Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-15 / 37. szám
KLERtfZAK HI kincskeresők Francia-Gnpnákan Zsidó emigráció szakértői vizsgálják a vad, bozótos, lakatlan, de rejtett kincsekben gazdag vidéket, ahol eddig csak kalandorok boldoguljak KOLOZSVÁR, február H. A zsidó «'migráció ügyellek nemzetközi sikra Icre öclése. mint :i kivándorló zsidók településére esetleg alkalmas, meg szabad vidéket, feldobta Frnncia-Guynna nevét is a többi között1. \ francia gyarmat ügy*i miniszter — mint a lapok jelen* t k - • a minap engedélyt adott tiz német- zsidó emigránsnak, vegyészeknek es mérnököknek, mezőgazdáknak és a lakkal bánásban képzett szakértőknek, bogy megkísértsék, amit már e ott tik olyan sok vállalkozó megkísérelt: megpróbálják Francia-Guyana, n francia gyarmatbirodalom legmostoh abban kezel* gyermekének, mely pedig világ leggazdagabb ie- í'ii étéin ele sorába illik, kitermeléséi iran* tin haszonra. Ne mondj mik tiükorán ítéletet a merészek felett, akik a múltban próbálták már értékesíteni Guyana még ki nem ak- názott kincsét és vállalkozásuk kudarcot ért. Pokol ez a lold, me’yről a világ közönségének (túlnyomó nagy része talán csak annyit tud!: előtte fekszik s csaknem beles a főváros Cayenne épületeinek írroszkitóhálós ablakán a hírhedt ,,ör* dögsziget'*, a híres francia fegyenctelep kopár, szikladiszes, szűk kerete. Éghajlatát, melyben sorvasztó lázak mikróbái vadásznak áldozatra, európai abg birja kJ. Kultúrálatlan ősrengetegek állják et lt a kincskereső útját s aki tatán győzte volna szorgalommal, dbuklatták vé^es eszközei. Most uj, nagy kísérlet van készülőben s falun a modern cenqui-stadorok kényszerhelyzete, na meg az előző életkeretben a vi ág legelső technkus népe között eltanult tudásuk, a vállalkozást előbbre lendítheti a bozóLos utón a siker felé, mint az előzőket. A jövő titka, ezúttal nem erről akarunk beszéld, csak vázlatos jegyzetekbe fogjuk össze e kegyetlen terület történelmét. Az ígéretek mostoha földje " A térkép tanúskodása szerint- Francia- Guyana területe 83000 nég>*zel ki lométerre terjed, alig kisebb a volt Ausztriánál (83.857 négyzetki ométer). Ezen az or- szágnyi területen 44 ezer ember él mindössze s a föld lakosságának sűrűségét 0.5 számmal jelöli a földrajz. A terület fővárosa Cayenne, mely a lakosság több, mint negyedét gyűjti magába: 13 ezer polgára van ennek a távoli „metropolisnak“, melyet nyugatról ősbozót övez. keletről az Atlanti-óceán vize büsit. Ez a föld azonban, ame yen még ma is ilyen kevesen tudnak megtnpadnii, egész sor kalandort vonzott magához századok óta, mióta Cayenneben az első aranyszemekkel megjelentek a guyanai utiörő bányászok. A drága fém mosolya babonáz s a Brazília és Franciaország közt vitatott Ovapook-parti ország szinte zsákmánynak kínálta magái. Egy kártyáiét az ország 1874-ben került Guyana először a hírlapokba.: egy Prosper Charton nevű vig kalandor „királyává“ nevezte ki magát. Ez az uralkodó azonban otthonosabb volt a montmartreá mulatók népes asztalai közt, mint országa óceántól másolt, bozótos. embertelen partjain. Vidám ember volt Guyana királya, szerette a sört és a kártyát s népétő' nem várt egyebet, csak azt. hogy dícséretét zengje. S egy füstös- hangulatu estén, a kávéházi halk zsivajban. mikor pénzéből kifogyott, sikló kártyalapok között Prosper Charton elveszi* iette koronáját és birtokát. \ távoli, gyanútlan ország élére uj vezér került, Paul Cartier, szerencsés kártyás, de róla s uralkodásáról a történelem mit sem emlő. A lármás kártyaharc után nem hal- * a tett többé magáról. A „független köztársaság“ Több, minti egy évtizeden át nem esett ni szó Guyanáról, a hírlapok már elfeledték, de tizenhárom év után ismét uj igénylője támadt. Az ismeretlenség ködéből lépett ki Jules Gros vanvesi po> gár, akiről ma sem tudja senki, hogy lelt Guyana birtokosa; kártyán nyerte ő >s, mint elődje, a Szerencs éskezü Paul Cartier, vagy más utón került a messze ország kicsi népének' feje fölé? Jules Gros lázas munkába kezdett és első ténykedése itz voll, hogy sürgősen kikiáltotta a „tnggel- len köztársaságot“. Párisban volt n kormányzótanács, amely csiHagrendi t is alapított és üzleti alapon megszervezte az ismeretlen föld kitermelését. Felhívásai alapján megindult a gyarmatosok nagy zarándokol ása az ígéretek dús földje felé, amelynek pokoli éghajlatában sokan, elpusztultak azok közül, akikben hangzatos szép mondatok az induláskor nagy reményt csihollak. A még megmaradt kevés visszajött. A föld, melyet háromszáz év előli Afrikából szállított' feketékkel, majd n lür- liedtnevü fegyenctelep odaküllüztetése révén megpróbáltak benépesíteni, hamar kedvét szegte a tervezőknek. A kezdetben buján fellendülő, nagy pénzügyi vállalkozások sorra megbuktak, az aláírók bizalma hamarosan elapadt. Ekkor uj fordulat következett Guyana érdekes történetében. — 'A ,;függcilcn köztársaság“ bukása rA brazil kormány érdeklődni kezdett Guyana iránt, mely körül egy idő óta oly nagy volt a lárma. Igényt jelentett be a területre és nyomban ugyanígy telt Párís is, ame'ynek hivatalos lapja csakhamar, pontosabban 1887 szeptember 11-én szűkszavú szöveget közölt, amely az uireehhi szerződés óta. Franciaország és Brazília által egyaránt követelt országra, kimondta Franciaország jogát s jogtalan bitorlásnak minősített minden más, rávonatkozó igényt. Jules Gros „független köztársaságának“ ilyenformán hamar vége szakadt. Jules Gros ,,köztársasági elnök“ tiltakozásra szánta cl magát, felöltötte díszes egyenruháját, feltii/.te valamennyi érdemrendjét, de sí ttélx'n rossz, hajóra szállt s nyolc nap múlva parloi ért Lr vérpontban. Ekkor, beleunva a harcba, cserben hagyta távoli népét, mely miatt •annyi bosszúságot kelleti már elszenvednie, Azóta nincs több lur felö'e, * ,,Megmaradok az ész és erű által'* 1000 táján uj igénylő, a oárisi Adolphe Brézet merült lel és követelte magának a földet, amelyet Svájc szövetségi tanácsi, mint vá osztott döntöhirói fórum, éppen hozzárogasz.totl' volt a szomszédos Para brazíliai tartományhoz. Valamikor C:»veiin6ben pincér, majd városi alkal- mazotí: rendöralUszf, Adolphe Brézét két és félmilliónyi frankkal szindikátusi alapított az ország kiaknázására. Alkot- mány’cvelct adott a népnek, zászlót tervezeti (piros lobogót, ötágú fehér csillaggá' közepén), „Igazság és Szabadság“ felirattal, díszes címereket csináltalott, melyeket ezek a szavak öveztek; „Megmaradok az ész és erő állal'-.,. De jelmondata nem hozott szerencsét, nemsokára Londonba kényszerült és csak 1911-ben merült fd' ismét a neve. Lármás botrányok közepette még csaknem fiz éven keresztül folyt a vita Guyana fe lett. míg aztán lassan elapadlak a róla irí újsághírek s a „független köztársaság“ elmerült e nem1 été zésben. A terület pedig, a vad, bozótos, lakatlan, de rejtőit kincsekben felbecsülhetetlen értékű távoli vidék, most uj kincskereső merészek terveinek lett a kerete. (—}; Refleksziók a „Halálos párbaj — színházi kritika miatt“ című cikkre Pásztor Bertalan, a nagyváradi uj- ságirák nesztora, topáink ottani tudósi tájai a következő adatokkal egészítette ki az „Ellenzék“ múlt vasárnapi számában megjelent ,,Halálos párbaj ■— színházi kritika miatt“ c. riportot. OJvastiaim László Bélának fenti című cs éidekes tárgyú, színesen megirott cikké*. Élő tanúja vagyok az ebben lein em'é- kez éltes eseménynek s ezért nem hakgat- ha'lom el a riportban ite-cit előforduló tévedéseket, A cikk óbból indul ki, hogy Csorna Eszter, egy hivat'afkzolganuK a leánya, mint Pierette megjelenít1 1890 farsangján egy váradi álarcos bálon, feltűnési keltve csinosságával és szépségével, majd bárom év mu'lva, mint kicsapott sziVvnövendék Áporkai Eszri néven a várna szintársdlaif naivájaként hódította meg óit a várad! férfisziveket, Ezztet szemben áll a valóság, hogy Csorna Eszter nem volt váradi leány. Szabad- szállásra va'-Ó volt, egy otjiuni kisgazdának u gyermeke, nemesi dlőnevük Ápo-íkai volffl, ez* 3 neveli vetts feli, mikor a színi- pályára '1'épeW. Az 1893. év nyarán' Leszkay András aradi! szintársuSata játszotá a híres váradi fabódéban, a társulatinak nem Áporkai volt a naivája, hanem Tárnoky Gizi, az andaPuzrai szépségű, bársonyos hangú színésznő, kibe mi, akkor* 20 évesek, valamennyien szerelmesek voltunk. Az idényt a „E>olovai Nábob ®eánya“-val kezdték, Tárnoky Gizi vök Szen'irmuyné, még ma ,:s füllembe cseng a hires „Ne merjen rólam rosszat gondolni“ hármas kijelentésének nagyszerűsége . . . Tárnoky Gizi a sajson foilyamán megbetegedett, szerepkörét előbb Károlyi Böske, majd Nagyfaffusí Jiíbtá vértté út. Áporkat/ Eszű sohasem jártszoci naiva szerepeket, 'afféle társalgási vóliti, kire seged- szJnésznői epizódfeladapok jutottak. Mást nem is játszha'to'it vo'-ína. mert hiányzott hozzá a kvalitása, annál tehetségesebb vo3il* azonban ai mappfüj? szerepkörben. Szépségévek kacérságával nagy udvart tű- i dóit maga köbé varázsolni az amnyifiuság és a módosabb szalmaözvegyak sorából. A színházi kritikusok nem foglakoztak vele, hiszen színpadi szereplése alig kelteit figyelme*, nem s egy kritika mi,lerobban ki az Ujlaky-Baka:l<s, Beöthy altér s ebből az Örley—Kálmán féle halálos párbaj, hanem egy színházi kroki miatt, melyet a Szabadság akkori segédszerkesztője, Újlaki Antall irl'i s amelyben Áporkai Esztii a váradi szalnuözvegyekkél kapcsolatban ofyképen aposztrofál a, hogy ez a színésznőnek, de barátainak sem tetszel t. Bakats BéliaJ,. Újlaki egyik inzuíi á- lója nem segédszölgabiró volt, hanem szoL g: biró. Újlaki személyes megtámad'tatása a cikk szenní éjszaka történt, amikor is TJakate Béü egy bokorból ugrd't elő és ütötte meg az újságírók majd bement a rzinházba, a kulisszák közé és citit jelentőire Ánortcai EszH'inek, hogy elég'iéilleflt vett az ő* O.r* bán tatom ért. Ezzel szemben a történeti igazság aiz, hogy az inzuitáis fényes rva.ppal, egy délelőtt'történi cl színkör udvarán, rmr* ha éjszaka 'történt volna), miért kellett a támadónak bokor mölgé bújni*. Bakats BéLn és dr. Beöthy Pál (a híres Beöthy A'-d- zsi fia, később beregi főispán, rmajd a képviselőház altelnöke) a megyei dzsentri ifjúság előkelő tagjai nem azok az emberek, akik bokor mögé bujkálok volna, ha támadni akartak, az is képtelenség, hogy Bakáig még azon éjszaka a (támadás U'án )t- lenUeite volna a kulisszák mögött a megszerzett el ég* éhéül Áporkai Esztädek, hiszen a színkörben nem volták éjszakai előadások, este 10 után már sötétségbe borult az [ aréna, Áporkai Eszti ilyenkor már eTg- a Rózsabokor nyári vendéglő egyik asztaiLfőjél, hogy udvara kö'rében megvi- csorázzék . . . örley Kálmánt, György édesapját, megyei földbirtokosnak teszi meg a cikk, ezzel szemben az igazság az, hogy- örley Kálmán megyei főjegyző volt. Csodálkozom, hogy dr. Ká’rnán József olyan melankolikus sorokat vetett papír7 010 t c h r u i r 1 Í. fii ra, ez a mód 'leljcseu ellenkezik azzal m oj>Uinisla 1 leli Ubgá. .il, •/mii bóléin* segge, anü az ö .sajátja volt. Uszen <lf. Kecskeiné,ki Lipiit, a \áiadialuiak < gyl-ori hires főrabbija, kinek a dr. Kálmán József ravalalámíl elmondott gyönyöiái !<•' szédére még élénken einléke/ein i így aposzIrófá11;i öl: () én szercieU <dyámJÍQt kind: lelkében kacagott az élet... Az idő sokmindent e'inléz. Az akkori- ban nagy keservet és kavarodást f<- idézeti allűr szereplői közül r>i!<;y György Balkats Béla és Áporkai Eszter vannak még éleiben. l)r. Beöthy meghalt, Örley segédei, Dobo/y Kálmán főszolgabíró éa br. Wild burg Aladár huszárkapitány, dr. Kálmán József segédei: Dr. Hadó Ignác ügyvéd és dr. Moskovits József gyáros, dr. Kálmán József özvegye, aki egy pár év múlva Ternyoi Antal bankigazgatóhoz nicrili nőül, in iád) elhaltak. Elhunyt Újlaki Antal is, aki Váradról távozván, <‘íóbb debreceni, majd szegedi újságíró 'ett. A Nazaréimsok cimii népies színmüve nagy .sik<*rt aratóit a vidéki színpadon. A súlyos inzultusért, amely méltatlanul érte ezt) a szedd lelkületű, kitűnő újságból, kellő elégtételt kapóit, a menyiben bántalmazó! a törvényszék előtt bocsánatot kérlek tőle. Dr. Örley György ma Magyarországon közjegyző, leülte a párbaj vétségért rámért súlyos büntetés*, mint élesdi közjegyző, nőül vette Fényes Mártiiét, a kitűnő hegedűművész nőt, Fényes Annusnak, az egykor ünnepeli gyermekszinész- nőnek testvéménjét. A 'eghiggadtabb ember, a váradi előkelő társasági éleinek’ Gyomorbetfegsé genahő! tfeSfesen kigyógyultam..* Martin We'nl>erger, I.eclűnta 231. (Jud. Ne^ saud) következüket írja ndcünk múlt év Uiárclais 3-i Heveiében: „...Majdnem egy eve annak, hogy su* lyos gyomorba jóm ellen egy GASTKO D.- kúrát befe.jezlem év n-gycci meg vagyok ebö gedvc e kiváló gyógyszer hatásúval és úgy is ér/ein tnogam, mirului teljesen kigyógyultam ,volrui gyomorfájdal.rmúrtból. Azonlxin dacára ezen örvendetes ténynek, m égis elő vigyáz»« tossúgból élővel teán miiigamljan. hogy még egy Gastro D.-kúrát megcsinálok, miért is kérem címemre egy üveg Gastro D.-t utánvéttel tiekükteni . ..“ Fenti levélhez linsnrőó kösz ön öle veitek tömege fekszik elöltünk (ús áll bárki érdeklődő rendelkezésőtne) éis mi sem bizonyltja' jobban, hogy gyomor-, •hó!-, epe- év májbe« •tegvégben szenvedők nűlyeci előszeretettel köszönhetik gyógyulágukat e kiváló é*s' köz s- •me t amerikeii gyógynövénvbü 1 készült gyógy- szeniek. Orvosok is* ajánlják. Gastro I). ktejihalő gyógy szerbi rakba/a és cTrogériákbati, vagy po.sk: n nuegreruhiliieté) 135 lej utánvét imélcll (-sászór F. gyógv-szertá- rá bau. Uuciuxí-sli 1 Ölen Victoriei 124. szellemessége és liberalizmusa révén, sok időn át kedveh tagja, sokszor megbánással emlegette fiatal, jogászkor! hevességét, mellyel egy kiváló embernek okozta korai halálát. Dr. Bakaits Bea, mint nyugalmazott főszolgabíró, Budapesten él nejével, Solti Hdénnel, aki valamikor a kolozsvári szin.társulat tagja volt. E házasságával annakidején dr. Bakats Bé a sógorságba jutott Szvacsina Gézával, Kolozsvár egykori polgármesterével (felesége volt: Solti Teréz szülésznő) és Farkas Ödönnel, a kolozsvári zenek onzervatóri u m egykori kiváló igazgatójával (feesége voit: Se>lti K a t i ca 7. on go ra m ü v észnő.) Áporkai Eszti, az egykori tündöklő csillag, mo Szabadszálláson, rokonai körében inségeskedik. Nemrégiben levelet árt az egyik váradi szerkesztőségbe, nyomoráról panaszkodva és mentegetve magát a tragédiáért, melynek okozója ’olt. A kérő levélre az egyik váradi újságíró gyűjtött! is neki... Pásztor Bertalan. FEGYHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTEK MAGYARORSZÁGON TÍZ ARANY» CSEMPÉSZT. Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék, mint uzsora» bíróság, szombaton hirdette ki ítéletét a 10 millió pengős arany- és valutasK bolás perében. A bíróság bűnösnek mondotta ki az ország érdekeit veszélyeztető valutacsempészés bűntettében a biinper tiz vádlottját, Schwarcz Lajos Jenőt és társait és fejenként 4—4 évi fegyházra, valamint személyenkint 6000 pengő pénzbüntetésre Ítélte őket. A tizenegyedik vádlottat, Brach Irmát, a biró,ság hathónapi elzárásra ítélte. , fe 1 ■ ■
