Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-11 / 8. szám

<19 3 9 január 11. MA 46 ELLENZ fi K 4 * ' heves választási harc dili Magyar- országon. Lgydc érdekessége, hogy Szapáry Gyula gróf miniszterelnököt különös váddal illetik. Amiért nagy számmal jelöltet fiatal arisztokratá­kat (pl. mindjárt A Andrássyt), de nem jelölteti a kormánypárt ama ifjait, akik önálló szelleműek, mint Széchenyi Aladár gr.* azt következtetik, hogy fő­úri test Őrségről akar gondoskodni. Vá­rosunkban a hagyományos képvise­lők: Hegedűs Sándor és Sigmond De­zső ellen az ellenzék Hartha Miklóst és Grois Gusztáv dr.-t lépted föl. Érdeke­sen hullámzik a helyzet Marosvásár­helyt. Hart ha Miklós közbelépésére — nz ellenzéki vezérkar: Vass Tamás, Bernády György, Béldi István, Pétri Zsigmond. Knöpfler Elek. Éltető Jó­zsef, Vallenstein Hermit, sf'b. óhajtása szerint — visszaléptek a függetlenségi párti jelöltek az Apponyisl'a nemzeti párti Hetiden Gábor gr. és Horváth Gyula, később Máriaffy Dávid javára. Bethlen Gábort volt föispáni megyéjé­ben^ Balavásárt is jelölték. Knbos Fe­renc és Horváth Gyulát a (bcsászent- mártoni kerületben Apáfhy Péter ellen. Bendkivüh érdeklődés nyilvánul meg a szilágysnmlyói kerület iránt, ahol a mintamegye: Szoinokdobolca főispán­ja: Banffy Dezső br. indul harcba, mert, hir szerint, kiszemelték az uj Ház erélyes“ elnökének. Az Ellenzék sok J és szellemes cikkel hadakozik és köny- j nyeli felismerszik Rartha Miklós és Se­besi Samu csípős tolla. A nagyvilágban nyugodt a hangulat. A Düsseldorfer Zeitung közli Vilmos német császár nyilatkozatát: „a békét ismét megmen­tettük“. Meghalt Tevfik pasa, egyipto­mi khedive, az ismét pusztító influen­zában. Nálunk is dúl. Városunk rend­kívüli részvét közepette temeti el Ko­vács Antal unitárius tanárt, akit' Fe~ rericz József püspök és a tanítványok nevében n sírnál ifj. Ferencz József Vili. o. t. tanuló búcsúztat és Bokros Ilonkát, aki jg éves korában hunyt el. Az „Erdélytaz Eke uj folyóiratát, melyet Radnóti Dezső dr. főtitkár szer­kesztett, lapunk nagy örömmel üdvöz­li. .-Ír Erdélyi Irodalmi Társaság leg­közelebbi ülésén Felméri Lajos dr., Bede Jób, mint vendég és Szász Gerő fog szerepelni. Nagy előkészületek folynak a jogász-bálra, melynek ren­dezősége élén Zeylc Albert és Nyerges Zsigmond áll. Az elaggott iparosok menedékházának megalakít ásóra ré­gebb indított mozgalom ujra föllángol. Banff y huny adón gyermek játékúrugyá- rat alapított Jakab Benjamin székely faragászati tanár. Az influenza megza­varta színházunk játékrendjét is. Örlcg Flóra opere ti primadonna hosszas be­tegség után a napokban lép föl újra. Előző este Csurgói Adél, az uj opera- énekesnő mutatkozott be. Este a Faust , került színre: a budapesti Takách M•- hóig és Schiff' Etel vendégszerepelt nagy sikerrel, de jól megálltak helyü­ket Kápolnai és Pusztai. Lapunk élesen fordul a rendőrség ellen, mert a szín­ház karzatán belekiabólásokkal mula­tó uracsokat nem fogja fülön (Hege­dűs Sándor személyét őrzi ok nélkül, teljes buzgalommal!) A nemrég meg­hat P Csíki Gergely örökét mostan töl­tötték be: a Nemzeti Színház d rá mo­hi rá! ói lettek: Ambrus Zoltán, Bariók Lajos, Várnái Antal, n sziniakadémia tanára lett Alexander Bernát dr. A tár­cában cikksorozatot kezd Orbán Gyula a mádéfalvai veszedelem1'-röl. Még mind izgalommal tárgyalják Pinfsich Lajos, egy pesti nagy bank nagyúri fö- pénzt árosának fölöttébb nagyméretű sikkasztás után elkövetett öngyilkossá­gát. Evva Lajos, a Népszínház igazga­tója kénytelen volt az elsikkasztod 10 ezer forintos óvadékát újra letenni. Az Vsában, a kingstowi nők hadat üzentek a fűzőnek. Az orosz Kamenet- zet elnevezték a „százévesek falujá­nak“: 23 parasztja 105—11A év és a halál közt van; a szerencsés társaság­ban a férfiaké a többség: 13 a férfi és ’ 10 a nő. KVWfrV*! JWVWi’g .Vtfiiti#- »ift 'iViMt LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- jváíasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, jPiala Unirii. Gazdátlan teret fedeztek lel London közepén Egy újságíró „elfoglalta“ és felütöíte rajta sátrát LONDON:, január 1». London egyik ’egfopgialmasabb terén a járókelők egy reggel álmáik,odva csoport­ba verődtek. A tér közepén az éjszaka foXyarmá n valaki sátrat ütött fel és amikor a munkába sirio emberek a sálion* előtt elhaladlak, a jó öllö/öli fialni ember éppen nurgaíkészitetle reggelijét fo­gyás 7/óba. Senki sem tud ki megmagya­rázni a hihetetlennek tetsző jelenségei. Tényleg nem is igen gondolhattak az emberek arra, hogy az angol főváros kel lös közepén még mindig volt egy ■ ér. amely a szó szoros értelmében a „senki föld­je1’nek számítolt. Kiderült, hogy évtizedek, sőt alkalma­sint már évszázadok óta London köze­pén vjólt egy beépítetlen térség, amely nek sem volt UiLajdoníosa. A térség nem szerepel a telekkönyvekben és Így jogi-ág senkinek sem volt a tulajdo­na. Egy fiatal angol újságíró, aki* már régóta izgat ott a kérdés, bogy ugyan ki lehet a birtoko&a a térnek, ame’yct autók parkolására használ bak: kinyomozta, hogy a föld gazdátlan. Az újságíró u!á- nanézett a régi törvények között, hogy mik a rendelkezések a gazdátlan birtok­ra yartaíikozólag. Sikerült kiásnia egy öreg angol törvényt, amely kimondja, hogy aki tizenegy éven és 36A napon át gaz­dátlan birtokon lakik, az a gazdátlan ingatlan tulajdonosává válik. Az újságírónak több sem kellett: sát­rat ü ott London kék ős közepén és ami­kor a rendőrök érdeklődni kezdtek, szó nélkül megmutatta nekik a régi törvény rendelkezései 1. Az újságíró kényelmesen lxsrendczkedett: szőnyeggel bori lot la a földet, (i síit or falakra képeket akasztott, tábori aggat átütött fel és két kényelmes karosszéket is szállittcjfott uj lakásába, amelyben tizenkét évig apnr élni, hegy ezzel T.ondon egyik legértékesebb ingat­lanának tulajdonosává váljék. A sálor belsejéből kihallatszik az utcára az Írógép kopogása és ekik közei mennek, azok érezhetik, hogy bébi'! egészein kellemes lehet, az élet, mert az újságíró síi rife b gázzá! vi­lágít és petróleumkályha gondoskodik a melegre"/. Szakértők szerint, a gazdátlan telek ér’-éke többezer lám-, tehát megéri azt, hogy tizenkét évig sátor alatt lakjon a gazdája. Londonban természetesen óriási felhő- nos? keltéit a sátoraiké újságíró csele és az anigoilok igazi spörtszereteU.cl áfást foglaltak mellette. Az üggyel kapcsolat­ban a lapok fe elevenítik azt, hogy .Lon­donban vjclt qgy másik groteszk esel is, mely em-ékeztet a mostanira. Húsz év előlit; nagy k<Vllőséggel egy uj földalatti állomást építettek, amely a kitűzőit időre el is ké­szült. Az a Ida csomó, amelyben a föld­alap állomás ügye 1c volt fektetve, va­lahogy elkallódott, igy azután húsz éven keresztül az állomást nem adták át a forgalomnak. Ott szomcirködott az állomás bejárata és a járókelők ugyan kiváncsi 'tekinteteket vetettek a bedeszkázot- építményre, de azután vállat vontak és tovább mentek. Az akta nemrégiben vélelemül előkerült és a földalatti állomási teljes rendben sürgősen átadták n forgalomnak. Ameriicai beszámol® a japán megszállás alá kerüli Mina éleiéről SAN-FRANCISCO, január 10. Haídore Hamson professzor, aki az eme rikai Institute of Pacific Relations megbv zásából hosszú tanulmányuk/’ tető Kínának azokban a tartományaiban, me­lyek japán megszállás alá kerültek, visszakért nyolc tartományban végzett 'a- nulmányutjáról. Hanson professzor bejárta Hopei, Csahar, Szuiuan, Sanszi, Şantung, Kiangszu, Amwhei és Csekiang legnagyobb részét. Legtovább Hopei 'tartományban időzöl1/ ahol kedvezőbb aJlkalma nyílt ar­ra, hogy közvetlen közéiből tanulmányoz­za a japánok által megszállt területeken működő kinai kormányzatok munkája*. Az amerikai tudós beszámolója szerbit több kinai 'tartományi kormányzat élén fiatal kommunista diákokat is llehet talá/d, de ezeket a kormányzatokat mégsem !e‘ net kommunista szervezőteknek minősi c-i ni, mert kizárólagos céljuk csak a japán okkupációs hadsereggel szembeni ellenállás megszervezése. Eszményképük Szun-jat- Szen és az ő demokratikus tanításait köve­tik. Minden társa dalim i cs gazdasági erő' igyekeznek összefogni, hogy a lakosság egységes arcvonalban ’tömörüljön a japá“ nokkal szemben. A japán csapatok papiroson mindegy vélmiMó négyzetkilométernyi területet k-m rilfetJtek hatalmukba. Kétségtelen, hogy a vasútvonalakat tényleg erősen a ke zükben tarják, de azoknak a 'területeknek a belsejébe, aho­va nem vezetnek utak és vasutak , nem merik betenni a lábukat. Hafdore Hansen szerint a japánok által megszállott ötszáz­ezer négyzet mérföldnek több min t egy-» harmad része, 7s milliós népséggel teljesen a helyi, guerilla-kormány hatal­mában van. A szervezett ellenállás mind a nyolc tar‘-> mányban ugyanazokon az elveken ép áh fel. A kiindulási pont a „mozgósítási bizottság“, amely magában foglal minden társadalmi réteget. A „mozgósítási bizottságinak jo* ga van katonákat sorozni, a hazaárulók ,ö- lötit. Ítélkezni, pénzt, élelmiszert és ruhane­műt rekvirálni, közmunkákat végeztetni, propagandát csinálni és kötelező munka- szolgálatot elrendelni. A gazdasági élet fclllö'tij a kereskedeir.ii kamarák rendelkeznek korlátlan hatalom* ma'T. Ezek állapítják meg az árakat, ezek adnak kiviteli és behozatalit’ engedélyeket ~s ellenőrzik a pénzügyi gazdálkodást is. Ho­pei tartományban például egy guerila bank 20 millió dollár érték­ben szükség-pénzeket nyomatott, melyeknek fedezetéüli a kinai központi kormány bankjegyei szolgálnak- Hopei minden nagyobb városában egy* egy napilap jelenik meg, amely állandóan tájékoztatja a okosságot a helyi szabadcsa­potok, azonkívül a nyolcadik hadsereg, va Lm int) a kinai központi kormány hadsere­geinek a tevékenységéről s a gazdasági helyzetiről'. A tanügyet is központilag szervez ek meg, egységes tanterv szerin* unkának _______________ 5 msrnrnmammmmaoamMmmmmmmmm mindenütt. A guerüla*kormányok különö­sen nagy súlyt fektetnek az analfabéta í :e nőttek oktatására és felviligoskásása. Főm' juk a nemzeti szellem felébresztése; élőké*, szitásé a politikai és katonai vezetésre; vé­gül az általános kulturnivó emelése. Több helyi kormány nagyszabású föidreformpoütikába is kezdett, és sathelyiüit megkezdődön a földosztás. Ez elsősorban a kisbirtoKOp-k és a földmunkások javát akarja szolgán .. Az uj földosztás eredményeképen Hop-'i tartományban például, ahol a föld túl;ya­rn ó része nagybir okosok kezében vovi, már eddig a nagybirtokok 1 ţ százaléka'- osztották szét a nincstelen parasztok kö­zött. A japán megszálló csapatok parancsnok­ságai mindenül!) megkísérelitek japán köz- igazgatás felállítását, de a japán közigagga- Tási tisztviselők ’legnagyobb részét néhány nap múlva már ehettek láb alól a kínaiak. Nem csoda, hogy a ’többi japán tisztviselő elmenekült és nehéz jelentkezőket taiáVu ezekre az életveszélyes állásokra. Lloyd George művésznő meg a nagypapája PARIS jan.uár hó. A Pari’isi<Sc/ir londoni szerkesztője a -minap betévedt a Wcolend egyik musioh altjába 3 megukndt a szeme a. sfcáalsip egyik nevén. — Dorothy Gatvé — ez ai név álnév, amely érdekesebb react takar, semmint gondolná — jegyezte megu(francán usüglró angol part- Biiemője. — Dorothy Cauvé, ai »Síüly is’nt it C'imrü külvárosi londoni revü egyseerii chor»» girlje, nem más, mint Dorothy Lloyd George, Anglia egykori 1 rimwzterüfciökének, a világ­hírű poliitikirstanlk. David Lloyd George-nalc. édes unokája. '1T zenhétéves nündüssize a gyönyörű fia!»1 Dorothy Lloyd George, aki arra n kérdésre, hogy mit szól ai stzdnápályához a nagypapa, mosolyogva igy feleit: — Teljesen ofcy.tozik tahiban a kívánságom- i ban, hogy barcsiak egyszer sztár lenne be­lőlem. . . . Hát persze, 'ilyen egyszerűen mégsem menit a dolog. Lloyd George művésznő a be­szélgetés Morláuii bewail] obla, hogy eleinte bi­zony hónapokig nem merte megmondnn Lloyd George öexeelíleíiiriáján/ak, hogy .szí­nésznő lett az unokájából. Nagysokára ha­tároz la csők el magát a vallomásra; amelyre höitmrosani meg is jött nz til’lkai’iom: ai vök brlit Tminiisizlerelnök meghívta iwiikoaidre uno­káját véiraz.i 1/irtokáira. Lgy szép dé előtt (E-, Iáiéin mentek keltésben, a patak -meírtén-, almi i n:/ ősz L'oyd George pisz-lnángira szokott ha­lászni. Dono-thy eimnndoit mindent. Hogy. mennyire szeret énekelni, táncolni, hogy meny­nyit 'Hanoii., milyen szorgalommal dolgozik — s o végiáii félénken meglkérdieizle: — Nem haragszik, Nagypapa? T.-’:oy<l Gísorge egy szót sem válaszolt — sőt. a sóin végéig nem hs szólt egy kukkot sem. Dorothy nem tudta mire vélni n hall­gatást. Ugy-’bitsizik, a. nagypapának nem tet­szett a dolog, de még nem dötíilöí-t ó'gké-’ ipen. Annikor rrzkni haza érlek, a kiüszöláin, Lloyd George egyszerre csak odaszólt Do­rothy szüleinek!, ,vagyis a, Lámáik és a me­nyéinek : — Van rá kiliáli's, hogy DoroLhynak si­kere lesz a sziinpadon? —■ Hogyne — felelték a szülök. T/loyd George ezzejl már tökéi el esen ki is engesztelődöt-t és az egykori miniszterelnök, a .mai parlamentă vezérek egyik lieg\'érm)e- sobíb •vezére mzóbai a^airnJoßin Lgwlemmel k-isiérii unokája színpadi pályáját. érd'ekíö- dtk az uj szerepek és szerződések iránt. Az. öreg L'oyd George, akinek egy fiel er i át semmi köze nem volt a színházhoz, ma mér olyoin járatos London áz&mházi éJetébetr, ekáir a legrégibb h»bitü é. Mindez j>e.s(ze Lloyd George művésznőre nézwe nxíg egy kötelezettséggül jár: i\m':alnir.yszor eLatógát Ve’szhe v'kendret. a1 -nagypapa' mindig meg- •köweleR hogy eléncktíHje 'neki az összes diva­tos íllágortdkcfi. A Nobeldijas Roger Martin du Gard: A ÍSxsbaulf család Ez a könyv valóságos enciklopédiája az emberábrázoló művészetnek. A hét kötec 900 oldalon, fűzve 363, gyönyörű vászon­kötésben 486 lej az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj—Kolozsvár, Piára Unirii. Vi­dékre utánvéttel küldjük. Kérje a diitalan nagy könyvjegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom