Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-01 / 25. szám
DH ELLENZÉK ammmamammoM 1939 február I. Kétszáz ember él a „megelégedés szigetén“ Egy bécsi orvos az Atlanti-óceán ismeretlen szigetcsoportján »M NOS AYRES. január 31. Aigenin.i: i.s • lcph-k a legutóbbi húítci- 1 okl ;,:t ii:rn,.t kényszerű emigráns-;]. Noni- isak ;i n»g v varosokat, Je :i kisebb közsé- p'‘ket és ie1- ) <\ki*t is lelikukeljük ;iz exis/loii- ••ijijiik.il. he:.} erüket vesztett nuW-igciUs csaladok, ;ik k még at/. urgenllnok s/ mára is teije.se« isiueretten, vagy tűig ismert helyeket 'eJe. iu k lel így érkezeit egy menekült bécsi ■ rvos es felesége úgyszólván véleilleti foly- Ián — aj. AtU'niti-ÓLOán egv regényes kis szigetére, amelyen ez kiéig össizescm hét család éh a legnagyobb boldogságban és gondtaJan- íégbon. A szigetet Tristan Ja Cimha portugál ad- ntipjáisixM nevezték el. Triste« de Cnnhun és a szomszédos apróbb szigoleketi hosszú évtizedeikig eszik tengeri kalózok laklak. 1816-1x1« oz.utáii Captownbó] jövet a szigel eWttt liorgonyt ivetelt egy angol hajó, hogy a föld feriţi etet tu brit birodalom nevében birtokba vegye. Az angolok figyelme alighanem Napóleonnal! kapcsolatban fordult a sziget- csoport felé, mikor a száznapos uralom után ,.biztosé1 helyet kereslek o császár fogvatar- tására. Az első települők ISI7-ben egy WílLkmn Glass nevű eugol tűzérkáplár telepeden le elsőnek feleségével és két gyermekével, öt aztán több angol tengerész, majd egy Amin nevü norvég hajós- kaphtány követte. A sziget lakói n legutóbbi években már kétszázra szaporodunk fel. Ezek liéti család tagjait iTetve leszármazottjai. Az angol kormány többször megkisérelje, hogy Dék-AlYiikiVbai telepítse át a sziget lakóit, ezek azonban ellenálllak az áttelepítési kísérletnek s az angol kormány is belenyugodott, ebbe a helyzetbe. 1932-ben Carlisle um goi hadiba jóorvos egészségügyi vizsgálatot végzett a szigeten. Az eredmény egészen meg’epő vollt. Triste« da Ciinhan a gyermekek köréiben egyetlen angolkórom sincs. Isimére Jen a füUömi- rigy, a bárányhimlő, a vörheny, a szamár- köhögés tís diftérbui is. A sziget lakói feltűnően magas kort érnek eh Nem ritka a kilencven éven felöli eml>er. 1934 és 1937 között mindössze egy halálozás iörtéait, űz is baleseti következtében. Meg kel}, jegyezni, hogy csak Tristan szigetén laknak emberek, a töhbj környező sziget teljesen népte’en. A kis közösség feje Harold Wilde anglikán lelkész, aki egy személyben orvosa, tanítója, postaim estere is a sz.ige'nek. A lakók az értékesebb cikkeket, az élelmiszereket és ruhanemű eket közös raktárban tartják s 0' lelkész kéthetenként osztja ki a ír.(kos-ok közötti mindazt, amire szüksé- g tik vám. Pénzre itt nincs szükség — nem is élnek vele. A legnagyobb kincs: a liszt:, dohány, só, gyufa, és cukor. Alkoholt egyáltalában nem fogyasztanak. A öjteny, telefon, és rádió is elkerülte még Trista n-szigélét. Újság sincs. Yilágitásína a tenger.] elefánt zsírjából készült ola jat használják. A haikasság Legnagyobb szórakozása;: a gramofon. Néhány hónap óin már rádiófeJve- vőkiüszülék is van a szigeten, de egyelőre nem működik, mert mines :villany. A gramofon mellett a tánc- és a játékdélutánok szórakoztatják o tnirtami lakosokat], A bécsi orvos jelenltése stzreint a1 tristaniak rendkívül vallásos életet élnek. Reggelente úgyszólván az egész szigeti mépe részt vesz a Szűz Mlálri-a-kálpolna istentiszteletén és har- nlómiuimlkiséretlel zengenek hálái az Istennek, hogy itt élhetnek a ,,megelégedés szigetén“. A sziget lakói emsgoltül beszélnek s miután magyom sok skót;, -höMamd, olasz és címe. rikai van közöttük, egész sajáiosi nyelvjárás alakult ki Trista1 non. Minden hely megtelt A hét csodád elsősorban hurgonyulterrne- léssel foglalkozik. A kezdetleges álhit tenyésztést : néhány ökör és juh jelzi. Annál népszerűbb és haszmO'hajt óbb a halászait, amelyre ííoiCit&am 'ehetőség kimállkozlk. Persze még ez sem lenne elég a sziget latornak a megélhetésiére, ha Gaplownbto« nem alakult volna egy jótékony társaság, otnely a tristaouiakait éviről-évre e’iUUja szeretetedomá- •nyokte’. Ez a társaság óvenue egy jól meg* Dr. nádat: fi rekíám művészete rengeteg képpel, müiappal 99 lej. Dr. Czi- ter: Â reklám lélektana és dr. Naményi: á reklám gazdaságtana 99 lej. — A három együtt 297 lej LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen uj Pantheon jegyzéket. lakóit hajót küld u szigetre ruhával, .x/np- panaüCl konzervekkel, könyvekkel és uj gra- mofon'V'invEokkel. Wi’dr «vng 'kân lelkész, a sziget fejő megmagyarázta a hé< si orvosunk, hogv u Tristan aligha tudja <iz uj bevándorlóiul megél- he lés ét h-/iosilani s inkább u/,t tanácsolja, hogy a közeli Csalogány '-z-igelekre menjenek, ahol ugyanazok az égbnj-te-ti viszonyok, mint Tristan da Cnnháii, viszont nagyobb a termelési lehetőség. Még X)k teljesen lakatlan sziget ven 'J/ Atlo-nlii-úcc.Vnnnik ezen a ré zén, ahol néhány ezer ember élhetne gondtalan 1 — persze teljesen elszakadva o, civilizáció ól. A civilizációért egyébként sem lelkesednek túlzottan ci. Irislaniiak . . . Ujebbofl ugyanis ci / omerákai kéjulazixkait szállító hajók mind gyakrabban megálfiiwi/k a szigetnél, ez bizonyos1 jövedelmi !■ is hajt, de Trist n lakú szívesen U-momlanak erről, csak ne halljair k háborúról, polii kőnél gyülöVködésről. II—rfwr~ A „Dovada speciala-»«! rendelkező alkalmazónak snips helyzete Sokezer embert érint exisztenciálisan, hogy idegeneknek fekinik a „Dovada speciala“-sokat KOLOZSVzlR, január 31 A nemzeti munka védelméről, valamint a román elem olka'inazásáról szóló törvény rendelkezései értelmében, a vállalatoknak január 31 -ág személyzeti kimutatást kelett benyujtaniok az iparügyi felügyelőségeken. A nagy- és kisvállalatok igazgatósága nagyrészben már eleget tett törvényes kötelezettségének, amennyiben alkalmazottaik kimutatását beterjesztették az iparügyi hatóságokhoz. Nem is ez a körű meny késztetett bennünket arra, hogy a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk, hanem annak ° többezer polgárnők a sorsa, akiknek állami jogviszonylatban helyzetük és ábampolgári joguk mai napig sem rendeződött. Az iparügyi, valamint a munkaügyi hatóságokhoz érkezett utasítások a legnagyobb tájékozatlanságot szülik, mert amíg egyfelől ezeket az állampolgársági jegyzékből kimaradt egyéneket teljes jogit állampolgároknak minősítik, másfelől az alkalmaztatás idején az idegenek közé sorolták őket. Az állampolgársági összeírások idején többezren — sok esetben önhibájukon kivid — nem vétettek fel az állampolgár- sági jegyzékbe. Ezek túlnyomó részben egyszerű födmüvesek, vagy munkás emberek. akik annakidején nem bírtak kellő tájékozottsággal afelől, hogy a jelentkezésektől vaió távolmaradásuk mi yen következményekkel jár. Nemzetiségek szerint, vannak köztük románok, magyarok, németek, stb. Amíg azonban az állampolgársági jegyzékből kimaradt román nemzetiségű polgárok helyzete lényegesen könnyebb, ad dig a más nemzetiségüeké sokkal súlyosaid). Előbbieket elismertetés (prin recunoaştere) által akadálytalanul he'yezik vissza állampolgári jogaikba, mig az utóbbiaknak sok utánajárás és anyagi áldozat árán sem sikerűt semmit elérniük. A joguk meg van ugyan arra, hogy állampol- qárokká legyenek, mégis a kérdés teljes terjedelmében mindezidáig nem nyeri megoldást. Azok, akik utólag jelentkeztek, különleges bizonyítványt, úgynevezett „dovada spe?ialA ' t kaptak- amely bizonyos mértékben kivonja őket az idegenek csoportjából. Az évek folyamán utána jártak irataiknak és igyekeztek azokat beszerezni. A mult év folyamán aztán ez, n i°za kapcsolatot fenntartó különleges bizonyítvány érvényét vesztette. A tragédia csak ezután következett. Állampolgárságuk nem lévén, idegeneknek nyilvánították őket és már csak bizonyos százalék aráinyszám szerint alkalmazhatók. A vállalatok részéről többizben érdeklődtek szerkesztőségünkben az újabb rendelkezéseket illetően, ezért egyenesen az illetékes ipar- és munkaügyi hatóságokhoz fordultunk. A hatóságok álláspontját ai következőkben ismertetjük olvasóinkkal. Az ínarfeltlgijelOs£g szerint: idegenek A személyzeti kimutatások benyújtásakor az iparfelügyelőség jóakaratu’ag már eleve felhívta oi vállalatok figyelmét, hagy olyan munkaerőket, akiknek „dovada speciala'1 volt, vagy van birtokukban. csak a törvény által előirt húsz százalék arányban alkalmazhatnak, mert ezek idegeneknek számítanak. Az iparfelügyelőség ilyenirányú utasítást kapott Bucurestiböl és az általa foganatosított eljárás és előterjesztés miniszteri rendeletre történik. Kötelessége az iparfel ügy dőségnek pontosan megállapítani, hogy az rle tő vállalatnál mennyiben tartották be a törvény rendelkezéseit és az általai, valamint ellenőrző közegei által észlet kihágásokat jegyzőkönyvbe venni. A most érkezett utasítások értelmében, tehát kihágásnak minősitik, ha az idegen alkalmazottak számaránya meghaladja a nemzeti munka védelméről szóló törvény ált a'} megengedett 20 százalékot. Már pedig, ha az ezideig alkalmazásban levő olyan polgárokat, akiknek ,rdovada speciala“ volt a birtokukban, egyszerűen nz idegenek közé csapják, a 20 százalékos arányszám önmagáto', j a vállalat és alkalmazottak hibáján ki- ! viil, lényegesen felszökik. Ez azonban nem számit mentökörü- ménynek, mert az iparügyi hatóságoknak kötelességük a rendelethez híven el j járni. A rendelet, főképpen az alkalmazottak körében keltett elkeseredést, mert eddig nem szerezheUék meg az ökei jogosnr megdető nilampolga;súgót- mo»*. pedig már munkát sem válthatnak. A mm knbnmara álláspont ja A munkakamara álláspontja teljesen más, ott a következő magyarázatta! szolgáltak: — Annyi tény, hogy a küiönűges b* zonvitvanyok a mull év folyamán ér.'é- nyűket vesztették, mégis a munknkamara a születési anyakönyvi kivonat, a katonai igazolványok, valamint a választói könyvecske c apján °kndálytalanul kiadhatja a munkakönyvét azoknak is, akiket most az idegenek csoportjába osztottak. Idegenek szerintük azok, akik útlevéllel jöttek az országba és annak alapján tartózkodnak üt és csak 20 százalékban alka’mazhatók. .4zoA' pedig, akik itt születtek Romámá- ban és bizonyos körülmények folytán eddig még nem szerezhették meg állampolgársági bizonyítványukat, újabb rendelkezésig megkaphatják a munkakönyvét. t Előállott tehát az a hc.lyzek hogy ezek a polgárok, bár szabályos munkaköny- yük van, más sem alkalmazhatók, mert ——— t idegeneknek /áiiiilamiJ. animj e1 lenér , hogy illetőségi bizonyítvánnyal m ii/IcI kc/.ii<-k. Felsoroltuk a különböző munkaügy hatáságuk álláspontjait, ami-yrk nem minden c.élben fedi); egymást, sőt bízó nyox tekintetben ellentmondóid. .V i leié kés minisztérium tudatában van n/ ügy ónúsi fontosságának, igy valószínűnek látszik, bogy előbbi reruleelére visszatér és olyképpen rendezi az ügyet, hogy az sokezer polgárt visszahelyez állampo gáh jogaiba és ezáltal sok család megélhetését is biztosítja, (—) hogy öt napra Marosvásár he yre ment vendégszere pi Ini a 7 ha i; i prózai táruilatu Az óruís érdeklődéssel várt vendégszereplés alatt az Angyalt vettem feleségül, a Művész párt és a Ragaszkodom a azé relémhez cimii vígjátékot mutatja be a I hátin prózai együttese; hogy Müuriac-nalc, a világhírű francia Írónak nagyhatású, óriás sikert aratott drámáját, A démont mulatja be legközelebb prózai társulatunk. Parisban valóságos szenzációt okozott a Mauriac-dráma, főszerepeit nálunk Erényi Böske és Nagy István alakítják; hogy február második felében három hangversenyt ad Parisban Bartók Béla. A nagynevű magyar zeneszerző két zene- karkiséretes hangversenyen és egy önálló zongoraesten lép föl a francia fővárosban; hogy legközelebb Romániába jön és Hl több városban hangversenyt ad Zathu- rcczky Ede, a kiváló magyar hegedümú- ' vész, akit a rádióból is jól ismer a közönség; hogy Deanne Durbin, a kedves 7.3 éves amerikai fHmcsihag uj filmjének címe: Első tavasz; hogy Sónthn f'onn, a Thalia volt tagja, az előnyösen ismert fiatal énekesnő, jelenleg a bucureştii Restaurant Boulevard sztárja. A szép Sántha Ilona Bucureşti egyik legnépszerűbb vacsorázóhelyének attrakciója és teljesen meghódította a főváros közönségét. Egyik legnépszerűbb dizöze Bucurestrnek; hogy a Warner filmgyár Óriások völgye cimü sz'nes filmjét most játsszák Londonban nagy sikerrel. A híres amerikai regény filmváltozatáról azt írja a Sunday Pictură', eredeti stilusu kritikusa: „Akinek ez a fdm nem tetszik, az vizsgáltassa meg magát“; hogy a Gá éves Tpa Ruffo La mia parabola címmel megírta emlékiratait. A memoár nagy feltűnést keltett Olaszországban. Megtudjuk a könyvből, hogy a világ legnagyobb baritonistája kovácslegény vo>t Parisban és így indult el azon a szédületes időn. amely világsikerhez vezetett; hogy Sándor Stefi két pompásan tánca'á partnere, Vajda Teréz két tanítványa: Komáromig Attila és Mezey Károly, tánctudásukkal cstéről-estére feltűnést keltenek a Szomjas krokodil előadásain: hogy a Pygma ion után Angliában elkészül a többi hires Sham-darab filmváltozata is. így tervbevetlék az Ördög cim- borája, a B°rbara őrnagy és az Orvos dilemmája megfilmesítését; hogy dr. Washburn torontói fogorvos, alá hatalmas automobilját fogászati műteremmé alakította át és két évig bolyongott vele Kanada óriási orvoshiányban szenvedő sarkvidéki területen. Dr. Washburn huszonnégy hóna pi üzleti körútja alQtt {öbb, mint 10.000 plombálást, több. mint 20.000 foghúzást és 2000 egyéb kisebb-nagyobb fogmütétet végzett e kitünően felszerelt mozgó-laboratóriumában és sok fogfájásban szenvedő sarkvidéki embernek hozott ezzel enyhülést. Rendkívül érdekes az a könyv, amelyben most sarkvidéki élményeit kiadta ez a minden eddigi fogorvosi rekordot felülmúló derék orvos. Dr. Washburn minden egyes fogászati kezelését dátumszerűen, a hely és név pontos feljegyzésével igazolja; hogy Edward G. Robinson, n neves amerikai karakterszínész, uj filmjében, A csodálatos Clitterhouse dr.-ban egy orvost játszik, aki a bűnözők le]ki életéi tanulmányozza. Sikere érdekében maga is egy bctöröbandába kerül és köztük dolgozik. Az érdekes filmnek Londonban nagy sikere van.