<*1t. A/Z ügyel zárt illés ki-reté-b u tárgyal la a katonai törvényszék és - bár .« vé-de lein rés/é-iöl ru ses egyéneket vomiltattak lel a vád ott r-léiélHének tanus'tásá 1 1 a párbeszédek elhangzása után egyévi fogházra iUdb'-k el TokaAt. / hogy városszerte rendkívüli érdeklődés előzi meg S(rlamon László és Karnis Olló, ti llclikon-pá-yázaton kitüntetett színmü­vének, a Paradies kisasszony nak szerda esti bemutatóját. A darab szerzői a világ történőének egyik legérdekesebb és leg­titokzatosabb emberét, MessncB, a lélck- lótót állították a darab középpontjába. Salamon László nagy kultúrája és tehet­sége és a f‘aial ügyvéd, Karnis Ottó szín­padiróli készsége biztos, nagy sikert jósol az erdétyi-ciklus uj darabjának; hogy a ,,Daily Telegraph“ értesülése szerint, az angol kormány elhatározta hogy a Magna Charta eredeti pédányát k'küldi a nemyorki vilúgkiá.Utásra. Ezzel a gesztussal a- angol kormány meg akar­ja pecsételni azt a szoros barátságot, amely a kél nemzet között fonnák. Mint ismeretes, az angol Magna Ch(Jrta 1210- böl származik és Európa legrégibb alkot- mányleve'c. Ez az alkotmánylevél mind­össze hét éitvel idősebb, mint a magyar olkolmánylevél, amelyet II. Endre 1222- ben arany-buba néven adott ki; hogy statisztika készült arról, hogy Amerikában mennyit költenek a nők koz­metikai szerekre. Kiderült, hrxjy az ame­rikai kozmetikai ipar őOO ezer embert al­kalmaz, n rés: elárusítókon kívül. Az amerikai nők évente másfélmillión! fran­kot költenek kozmetikai szerekre. G5 ezer ilyen intézet működik a: Újvilágban; hogy a nagysikerű, izgat:mns Gibraltar Című f'lm férfihőse, Roger Duchnese, Amerikába szerződik a Warncr-gyárhoz; hogy a vidéki színészek között évek óla nem történi olyan szenzáció, mint most az, hogy Berccz Manci, a MHiálgi- társulat szubrettje egymillió lejt nyert sorsjegyen. A fiata'- művésznő Nagyvára­don vásárolta szerencsés sorsjegyét és Szatmáron értesült orrá'., hogy — akár­csak egy operetthősnö — máról-holnapra milliomos lett. A nyeremény nagyváradi kifizetésénél Rcrecz Manci már vadonat­új bundában jelent meg: hogy Ceylonban a rendőrség titkos kol­dus-tőzsdét fedezett fel. A város 2000 ko‘- dusa valóságos tőzsdén árverezte el ön­magát s a vevők — főként szingaléz ke­reskedők — vnlóságos kohlus-nax;yüze- meket építettek fel. fíérko dúsaik napon­ta számoltak et a kitűnő üzletemberek­nek s jövedelmükből csak annyit tarthat­tak meg, amennyiből szűkösen megé hei- tek: hogy .Amerikába szerződtetik Vivian Romance-of, az érdekes fekete filmcsil­lagot, a nálunk is nagy sikerrel bemu­tatott Gibraltár című izgalmas kémfilm szép hősnőjét; hogy Elisabeth Rcrgner hosszú szünet után uj filmet készített, amelynek dísz­bemutatóját a napokban tartották meg Londonban. Bcrgner uj filmjében kettős szerepet — két nővért — játszik. A pre­mier egész jövedemét a németországi menekülteknek adták; hogy a loş-angelesi német konzul tilta­kozása ellenére, Charlie Chaplin tovább folytatja uj filmje, a Diktátor felvételeit. A Diktátor tudvalevőleg Hitlerről szól s ez les- az első j'Cm, amelyben Chaplin beszélni fog; hogy Cronin megfilmesített regényé nék, a Réztábla a kapu alaft-nak fősze­repét Rosalind Russei játssza.------~™-.-i.iiMiii«iennii ifm — — Lemészárolták egy kínai tartomány ösz- szes keresztény lakóit. Sanghajból jelentik: Megerősítik azokat a hireket, amelyek sze­rint Sincheng tartom ányU’tn megölték Dangrenu belga misszionáriust és lemészá* rótták « tlapliomány összes keresztény la­kóit. A lemészároltak legnagyobb része ki- nai, akik áttértek a keresztény hitire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom