Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

DH ELLENZÉK ammmamammoM 1939 február I. Kétszáz ember él a „megelégedés szigetén“ Egy bécsi orvos az Atlanti-óceán ismeretlen szigetcsoportján »M NOS AYRES. január 31. Aigenin.i: i.s • lcph-k a legutóbbi húítci- 1 okl ;,:t ii:rn,.t kényszerű emigráns-;]. Noni- isak ;i n»g v varosokat, Je :i kisebb közsé- p'‘ket és ie1- ) <\ki*t is lelikukeljük ;iz exis/loii- ••ijijiik.il. he:.} erüket vesztett nuW-igciUs csa­ladok, ;ik k még at/. urgenllnok s/ mára is teije.se« isiueretten, vagy tűig ismert helyeket 'eJe. iu k lel így érkezeit egy menekült bécsi ■ rvos es felesége úgyszólván véleilleti foly- Ián — aj. AtU'niti-ÓLOán egv regényes kis szi­getére, amelyen ez kiéig össizescm hét család éh a legnagyobb boldogságban és gondtaJan- íégbon. A szigetet Tristan Ja Cimha portugál ad- ntipjáisixM nevezték el. Triste« de Cnnhun és a szomszédos apróbb szigoleketi hosszú évtizedeikig eszik tengeri kalózok laklak. 1816-1x1« oz.utáii Captownbó] jövet a szigel eWttt liorgonyt ivetelt egy angol hajó, hogy a föld feriţi etet tu brit birodalom nevében bir­tokba vegye. Az angolok figyelme alighanem Napóleonnal! kapcsolatban fordult a sziget- csoport felé, mikor a száznapos uralom után ,.biztosé1 helyet kereslek o császár fogvatar- tására. Az első települők ISI7-ben egy WílLkmn Glass nevű eugol tűzérkáplár telepeden le elsőnek feleségével és két gyermekével, öt aztán több angol ten­gerész, majd egy Amin nevü norvég hajós- kaphtány követte. A sziget lakói n legutóbbi években már kétszázra szaporodunk fel. Ezek liéti család tagjait iTetve leszármazottjai. Az angol kormány többször megkisérelje, hogy Dék-AlYiikiVbai telepítse át a sziget lakóit, ezek azonban ellenálllak az áttelepítési kísérletnek s az angol kormány is belenyugodott, ebbe a helyzetbe. 1932-ben Carlisle um goi hadiba jóorvos egészségügyi vizsgálatot végzett a szigeten. Az eredmény egészen meg’epő vollt. Tris­te« da Ciinhan a gyermekek köréiben egyet­len angolkórom sincs. Isimére Jen a füUömi- rigy, a bárányhimlő, a vörheny, a szamár- köhögés tís diftérbui is. A sziget lakói feltű­nően magas kort érnek eh Nem ritka a ki­lencven éven felöli eml>er. 1934 és 1937 kö­zött mindössze egy halálozás iörtéait, űz is baleseti következtében. Meg kel}, jegyezni, hogy csak Tristan szi­getén laknak emberek, a töhbj környező szi­get teljesen népte’en. A kis közösség feje Harold Wilde anglikán lelkész, aki egy sze­mélyben orvosa, tanítója, postaim estere is a sz.ige'nek. A lakók az értékesebb cikkeket, az élelmiszereket és ruhanemű eket közös rak­tárban tartják s 0' lelkész kéthetenként osztja ki a ír.(kos-ok közötti mindazt, amire szüksé- g tik vám. Pénzre itt nincs szükség — nem is élnek vele. A legnagyobb kincs: a liszt:, dohány, só, gyufa, és cukor. Alkoholt egyáltalában nem fogyasztanak. A öjteny, telefon, és rá­dió is elkerülte még Trista n-szigélét. Újság sincs. Yilágitásína a tenger.] elefánt zsírjából készült ola jat használják. A haikasság Legnagyobb szórakozása;: a gra­mofon. Néhány hónap óin már rádiófeJve- vőkiüszülék is van a szigeten, de egyelőre nem működik, mert mines :villany. A gramo­fon mellett a tánc- és a játékdélutánok szó­rakoztatják o tnirtami lakosokat], A bécsi orvos jelenltése stzreint a1 tristaniak rendkívül vallásos életet élnek. Reggelente úgyszólván az egész szigeti mépe részt vesz a Szűz Mlálri-a-kálpolna istentiszteletén és har- nlómiuimlkiséretlel zengenek hálái az Isten­nek, hogy itt élhetnek a ,,megelégedés szige­tén“. A sziget lakói emsgoltül beszélnek s mi­után magyom sok skót;, -höMamd, olasz és címe. rikai van közöttük, egész sajáiosi nyelvjárás alakult ki Trista1 non. Minden hely megtelt A hét csodád elsősorban hurgonyulterrne- léssel foglalkozik. A kezdetleges álhit tenyész­tést : néhány ökör és juh jelzi. Annál nép­szerűbb és haszmO'hajt óbb a halászait, amely­re ííoiCit&am 'ehetőség kimállkozlk. Persze még ez sem lenne elég a sziget la­tornak a megélhetésiére, ha Gaplownbto« nem alakult volna egy jótékony társaság, otnely a tristaouiakait éviről-évre e’iUUja szeretetedomá- •nyokte’. Ez a társaság óvenue egy jól meg* Dr. nádat: fi rekíám művészete rengeteg képpel, müiappal 99 lej. Dr. Czi- ter: Â reklám lélektana és dr. Naményi: á reklám gazdaságtana 99 lej. — A három együtt 297 lej LEPAGE-nál, Kolozsvár. Pos­tán utánvéttel. Kérjen uj Pantheon jegyzéket. lakóit hajót küld u szigetre ruhával, .x/np- panaüCl konzervekkel, könyvekkel és uj gra- mofon'V'invEokkel. Wi’dr «vng 'kân lelkész, a sziget fejő meg­magyarázta a hé< si orvosunk, hogv u Tris­tan aligha tudja <iz uj bevándorlóiul megél- he lés ét h-/iosilani s inkább u/,t tanácsolja, hogy a közeli Csalogány '-z-igelekre menjenek, ahol ugyanazok az égbnj-te-ti viszonyok, mint Tristan da Cnnháii, viszont nagyobb a ter­melési lehetőség. Még X)k teljesen lakatlan sziget ven 'J/ Atlo-nlii-úcc.Vnnnik ezen a ré zén, ahol néhány ezer ember élhetne gondtalan 1 — persze tel­jesen elszakadva o, civilizáció ól. A civilizációért egyébként sem lelkesednek túlzottan ci. Irislaniiak . . . Ujebbofl ugyanis ci / omerákai kéjulazixkait szállító hajók mind gyakrabban megálfiiwi/k a szigetnél, ez bizo­nyos1 jövedelmi !■ is hajt, de Trist n lakú szí­vesen U-momlanak erről, csak ne halljair k háborúról, polii kőnél gyülöVködésről. II—rfwr~ A „Dovada speciala-»«! rendelkező alkalmazónak snips helyzete Sokezer embert érint exisztenciálisan, hogy idegeneknek fekinik a „Dovada speciala“-sokat KOLOZSVzlR, január 31 A nemzeti munka védelméről, vala­mint a román elem olka'inazásáról szó­ló törvény rendelkezései értelmében, a vállalatoknak január 31 -ág személyzeti kimutatást kelett benyujtaniok az ipar­ügyi felügyelőségeken. A nagy- és kisvál­lalatok igazgatósága nagyrészben már eleget tett törvényes kötelezettségének, amennyiben alkalmazottaik kimutatását beterjesztették az iparügyi hatóságokhoz. Nem is ez a körű meny késztetett ben­nünket arra, hogy a kérdéssel behatób­ban foglalkozzunk, hanem annak ° többezer polgárnők a sorsa, akiknek állami jogviszonylatban helyzetük és ábampolgári joguk mai napig sem ren­deződött. Az iparügyi, valamint a munkaügyi ha­tóságokhoz érkezett utasítások a legna­gyobb tájékozatlanságot szülik, mert amíg egyfelől ezeket az állampolgársági jegyzékből kimaradt egyéneket teljes jogit állampolgároknak minősítik, más­felől az alkalmaztatás idején az idege­nek közé sorolták őket. Az állampolgársági összeírások idején többezren — sok esetben önhibájukon ki­vid — nem vétettek fel az állampolgár- sági jegyzékbe. Ezek túlnyomó részben egyszerű födmüvesek, vagy munkás em­berek. akik annakidején nem bírtak kel­lő tájékozottsággal afelől, hogy a jelent­kezésektől vaió távolmaradásuk mi yen következményekkel jár. Nemzetiségek szerint, vannak köztük románok, magyarok, németek, stb. Amíg azonban az állampolgársági jegy­zékből kimaradt román nemzetiségű pol­gárok helyzete lényegesen könnyebb, ad dig a más nemzetiségüeké sokkal súlyo­said). Előbbieket elismertetés (prin re­cunoaştere) által akadálytalanul he'yezik vissza állampolgári jogaikba, mig az utóbbiaknak sok utánajárás és anyagi áldozat árán sem sikerűt semmit elérniük. A joguk meg van ugyan arra, hogy állampol- qárokká legyenek, mégis a kérdés teljes terjedelmében mindezidáig nem nyeri megoldást. Azok, akik utólag jelentkeztek, külön­leges bizonyítványt, úgynevezett „dovada spe?ialA ' t kaptak- amely bizonyos mér­tékben kivonja őket az idegenek csoport­jából. Az évek folyamán utána jártak ira­taiknak és igyekeztek azokat beszerezni. A mult év folyamán aztán ez, n i°za kapcsolatot fenntartó különleges bizo­nyítvány érvényét vesztette. A tragédia csak ezután következett. Ál­lampolgárságuk nem lévén, idegeneknek nyilvánították őket és már csak bizonyos százalék aráinyszám szerint alkalmazha­tók. A vállalatok részéről többizben ér­deklődtek szerkesztőségünkben az újabb rendelkezéseket illetően, ezért egyenesen az illetékes ipar- és munkaügyi hatósá­gokhoz fordultunk. A hatóságok állás­pontját ai következőkben ismertetjük ol­vasóinkkal. Az ínarfeltlgijelOs£g szerint: idegenek A személyzeti kimutatások benyújtása­kor az iparfelügyelőség jóakaratu’ag már eleve felhívta oi vállalatok figyelmét, hagy olyan munkaerőket, akiknek „dovada speciala'1 volt, vagy van birtokukban. csak a törvény által előirt húsz száza­lék arányban alkalmazhatnak, mert ezek idegeneknek számítanak. Az iparfelügyelőség ilyenirányú utasítást kapott Bucurestiböl és az általa fogana­tosított eljárás és előterjesztés miniszteri rendeletre történik. Kötelessége az ipar­fel ügy dőségnek pontosan megállapítani, hogy az rle tő vállalatnál mennyiben tar­tották be a törvény rendelkezéseit és az általai, valamint ellenőrző közegei által észlet kihágásokat jegyzőkönyvbe venni. A most érkezett utasítások értelmében, te­hát kihágásnak minősitik, ha az idegen al­kalmazottak számaránya meghaladja a nemzeti munka védelméről szóló tör­vény ált a'} megengedett 20 százalékot. Már pedig, ha az ezideig alkalmazásban levő olyan polgárokat, akiknek ,rdovada speciala“ volt a birtokukban, egyszerűen nz idegenek közé csapják, a 20 százalékos arányszám önmagáto', j a vállalat és alkalmazottak hibáján ki- ! viil, lényegesen felszökik. Ez azonban nem számit mentökörü- ménynek, mert az iparügyi hatóságok­nak kötelességük a rendelethez híven el j járni. A rendelet, főképpen az alkalmazottak körében keltett elkeseredést, mert eddig nem szerezheUék meg az ökei jogosnr megdető nilampolga;súgót- mo»*. pedig már munkát sem válthatnak. A mm knbnmara álláspont ja A munkakamara álláspontja teljesen más, ott a következő magyarázatta! szol­gáltak: — Annyi tény, hogy a küiönűges b* zonvitvanyok a mull év folyamán ér.'é- nyűket vesztették, mégis a munknkamara a születési anyaköny­vi kivonat, a katonai igazolványok, va­lamint a választói könyvecske c apján °kndálytalanul kiadhatja a munka­könyvét azoknak is, akiket most az idegenek cso­portjába osztottak. Idegenek szerintük azok, akik útlevél­lel jöttek az országba és annak alapján tartózkodnak üt és csak 20 százalékban alka’mazhatók. .4zoA' pedig, akik itt születtek Romámá- ban és bizonyos körülmények folytán eddig még nem szerezhették meg ál­lampolgársági bizonyítványukat, újabb rendelkezésig megkaphatják a munka­könyvét. t Előállott tehát az a hc.lyzek hogy ezek a polgárok, bár szabályos munkaköny- yük van, más sem alkalmazhatók, mert ——— t idegeneknek /áiiiilamiJ. animj e1 lenér , hogy illetőségi bizonyítvánnyal m ii/IcI kc/.ii<-k. Felsoroltuk a különböző munkaügy hatáságuk álláspontjait, ami-yrk nem minden c.élben fedi); egymást, sőt bízó nyox tekintetben ellentmondóid. .V i leié kés minisztérium tudatában van n/ ügy ónúsi fontosságának, igy valószínűnek látszik, bogy előbbi reruleelére visszatér és olyképpen rendezi az ügyet, hogy az sokezer polgárt visszahelyez állampo gáh jogaiba és ezáltal sok család megélheté­sét is biztosítja, (—) hogy öt napra Marosvásár he yre ment vendégszere pi Ini a 7 ha i; i prózai táruilatu Az óruís érdeklődéssel várt vendégszerep­lés alatt az Angyalt vettem feleségül, a Művész párt és a Ragaszkodom a azé re­lémhez cimii vígjátékot mutatja be a I hátin prózai együttese; hogy Müuriac-nalc, a világhírű francia Írónak nagyhatású, óriás sikert aratott drámáját, A démont mulatja be legköze­lebb prózai társulatunk. Parisban valósá­gos szenzációt okozott a Mauriac-dráma, főszerepeit nálunk Erényi Böske és Nagy István alakítják; hogy február második felében három hangversenyt ad Parisban Bartók Béla. A nagynevű magyar zeneszerző két zene- karkiséretes hangversenyen és egy önál­ló zongoraesten lép föl a francia főváros­ban; hogy legközelebb Romániába jön és Hl több városban hangversenyt ad Zathu- rcczky Ede, a kiváló magyar hegedümú- ' vész, akit a rádióból is jól ismer a kö­zönség; hogy Deanne Durbin, a kedves 7.3 éves amerikai fHmcsihag uj filmjének címe: Első tavasz; hogy Sónthn f'onn, a Thalia volt tagja, az előnyösen ismert fiatal énekesnő, je­lenleg a bucureştii Restaurant Boulevard sztárja. A szép Sántha Ilona Bucureşti egyik legnépszerűbb vacsorázóhelyének attrakciója és teljesen meghódította a fő­város közönségét. Egyik legnépszerűbb dizöze Bucurestrnek; hogy a Warner filmgyár Óriások völ­gye cimü sz'nes filmjét most játsszák Londonban nagy sikerrel. A híres ameri­kai regény filmváltozatáról azt írja a Sunday Pictură', eredeti stilusu kritikusa: „Akinek ez a fdm nem tetszik, az vizs­gáltassa meg magát“; hogy a Gá éves Tpa Ruffo La mia pa­rabola címmel megírta emlékiratait. A memoár nagy feltűnést keltett Olaszor­szágban. Megtudjuk a könyvből, hogy a világ legnagyobb baritonistája kovácsle­gény vo>t Parisban és így indult el azon a szédületes időn. amely világsikerhez ve­zetett; hogy Sándor Stefi két pompásan tán­ca'á partnere, Vajda Teréz két tanítvá­nya: Komáromig Attila és Mezey Károly, tánctudásukkal cstéről-estére feltűnést keltenek a Szomjas krokodil előadásain: hogy a Pygma ion után Angliában el­készül a többi hires Sham-darab filmvál­tozata is. így tervbevetlék az Ördög cim- borája, a B°rbara őrnagy és az Orvos dilemmája megfilmesítését; hogy dr. Washburn torontói fog­orvos, alá hatalmas automobilját fogá­szati műteremmé alakította át és két évig bolyongott vele Kanada óriási orvoshiány­ban szenvedő sarkvidéki területen. Dr. Washburn huszonnégy hóna pi üzleti kör­útja alQtt {öbb, mint 10.000 plombálást, több. mint 20.000 foghúzást és 2000 egyéb kisebb-nagyobb fogmütétet végzett e kitünően felszerelt mozgó-laboratóriu­mában és sok fogfájásban szenvedő sark­vidéki embernek hozott ezzel enyhülést. Rendkívül érdekes az a könyv, amelyben most sarkvidéki élményeit kiadta ez a minden eddigi fogorvosi rekordot felül­múló derék orvos. Dr. Washburn minden egyes fogászati kezelését dátumszerűen, a hely és név pontos feljegyzésével iga­zolja; hogy Edward G. Robinson, n neves amerikai karakterszínész, uj filmjében, A csodálatos Clitterhouse dr.-ban egy orvost játszik, aki a bűnözők le]ki életéi tanul­mányozza. Sikere érdekében maga is egy bctöröbandába kerül és köztük dolgozik. Az érdekes filmnek Londonban nagy si­kere van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom