Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
6 r r r t>nt nír mm****** /.vnommmami I 9.? 9 február I 9. I orfa»«niMK»F! jtkh jßr.. r » A nagy illusztrátor tjusiave Dóré Irta: Custwo-Küsztgluj MUriiWie, * NIZZA, február hó. (A/. iDIloiizék tiulcw tóját!.) Vizkcre$*fc, mágus királyok csoJuit/éi* Ab** napé! Minden uép lelJkóben ott t’l u legenda u három királyuk cl jöveteidről, költői s/6p- Msekkel vkesitve :t betlehem'< látogatás tön- unoöát. FutUK-iaorsrulgban. m:i is poéták us szok.isuk [eszik még vouzóhlni a kegyes dátumot. A pékségek »Is cukrászdák kirakataiban már «i.z nje-y/temlö napjától (kezdve láthuilók o rizkertM/.lre sütött cukorral, déligyümölcs- c-.se] díszített. koszorú-»» llaku kalácsok, melyekhez csiUikgó aranypapírból késiziill koronákat mellékel' a hagyomány. Ah italos buzgósógg»»/! szegi meg az ünaiiepi süteményt u, francia családfő (is utána vígja le mindenki a maga |U)rdój4t. Vgyázivia, óvu t<ks:m törüánlk ez ui fontos művelet, mert — bálhal — u kés éppen ebl>en u pdUen-alban érinti a kaJáovba lielesüLött kemény kLs tárgyat: egy [»arányi, porcelán gulambocskál! Akinek m darabjában találják meg a galambot, az lesz <i nap hőse, ö n király, ö viseli» Vízkeresztkor u koronát, öt bámulja a csudád apraja-nugyjal A szokás szép ás köllöi. Sajátságost, hogy éppen Francbországbnai maradi fenn o nálunk ismeret’et» liagyománv. Epiphanie ill külön éltnúrvy és uJJui Imi statisztika «vivesen emlékeznek meg e unjjxm történt fotitosuibb eseményekről. Vizkercszt aiapjáiv született o franciák lcg- «vagyohb illusztrátora is, Gustave Dorv, Stniissimrgban, 1832-ben, köze] száz évvel ezelőtt. Atyja, hídépítő mérnök, éppen távol volt a háztól, um kor o gyermek a világra jött. Odakünn vastag polyheklxm hu'lőtt a hó- é,<? a f«;!al anya mellett csak a család régi hü dajkája, az öreg Francois© virrasfc- tott. Gustave Dóré sokáig «»zt hitte, hogy jűt- uuár elsején született. — „Micsoda tévedés! — vákifizolta ilyenkor a jó Francois*» — a mester talán csőik azért veszi a fejébe «nz lyenckct, mert mi még sokáig így becéztük öt: a. mi kis Ajándékunk! Pedig hát Vizke- résztkor szüléiéit, annyi szent.“ Tudni kell, hogy Franciaországban karnison vés te helyett főleg újév az ajándékozások napja Egyélvként az anyakönyvi adatok az öreg dajkát igaizolják. Gustave Dóré 1832-ben született Strassburgban, a rue de la Nouóo Blanche egyik házában. * SajátsMgosi Lis gyerek volt, szélsőséges és ellentmondó, gyöngéd és mégis szenveílélyes, szelid és- mégis önálló természet. Környezetének bálványozása keveset hatolt reá, — n gyermek csak az ő saját, külön világában érezte jól magát. Dóré, az illusztrátor, a rézkarcok jövendő nagy művésze, később ez érett kor s kerdu9 évei között sem foedke- zett meg azokról a benyomásokról, melyek oly hettaimas lökést adlak fejlődő képzeletének, A kis fái otthonának tőszomszédságában tróno’t a világszép strassburgi ke-tod- ráíts, rfielynek tornyain játszó galambok iid- TÖzö'iték ébredéskor a gye.meket minden reggelen. A szépnek, a fenségesnek állandó szemlélete önöidafanul szívódott fel az apró egyba ég Dóré öregkorában is szívesen emlegette azt a felejthetetlen benyomást, melyet a strassiburg' székesegyház keletkezésének mondája hagyott ártáblán gyermcklcfké- ben. Édesanyja elmesélte neki Erwin von Steimbach és leánya, Sabina regényes törter netét, akiknek a legenda szerint egy angyal sugalmazta, a- templom épitését Ez a bűbájos rege termékenyiitette meg legelőször a kis Dóré képzelöeréjét és bámuló szeme szerte látni vélte az angyalt a székesegyház festett üvegablakain át — az angyalt magát „viaszfehér arcával, rózsaszínű szárnyaival, szélben lobogó szőke fürtjeivel, kezében egy óriásij arany ceruzára!!*4 — Es o gyermek komolyan megharagudott környezetére, o rokonokra, akik nem látták az angyalt. A Lsfiu haragosan toppantott lábával: „De én látom, • 1— ési> látom és hallom őt!“ Ez a viziona rin»s álmodozás» egész életén át kistérte Gustave Dórét. Kilencéves ós> mtálr rajzol. Csodálatos képe z elel ének tüneményes megn yil otk o z ás a i I boldogan figyeli egy másik, valódi angyal, aki met'otto él -— emelckedett lelkű fiata] édes- anyja. Nyárspolgári gondolkozás!» atyja ellenben kevésbé ven elragadtatva' és konokul ellenez a házban: mindent, ami neki nem elég józan és prózai. Azonban az apró művészek. ugy’átszik, mégis kikerül keresztül- vinni akaratát, mert tizenötéves korában már Parisbáne Intjük öt. biz akkori idők egyik te* kinitélyfeg festője, Pb Jippon mester műtermében és. egyidejűleg tanulmányait is1 elvégzi Charlemagne lyccumáben. Az ifjú Dóré pályája éltől kezdve folyton ive! fölfelé, időközben1 festeget is, azonban -'ig|3izi álmait a toll és a rézkenc tette halhatatlanná. Húszéves ekkor és nővére fölfigyel máris egész Francia ország. R&beîalst illusztrálja szédületes képzelőerővel, az ősfrancia néphu- mór elmélyült ismeretével. Gorgan Ina éPentngruel borsos históréincik szüzsz-mü változatosságával. Most te-lá-at meg igazán ns utat: o munka frenezise készteti elragadt remekművekre: ezüstösí-fehér csillogásba M OLASZ ÖNELLÁTÁSI TÖREKVÉSEK ÉS A GYARMATOK ADDISZ ABEBA. február hó. Több, mini három éve Olaszország dió. piai hódítása után, minden számottevő állam elismerte az. o asz birodalmat. Az ot^z városok és falvak székházain elhelyezett inárványtáblák azonban továbbra is lvr-Je tik 5a állam gazdasági os'romát. Ibüfé kéz- leinek a küzchnu-tra, midőn a fasisztuc lenes földalatti erők nyíltan la'olgatták, üzleti kalkulációik számszerű adataival bizo- nyii'garták. b°gy a nyersanyagmegvonás <k szerződésfelmondások, az olasz cikkek tel:- jes bojkottálása, a haitárok légmentes ch.árá. sa, mennyi idő oíatt képes egy gyarmu'i háborúban elfoglalt, nyersanyagban szegény országot megfojtani. A téves száml ások csak Olaszországnak használtak És most már nem egy nyersanyagban szegény királyság, hanem az uj világbirodalom zászlajára írhatta az olnsz nemzet vezére a szankciók nyomása u.-it megszüld lóit szót: Autarchic! Ebben a küzdelemben dön’ő szerep jut az uj területeknek, más szóval a gyarmatoknak. Etiópia kincse» Etiópia kincseinek kikul adása, nyen- anyagainak feldolgozása a világbirodalom alapvető kérdésévé vált'. A aco millió hra Abesszíniái utinapló alaptőkével rendelkező 17 parasutátis társaság melleit az olasz közgazdaság rnind-.n rétege megindult az uj földek után, h -gy kikutassa a tegnap még ismeretlen kincse kell. Ez a munka hosszú éveket vesz igénybe. Az első eredmények azonban már némi tájékoztatást nyuj haimaJc Etiópiu gazdagságáról A gyaipattemrclés már három halál n?s körzőiben megkezdődött; «7. criit'reai Tasseneiben, a Tanító és Gondar város közötti területeken és Addis-Abebától del-c A dama hegység környékén. Teljes erővel folyik a fakitermelés, a cserzőanyagok ki kutatása és jó eredménnyel1 biztatnak a ka-ucsuktartalrnu é9 gyógynövények, *z olajos magvak, a tea 'termelése. Ezek mind olyan cikkek, melyeknek termesztésével 0 műit Abesszíniája nem foglalkozott. A mar meglévő jubdoi patina, és aranybányák termelésének megnövelésén kívül, szén. réz, vas lelőhelyekre bukkantak. Az „Agip“ petróleumkutató és finom.’ó társaság massauai telepének igazgatója szerint az ázsiai par’okon lailá ható petróleumnyomok íit't az afrikai partokon is folytatódnának és a Mnssaua közelében meg- kezdeti fúrások jelentős eredménnyel biztatnak .1 partok mentén és a* Dahlck-sz’ge- ickcn. * v * ~ ^ A hatalmas munka, amely a felsoroAi- kon kivid még számos termelési terűidre kiterjed, nagy beruházásokat emészt fel. Ez az ok-u annak, hogy T93R január egy tői augusztus Z7-ig Olasz-Kelet Afrika az anyaországból kétmilliárd és kétszáz’izen- haimiHi^. líra értékű árucikkeket vásárol és az anyaországba csak százháromm' l’ó líráért szállitob. A szankciók megszűnése után is akadnak még olyan érdeke!’seg^k, amelyek a beruházás korszakában lévő gyarmat közgazdaságát a szállítások megdrágításával akarják elgáncsolni. Ezek között első helyen kell emlueni a Szuezi-csaloma Társaságot. A 'társaság több érdekelt halalom tiltakozásának lecsi'Cpi- 'ására u tonnaürtartailomkéniii 6 sh. átkelési dijat néhány pence el mérsékelje. Meghagyta azonban «1 legnagyobb sérelme*, »z igazságtalan dijté'el politikáját, amely szerint az átke'ési dijakat nem a kihasznált lonnaürtartalom, hanem .a hajók összlonna- ürtartalma után kell fize'ni. Ez az árpolitika az olasz államot sújtja ilegjobban. A gyarmatok jeCemegi passzivitása következtében a visszatérő hajók csak kismértékben használhatják ki a rendelkezésükre álló fonna űrtartalmat. így éppen Olaszország kénytelen aránylag a legtöbb aranyfóntoi fizetni a hajók ki nem használt tonnaürtar- fallma u'án. Az uj világbirodalom érdekeit! ez amil jobban sérti, mert a Szuezi-csalorna Társaság hivatalos statisztikájában Olaszország az etióp hadjárat befejezése után is változatlanul a második helyen szerepel, 1936 1937 •tonna űrtartalom tonnaünla.rtalom Anglia 15,052.138 17,254182 Olaszország 6,544.745 5,866.087 Németország 2,883.072 3,313.22 a Midőn az oksz áruk megérkeznek a kc- letafrikai partokra, újabb nehézség c’őtt ál 1-nak s ennek ne^rc Dzs'buti Dzsibuti már mindent meglett a háború alatt és az azt követő hónapokban, hogv ■íz olasz munkát m>ncl jobban mcgieijs A hatóságok a rakodási dijak meghatározásánál mindent e követtek, hogy monopol sz- tikus helyzefükei kihasználják. Ugyanak kor semmit sem 't'ettek -a kikötő átalakrási- ra cs a vasútvonal! felszerelésének megja- vitására, a közlekedés meggyorsítására En nek következ'ében a parton fe halmozódna! áruhegy-ek a 60 fokos me'egben tönkrementek. Nagyrészüket azonban a feke ék hordják el éjnek idején. Ez az árutorlódás több cégnek okozta anyagi romlását. A vasútvonal régi abesszin, görög, örmény alkalmazottai továbbra is megma^-ad- ta'k és senki előtt sem volt titok, hogy az Etiópia meghódítása utáni rablótámadásokat a vasú! di’ien éppen ezek a szolga atban megmaradt abesszin alkalmazottak irányító* ták. Mindehhez járulnak a még mindég indokolatlanul magas dijtéieíek. Olaszország a sérelmekre azzai7 válaszolt, hogy rövid kél év alatt emberfeletti erőfeszítéssel megcsinálta a szállítások au‘ar- \ichiáját. Egyszerűen kikapcsolta Dzsibutit. Maissauain és Asmarán keresztül küldi árucikkeit az Add’is-Abeban ál egész MagaTs- cioicr veze‘6 a Vörös "tengert) az Ind.aj óceánnál összekötő műúton. Kiépítette az eritreai Assab kikötőjét1 és összekö'ötte a fővárossal!. így a közlekedés függetleni!éíí a birodalom anarchiájának egyik legfonio. sabb pontjává vált. HsgQ lehel veűelíezni? A Szuezi-csatárna Társaság monopóí'u- mának megtörésére csak két eszköz áil Olasz-Kelet Afrika rendelkezésre. A jövőben egy- esetleges angol egyiptomi —olasz szerződés 'lehetővé 'ehe>tné a nílusi hajózás gazdaságos kihasználását és a csatornán át történő forgalom bizonyos mérvű csökkentését. A Sudan—Etiópia határán fekvő Gambea helységtől Ch'artumOn át egész AL-exandriáig közlekednek a Ndüson a gőzhajók. A zavartalan hajózás -azonban csak az esős hónapok 3—4 hónapjában 1«I burkolvoi témáinak sokféleségét a kisiértetie- i sen- fekete háttér múl véből. A ,, Contes DrQ- latiques“ brrarr tréfái, a „Bolygó zsidó“ fá* ; radt romantikája utiúsr, min-t sorsdöntő áHo- j más1 következik el a mii vész életében Dante íés az isteni sznjáték örök-szép Illusztrációja. Szédítő gűloppban, elszabadulI táltosok vad rolvanásával vágtat a dóré. fantázia ismeretlen* habosok csúcsai fe’é. hogy ott fent .megpihenve, fölényes könnj-edséggel ajándékozza a. világnak Miliőm, Ar-isoío és Shakes- ipcaire müveiről készük' ragyogó képsorozattá!. Majd őt is xnegihfeti Don Quijote, a busk épéi lovag és ezzel keipcsolalhan1 Spanyolország. a Sierrák magnetikus földje. El- kerü’ Londonba; is és uj rajzok mutatják be a köd, a Themse, a Hyde Park és az aranyborjút imádó City Londonját, csakúgy, mint J az állatok ártatlan) bljroda'knát, egy másik 1 felejthet den kötelet — Lö. Fontaine meséit! Fantáziájúnak erejét, hallatlan energiáját, kimerithetetlen rajztudását mér1 ege1 ve, Gustave Dóré nagy festő és nagy szobrász lehetett volna. Nem lett azonban egyik sem. •— egy kicsit kevesebb, vagy talán több: -Mlusiz- irátor. * ,,. . .''és. elindultak Napkeletről1 a három királyok, hogy láthassák az isteni gyermeket Betlehemben, egy egyszerű jászolban. És lerakták ajándékaikat, az aranyat, a tömjént, myrrhát a. k'.sded lábúinál...“ És sok-sok esztendő elfeHe után egy strass- burgj bölcsőről sem feledkeztek meg a hárem királyok, ajándékozva tehetséget, képzeletet. kiteljesedett művészetet! bf lége"». így ez .íz <oC'.ó vízi u:. c» .. inériékbcix clfgi'hctné ki u torga. un igényeit. A indáik cs/.köz. Olaiz J.tict Afrika bizf>. nyo1. fok ti kü ön autarchiájának gyor; m«-gvalósi.tás.i. Ezért jelenleg -'/. óla1,/, gazel-.ági körök elsősorban arra törekednek, hogy .» gyarmatbirodalom élelmezési és épitkezéri anyag auturchiáját meg'ercmtsék. A cs- men'gyârak mellett nagymértékben fo'yik az építőanyag fák kitcrm'-.ése, a kőbányák felhasználása. Legnagyobb feladat azonban a mezőgazdaságra vár. Az állattenyésztés már uz első hónap'ól kezdve te jesen kielégítette a helyi szükségletekül. A gaborit és kukorica anarchiáját1 már majdnem mindegyik tartomány elérte. Teljes erővel folyik a vizienergiák kihasználása és több egyszerűbb eljárási móddá1 dolgozó ipart ak-r-. ruak u helyszínen lé'esi eni, hogy a nyers»-' anyagokat még a gyarmatokon félkész anyagokká dolgozzák ich A szá'Ii’ási költségek csökkentése, az élelmiszer és épiiésze'i anyagok már elért-] nek tekinthető autarch iá ja erősen mérsé-, kelni fogja közvetett hatásával a gyarmat1 termékeinek árait és igy az etióp nvers-j bőr, kávé, mehviaszk és cibe'vdíadék (a parfümiparban igen keresett, hasonló ne-1 vü állat terméke) egyre versenyképesebbé válik a nemze'kozi piacokon, a már tn-« pasztalhaló minőségi feljavítás, mellet'.,, árban is. Anarchia, Autarchia . . Olasz Kelct-Afrika bizonyos mérvű kü-1 lön anarchiáját követeli a gvarm-a'. b.z-ţ tonsága is. Egy jövendő világháború $tra- •tcgi)‘i tcrkéfx: teljesen összeesik a nigy tenger- és folyamhajózási kereskedelmi térképek vonalaival. Ma egyik világhat* lom sem hiz'os afelől, hogy a gyarma'aí' felé vezető ul nem szakad-e meg rövidebb-j hosszabb időreA harmatok sorsa nemcsak Európú- l)an II,g e dőlni, hanem esetleg az anyaországtól elválasztva külön húlxjrut kénytelenek vívni. Ezért csak az a gyarmaf jelent segítséget és nem terhei nz anya* ország számára, amelyik önmagát háború esetén meg is tudja védeni. Líbiát ma már úgy számíthatjuk, mint az Olasz1 Félsziget szerves folytatását. O osz-Kelet-, Afrika pedig nemcsak az ott állomásozó' erők nagysága miatt, hanem földjének gazdagsága miatt is minden támadás cse-, téré évekig hathatós ellenállást fejthet ki. Sőt éle mi szereket, főleg gabonát, kuko-| ricát, zabot és fagyasztott husi a közel-, jövőben már az anyaországnak is szállíthat. i így kapcsolódik szorosan egymásba ez. a kettős autarchia, az olasz világbirodal- mi bővebb értelemben vett és a szükebb, éple’ernben vett bizonyosfoku gyarmati autarchia. A ke'tő közöli összhang felett a korporációs rendszerek leküzdésének fé' letmetes fegyvere, a fejlett fokon álló olasz, korporációs rendszer, amely ma már 3 „Korporációk és Fasciók Házának“ (Ca-, m.era dei Easci e déllé Corporazioni) feí- álb'tásávaJ nemcsak a gazdasági él'et alao’a, hanem a politikai élet irányítójává is lesz.1. Iúbiában a helyi viszonyoknak megfelelően átalakítva, de ugyanazon elvek .7" ríni már 'teljesen kiépi'ették a szindikaliz-. must, a korporációs rendszer alapfeltéíe-1 leit. * Az olasz önehátási törekvések1 szórói egységbe kapcsolják össze a gyarmat 4s, anyaország egymást kiegészítő közgazda-, ságát, a világbirodalom minden részében működő korporációs szervek irányítása1 mellei't. A gyarma birtokok kérdései az önei'iy tási törekvések mozgató erőivé váltak. A lebonyolítás a korporációs szervekre vár, melyek nemcsak az anyaország cs a gyarmatok, a munkaadók és munkások kategóriái, hanem a megnövekedett lakosság^ a fogyasztás és termelés között is kiegyen-, Ütő szerepet töltenek be. Olaszország auitnrchás törekvésein ele legfőbb irányítója az uj világbirodalom: messzelekintő politikája, amely a gazdasági függetlenséget minden nagyhatalmi pohbika legerősebb fegyverének tekinti. S ennek a gazdasági függetlenségnek elérését nem tartóztathatják fel sem Szuez, sem Dzsibuti. Tőlük függ, hogy az uj világbirodalom hadállásainak gazdasági ki-* építése velük vagy ellenük történik-e? Ratkóczi Tibor. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályábao« Ch»& Pista Uniru, ✓ ~ ^ A szuezi sorompó
