Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

l b .if 9 t f$> tu ár i 2. PL LBN Xf’K A Golf-áram eltávolodik Európától nem haladt' .it, aniel)'ét t^liát úgy nevezd- , csendes viz“ néven könyveltek o»!, nur.; fel jogosít arra a kijelentésre, hogy a nyu­gati szélesség 44- és 48. foka között és ti hosszúság 39- foka ált a1! ■ ni cgh aía r oz o -1 pontnál egy uj tenger ára irdal szültél-., amelynek sebessége megegyezik a doh­áram sebességével, habár víztömege na­gyobb mélységben hömpölyög, mmt a Golf áramé. ■> A szakértők szerint «z az áramlat nem­csak arra képes, hogy megváltoztassa a hr józási utvonodikol, hanem arra is, hogy eltérítse ezredéves irányából a Golf’ara- mór. Ho Strobl kapitány nem bukkant voi- na rá a három dugóra, nagyon valószínű, hogy az óceán még sokáig megőrizte vom« inkát. Srobí kapbány három dugóját úgy te­kintjük tehát, ndmti egy uj korszak e'ső fecskéit» a född történetében. Mivel ugyanis ez a-/, eltérítés közelebb is hozhatja a G'>1 áramot, meg el is távolíthatja, előrelirha* !ó, hogy 50 éven. belül, vagy 'legfeljebb egy évszázad, múltán, ez az irányváltoztatás olyan jelentékeny h‘sz, hogy Európa hő- mérséklete több fokkal fog emelkedni, vagy pedig ellenkezőleg, Nyugat-Lurópa országaiban éppen olyan hideg ász télen, min'.’ a kontinens belsejében fekvő ors/á­, BERLIN, február hó. Nemrégen történt, hogy a brefííenhave* in tengerészein hatóságok maguk öle idéz­ték Mix Strobl kapitányt, ciz Olympia ha- - 7 lászhíijó parancsnokát és 200 márka pénz büntetésre Ítélték, mert megszegte a hajó* zási [törvényeket. Az volt ebene u vai hogy kihetászolit az ARanti óceánból ba­rom h'-i'tiailmas, egy méter átmérőjű és két méter hosszú parafadugót'. , Az elnök szigorúan megdorgálja és ezzd bocsátotta el: — Maga teliát nem iudoüt arról, lioqy ezeket, a dugókat őzért' dobták n ten gerb \ hogy •■tudományos megfigyeléseket tehesse- r;fk a tengeráramlatokra vonatkozólag Ha minden halászba jó fogja megát és összesr e* dj a dugókat, nem mennek semmire p’m a kísérletekkel. Kókuszpálmák Norvégia partjain Strobl kapitány ‘bőszükén távozót* a tör­vényszékről az bélét hallatára. Átkozta a tudósokat badarságaikkal egyetemben, nn- kor. hozzálépett az Oceunjografiaj Kutató irö'ézeí kér megbízottja’ s felvilágosi-tá*» kér­tek ,{ől:e a- pontos helyre vonadkozórag, ahol k‘halászt a a bárom szerencsétlen dugót. A kapitány -a pokolba kívánta a tolakodókat, de azok nem tágító teak és végül is nogy- morogva. de megadta nekik a kívánt relvi- lágosilást. Még hozzátette, hogy ezek ördögad'ta dugók három órán kérésziül kü- % ették a hajót nyugatik eteti irányban­— Ha nem leltek volna ekkorák, tőlem akár ezer évig is átszitálhattak volna . . . Eszembe sem jutott volna-» hogy kihalási* szám őkel! — Kapitány, maga’ igen nagy szolgálatot tett a tudománynak! Ezer márka jutalom­ra tarthat IgényR A hely, ahol ön megta lába a három dugót és az irány, amelyet követtek, azt bizonyítja, hogy a Gplf'ánm mellett egy másik áramlat született a om gerben. Eljön a nap, a nőkor kókuszpá'-má fognak zöldet ni Norvégia partjain! így 'tudta meg a bámuló kapitány, hogy- a 1 apjában Véve nem is olyan rossz üzlet vau ereket a szerte-vedte dugókat kihalászni. A norvéguli kókuszpálmákbcn nem na­gyon bizolt ugyan, de azért bezsebelte a pont legjobbkor, -az égből pottyant ez tu­rn árkát. Tizenötezer parafadugóval figyelik a szelek járását Az ő$z_ folyamán kezdődtek meg a a Egye süh'Ál'l am ok, Németország cs Anglia oceanográfiai intézeteinek kezdeményezésé­re a kutatások. Azt 'akarták megállapítani, hogy az a híres mdegáramlat, amely Nyu* gal-Euröpä éghajlatát mérsékeli, a Golf-* áram, valóban nyugat felé távolodik-R mmt azt sok tengerész és óceán-kutaró v* liftotita. A 4C0 kilométer széles Golf-áramnak 7—~8 ^ kilométer a sebessége óránként. Ki' számították, hogy ez az árammal 90 miihó tonna víztömeget hömpölyget óránként eg>r kepzeh ponton áh Maury professzor szerint, ha 0 GdM*áram nem 'lé-eznék, kö° rüiberül nyolc fokkal csökkenne Franci tor- szag, Angira, Norvégia és Spanyolország átlagos hőmérséklete, ami a tfegkatasztrófi- lisabb eredményekké! járna ezekben az or­szágokban. Már évek óba megfigyelik az egvzs ha* joparancsnökok, hogy a Golf-áram lassan távolodik az a-ngkai és írországi padloktó1. A Statisztika is azíi mutatja, hogy az áth- g°s_ hőmérséklet máris csökkent másfél fokkal ezeken a helyeken. k an Hooscli, egy holland tudós vetette íeí azt a teivet, hogy meg kellene ha áro?* n.i az A'lííanti-óceán összes tengeráramlatai- ivak irányát és létezéséi'. A mult évi óreá* nógráfjai világkongresszuson kifejezési ;s fidoix la-m-a nézetének, hogy miin den való­színűség szerint van egy másik tenger­áram kit is, hasonló a Golf-áramhoz. Ha a hét áramlat találkoznék egymással, kölcsö­nösen semlegesben ék egymást. Ö ajánl v-ta *z úszó parafadugók módszerét, hogy eze­ket az áramkrok-t kikutassák, ötletét elfő. gadták. A neméi és belga gyárak megbízást kap* tak ij.occ parafadugó szállításár». Hajó’ kon vitték el a dugókat a kiválasztott pon­tokra és ott szabadjára engedték azokat. A mexikói öbölben, a guinea! öbölben, i_abr3dórnál, a- Fernando Nórhopa sziget* ! nel és a Falkland» szigeteknél szófiák őket a tengerbe, mert ezekből a- pontoktól indul­nak ki a legjelentékenyebb hi dog és rrriteg áramlatok. Jeten pillanatig három lényeges ‘énét állapítható meg a kísérletek alapján. Elő­ször »s, több mint kétezer dugót egy tö­megben találtak meg a Bermuda szigetek dóit, - ami arra mutat, hogy kikerültek a GolLáramból. Másodszor, azt tapasztalták, hogy egyetlen egy dugó sem vetődő'!' ki az angol és ir partokra, ami ann »k a joie, hogy-a Golf áram mosii már legalább 4CC0 mérföldre halad az angol p-irtokrób Le hanüádik megállapítás az, ami a legna­gyobb érdeklődésre tártba' száma. az az észlelet1, amit Strobl kapitány »ól végződő balszerencséjének lehetne nevezné Hidegebb vagy melegtbb tesz e I utó- pa éghajlata? Az a tény, hogy három parafa dugót ha­lásztak ki egy olyan ponton, amelyiken addig még semmiféle ismert lengerámmhi­gokban. J- D. A spanyol forradalmak fészke ţBarcelonoJ Nem Andalúzia, Valencia, vagy más dallamos nevű tartomány — Katidonia volt mindenkor a spanyol forradalmak fészke. Székhelyéről, Barcelonából indult ki minden 'ilyen mozgalom. A 19. század­ban egymagában hétizben rendeztek iU felkelést s írtak véres lapokat a spanyol történelembe. Legutóbb 1909-ben adtak izeh'töt a mai borzalmaikból s alapjában ekkor renditették meg a később elűzött király, Alfonz trónját is. Nem hiába a katalánt tartják minden spanyol élesztő kovászának, amely azonban gyakran tu* dagad a teknő peremén. Egy időben közvetlen közelről Ls belete­kinthettünk a katalán ember természeté­be. Kétéves paraguayi tartózkodásunk ide­jén, oltani lakásunknak katalán volt a gazdája. Tehát nemcsak spanyol, hanem katalán. Ami nagy szó és különbség fő­leg katalán szempontból. Ez az alfája a spanyol nemzetnek, délibben délibb fa j­ta, de zárkózottságban felülmúlja a leg­északibb népeket is. Tájszólásában ugyan­csak elferdíti a zengzetos casbellano (kasztyano) nyelvet. Sün aságá t 1111 zottan kimondott ,,s“ hangzókkal teszi érdessé. Hangzókat, melyeket a többi spanyol lá­gyan ets'zbzeg, sustorgó hangokká élesít. Amikor házigazdánk ezzel a sajátos nyelvjárással jelentette — jobban mond­va kiabálta ki —hogy az ő hazájai „Ká- taHtt-u-tmya!“ nemesid; tüstént elhitte mindenki, hanem még inába is szállott tőle a bátorsága:. Még hozzá túlzó képvi­selője is volt a fajtájának. Bonaventurá- nok, jószerencsének hívták. Az uj hazá­ban meg is gazdagodott. Evés közben megjött étvággyal aztán ott is ragadt. De ott a szabad Paraguayiban is egyre oltha- 'latlan szabadságvágytól lihegett. Házon kivüi hatalmas szónoklatokat tartott a honi szabadság érdekében,, bár a négy fal közölt családját zsarnoki járom akiit tartotta. Függőágyban lebzselve, harsog­va vezényelt. Demokratikus hajlamai el­lenére^ nerce mellé odakövetelte a spanyol udvariasság kettőz tetett szenyor-don-t, amely különkülön is urat jelent. Beköl­tözésünkkor is harsogott. Mi annak vél­tük, pedig Bonaventimí csak beszélgetett. •5 A katalán értékes népelem, Eszpányá- nak legéletrevalóbb eleme. Sokra is tartja magát, többre másnál. Talán azért telhetetlen. Náluk ritkán van ugv jók ahogy van. A töprengést általában kur­tára fogják, gyorsan csekkednek. Évszá­zadok óta a korlátlan szabadságra áhí­tozva, nyílt, vagy titkos küzdelmük ránc hezedak a jellemükre. A többi spanyol gúnyosan katalán serradornak, zárkózott katalánnak mondja. Sokat beszél ugyan, de keveset mond. Nem sima, nem kép­mutató, de Írni megsértik, hallgatagon ki­várja a kellő időpontot s akkor megtorol. Olt a legerősebb ahol leginkább megtér­helik. Válasz!; tt vezérét, összefogva, un- go n-berken. át követi. Békés időkben a katalán legdölgosabb fajtája a spanyoloknak. Ein otthon nem akad munkája, non» csügged ok Felszedi a sátorfát és mindenütt megél. Kínál, vesz,, veszekszik, alkuszik. • Asszonynépe ezakatt otthon húzza az igát s rakja élére a centr.:vcsókát Nála csak sáto-rosümrep- kor kerül elő a csipkés man tv il a s a sok­szor megénekelt, vei eszületett grácia. Se férfin, so asszonya nem álmodozik. Amit kkervez, ha van rá emberi tehetőség, va­lóra is váltja. Neki nagy darab kenyér kell, öregségére fehér, puha. Lévén ős­időktől fogva a köztársaságnak hive, min­den demokratikus eszmének ajtót nyit. Ezért tombolhatott országukban először náluk Európa ámokfütója, a bolsevista őrület. * A katalán főváros, Barcelona környéke békés munkára kínálkozó, áldott vidék, Nyugatról hegyek övezik, keleti oldalán nyitott, olt sünül hozzá a tenger. Hegyei csak úgy ontják a vizáldást. Hegyen­háton bukdácsolnak alá a patakok. Sok helyen tágas folyómeder, ..rarmbia'1 nyúj­tózkodik. A gyakori esőzés Idején viz fut­ja be s akárcsak ai Nilus teszi, termékeny iszapot hagy hátra. A város környéke gyárakkal feleépitett, sűrűn lakott. Békés időkben munkában lüktet, mint az országnak éle Here. A vá­ros újabb utcái szélesek, sok korszerű, hatalmas épülettel. De a régibb szüle ut­cákban is nem egy ilyen emelkedik, fel a tetőig árucsarnokokkal. Egy-egy nagy tér, zöld pompában, szökökutakkaJ élén­kíti. A legforgalmasabb városrész köze­pén a „Rninhla“, a nagyszerű sétaút, va­lóságos látványosság. Terebélyes fúl, szá­zados akácai állá, a többi rambte vize hordta a televényt. Paloftesoroktól ékes, estefelé mindenki ideözönlütf. aki látni és láttatni alkart. Az óváros egyik tengerparti teréről indul ki, melyet Kolumbus szob­ra diszit. Több, mint egy kilométerre ter­jedve éri el a» legszebb külvárost, a: Gra­ci a-t. Monda szerint, Barcelona óvárosát a Barkas nemzetségbe}! Ilainilkár, Han­nibál apja építtette és róla nevezték el Barei nonak. Számos templomát most borzalmak szentségtclcnilették. Vájjon érin telién ül marad-e legszebbike. u város védíszelitjé­nek. Szent Euláliának tiszteletére épült gótikus kaledráÜs?! Évente egyszer ün­nepelték mérhetetlen pompával pal róná­jukat. ahogy ünnepelni csak a délvidéki tud. Vájjon megmernek ül-e a San Pabte del Campo-templom s a San Pedro de ás Puebias, amelyeket már a2 1909. évi felkelés is kikezdett?! Es mi tett a csen­des klastromokká]? ívibajbk-e még ma­gasfalu kertjeikből a sok citrombokor, narancsfa-ág? Nézi-e mé? odabent, száza­val nyílva a rózsa, omladozó szökőkút*, jaiká.t? I Barcelona múltjából az újabb idöklK-n kö kövöa kevés maradt. Ami maradt te,' csak suttogott. Mert a katalánt .sohasem a múlt, csak a jelen s íü’eg a jövő er- d ételi, A kikötő hatalmas mólóktól, tagol?. Telve dokkokkal, raktár akii al. Idáig hu /ódik le a Barcelona la külváros, nyüzs­gő» lialásznéppel, hajós' kkal. Nagy tanyá­ja volt ez a tenger munkásainak .s a ten­gerjárók kikötőbeli, múló örömeinek. A város közelében, a tengerről már messziről látható a Mons S'irat. Megér- I denüi a fiirés/.begy nevezetet. Mmliiu az. j égboltozatot szándékoznék ketléfürészel- j ni, \-agy kicsipkézni a fellegeket1 Köze- I tebhről összeragasztott oszlopcsoportnak ' vélnénk. A Llobre folyó termék ny völ- I gyén »át visz az. ut. Keresztül u Hannibál j épitet-te átedögbidon“. Órákba leKk lei kapaszkodni erre a geológiai csodára. Kő-. ! z(■ t:■ torz ídakzaítekkal telt barlangok ut- ; vésztője. Valahol a mélyrben elvesző ,.ör- j dög kútjával'4. Karzatain sokszázndos be- ! védések. Középkori szerzetesek merész- I kedtek le a tátongó mélységibe és fel, az. J alig elérhető magasba. Egyik fürészcsu- j ' sáliak köveü>»; asztalt, ülőket faragott I cgv bimiíelen bűnbánó barát. Odn». ahova j jóformán, csak a koszáli sas jut el. Rom- j ladozó, rombadölt ki a sírom ok beszéltek 1 hivő bucsusok ezreiről. Vájjon megvan- • nak-e még? Meg v.an-e még o monsser- ratói Szentszüz lába metszeti képe? A le­genda szerint Szent Péter ajándéka. Amelyhez egy napon úttól fáradtan, por­tól kopottan is délceg lovag járult. Le­rakta fegyvereit,, megszaggatta ruháját,- napokon át él’ m-sz": inján 'imádkozott: Ignazio Loyola, a jezsuita rend megala­pítója. Lent a városban egy régi utca régi háo záu, domlxmnü ábrázolja Don Miguel Cervantes de Saevedrót. Don Quijote hal­hatatlan. szerzőjét. Valamikor ebben a házban lakott. A város délkeleti végén, a. régen Mons Jovisuak nevezett begyen épül t a Monju-ieh erődítmény, halai inas, ! tízezer embert is befogadni képes épülel- tömib. Ahonnan most a vörös köztársaság mozgaltói fejv&sztellen menekültek. Csú­csos épületei fdtartotlti ujju kéznek lá'-szn- nak. Szembe velük északkeletről, a régi citadella. V. Fülöp korában épült hírhedt kőtömeg. .Barcelona béklyója“. Ha ez a mai küzdelem a spanyol nép­nek csupán c gv másközt! harca tenne, nem öltött volna ilyen trag Liars mérete­ket. Csupán dráma lenne, megszokott tisztulási folyamat. Hiszen még a spanyol’ Amerika népeinek temetőiben is találha­tunk tömegsírokat, néhol ráírt, másutt rá- gondolt mottóval: .jTestvérharcok tisztí­tótüzében estek el“. Az elégedetten ség Spanyplországbűn már régi keletű. Rövid írás keretében ba­jos volna annak gazdasági és politikai okait levezetni. Annyi b»zon\ros, hogy ez a nagyrahivatoít, nngymultu nép szivé­ből már regen nem nevetett. Az egymás­sal rokon spanyol és olasz népet ismerő, önkéntelenül Is összehasonütgatja őket. És egyben-másban szomorúan vette észre a különbségeket. Az olasz szegény pél­dául, ha keresetett, adni Es kívánt vala­mit. Apró, többnyire felesleges szívessé­geket, egy-egy szál virágot, legalább is egy kedves mosolyt. Nem így a spanyol szegény! Megtörtén, komoran fogadja az adományt. Ha koldult, nagyon éhesen kért. Egyszer, a mindig viharos Biscaya- öbölben átvergődött éjszaka ulán. sietve igyekeztünk n napsugairas spanyol part­ra. Reggelizohelyet kerestünk, ahol nem járnak tengertáncot az asztalok. A kikö­tőtől kezdve koldusok szegődtek hozzánk. Anbkor egy cukrászdánál megállapod­tunk, oda Es benyomultak utánunk. Ki­osztottunk közöttük egynéhány süte­ményt, de ezeknek a- bibliai áldás se lett volna elegendő. Tolakodásukat a gazda sokait a meg. Lekapott n falról, a pénz­tár mellől egy karikást, közibük eseicb- tett. Megdöbbentünk, belénkfájdint. Nagy baj tehet itt, ahol az ilyen védekezés már berendezkedés! Jósa Jolán. Fényicégftáslbasanok eüsIélcííSoyvek olcsóbban az ELLENZÉK KÖNYV0SZ« TALYASAN Qái-KólQzívác Piau U.airii,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom