Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-19 / 41. szám

ELLENZÉK ■■■■■■nanBar jsL-jcimTss^'st^Aiat 10 Emja J^JO február 10. Mmti napfény nőm áll mindenütt és minden időben reudrlkeztVsünkrc; rzán nusstcrséges napfényről kell Son- dos kod m S l ralid bt'rg, Fiúsén utódja, ha­talmas víilaiinos ivámpát alkalma/'dl er re a cehia; amely akár egy kis miniatűr napocska. ont in gyógyító sugarait. Az ív* lámpa súgni a'vnl éppen olyan kitűnő gycigveredménveket lehet elérni. mint a természetes n iplémivv. Ugyanezt a eolt szolgálja a kvaixrVunpa is. amely hallasos ibolyántúli sugarakat bocsát ki és ezer* mesterséges magaslati nnplénvnek is ne verik. A kvarclámpa lényege egy kis kvarccsó, melyben higany van. A higany gőzét villamosáram segítségével izzásba hozzuk, amidőn a Iviganygöz kékes tényt és Látha kitten ibolyán tu i sugarakat bo csíVt ki. A higanyt tartalmazó csőnek azért kell kvarcból lennie, mert csak ez engedi át az ibolyán tűi sugarakat, inig a kö­zönséges üveg nemi A kvarcfeaiy pótolja a napfényt. Magaslati jhipiskóta Rollier látta, bogy a napfény képes a gumó kóros betegeket meggyógyítani és ökot isméit egészséges embtTokké tenni, de azt is 'álla, hogy ez a gyógyulás in­tvén lassan és néha milyen nehezen megy végbe. Ekkor felvetődön benne az a gon dokit, bogy miért várjuk meg a betegség kitörését? Meg kel kísérelni a betegség kitöréséitől Ls megóvni azokat a gyereke­ket, akik még nem betegek, de veszély­ben vannak. 1910-ben RoWer megaapi- totía híres magaslati napi skáláját gyen­ge, sájAklt gyerekek számára, akiknek a szervezetébe a tüdővész bacillusa már be- fészkelődön és rejtekhelyén lappangva, csak egy kis hii ésre, vagy kanyaróra vár. A hülés, vagy kanyaró e szegény gyerekek amúgy is gyenge ellenállóképes­ségét végleg megtörik és az cllcnál ást nem talá ó gümökórbaesHusok egy-ketlő­re elárasztják a tüdőt, csontokat, az egész, szervezetet. A veszélyeztetett gyere­keket éppen úgy, fokozatosan szoktatta Roíier a napfényhez, mint a gümőkóros betegei!, csak valamivel gyorsabban. Né hány hét alatt ezek a gyerekek sötétbar­nára sültek, csodá atosnn megerősödtek és fürdőnadrágban futkostak, vagy siztek a havon, a csilogó napsugárban Később, mikor visszakerültek régi környezetükbe, egészségesek maradlak és botegségekkc-1 szemben el enállóvá váltak. Ma már felismerték, bogy a nap és fény milyen végtelenül fontos a betegsé­gek elleni küzdelemben. Statisztikák bi­zonyítják, hogy a járványos betegségek: influenza, diftéria, kanyaró, vörheny no­vember és február között lépnek fel eg- gyakrabban, amikor kevesebb a napfény; nyáron viszont, a dús napsugárzás miatt sokkal ritkábban jelentkeznek. Éppen ezért ma már mindenütt a világon ki­használják a napfény csodálatos erősítő és betegségeket megelőző hatását. Gyer­mek-napozókat létesítettek, ahol a kicsi­nyek rendszeres napfénybesugárzásban résizesülnek. Ezek a gyerekek sokka erő­sebbek és ellenállóbbak ’-esznek fertőző betegségekkel szemben, mint a nem besu­gározott társaik. Ha nincsen megfelelő hely, vagy idő a napozás számára, a nap­fényt az ivlámpák fényévei, vagy a kvarclámpa sugaraival tökéletesen iehet pótolni. Minek köszöni a napfény áldásos erejét? A napfényt illetőleg az ibolyántu’i su­gárzás csodálatos hatást gyakorol] a fel­nőtt emberre is. Az i lető testi és szellemi működései megjavu'nak, frissebbé vál­nak, szervezete betegségekkel szemben nagyfokú ellenállóképességre tesz szert. Minek köszönheti a napfény áldásos gyógy er ej ét? Kezdetben azt hitték, hogy az ibolyántúli sugarak behatolnak a szer­vezetbe s ott elpusztítják az ártalmas bak­tériumokat. Megfigyelték azonban, hogy sebek és gümőkóros izületi gyulladások akkor is meggyógyulnak, ha a napfény nem Ls éri a beteg testrészt, hanem a test egyéb részeit! Az ibolyántúli sugárzás csak a bőr legfelső rétegein képes átha­tolni, a szervezet mélyén rejtőző bad1* u- solcat nem érheti tehát el. Legmélyebbre nak az szervezőire. Végre sikerült n/ulán azt a ÍVJ hatóanyagot «s megla- Iá ni. melyet ;l bőr az ibo yántwli sugarak hallására termel ás a vérnek lead. A ke­ringd vér a bőrbe ogy z.sirszerü anyagot, az crgosleiint rakja le. Az. ergoslermhnl az ibolyántúli sugarak 1) vitamint kés/i tinek és ez a bőrben képződött D vita min bekerül a vérbe. A D vitamin, mint köztudomású, megakadályozza az ango - ké>r kifejlődését. Az un go kóros gyerekek szervezetéből hiányzik a l) vitamin, mely a szervezet mész.anyagcseréjéf szabályoz­za. Csont jaik ö&se- vissza görbülnek, mert a osontok I) vitamin hiánya miatt nem meszesednek el. Ha az angdkoros gyere­ket napixz.tatjuk, vagy a kvarclámpa se­gítségével, ibolyántúli sugarakká’ sugá­roz tatjuk be, börélnm D-vitamin képző­dik s ennek hatásaként csontjaiban mész. rakódik le: a gyerek meggyógyul. Az ibo­lyántúli sugarakat egészséges gyerekeken alkalmazva. D vitamin képző hatásukkal, megelőzik az angokór kifejlődését A D ‘Vitam A Dvitamin nem csak az an go kórtól védi meg az enilx rt, hanem a szervezet erejét és betegségekkel szembeni ellenál l<iképességéi is nagy mértékben fokozza. A szervezet munkáját éppen úgy meg­könnyíti ós segíti, mint a kenőolaj a gé­piek működését. A D-vitamin a hatóanya­ga a csukamájolajnak is A csukamáj­olaj Ls az rbso yátituli sugaraknak köszön­heti gazdag vila min tartalmát, érdekes összefüggések révén Az északi és déli sarkvidéken a napfény igen sok ibolyán­túli sugarait tartalmaz, a viz- és hómé* zök tükrözése, meg a páratlanul tiszta le­vegő miatt. A sarki tengereknek a felszí­nén talá ható algák igen gazdagok ergo- sterinben s ezt az ergosterint az erősen tű­ző ibolyántúli sugárzás Dvitaminná ala­kítja áh A vitamindus algák apró ha ak­nák eleségül szolgálnak. Az apró halakat nagyobb ha ak eszik meg és ezeket végül a ragadozó tőkehal falja fel, amely az értékes Dvitamint a májában raktározza el. A tőkehal májából nyerik préselés ut­ján a esukamájo' ajat. (A csukamájolaj elnevezés tehát he vielen, mert tula jdon­képpen tökehalmájolajnak kellene nevez­ni.) Azt mondhatjuk, hogy a csukamáj­olajjal összesüritelt napfényt viszünk be a szervezetbe, ott szétáramlik a lest min­den porcikájába és gyógyít, erősit. Az an- go kórt csukamájolajjal éppen ugv meg tehet gyógyitaná, illetve felléptét megelőz­ni, mint az ibolyántúli sugarakkal. Azon­kívül a szervezetet betegségekkel szemben igen e lenállóvá teszi és felfrissíti. Gyere­kek részére nincsen jobb erősítő szer a csukamájolajná1*; a fogakat is csodálato­san épen tartja. Különösen a napszegénv téli hónapokban kellene, hogy minden gyerek csukamájolajat szedjen. Az óvatosság nélkülözhetetlen A napfény, vagy a kvaro ampa ibo- lyántuMi sugarai, ha nem kellő óvatosság­gal alkalmazzuk és nem fokozatosan szokta' juk szervezetünk hozzájuk, komo y bajt okozhatnak- Igen erős és tulhosszu be s u gá r / á s k öveik ovii tények ép pen súlyos bürgyul adás léphet fel. Az Meló álmát kínná, nyugtalanná válik, közérzete rossz. A sugarak a szemet is megtámadhatják. Először kötőhártyagyulladás következik, majd a szaruhártya Ls megbetegedhetik. A hóvakságot mely a szem gyű 'ladásá- bun ál s főképpen hegyvidéken és a sarki tájakon lép fel a végtelen liómezök állal visszatükrözöd erős ibolyántúli su garak okozzák Védőszemüveg nélkül nem szabad napozni,sem kvarooilny mert csak az üveg óvja meg ;i -./, ni< 1 az ibo •yántuJi sugárzás káros hálásától. A börm k azonban van egy csodálatos védübeiendezésc, mely lévén a szervere t4-t bizonyos mérlékig meg tudja óvni az ibolyántúli sugarak káros hatásától. A vérben egy Ichérjcs/.erü sziutelen anyag, a liras ín kering, me y a bőr u. n alap* rélegének a sejtjeij>4*n rakódik le. Az ibo lyántuli sugárzás hutása aatl < z a sz n I* len anyag oxidálódik és <-gy barna f< • tékanyug, az u. n. pigment lesz belőle. A pigme.nl a szervezet sugárvédő anyaga. A nagy, barna pignienlrögök a sejtmag körül tömörülnek és álható hatatlan er­nyőt a kodnak a sugarak ellen. A pigrnent- képzém magyarázza meg a lebarnulást a lesülést. Minél erősebb az. ibolyántu i sugárzás, annál több pigment képződik és az illető annál jobban ebarnul. A bőr világos, vagy sötétebb szine faji jelegze- tesség és szintén a pigmerHképzőssé 1 függ össze, A négerek bőre tartalmazza a leg több és legfeketébb pigmentet. A fehér embernél a pigment vi ágosbarna, az in- diánusoknál vöröses, a mongoloknál sár­ga szinii. Az európaiak közül a szőke és a feketebürii északi népek bőre tarta'- mazza a legkevesebb pigmentet. A déli népek — olasz., spanyol — bőre pigment- dixsabb. Vannak emberek, akiknek a bő­re egyálta án nem tartalmaz pigmentet. Ezek az albínók. Az albínók bőre, haja hófehér, sőt még a szemük szivárvány- hártyája is pigmentmentes és ezért a sze­mük az á Iliin ö vérerek miatt piros színű­nek tűnik. Miután az északi bőre kevés pigmentet tartalmaz, ezek nem is igen tudnak lesütni és igy igen .sugárérzéke­nyek. A déli népek bör<* már sok!;:r több pigmentet képes termelni és igy* a déliek sokkal ellenállóbbak a napfénnyel szem- lx*n. A néger azért birja oly kitünően a trópusi nap tűző hevét, mert vastag, fe­kete pigmentemyője töké etes védőpán- célt nyújt a sugarak ártalmas hatása el­len. A trópusi égöv alatt élő európaiak bőre e.->ak hosszú idő után alkalmazko­dik annyira-mennyire az erős napfény­hez, de sohasem bírják távolról sem o y kitünően azt. mint a sötótbőrü, bensziilöt- tek. Különösen a fehérbőrű, szőke észa­kiak tűrik rosszul és szenvednek sokat a forró-égövi erős sugárzástól. \ legcseké­lyebb eUeriú lást a pigmentnélküli ambi- nok tanúsítják. Ha egészségesek akarunk maradni, keressük a napfényt Rolher, a naporvos azt tanította, hogy ha egészségesek akarunk maradni, téten- nváron naponta két órát ked a napfényen tartózkodnunk. Ez a felfogás bármilyen he y'es >s. nehezen valósítható meg Ma már azért az egész világon felismerték, hogy sok betegségei csak a ntpfény ha­tás:»', eieje bír meggyógyítani és a nap sugarak képesek ellemtHóképességünket annyira megerősíteni, hogy a leggyüko- xahb bacillusok sem la álnak táptalajra szervezetünkben. A világháború óta műid több és több ember részesül a napfény, viz és levegő gvógyhatásában A ma 'sen Hatalmas bönpsiherck 60-Î0 százalchos árleszállításban: Zarek: Egy nép szerelme. (Nagy Kossuth-regény) két kötet, kötve 119 Papini: Dante életregénye (kötve)---------------------------------------89 s Hardy: Ábrahán (nagy regény)-----------------------------------------------7y Fáik: Liszt Ferenc breviárium--------------------------- 28 Dubarry grófnő titkos emlékiratai, kötve —-----------------------------­Hoelriegel: Szent Ilona (Napoleon regény) kötve 33, fűzve------­Harold Lamb: Omar Khájjám (A Dsingisz kán szerzőjének remek könyve) kötve----------------------------- — — —---------------­Erba—Odeschalchi: XI. Incze pápa--------------------------------------­H. G. Wells: A csodatevő ember, kötve-----------------------------­West: Mint a nádszál--------------------------- 79 Detre: Két világ harca--------------------— — —---------------------­Egry Vidor: Égő főid, körve — —--------------------------------------­Babits Mihály: A gólyakalifa —------------------------------------------­Maurois: Gondolatmüvészek és szóbüvészek, kötve 60, fűzve — Révész: Ady és Léda (Ismeretren Ady levelekkel)--------------------­Schöpflin: Ady Endre, kötve — — — — — — —-------— — Tolsztoj: Ifjúságom regénye (két kötet)---------------------------------­Tolsztoj: Háború és béke (öt kötet) kötve 240, fűzve-----------­Hamsun: Az élet megy tovább-------------------------------------------­Löbl: Ember segíthetsz magadon (Népszerű élettan) kve 60, íve Francé: Nővények élete, kötve------------------------------------------­16­66’- 33'— 36’- 100*— 33’— 44 — 180’— 58'— 36'— 60'— llimitu KÖ\Y¥»SZT/UY*»a\ Csak rövid ideig és kori á to 11 példány­számban kaphatók az ^ Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk!!! gyakran mértéktelenül és kehö elővigyá- ■\»t né kiil iízölt napozás, amint lábuk, I súlyos bántálmakat okozhat. Mit tartsunk • tehát szem előtt, hogy a napozás tényleg i gyógyértékü legyen? A jó sugárhatás ! mértékét mindig az egyén hőre szabja j meg. Az első napfürdő 5—10 percnél so- I hasem tartson tovább Amint élénk bőr- j pir jelentkezik a besugárzott felii elen. a piros bőrön ujjúnkat végighuzzuk s ha az. ujjnyom helyén az elfchéredés hosz- szjaibb ideig megmarad, hagyjuk rögtön abba a napozást. Ekkor bőrünk elérte azt a hatást, melyen túl a sugárzás már ká rára van a szervezetnek. A helyesen vég­zett napozáskor a bőr puha, fényesbarna. Túlhajtott sugárzás után a bőr feszes, vörös, fájdalmassá vá'ik. felhólyagzik és azután cafatokban hámük. Ugyanakkor mtaigas láz is lép fel. mert a sugárhntás által a bőrben sok fehérje-anyag bomlik fel és ezek váltják ki a áz,at. A modem építészet szintén felismerte a napfény éltető hatását. A modern házak hatalmas ablakain kénye-kedve szerint tódul be a napfény, lapos tetejük pedig kitűnő napozóhely. A jövő házai valószí­nű cg tiszta kvarcüvegből készülnek majd, melyeken át, meg átjárhat az él­tető napsugár. Az orvostudomány már ma is a betegségek megelőzéséi tartja leg­fontosabb feladatának és ebben a küzde* I ’emben leghatásosabb segítőtársa a nap­fény. A jövő orvostudománya; a napfényt bizonyára még sokkalta tökéletesebb mó­don tudja majd a betegségek elleni nagy harc szolgálatába állítani. Az eljövendő nemzedékek gyermeke, réméijük, minden tekintetben egészségesebb esz a Ma még ; gyenge és bizony sokszor beteg emberé- ! nél. I UJŰNTVERSÜM j a mindentudás tárháza. Uj kiadás. Két j hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg i kép, ára 410 lej az Ellenzék könyvosz- tályában, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. ! Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. 1 £ ' ■ ■■ n rifény Irta: DR.JOÚ ISTVÁN I hatolnak a vörös és infravörös hösugn- rak, melyek az alsóbb bőrrélegokbin el­helyezett meleget fe fegt'» idegvégkés/ü é- I keket izgatják és így csak melegérzést I kellenek. ! Másutt kellel! tehát a napfény hallását , keresni. Az ibolyántúli sugarak hatása nyomán a vér fehér sejtjeinek száma emelkedik. A fehér vérsejtek a buciHr sok 4*1 sö számú közellenségei: áJlamlóun keringenek a szervezetiben, bacillusok után kutalnak és ha rájuk találnak, azon­nal" körülveszik és könyörtelenül felfal ják ökot. A fehér vérsejtek szaporodásá­val a szervezet betegség e leni védőhnd- serege erősödik (és könnyebben diadal­maskodik a hidegségen. Az ibolyántúli sugarak a bőr ereit kiliágitják. ezáltal a vérkeringést élénkítik és az egész szerve­zet táplálékká. való e kilósát javítják. Ezek a sugarak a bőr finom hajs/álerei- tnm keringő vörös vórtostecskék közül sokat elpusztítanak és ezeknek a bomlási termékei hatalmas erősítő ingerként hat

Next

/
Oldalképek
Tartalom