Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

­TILLEN 2 BK i V J9 Január L Mivel játszanak a gyerekek? A gyermekjátékok története: világtörténelem dióhéjban KOLOZSVÁR, december hó. •\ni:K'>r karácsony este kigyulladnak a írU;:,/!U-U karácsonyt. lángjai, izgatottan lohan a gyercksenSfi a szobába, hogv meglássa. milyen ajándékot kapott kari- v.>onyra, milyen láték fogja szórakoztatni egész éven át? L. az izgalom már a karácsonyt meg e'óző hegekben fokozódik egyre jobban és jobban, hiszen különösen a nagyváros ut­cám járó gyerekeket állandó feszültségben tartják a játékáruházak ragyogó kiraka­tai Odanyomják tömpe kis orrukat a bi* deg kirakatüveghez s bámulva nézik a rengeteg szép játékot. Az alvó babát, a kis főzőedény»!, a tarka labdát vagy a kőép»* cüzekrénv csodád. Ki-ki azt, ami korá­nak. érdeklődési körének megfelel. De mind csak a játékot néz- és csak a jáfé- koi látja. A játékot, azt az ősi vaiamd. ami után való vágyát a történelemelotii idők sötét homályából hozza magával évezredeken át minden ember. Minden korszak, min* den kultúra gyermeke. A játék a gyer­mek életének legszebb és egvben legfon­tosabb része. A modern lélektan nagyon sokat foglalkozót! a játék problémájává’. Kiderítették, megállapították. hogy a gyermek, amikor játszik, munkáló, alko­tó ösztöneit éli ki. Tulajdonképen te- J remt, tulajdonképen művészi munkát j végez. Hiszen, ha meggondoljuk, az egész gyér* mekjáték nem más, mini annak a nagv vágynak a kiélése: felnőttnek lenni. A gye­rek beleszületik egy világba, amelv nem az övé s nem az ő méretére van szabva- Sem a szék, sem az asztal, semnv-semmi ebben a nagv világban nem igazodik az ő kis méreteihez. Érzi kicsiségét és ebben az érzésében konfliktusok magva rejlik. Az, ahogyan a gyerek erre a konfliktusra rea­gál, ahogyan átkölti ezt a nem őrá sza­bok világot a maga kéjére, az a művelet a játék és ez a játék vokaképen ugyanaz, mint a művész produkció’a. A gyermek tehát felnőtt szeretne lenni. A felnőttet utánozza, álomvilágot reremt a maga számára, de ez az álomvilág sok­kal világosabban, mint amivel a felnőttek szokták magukat elkábitani- A gyermek álomvilága reális?, mert vágyainak cc1- pontja a realitás; megnőni és nagynak lenn;. De mert ez* nem tehet;, belemenc- kü’ a :áték csillogó világába. Hogv ez *gy van, azt akkor látjuk csak igazán, ha vé- gigfutunk a történelem és történelem előli idők évezredein és megnézzük: mi­vel játszottak a különböző korszakok kü­lönböző gyerekei? A trójai gyerek — falóval játszott És ekkor nagyon érdekes dologra fo­gunk rájönni: arra. hogy kezdve az cs- korszak primitiv társadalmának gyerme­kéből*. egészen a ma élő kufcurnépek gyermekéig, a játékszerek majdnem min­dig ugyanazok voltak. Ha a ■technikai ta­lálmányok mesterségbeli tökéletesedése < s a felhasznált anyagok mutatnak is különb­ségeket, a 'lényegben nincs különbség, mert minden kor minden gyermeke azt 'át- szotta. amit a felnőttektől1 látott. Minden kor minden gyermeke a felnőttet akarta utánozni és annak életét szerette volna élni. Ha végigtekintünk a játékok történe­tért, akkor tulajdonképen a civilizáció történetét Hatjuk magunk előtt elvonul­ni. látjuk, hogy a gyermekjátékok törté* nete nem egyéb, mint- a világtörténelem dióhéjban. Ásatások eredményei és fenn­marad! írásbeli dokumentumok mind ar­ról tanúskodnak. hogy a baba és a csörgő a két legidősebb játékszer, amelyet az em­beri kultúra minden fejlődési fokán meg­találunk. És a fegyver . . . Minden idők minden gyermeke szívesen játszóit a fegyverrel, azzal a fegyverrel, amellyel apja harcolt a mindennapi éhségért és harcok magáért, családjáért, hazájáért. Csak egyszer minia­tűr dárdának vagy apró középkori páncél- uUnzatnak hívják ezt a fegyvere másod szór pedig tankmodellek. Erdélyben folytaitok ásatások órán is háromféle gyerekjátékot találtak a sírok­ban. Kis főzőcskeedényeket, agyagcsörgő­ket és bronzból készült játékfegyvereket. Azokban a sírokban, amelyek szára/ or- szágrészeken feküdjek és így nem öntöde el őket a Nílus áradása, még ennél ér dekesebb dolgok mai adtak ránk. Szerte . szövött pamut babák. Azért külön rdek-- sek ezek a pamutbabdk, mert szövési tecbnikáiukból a tudósok meg tudták íl- lapítani azt az eljárási, amely szerint az egyiptomiak a maguk textiláruit >zőlték. Ez is érdekes adat arra nézve, mennyire elárulja a gyerekjáték korának civiliza* dóját. Sokkal kevesebb adatunk van a görög és római korból. Azért itt is rengeteg csörgőre bukkannunk, azon kivid ’ova.es- kákra, faharcosokra, bőrlabdára, sőt hók- kiszerü labdajátékra, gólyalábra és zsinór­ra, amin átugráltak, akár csak a mai gye­rekek. A mechanikai játékok se voltak * merctlenck előttük. Petronius ir egy he­lyen mozgó ezüstbabákró! és Aristoteles a Krisztus előtti negyedik századból egv mozgó Vénusz babáról. Plátó pedig ar­ról, hogy a görög gyerekek, akik az epi- tcsz.et iránt érdeklődlek, kis körökből fe*'* építették a görög építészet híres alkotá­sainak kicsinyitet't másait, itt van 'chát a kőépitőszekrény őse. A római gyerek ezenkívül ,.gombozott" is Részint '.sorit- gombokkal, részint talpaspoharak letört De gyerünk át egy másik korba, amelv a gyermekjáték remek példáit mutatji. Fz nem 19 olyan csodálatos, ha beleéljük ma­gunkat egy kicsit ebbe a világba, az ap­ród romantikus életébe, a keresztes had­járatoknak a gyermek szemében pompás kalandokat magában rejtő korszakába. A lovagi kor és a lovagi torna mind ».supa olyan dolog, ami felcsigázza a gyermek fantáziáját. A középkor legnépszerűbb játéka :py természetesen a keresztes vitézesdi volt. A gyerekek miniatűr páncélos lovasokkal játszottak, amelyeknek fából készült and- zsájuk volt és gyönyörűen kifaragort ci- merpajzsuk- Lovon ülő lovagok, sólyma- szók, vadászó dámák faragot' figurái, ked­venc játékszerei voltak e korszak gverme- kének Egy érdekes rajz maradt fenn szá­munkra a tizenhatodik századból. Két páncélos lovag ül büszke csatáménjén, re­zükben lándzsát szorongatva. A két *£* bábhoz zsineg van kötve és hogy a velük játszó két gyerek a figurákat huzigálja, azok szabályos baj vívást folytatnak egy­mással. Miksa császár, V. Károly tes'véröccse nagyon szeretett ilyen faragó'.t lovasok* kai jö'szani és volt egy egészen nncysza- básn játéka, amelynek még j nini gyere­kek ti oiülnének Két lovon ülő páncélos vitézből állt ez a játék s szellemes ^ér­kezet cl ugv lehetett tologatni a két vi­tézt hogv azok egymásnak rohantak és kibillí ntették egymást o ngere-jb'd. A «:M- /ái • gy életen ál niegÄri/.Le lelkében fii M(-lv ,i gv< í mekkorába n oly kedves jú ék tűik a/ emlékét és később, Hiúikor fele­ségül vette a gyermek II. Lajos magyar kiró Ív nővérét, Nürnbergben megn ndelte II. La/os számára ennek a hajdani játék* nak a /juntas mását \ középkor végén vagyunk és míg <d dig csak I jedclmi gyermekek számára készíteti já ékszerekről maradtak, fenn emlékek most mái inniuk nyomaira is akadunk hogy mindenki számán ln-.sze- rezhetőx ( válik u gyermekjárék. Nürn­berg a tizenha odik és tizenhetedik század folyamán a gyermekjáték készítés központI/'rvá léprl' elő és neve fogalom­má váll. aminek folytán a 0'maxii és já­tékórát ma is nürnbergi árunak hívjak. Nürnbergijén i tizenhatodik század ek­jén 110.000 fatrombitál késze et’c):. \ ti­zenhetedik század folyamán perig na gyón elterjedtek a gyermekek között a vcsszöpi ripák Amikor a harmincéves liá- horu befejeztével Ocavia Pin-olomim császári biztos 1650-ben ellátogat-itt Nürnbergire. 747G gycrrl: vonult el előtte ilyen vesszőparipákon lovaoa'aa. Ennek a különös diszmenetnek az emlékére kis ezüst pénzeké' is verettek, amelyen ilyen lovagló gyermek látható. Mind az 1470 gyerek kapott egy-egv ilyen ezüstpénzt. A babaház — az újkori já'-ék Nürnbergben kezdték készítem ,i/ új­kor egyik legnépszerűbb játékát is. amely az át» századokon keresztül egész. Nyu- gateurópában uralkodott és amely leg­jobban bizonyítja éppen a gyerekek kő rében való népszerűségénél fogva azt, hogy a gyerek mennyire mindig <t való ság lekicsinyített másával szeret játszma. A babaházró! van szó. Erről a Ijpikusan nürnbergi já ókról. Ki ne látott volna még babahá/at, amely a padlástól a pincéig keresztmet­szetben matatja be a ház fakóinak éleié'. A gyerekek rajongtak ezért a játékért, amely egy-kettőre elterjed- Hollandiában, Angliában és Franciaországban is An­nak, bogy a gyerek já'éka mindig korá­nak környezetét tükrözi viss/a. legjobb bizonyítéka, ha megnézzük özeknek a ba­baházaknak a berendezését. A holland játékok a gazdag kereskedőná/.uk pam­páját idézik fel. az angol baba házak a hatalmas lordok palotáéi, nűg a fran­ciákra már abban az időben is a legjel­lemzőbb az elegancia volt. Hol rokokó. : hol biedermeier volt a babahá: be rendé A HOSSZERELMES i-rta: SZÉKELY TIBOR Messze köm v ken hire.: bcská> voh és erő | ügyeken kívül nem érdekelte semmi Tűr- ; hetöer megéli abból, hogv mojdnem minden j es'e tál ál* egy becs-ipeti gyári munkást vagy I szenesembert, aki leült velő kártyáizevi. Vagy ’ szerencséje volt. vagy estül, de nyolcvan-ki- lene ven lej’ okvetlenül nyert. .Az elmúlt őt esztendőben összesen két hétig sem do’go- zott. mert a munkát nem lu tolta uriasinaik. Egy vasúti pályaőr özvegyénél lakott al­bérletben. már hebel< óto. M ndjáii az első napokon észrevette. hogy a- sovány, szürkülő asszony édeskedő mosolyra derük ba meg- j látja öt; megs-oppolja harisnyáit, melegvi­zei készít neki a mosakodáshoz 0‘s időnként íreggeliive! -kínálja meg. Szó nélkül iudoináisul vette az asszony" túlbuzgóimat; nem sokat . törődötli veié, mert megszoktál, hogy minden j nőismerőse felderül a közelében. Egyébként j legújabb hódítást nem érdekelte; Mártáimé, j m nt asszony, álmában sem jutott eszébe. Ebben az időben csak egy nőve] járt, egy j fiatal páncérlónnyal. Egy este, nüelö''ft a pincér lány elé in dúlt j volna, Mártonná va-cscrával kinláilita meg. ; Éhes volt és véletlenül pénzt sem tudott sze- j re zni aznap. Leült h-á.t a fehéren meg'tenitelt | asztalhoz, amelyen még virág is dilsizelgett. j Mártonná borral is kiná’gáttá s közben áb- j rándosan mosolygott sóhajtozott. A legény i lesütött szemmel, ‘nagy fa fásokkal evő’*, zjqc . viirban volt, nem tudott lánézni az asszony orcám, a mélyet mlóg a mosoly sere szépített meg. Az a-sszony végre kibökte, hogy trtná- ’ csőt szeretne kaipmi tőle. A közeljövőben pénzhez fog jutni s nem tudja, mihez kezd­jen vele? A .,pónz“ s/zóra a legény fölkapja j a fejét, most már érdeklődve hallgatta a za­varos családi histórát: Mártoninénak Tolna- { megyében meghalt egy rokona, a rokon után nem maradt senki, a csailádnak csaflc egy tagja él: ő, Mártonná. A hagyatékot elárve­rezik s a pénzt ő fogja megkaipni. Leiken- 1 dezve mutatta á jegyző 'éveiét, amely" a -ha­gyatéki tárgyaIfenól értesitetle. A legény gondosan elolvasta a, hivataílos Írást és most már nagy szeretettel fcárdezte­miit tehetne ő ebben az ügyben? Az özvegy kics i elpirult, aiz-után kerteDós -nélkül ki- niondLa: férjhez ‘übar menmi. Valami jóra- raló, eőskezü emberhez. A pénzből nyntná- rak egy szenespmcét a közelben', szorgal­masam dolgoznának, megélnének. Mit szól a legény ehhez ű tervhez? A legénV gondolkozott Rendesen ktöTtöz- ködheUiék, a kedveséinek uj ruháknit vehetne, hetekig járhatnánaik moziba, lóverseny e, talán még nyerne Is, ha sok pénz volna a zsebében ... A terv nem rossz. Figyelte Mártonná n"cát, amely sz’mtte -megdei-medt a reménykedéstől. Végre, hosez- s'/u szünet után, kijelentette, hogy ő is unja már a legény életet és ha az asszonynak nem volna kifogása ellene... Kifogás? Mártáimé mindjárt a nyakába borult. És csak most mondta meg titkos kí­vánságát: -már e jövő héten meg akar es­küdni, mielőtt a hagyatéki tárgyalásra utaz­na, Nem mondta meg. hogy miiért öl yen sü r­gős neki ai házasság és nem is lehetett sokát okoskodni vele, mert esetleg gyanakodni kezdeti volna. A legény még egyszer elolvas­ta a hivatalos értesítést és vállait vont Neki mindegy, akár a jövő héten' is esküdhetnek, ciiak előbb szeretné megmutatni egy barát­jának ezt az irásif. Még aznap este beszámolt az ügyrőií a p'mcórlánynak. A leány az első pillanahban szakítani akart véle, de amikor megértette, mit fog kapni, jóváhagyta & házasságot. Kel­lemes estéjük volt, a pénzíj az utolsó fillérig beosztották, a jövő ananyféim-yél ragyogott feléjük. Néhlány nap mulvai megtörtént az esküvő. A? első napok kínosak vo’tak, a legény nem mehetett el hazulról minden este; a- pénz in ág nem volt nála, jól kelTett viselnie me­gát. Közben féltőkentyikedttt a pincériánya, mert az utóbbi időben egy csaposüegény is kezdetit feltünedezni mel’ette. Otthon ült az asszony mellett és> ártatlanul elitéit rabnak érezte magát. Minden szó úgy fel ingerelte, hogy ütni szereteti, volna. Csak a-zzaj vigtusz- talódott. hogy ha kezében tese a pénz, u^ry elmegy hazulról, hogy többé a színét «em látják. Két héttel az esküvő után utazott et a fe­lesége Toimábi. Úgy volt, hogy csütörtök este é-kezik haza A férf■ nem is ment elébe a pályuudv'airra. Minek? A délutánt a pincér- lánnyal töltötte, a kirakatokat nézegették. Ezek voltak szere műk legkellemesebb órai. Megbeszélték, hogy a legény este elmegy a vendéglőbe s akkor már pénzst is visz ma­gú vail. Fé’.nyolckor ment heizia. A felesége már otthon volt, A férfi belépett a szobába, rá sem nézett az asszonyra, szeretett volna mór most egy nagyot káromkodni, mert attól tar­tott, hogy az asszony okoskodni fog, nem ndjej oda könnyen a jaénzt. kér lelni kell vagy esetileg meg kell verni €gy kicsit. De egy­előre igyekezett ud'vajrias 'enni. Kalapját nem hajította a<z asztalra1, he nem lile mtu dóéi a le­tette. Széles mosolyt erőltetett a-z aicára s így fordult az asszony felé. Felesége ott állt előtte fejkendőben, nelgykabáthan; bizonyára éppen most áikezett ő is Jóval öregebbnek látszott, münt máskor, az arca viasz sárga volt-, a szeme könnyes és piros, két karja 'élettelenül lógott !e a válláról, mintha nem is tartozott volna hozzá. — Jó estét — köszönt nagyon alázatosain. lEkrtaizásai előtt tegeződteík; érezni lehetett, hogy most nem meri vLsszategezná az iraát. A szekrény tárva állt, előtte egy ruhás’ ko­sár s benne a férfi nyári ruhája, Sárgái ci­pője. uj kalapja. Most éppen az egyik ingét rakbai belé, óvatos gonddal, ami nagyon e- vetségjesen hatott, h-.sizen1 a nagy kosár majd­nem üre9 'volt. A férfi ostobán nézte egy­két pdlila/naitig; azt hitte, a szerencsétlen te­remtés megbolondult. Odaállít mögéje. — N’a, mi újság? Mit végeztél falum;? Nem kapott választ. Ránézett az asszony lehajoló, sovány derekára és egyre nyugta­lanabb ie/tt. — Na! Máét nem felelsz? Én megtettem, amit akartjai, elvettelek, most hadd lássuk, •mit tudsz te? Az asszony föl-egyenesedett, de nem nézett a szemébe. — Feri kérlek . . — nyögte és* ^többet nem tudott moudöcá. — Mi az? Nincs meg e |>énz? Elvesztet­ted? Odaadtad v&lafcinek? Reszéü *«1» BTJRi Ezek a Jflrtek a rézkorszakból valók. A legrégibb babanyomot pedig Babylonban ralál’ták. A baby lőni ásatásoknál mozgat* ható karú baba is előkerült. Hogy a történelem hajnalhasadásának az idejénél maradjunk, a trójai ása;árok­nál is sok érdekes adatra bukkantak Rá akadtak annak a nyomára, hogy a trójai gyerekek olyan falovacskákkal já'szottak, amelyeknek megnagyobbított másában csempészte be Odysseus a görög harcoso­kat a óz éven at hiába ostromlott trójai vár fala mögé, amint azt Homeros az Iliászban mcgirr-a. Krokodilus — az egyiptomi gyerek kedvence Egyiptom földjén szintén nagyon érde­kes adatot nyújtottak az ásatások. Az. egyiptomiaknak ugyanis az voit a szoká­suk, hogy kedvenc holmijukat maguk mellé temettetaék a sírba, «ermészetcs te* hát, hogy a gyermekek mellé is ebemet* ték azok kedves játékszereit. Agyagesör- gők, evezősökkel, vitorlával "teljesen fel­szerelt kis hajók találhatók ezekben a sí­rokban. Az állatokat is utánozták, úgy* hogy számtalan krokodújátékot is találtak a kutatók. Ezek * kis krokodilunk ugv voltak megszerkesztve, hogy mozgatni ts fiTHr-nir f p'/a| mPfpe n bl Íz Cl rNz-cn t Ír írt A középkor legnépszerűbb játéka a keresztes vitézesdi

Next

/
Oldalképek
Tartalom