Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-15 / 37. szám

ÁRA 3 L&t

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Odeu Morilor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I G Duo» No. 8 FiókkiudóhivataJ és könyvosztály: P. Unirii 9, Telefon 11-99

ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatós DR. GROIS LÁSZLÓ

LX ÉVFOLYAM, 3 7. SZÁM.

Nagy idők:

Most igaz, hogy nagy időket élünk, A mindennapi élet állandóan kapcsolódik viílamosszögeken át a történelemmel. Az ég lehajolt a földig. Mindenki e pillanatokban a történelem alkatele- nie, még ha nem is érzi át ezt a fontosságát & a magánélet korlátái közül csupán kíváncsiskodva pillant ki a nagy cselekmények mezőjére, vagy ahogy ma fintorkodva a kelleténél is többször írják: síkjaira, vagy dimenzióiba. Taián ezért hordja oly fennen az orrát sok ember, mintha már a jövendő örök hír láthatatlan és halhatatlan illatát erezné. A közeli három napon keresztül a legfesziiltebb érdeklődésre nyújtottak ide bő alkalmakat a természetfölötti hatalmak. Szinte nem is tudtuk már napokra, órákra, percekre felosztani a történelmi ütemmel vágtatása révén szembeforduló nagy időt. {

Városunk két nagy esemény, gondo= latoktól és érzésektől szinte duzzadó két korszakos esemény nagytelitettsé- gii áramai közt élt nemesen izgalmas órákat és szinte a bőrén érezte, hogy az egész erdélyi magyarság, az egész romániai magyarság, sőt a mindenfelé szétszórt egyetemes magyarság telki pillantása ideszegeződött. Megtörtént n Magyar Népközösség megszervezésének első nagy értekezlete és még inkább nyilvánvaló lett, milyen nagy fordulat elé érkezett kisebbségi nemzetünk sorsa most. A másik nagy esemény volt a római katolikus püspök- szentelés, amely az eszmék valóságos seregélyraját röppentette föl városunk égboltozatára oly tömegben és oly bar. sányan, hogy hangja a rendesnél is messzebb hatóit, még a harangokat is megelőzve. Nemcsak kitűnő férfi került a római katolikus egyház gyulafehérvári püspökségének élére, hanem törőlrnetszett erdélyi magyar is: a hamisítatlan néperö kivirulása, amely egyben a kolozsvári fölsezeníelés s a kolozsvári plébániával való időbeli és szellemi kapcsolat intelmével, városunk megviselt katolikus társadalmának uj korszakát villantotta meg.

jA nagy pápa halála már egyedül al= kalmas leit volna, hogv a legmagasabb és, leggazdagabb történelmi ét» emberi hangulatokba késztessen bennünket. A Quadragesimo Anno nagy szociális vitéze és az örökéletre kiküldött katoli- kum védelmének, megújulásának és terjesztésének enrbenszeretö, békére vágyó és könyvkedvelő nagy szentatyja történelmi jelentőség és eléviilhe- tétlenség hatalmas kapcsaival szorított magához a földi élet utolsó és a történelmi halhatatlanság első ölelésével. A megrendiiltség pillanatainak múltával megindult világszerte a gondolkodás szédítő áramlata, ki lesz az utódja? Percenként egyre növekszik a meggyőződés és a követelés, hogy kongeniális utód következzék. De mindenki érzi, hogy ha már nem érvényesülhet most a Habsburgok német császárságából örökségül megmaradt vétójog a pápaválasztó conclávén, amely utoljára Rampolla megválasztását semmisítette meg, a bölcseleti harcok elméleti és gyakorlati válságai közt ki tudja milyen külpolitikai befolyások tevékenykedhetnek a háttérben, hiszen a Vatikánvárosi földön, vizen és levegőben egyaránt körülvillámozzák most a mai élet történelmi feszültségei.

És nincs a napnak negyede, amely a mai rengő és ingadozó élet nagy meggondolni valóit ne dobná lelkünkre lép= íen-nyomon. A kisebbségi ember Kolozsvárt a népközösségi munkálat és a püspökszentelés káprázatos jelenségei közt, a pápa halálát sirató zászlók fekete árnyai alatt is állandóan uj és uj

SZERDA

Kiadótulajdonost PALLAS T?,

: Törvényszéki h^omorósi szám: 39. 0*».

' 3938. TVb. Cluj.) Etóíizoré* árt*: havonta negyedévre ízoJfgévve^So c-géaa évre 9*0 «b

CLUJ, 1939 FEBRUÁR 15,

Ha döii'á Páfls

a Franco-kormány elismerése kérdésében

Chamberlain válasza szerint Anglia nem foglalt állást ebben a kérdésben. *=> Heves sajtóharc egy olasz külpolitikai lap cikke körül. — Német külpolitikai félhivatalos a nemzetközi viszályok elmérgesítésével vádolják az Egyesült-Államok kormányát

Tüntető amerikai iioiíagyakoríaiaz

A külpolitikai hcltpci mcy'iü siilyos- bedás képét mulatja. Nem történt ugyan lényeges újabb esemény, mery a súlyosbodást indokolná, a hangulati kép azonban, melyet a világsajtó jelentéseiből lehet kiolvasni, naponta változik s ez a változás tegnapról mára a rosszabbodás iránijában halad. Németország és az Egyesüli'Államok, Anglia és Olaszország között újra kiélesedett a sajtőharc, az Olaszország és Franciaország közötti saj- táharc pedig állandó és inkább erősödőben, mint gyengítőben van. A kormányok álláspontját világosain nem tehet látni, de nem valószínű, hogy szöges ellentétben lenne sajtóik állásfoglalásával. Az európai vita mindenekelőtt a spanyol- kérdés körül tombol, melyben angol és francia részről nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a végső kibontakozásnál diplo- mncutihtg próbálják a játszmát legalább részben visszanyerni, melyet a polgárháború alatt tanúsított állásfoglalásuk miatt végleg elveszíteni látszottak. A külpolitika' színfalai mögött angol és francia részről nyilvánvalóan nagy erőfeszítés folyik, hogy a végleges győzelméhez közelálló nemeztj Spanyolországban újra tért foglalhassanak. Olasz és német részről érthető yifnnakodássat nézik az erőfeszítést, mellyel szemben meginditoiták maguk részéről a szükségesnek látszó el- lenmanövert. Franco tábornok, ki Róma és Feriin >ránt nagg hálára van kötelezve, angol lapok jelentése szerint, Hitlerhez és Mussolinihez jegyzéket juttatott, melyben beszámol az angol és f Nmei a kiküldőitekkel folytatott tanácskozása ról. A német sajtó ebből az alkalomból biz- tdtja Francot, hogy fenntartás nélkül tartson ki továbbra is a Róma—Fer!Inie nyel y melleit, meri ez a hatalmi csoportosulás biztosíthatja egyedül a nemzeti Spanyolország jövőjét. Az olasz sajtó ugyanezt kívánja a nemzeti spanyolok vezetőjétől, emellett azonban nagyon éles támadásokat intéznek Anglia és Franciaország spanyol politikája ellen. Franciaországról azt írják, hogy politikai bigámiát folytat, konzervatív körei révén keresi a kapcsolatokat a nemzeti spanyolokhoz^ míg baloldali körei tovább folytatják a köztársasági Spanyolország támogatását. Franciaország — írják a római lapok — legnaipjobb veszélyt jelenti a nemzeti spanyolokra s ha ezek nem örködnek érdekeik fölött, akkor a írandók a pirencusokon át aláaknázzák a nemzeti Spanyolországot. r~_:

Ha doni Paris a Franco-kormányial elismeré* sének kérdésében

Ami a kö-rmánypoUfliikát Uletí, legújabb párisi jVeníések szerint, úgy látszik, hogy a diplomáciai kapcsolatok fölvétele a burgosi kormány és Franciaország között rövid időn belül bekövetkezik A kérdésben ma dönt a franc'-a miniszter- tanács, mely, hivatalos körök kijelentése szerint, Spanyolországra vonatkozó ag továbbra is teljes szolidaritásban akar maradni a londoni kormánnyal. Chamberlain miniszterelnök viszont egy hozzá- intézett alsóházi kérdésre, hogy foglalkozik-e a kormány a Franco kormány de facüo és de jure e ismerésének kérdésével, tegnap azt felelte, hogy bár az események rendkívül gyorsan peregnek, mégsem válaszolhatja azt, hogy a kormány ebben a kérdésben már döntött volna. Állásfogla ása azonban szoros kapcsolatban áll a francii kormány állásfoglalásával. Arra a kérdésre, hogy meg fogja-e kérdezni a kormány errevo

natkozólag az alsóházat, Chamberlain kijelentette. hogy a Franco-kormány elismerése esetében, Anglia kormánya kénytelen lenne ezért a tettéért maga vállalni a teljes felelősséget. Chamberlainnek ez az utóbbi kijelentése egyértelmű azzal, hogy az elismerés egyik pil anaíról a másikra bek öveik ez hetik s az angol kormány ebben nz esetben a parlament megkérdezése által sem akar elhatározása végrehajtásában késedelmet szenvedni.

Sajtóh^c Róma és Paris között

A francia—oíüasz vita különben cles-n. tómból egy külpóLidkai lap cikke körül is, minitibogy ez a lap néhai » hivatalos ái'ás- ponto! képviseli. A római ..Reliazioni In- ternazionali“-ban ugyanis cikk jelen* meg, mely kifejti, hogy: „az olasz csapatok Spa- riyclítországban maradnak a Franco-kormány teljes ko-nsz-oödációjá’g. Ha Franciaország élieiérdekei az* kívánják, hogy r—míiiiiii I i«a!tga8MBe^tgg?3smgaHeBgBKBaKBBoagiWBaBB3«

kü'iföldi befolyást ne •engedőn meg Spa* ryoilonsrzágbon, Olaszország éíeférdekei ugyanez»'- a kívánságot írják számára el.'. Az olaszoknak, tehát Spanyolországban kei: maradni, hogy ellenőrizzék o'can a francia politikát. Franciaországot rá kell kény- szerilleni, hogy az adottságokat végre tekintetbe vegye . . . Ha. az olasz követeléseket nem lehel tárgyalások utján megvalósítani, akkor megvalósítódnak azok a fegyverek utján. Az alternativa határozottan igv van ^öMé'vio. A francia kormánya ,k és a francia népnek ttudomásí- ke® vennie róla“. Erre a cikkre -a francia sajtó elfe; hangon válaszol és végeredményben m’-udkeí részró1 megállapítják, hogy a spanyol válság elérkezett eddig -legkritikusabb pontjához, arckor az érdekelj ek döntő sIlásfogLa.ysv már nem lehat sokáig halaszt;hu*

Berlin és Washington vitáj*

Az európai vitákba meglehetősen nvrs hangon .szól bele az Egyesül t-Áílilamok hajórajának kétség Vénüli tüntető jellegű a'- íanti-óceáni nagy hadgyakorlata.. A hau gyakorlaton, melynek arányairól dábbi táviratunk számol be. Roosevelt e nők is résztvesz. Amerikái lapok nem is reye - célzásokkal] írnak a f-Dottiagyakorlatokn ak Európa fele irányuló jelentőségéről Németi részről a féÖhivatalos ,deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz“ viaszol atz. utóbbi időben Németország ellen irányuló amerikai támadásokra. A berlini külügyminisztérium sajtó-orgánuma, fő lag Hull amerikai küRigymin> sZ-ter kijelen mseivel kapcsolatban-, a következőket írja: ¥j • shingionban egész sor kisérlet ttörtént az utóbbi időben arra, hogy kímél ybsék a szakadékokat azok között az. országok között, melyeket érdekeik, világnézeti dier.- té'feik dacára is, egymáshoz fűznek. Ezek a kísérletek — folytait ja a német féHiDataiCs lop — nemcsak az amerikai földrészre vonatkoznak, hanem más földrészekre sem átadják törekvéseikkel egymással' szembe áditaní azokaa a hatalmakéit’, amelyeknek érdekei a békés megegyezést! kívánják. Az Egyesü’it-ÁHlamok -az utóbbi hónapokban sokat 'tett a nemzetközi viszályok elmér gesHéséra- ideje volna — végzi fej'fegeté.é a „Deutsche Diplomatische Poliilásche Korrespondenz“ —. hogy változhasson edlig' pálcikáján, mert enélkül a nemzetköz* politika békés fejlődéséi nem lehet elképzelni.

(Folytatása °z utolsó oldalon)

lyein. Valóban oknélkül panaszkodnánk, ha szóvá tennék a élet lanyha- ságát, vagy a történelem lomhaságát. Nem. A sorsnak a szaporodó jelek szerint nagy céljai vannak velünk és nyilván semmi emberi kifogásunk sincs ellenük, mert napróLnapra fokozódik az a hit: a világ vajúdása minden végzetes nehézség nélkül ér véget.

külpolitikai hírek sodrásába került. Va- tóban törhette fejét és a szivét is. íme, csak egy rövid összefoglalás a legutóbbi eseményekből. Erős a hullámzás az uj jugoszláv kormány kinevezése nyomán. Eltöprenghetünk a spanyol pol= gárháboru végének várható következményein, az Európából az Újvilágba megindult uj arany-menekülés láttára,

a legdélibb kínai Kainan-sziget elfoglalásán, a sürgősen újra felvett, német —francia tárgyalásokon, az angol uralom területén robbantó burmiai lázongáson, a palesztinai kérdés végzetes percein, az ir terroristák megélénkült tevékenységén, az angol—román gazdasági kapcsolatok épülésén, az olasz —francia viszony egyre növekvő vészé-