Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-13 / 10. szám

■i V B i.i.e N z fiK JO 3 0 Janii Ár ÍJ. lábbántalmak '3 percen belül megenyhülnek Art;i>va mtv tlu/stult, <•..*„ lábúit SaliruJ R«i(lcll hiltf umIuLk-ij. 1 ••i kb.'l a -jvoirvItt» M.kilói >n111 n'u N t „biogen" (orje- ili »»\\ gén) buborék y a- biulul fel, ;iiiiel\t*k inrge- uyhilik a fáradt s/.bvete* kot. i."mókát ó> idcyi krt. A püffetlcsek «•< fáradt- . sak' ugyszólvún pillnnn-bS tok 'alatt eltűrniük. A v 111 -11 I I k , II N 111 . 1 |N.10,411 - A iid/ott ucdv kiválasztás »’s a rossz » latok ellúauck. \ tyúkszemek megpuhulnak r r ”:1' ujjakkal" küunyüszcrrel ell;i\olithntók. Oara utalt eredmóny. Saltrnt Rixldl minden ;N'ogyszertárban, drogériában és illniszertarbun kap halo. . * ^ 9.TÍ N* — Be okorjuk bizonyítón!, hogy egy snl- Iratelei lóbfürdö megszünteti o lóbfájdolmokot, ezirt telje* »on ingyen küldünk, egy gyógyító lóbfmdühóí elegendő oailrclwS Rodel! t. Égési egyszerűen közölje nevűt és cirnél a nroguGrío Síandard-val Serviciul 73-C) Bucuroşi, Sír. , , Ionică No. 8. Ez az ajánlót csak 5 napig érvényes. Ir,on feltétlenül még inai No küldjön egy bánit sei Agyafart módon becsapott egy rádíóJfcreshedól ai dttisiívíselö m:s num.if 12. A;'vafurt syó li.nno . vrst-Y' dolga ittak jot I ny«wuára a «alpokban |M <|, .i ivitduivg. Ke g\«s ,1:iiio. s/amosujvuiv ki .evJoslo «-ţgIm- Jo/s\ai'i I adiolo-icskvdf'fmiai-l l'ogl,i!ko/o c u legit:.,'oll ja, I cl j<dciilé -iL lelt Vad»' 'll Nico­la»* -s/.niMwtu'doki vitsudii (isuitviscT) ti. aki múlt év »iov«.mbi-r Imvál. lui ]«il»>ii:U./o v;.t! tók »•■lUsiélwu »‘gv ] (t.(K)() ]«• j «'t i1 Ikii rail'»"»- kt-wiib'-k»*! vávj ro'ijt tök* <*s miután £\ ifi /»‘He av »ösöheiiv.: 1000 b-jes rév / Iviri, ttyomlmJa •tiii.l eltűnt. A s/i-libámos s kcrii'l lugasának i-ésvé.c.Uriiröl ;i de/' i rcndör.vi'gt'a f»■!».*• 11 jegy­zi »kény v ad 'Viii’ágos képet Vadéul» Nirolar a/ «-in 1.itn-lt «íovcinlKri i napon ltcá Mlolt Ke- g\«-s .1 ónodi'»/. > s li.i.nyag «•kga.iii iáival alapú ■Vm .s/eiuiipvre \»• 11»• I 10.000 Ír j. s kés/ii'é kel. — I./ inl*/ik ne.kent. nKiveszőm ­iniiMulolla. A .szettIlx'itcdrki á lomás liwl- vi.se kije v igyok. íme az iga z» A vá nyain — voii «do «'gv vadoetotuj CFR liönyvacdlcól. T«>atuész»-.|iC**n ni' áru érlékét tu-jtt tudóin Csak annyi jegyet bocsát­hatnak ki a Rapidra, ahány hely van BUCUREŞTI, január 12. A CFR vezérigazgatósága újabb ren­deletet adott ki a Rapid-vonatokra vo­natkozóan. A rendelet értelmében a Rapid vonatokon gyorsvonati jeggyel utazhatnak az utasok, ha megváltják helyjegyüket (Tichet). Az utasok szá­ma nem lehet több, mint ahány szá­mozott hely \an a vonaton. A helyje­gyeket a \ onat indulása előtt tiz nap­pal lehet megrendelni, de legkésőbb az indulás előtt két órával. A helyjegyek megváltása alól mentesek a külföldről érkező utasok, ha «Jirekt vagonokban j ülnek, amely ekben az országba érkéz- ; tek, mentesek a hálókocsi utasai, va- j iamint a külföldi vasutak tisztviselői i és családtagjai, akik egyszeri utazásra kaptak szabadiegyet. Azok az utasok, akik tichet nélkül szállónak fel és ha ezt bejelentik a kalauznak, abban az esetben, ha hely van, a kalauztól hely ­jegyet kapnak, ellenkező esetben az utast a legelső állomáson leszállítják. Sfáztizennyolcéves korában meghalt Raspuíin meggyilko­lásának szemtanúja VARSÓ, január 12. CrtlymálKitn moghvüt egy Bogiim.-'ia nevii cigányass/ony, ukr száztázennyote évet élt. Bogiméin Kozer »ötször rvo't férjnél s kiilön- 'Iwiző hózassíVgaiból öt féa és nyolc leánya szű'etet!'. Ötvenkét unokája, kéIszáznegyven dédunokája és ükunokája volt. Bog umil»i; Kozer 1917-bao álilitóLag szemtanú ja volt Rasputin meggy.'lkol iisiánaik. Kolozsvár régi közigaz­gatási ügyvitelét még nem vizsgálták felül KOLOZSVÁR, január 12. Dr. Cjhermán Joe közigazgatási] vezérfeH^ irgyélö Nagyváradon <*s Szűitmiáron tartott el- iesiőrzö szemléjéveli kuipcsolátban az a h ír­adás kiertült forgalomba, hogy a közigazgatá­si ivezérfelügyelö löbb évre visszamenőleg felüiká'zsgáila Kolozsvár 'város adminisztrá­ció jóit is és s®a)báJytaianiságdkíDt ál’űipitoM meg. A hir Kolozsváron nagy meglepetést keiilett, mer.t énről az állítólagos vizsgálatról a városiba zán mit sem tudnak. Munikaitártsiunk a híreszteléssel kOpcsolet- 'han kérdést intézetit dr. Bornemisa Sebas­tian poligu.r.mesterhez, akd kijelentette, hogy énről tíz állítólagos vázsgáleitrál: nines1 tudó- rmVsa. Kolozsvár város ügyvezetését) legutől- játrai & beHigyni tniiszfcéri'Utm ililietókes btnyezöi 1936-iban vizsgálták feliül és ez a vizsgálat is csak részleges volt és a város vezetésének bizonyos ágéizaitalra terjed ki. 1933-ba»r volt a leguto:'isó ál'ttaláuos vizsgáiéit, de* nagyobb »zabáilytakansáigokat akkor sem áiiláipiitottalk meg. Lehe/t, hogy a királyi helytartósághoz vaUdiml!. ipitnaisz érkezét! s ennék következté­ben 'kelitek szálrnyra ezek a hirck. Általában — mondotta a polgármester — a közigazga­tásiban az volt) ei joggyakorlat, hogy a város ügyvezetésiét a belügyminiszter kiküldöttei időnkfbt felü’vizsgálják, most ezt a hatás­kört1 a királyi helytartóaág vette út. majd el­rendelte a helytartóság területén lévő összes városok ügyvezetésiének fé’üívú.zsgálását. Va- Jószinüileg Kolozsvárral is sor fog kerülni és ez. imindííaképen 'helyes is. mert minden vá­ros ügyvezetése olytun kell legyen, hogy tűz a.- arra hivatott ellenőrző tényezők legkomo- lyabb kritikáját ás elb'rja. nzonn.d kifi/etni, de ■vi’il't»>t adok év hivouki töile-S/jU*m a mWVü.k<*l. V kepft.sk<vlö gynn'ako»lotl. Hogy \r:i«i«iuinii inegnviiglassvi. g*'-';»kocsit ntrdelt «‘s Kegyes Jánost magával »állt* S/a-.nlheiiiidekre. ahol iiugmulalki házát »Vs» gu7<lai ág'-t. A házjjcin « tcrepszern'c lujknImával estik egy »öreg as­szony volt jeton, aki szótlaiml s/.emVdte a í ki gv felvoc: u.lá.st. - - Az. anyáiul — nimulla X’adcan. — Aiuinl látja., vun fedezel az. á Mir. k Kcgá’é-^ dánou örvendezve vette ál a váltó- kc4 Asi m'nt aki jól végezic do’g.'.'ti vissza* ulai'olt Sz.aino.suJvárra. Pár n-najtal nz odás- vi*tel után \'-:d«au Nico u* ujlól b.állKotl a kertiskiHlöhöz. k fuz«vhstt 1000 ’.ejt az elsöhavi rész.híLkéiit, mrfjd. estik úgy mellesleg, meg- Ivéi (!r*zt<i. lni»l-o egy j«') szabót, meri ruhái (ácikL.s, havas januári éjszaka. A vo­nalon a megszokott ünnepi kép: kis cso­magokkal utazó emberek nyilván a ka- iácsony t töltő lék rokomaiknál. ismerő­seiknél. A vonni zsúfolt. Minden olyan, mint máshol, de valami mécs, mintha hiányoznék a képhez, egy szán, egy han­gulat. mcghatáivozhatatlan valami, kife- ji zhele len. de emTkül nem tel jes a kép. Nagyváradtól kezdve ez voit a meg figyelésem és amint közeledünk Szakmar­hoz, mind jobban és jobban erösödö't , hennem az érzés. Már jóval elhagytuk Lxmjihályfalvát is, amikor rájöttem, mi is ez a megfogha'atlain és megmagyaráz ha,katlan hiányérzés: a bizonyosság. Azok az emberek, akik ezen a vonalon utaznak. Máramarossziget, Ha hm és Nagyvárad között, nagy általánosságban egészen kivételes és az ország más vidé­kein nehezen feltalálható típust képvi­seltek. ök bonyolították le a kereske delniet ezen a vidéken, kicsinyben és nagyban, de inkább kicsinyben. Három­négy zsákkal, kosárral felszerelve felül­iek Mára ma rossz ige ten a vonatra, leutaz­tak Nagyváraidig, Aradig, esetleg Temes­várig. meg töltőt Lék cső ingja ik at áruval és visszau'aztak lakóhelyükre. Ha zsúfolt volt a vonat, a kocsi perronján helye'<ék cl fantasztikus össze visszaságban, ve­sződtek, kinlódlak velük, veszekedtek a kalauzzal, ellenőrrel, óc igazukat r.em hagyták és a végén mégis csak elérkez­tek oda, ahova igyekeztek. Néhány hónap óla ez a típus úgyszól­ván teljesen el'unt a vonalról. Még egy félévvel ezelőtt ts vígan virul ezen a 'vi­déken ai legjobban jellemző kereskedői mi üzle ág: a csempészés. A háború után kialakult uj országhatárok ki ünő jöve­delmi forrás! jelentettek az ezen vidéken lakó néprétegeknek és úgyszólván nem volt ember, aki a határvidéken lakot! és ne csempészett volna. Selymet, öngyúj­tót, kovakövet, vásznakat, általában min­dent és mindenki. Kint a cégtáblán az állt, hogy ,.rövidárukereskedés cn detail“, de bent a hol ban misztikus abrakodab- rák és bizonyos titkos jelek bemutatása ütán a vevő engrost kapott a fenntjel- ze’t árukból. Valutát is lehetett kapni, zülöhasu dollárt, jó kék svájci frankot, fontsterlánget, csehkoronát. Aztán a csehkorona egyszer csak eltűnt a piacról *'t ri lul* I-* 'iiállulni. K<^'v«*s .l.mos k<’•*/.s«*ng«*l ijs;iz'it(illt:i iiMki :i s/.»>iui /édhiltl nkii »/nix'»* iiu,\,,i*r-In1/ :ihi*| :i Q'[j ti.v/.lvÍM*lö" ./in'lúil havi rév/kire lc*lriiliii/l<i uiiuyiil ll«»Hv » s/:r 1"> gy;inil|:il »‘I»>s/!:is .1 ' l:( is .sifrríl'l trükk* liüz I»>1 \ :t ni< i»I< »II. .'Vikii hl It? :i V/:ihót :i i'.’.-cJ tó- <:» r»*'*kc(lölií»z. Olt höv»-l>!> inhirTiuiciót knp I" ni1 jc'iMiletU; ki föháiy -<*n. IVrnn /»*l(‘s»*n ;i/ in foni iáéi»’» kctlvczö volt. Ilis/tt; \'>.i(li‘«iinniak húz:» <s g:iz<!:i'.ág:» vau S'»: tlHViU’dikcn. A mini igy c-.iikhuniar ciki' */iií|i - postuiiiunkával... im-MiüiviulsziTml I oiilo-si'iggnli A Zitái I' n jóbsztilxiM, 7000 l»'i I rlt'kii nihúvnl és :t renn I, rátliókésziilékl«*! \'»i(1<h:iii iiiiigolosiun <*!l'ii vozolt S/wniosn jviir- T«»I. Mn'itak o iinipok, hclfk. ln'nni.pok is :t ( I li tisi/tviselő nein jilent.kc./ci| a h:*vi rész- l»»kk»“I, \ rnegrénni'I ken* Ikcdö í í :i s/nhó mc-lcr ekkor közös <*'.h:iifc.'.T(>zá*»s:il Szitdhc- iK il.-kfc uU*/Ink, h»)gv f»?l/li:i jkák I,<»v<-1.*Ii'-sii- kel. A iKtgy g.izdasúghiui egy örcgcitilxT fo- giultii. ökot. — Hol ii gazda? — thdiklöd- lok :i. l<?Lhc\iilt bdcVzök. Lu volnék ■ ­fcl«*’4e :t/ öreg. IviidiMÜft ugyanis, hogy «‘Jrben házJxm «.síik mint rossz hazajáró telket -smerik Va- «teán Nico'aol. a tékozló fiú!, akit «kiesspja, az »neig V.a.teán. a ga'Ola-ág <iit'«ijd<Kn»V'ici. még étet»•!»én kiL gathiU m:Ti(l»xi> öiök-églKil. Kide­rült 'továbbra, is, hogy ciz .öltek-rí" finitat. ember sohasem »olt vasul fívfctviselő «*s iga­zol vúnya huni A fc'jo’oulé, céiipján megindiloU rendőri nyomozás sor.tn inegálta pi Iá sít nyert, hogy az (agyafúrt szélhámov a hamis váltókra va­sé ro'! rád-iók i’-sz.iilókcl 3000 lejért eted In Ke nge.r Lcijos désii ’okosnak. A rendőrség rári «tengődé!y Itiányábcin o kérdéses készülé­ket elkobozta »« széleskörű nyomozást ituji- tott a szeTilhenodeki szélhámos' dien.- Az árfolyam nz zuhant, nem voI> érde nu*s foglalkozni vele. Hz. volt az első jel... így kezdődőt!... Nem üzlet már a csempészés A szatmári ,,City“, a mindenható pénz, minden politikusnál jobban és biztosabban érezte meg a bajt. Szatmáron a tegismertebb csempészek felhagylak az üzlettel. Túlságosan na>y kockázatot jelent és kevés hasznot. A ro­mán—cseh országhatár a bécsi döntés után jelentősen összezsugorodot* és ezen a kis térülőién áthozni dolgokat úgyszólván tel­jesen lehetetlen. Az az idő, amikor egész szekérkaravánok húzódtak ál az éj jóié* konv leple alatt, a csempészek kitaposott ösvényén a haláron, messze jár. Szatmár és vele együtt egész észak Románia kereske­delmi élele ezzel csak nyer1!: a nők cseh harisnya helyett hazai gyártmányú haris­nyát viselnek már ezen a vidéken ,s, a tit­kos raktárakból kifogylak már az olcsó cse.h férfi selyemingek* Egyedül csak a fekete tőzsde dolgozik még, a pénz értekét és kelendőségét egy helyi lefolyású válság nem befolyásolta. \ dollár és a font változatlanul kitartott ár­folyamán. A csehszlovák válság azonban a csempé­szeten kiviül még egy egész sor embernek tetee tönkre a kenyerét. Ez a nemzetközi gyors, amely Bucurestiből Prágába vitte cs hozta vissza a román politikusokat, köz* gazdasági és kulturális vezetőket, a turis'á- kait, valósággal hemzsegett a nemzetközi sipistáktól, nemzetközi zsebmelszőktől és más kalandoroktól, akik hol az első ősz* tályu kocsik kényelmes fülkéiben vadász* tak kiszemelt áldozataikra, hol a dohány- füstös harmadosztályú vagonokban foszto­gatták ki a hiszékeny embereket. Elvégre a pénznek nincs szaga és egy-egy harmadik osztályon utazó és marhavásárra induló atyafi sokszor jóval többet jövedelmezed, mini! az elegáns, őszülő halántéku, válasz­tékosán öltözött ur az első osztályból, aki* nek talán szabadjegye volt, de jóval keve­sebb készpénz a zsebében. Jól szervezett társaságok voltak ezek. én magam figyeltem meg többizben is mun­kájukat. Emlékszem egy magas vöröshaju. bőrkabátos fiatalemberre, ki megjelenésével azonnal rokonszenve,,; keltet! maga iránt. Bejött a fülkébe, térdére terítette kábáját és „bemutatok önöknek egy igen szórakoz­t.uú íjncnkte j.í ékot.' p !np»mJ iu,!, h h letten kczuryciteggrl keverni kv/dcH 1 •* rom kártyába»!* Itt a pirog, hot 1 piro->? Régi trükk, de jól bcváH. í . l agyz- 1 ücn jövedchnczt't. Hiv/.cn ,,a palik haséin 1 iáinak ki, legfeljebb esik változ­nak“ . . . J lány, de hány ökör és ló ári bánja, hogy boldog tulajdonosuk hizto; jé 'ten abban, hogy kitalálta a játék Mriiöngő; fortélyát, jco vagy 1000 lejért meg akarta mondani, hol a piros . . . Ez járt az eszemben Ermihályfalva és Nagykároly között, amikor Nagvkánny* ban meglepetésemre egy másik jólöltözött Eaialcmber társaságában a fülke ajtajában megjelenik az én emberem. J lát mégis, gondolám, de hiába vártam, li°gy hozzá­kezd a )»jl ismert mondókihoz. Nyűgöd tan leültek és halkan beszélgettek egymás közi'. A vörös észrevett, elmosolyodott h inegbiccentc te fejét. Rám ismert. A kö­vetkező állomásokon kiürült a fülke cs csak hárman maradtunk. Nem áll'ari» m g, hogy meg ne kérdezzem: „Abbahagyte a mesterségéi?“ Lemondó legyintés volt a válasz*' — Persze, hogy abbahagytam. Nem érdemes . . . Peagc meg miegymás, ké'- idegen országon kell átutazni, amíg az. e;~i- ber eljut Máramarosszigohg. A szakma utolsó napjait éli ezen a vonalon, aki nem akar éhen megdögleni, az sürgős m he* iyezze át más vonalra működésének a szín­terét. Jó volna azonban, ha lehetne. De mi úgyszólván céhekbe tömörül ünk an­nakidején, felosztottuk magunk közt az '->r- szágotésjaj volt annak, aki bekontárKcdo:»- egy más érdekeltségnek beosztó t vonalra. Most, hogy kenyérkereset nélkül állunk, kénytelenek vagyunk más foglalkozás után nézni. A barátom is, én is . . . Rosszul megy a zsebmetszőknek if Kérdően néztem régi ismerősöm barát­jára. A vörös tovább folyatta c-lőadásál: — A barátom tudniillik jónevü zseb­metsző . . . Mindketten felállítunk és kezet adluak egymásnak. Uj ismerősöm érthetetlen ne­vet mondóit be foga között. Erre megkér­deznem, hogy hivjak? Nem hittem, hogy kapok választ, de meglepetésemre valóban megmond a a nevét. Ismertem ezt a nevet, magam is többször Írtam viseli dolgaiból, hiszen ez a ncv úgyszólván mindennapos volt a rendőri krónikában és ha valami igazán nagysijlü vasúti zsebtolvajlást kö­vettek el, amelynek te'ilese kiderítetlen ma­radt, akkor a rendőri hatóságok bizonyos­ra verték, hogy a tettes nem lehetet más, csak ő. Most a zsebmetsző kezdete beszélni: — A mi brancsunkban ugyanaz a hely* zet. Bessz az egész vonalon. Nagykárolyul Máramarosszigelig. Prága nincs többé . . • Sok a hekus, sokan voltunk mi is, nagy a rezsi, községek, a szajrét is nehezen le­het értékesíteni és akkor is csak negyed- áron. Nem érdemes folytatni ezit a mester­séget pedig ha tudná Uram, hogy micsoda idegek és mennyi előtanulmány kell hozta. Az embernek jobb pszichológusnak kell lennie, mint az etoni kollégium pszicholó* gia tanárának és az eredmény a végén a semmivel egyenlő, nem érdemes ... és ő is sokatmondóan legyintett kezével. ❖ — Most hova utaznak? — kérdeztem. — Családi ügyben, mint más becsületes ember, mi is megöltük a karácsonyt. Én elmegyek a bátyámhoz segédnek a textil- üzletbe — mondja. A vörös bará'om pe­dig most keres állást. Ezedőct hölgyfod- rászsegéd volt . . . Állomáshoz érünk. Mindketten lesz áll­maik. Utánuk nézünk a vonat ablakából, amig eltűnnek a váróterem üveges ajtaja elő-lt. Pompei utolsó napjai jutnak eszemba. Ez a két ember nem hasonlítható a roma katonához, aki még akkor is őrt állt azon a helyen, ahova nemes ceni.uriója állitqüte, amikor a forró láva lábaihoz hömpölygőit. A szakma alkonyán menekülnek a süiyedő hajóról. ­Oh boldog utasok, a peage vonal és a legutóbbi nemzetközi események jóvoltá­ból bárhova utazhattok Nagyvárad és Mi­ram arossz igei között utazásotok nyugalmát nem fogja zavarni a nemes sipista céh tagjainak csalakiáltása: „Ite a piros, hol a piros? . . .“ _________________ ÓSS JÓZSEF LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyyosztályábaii, Cluj, Piala L'nirIL - — - v v Kipusztitotta a csempészeket, sipistákat és zsebtolvajokat a várad—szigeti gyorsról a változott csehszlovákiai helyzet .,Vége a jó világnak“ — mondja elkeseredve a zsebmetszö KOLOZSVÁR, január *12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom