Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-08 / 6. szám
r 1. LEN 7. A K an:: Gyógyíthatók a tüdőbetegségekÎ Mindazok, akik asztmában, tüdőcsúcsharútban, idiitt köhögésben, nyálkdsoddsban, vagy hosszasan tartó légtsóhurul- ban szenvednek és eddig hidba kerestek gyógyulást, portómentesen megkaphatják tökéletes felvilágosításul szolgáló és több képpel ellátott vGyógyíthatók a tüdőbetegségek“ című könyvünket. 7 lejjel Jelbélyegzett levelezőlapok tisztán kiirt címzéssel: PUHLMANN & CIE, BERLIN 850. MUGGELSTRASSE 25-25 a alá küldendők. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Küzdelem a Földközi-tengerért ber. hajóraj’ának ereje és a mcgerős-.Vtt Toulouse—Korzika—Bizerta háromszög tökéletesen védte. Spanyolország n:m v.*á- mi or. ellenfélként s Így az atr.ka; francia gyarmatbirodalomhoz vezető utak reliefen biztosítottnak látszó Mik. De szabadon ;J- lort az ut katonai szempontból Franckor-« szag számára a Fotóközi tenger keled medencéje télé is. amig Olaszország a Libia: partvidék és Pante bari a szigetiének megerősítésével nem teremtett magának uralkodó stratégiai helyzetet a tenger középső szűkületének vidéken. A spanyoio rzigi habonj azután nagyban váJitoztatoti a kedvező francia helyzeien. A földközi-tengeri spanyol partok nagy részben már Franco ’ábornok kezeibe kerültek, akinek rokon- szenve a parancsuralmi államok, különösen Olaszország iránt, közismer*. Az afrikai gyarmatbirodalomhoz vezető urak szempontjába) annyira fontos Majorca* szigetén szintén Franco parancsol és c'a:z önkéntes, vagy sorkatonaság cpöi ki az erődiitéseket, melyek repülőgépek é? bu* várhajók támadásainak elsőrendű kiinduló pontjai lehetnek. A spanyol Marokkó partvidéke, különösen Ceuta és környéke, melyet újabban ál'lifóíag németiek erősítettek meg, szintén veszedelmessé vÜha- <:k Franciaországnak afrikai gyarmatbi* rodalma felé vezető útjaira. Végül ped'g a Líbiában összpontosított olasz hedsereg melynek az egyiptomi határtól a tuniszi határig terjedő kitűnő utak-ttj épi'e’tck, szintén veszedelmessé válhatik az afrikai francia gyarmatbirodalomra. Ezzel szemben ül viszont a francia haditonge. eszeinek eddig megőrzőt* erőbeli fölénye az olasz haditengerészet föűött és a nagy francia gyarmati hadsereg, mely számbelileg és talán fölszerelésben is. messze túlszárnyalja Olaszország afrikai hadseregét. A löídközimlengeri angol helyzet Külpolitikái kérdések megfigyelőt irr'* nem szenvednek témahiányban. Minden hét meghozza a maga külön, veszedelme- sen időszerű vita tárgyát. Egymás után bódotj fe-lszinre az eddig rejtett elientétck ködös hátteréből ukrán kérdés, memch kérdés, Savoya, Korzika, Tunisz és Dzsi- buti kérdése, mindezekbe bombas/erűen robban!’ még bele a példátlanul éleshangu nyilatkozatokra alkaimajt) adó német—amerikai ellentét is. Az elmule hét fővnatír« gya az olasz—francia feszültség és a Per* lm és Washington közöd folyton nőve* kedő eJUenüét volt. Daladier francia m-nisz- ccreínök a hét végére érkezett vissza hadihajók élén végrehajtott korzikai és tuniszi demonstratív útijáról, melyet a jövő hét folyamán Chamberlain és Halifax békésebb jeD'egü, de nem kevésbé súlyos problémákká) foglalkozó római urja fog követni. A kén ut között hangzott el Roosevelt amerikai elnöknek a washingtoni képviselőházhoz intézett, nagy fehünésf kedő üzenete, mely már elejti a-z ellentétes világnézeti arcvonalnak kialakulásával ízemben tanúsított eddigi óvatosságot r3 és a parancsuralmi haiulímakkal szemben egységes arcvonalba hívja a demokrata ha-al- makat. Roosevelt felhívására angol és francia részről aíighü fognak a válasszal sietni. Úgy Paris, min* London jói tudj», hogy az amerikai segítség nagymer ékii, sót döntő is lehefl, de csak akkor lehet rá biztosan számítani, mikor egy c*;tle-« Res küzdelemben angolok cs franciák már az amerikaiakra nézve is veszedelmes se* beket kaptak. A két nyugateurópai hatalom ezért! megegyezéssel próbálkozik T.- kább érdekeit) megvédeni az újabban fölvetődött európai problémák örvénylő zűrzavarában Amerika segítségé'.' azonban minden eshetőségre készen akarják tartani, gét. Ez az oka, hogy Londonban és Parisban az elmuh hét folyamán legóvatosabb fönntartással^ sem éltek amerikai vezető egyéniségeknek a német birodalom vez.é- re ellen elhangzott példátlanul éles 'ám* dásával szemben. Egyelőre óvatosság a jelszó francia és angol, de főleg angol részről a földközi-tongeri vitában is, mely megoldhatatlannak látszó ellentétben ál* litja egymással szembe Olaszországot és Franciaországot, de végeredmé íyben száziszázüékosan a franciák mellett érőikéit Angliát is. A földközi-tengeri játszma A békekötések uitán egyidcig a háttér trendjében, a Földközi-tenger a nagy eu* rópai hattalmi versengésnek megint egyik főtárgya lett. Mint az angol tengeri ur?-* lom „főütóere", a francia., olasz és más. erőben kisebb imperializmusok játszó írre, földrajzi helvzeténél fogva dön 5 befolyást- gyakorolhat Európa kialakulóban levő újabb hatalmi megoszlására. Iir ij fölmerül a kérdés, mely az európai »zá* raztöldön legutóbb a volt nyugattá antant- hatalmak hátrányára dőld of, hogy az cő- dig egyeduralkodó angol—francia csoportosulás a változott viszonyok közöt-t is meg tudja-e 'tartani régi vezető szerepét, vagy a szárazföldi döniő szerep feladása u án, most elkövetkezik az angol—.francia földközi-tengeri uralom alkonya is. Sulvos, nagy kérdésekről van itt szó. Francilor-* szag világhatalmi szerepe és AngFának egy évszázad ó'b kétségbe nem vont, ál- alános '-tengeri uralma forog kockán. A ■tét óriási. A lefolyt világháború sem érintett nagyobb problémákat. A már folyamatban íievő nagy játszma eredményét, annyi mindentől függ, előre látni nem le* hét. De a megindult küzdelem nagy vonalai!! érdemes 'tisztán szemügyre venni. Francia helyzet a Földközi-tengeren Franciaországot főleg a Földközi-tenger nyugati medencéje érdekli. A középten- gemek ezen a területén eddig kitűnő stratégiai helyzete volt. Olaszországgal szem« AngHa számára, melynek a Földközi-* • tenger egyik legfontosabb vizi útja 3 amelynek Franciaország a katonája az európai szárazföldön. a Földközi-tenger kü- { lönböző pontjain és a fÖldközi*tengen partvidékeken szintén fennállilanak mind'* zok a veszedelmek, melyekéi1 a francia érdekek szempontjából előbb felsoroltunk. F. veszedelmek azonban, angol szempontból, kiterjednek a Földközi-tenger nyugati medencéjére is, melyen a brit birodalomra nézve életbevágóan fontos pontok találhatók. London a föLdközi'tengeri kérdésben megegyezést hozott léire Rómával, ez a megegyezés azonban, .tekintve a kénóg'e-t len angol—francia érdekközösséget, csak akkor válik Anglia számára értékké, ha kiegészüődik egy hasonló francia—olasz megegyezéssel is. Olaszország ma fzilárd- nak tekinthető, egységes blokkot képez az elmúlt hónapokban óriásivá nőt* nagy német birodalommal. Ez az egységes blokk kettévágja Európát az Északi len* gertő! megszakítás nélkül a Földköziben- gerig és különösen német részről haj-an* dóságot mutat az angol szempontból szint én rendkívül fontos Fekete-tenger és Kis- ázsia felé irányuüó terjeszkedésre is. Az angolok életbevágóan ontos földközi-ton* geri útjára igy nemcsak Olaszország, hanem a Berlin—Róma tengely által jelen tett egész hatadmi csoportosulás nehtteJtk rá. Anglia helyzete pedig, ha a tengerek Anglia európai riválisait csak szárazföldi fegyverkezésük akadályozta meg eddig, hogy hatalmi törekvéseiknek a flo1- taépités torén is eleget tegyenek. Az angol —francia és a német—olasz csoport tengeri erejének aránya az utóbbi időben nem nagyon változott 9 az előbbiek fölényes ereje eddig kétségbevonhatatlan. Né* metország azonban csak pár nap eiatt je- Itenlbeslto be, hogy buvárhajók fokozott építésére készül, ami igen sok okból, különösen Anglia számára, jelent, nagy ve«' szedelmet. Olaszország pedig erős hadseregek föFótt rendelkezik Líbiában és Abesszíniában, szóval a szuezi és adeai szorosokhoz közelfekvő földközi-tengeri és vöröstengeri partvidéken. E hadseregek működési célja pedig igen könnyen lehet Egyiptom és a Szuezi-csiloma. Napotoon is innen akarta az angol világhatalmat sarkaiból kifordítani; szent-ilonái emlékezéseiben írja, hogy „a Nílus mdUett dől el az Indiák sorsa is“.A keleti Földközi-tenger gyakran átrepülő olasz 3égi flották nyugtalanító ereje szintién számításba jövő faktor. És mindehhez hozzá kell számítani még a jugoszláv uj tengeri hatalmat, mely napról-napra szorosabban kapcsolódik Olaszországhoz. Az olasz érdek a Földközi^tongeriu legalább is egyenrangú az előbb említett két j uralmát egy vagy több kontinentális ve* zoiő hatalommal szemben elveszi'-í, kis sziget helyzetévé válik, mely szemben áll J egv földréssszel. Ez a veszedelem adódvt számára a napoleoni háborúk idején épp úgy, min* a század második cv^zcdébcn Németországgal szemben folycuuott világ* háborúban. A brit anyaország európai befolyására nézve, moly nagy részben egy hátai- mos és nagykiterjedésü ázsiai gyarmatbi* rodalomra van fölépítve, a Földközi-tengernek és tongerszorosainak proplémája 1 legfontosabb létkérdések közé tarto-ik. E tengernek az óceánokra nyíló két kapuja, GibrUár és Szuez*Aden 9 központi szii«* külel fölött eddig uralkodó Malta, valamint az ázsiai partoknak parancsoló C:p-* rus szigete és a Szuezücsatorna „Hintcr- land“*jának tekinthető Egyiptom angol kézben vannak. A harmadik kapu, a Boszporus-íDardaneliik színién az an goi figyelem fontos tiárgyát képezi, mert támadó útja lehcs egy, a Perzsa’öböl é~> az Indák felé terjeszkedő nagy európai ellenfélnek, amelynek föllépésé* világháború előtti tapasztalatai és az utolsó hónapokban fölmerült több je) alapján London szintén nem tartja kizártnak. A Dardanellák körül egyelőre csend van, de köny- nyen meglehet, hogy ez a pont is a jövő. talán nem is a ‘tivoli jövő szenvedő yrs vitáinak -lesz megint egyik legégetőbb pontja. nagyhatalomnak, Franciaországnak és Angliának érdekeivel. A Földközi-tenger partjainak legnagyobb részén olaszok vannak elhelyez kedve, még pedig az afrikai túrtok igen sok pontján, francia és angol gyarmatokon is, többségben. Olaszországot a Föttdközi-tenger szabadsága újabban annál inkább érdekli, mert nagy birodalmi gyarmata, Abesszinia felé is szabad titra van szüksége, mely jelenleg a stratégiailag Anglia és Egyiptom illt'a-T. gazdaságúig főleg Franciaország által ellenőrzött Szu3- zicsatomán át vezet. Tunisz partjainak megerősitett francia stratégiai pOn^Tva], melyek a francia haditengerészeti földközi- tengeri helyzetét különösen kej/ezővé teszik, valósággal az olasz partoknak szegezett ágyú szerepét játsza. Érthető tehát az olasz kívánság, hogy ezen a heíiyzeton mielőbb változás történjék. Az olasz szempontból kedvező fordulatokról, melyek Róma stratégiai és politikai erejét a földközi-tengeri vitában is megerősítették, az angol és franca föüdközitongeri helyzettel kapcsolatban emlékeztünk meg. Chamberlain és Mussolini jövő héten esedékes római tárgyalásainak ezek az adottságok fognak alapul szolgálni. A francia érdé* keket is képviselő, szivós és hatalmas tt- goi tárgyaló erő áll majd itt szemben az uj Olaszország nagy lendületű követelései7 0 39 I a n ti i r H. (BmMHHrauanMmannc«i vei, melyek mögött a közeimül r. n |í* iiyci folytán különösen ^j1 .r vái' Bér' 1 - Róma tengely korv^'Ţ.’j ()/: Ji.-t •' >/r> * venni. Olasz, részről a kT ‘ vl' iát a Berlin Kóma O,lt>on 'góbijának tekintik. A Paris Im.^ ly szintén ezzel a kon cepe .óval mii . ’aha, melyben nem lctz könnyű pá 91 mos irányba téríteni az egymásra edd g rézuitosan álló tengelyeket. —». MA 48 ÉVE• 1891. január 7 én óriási hideg van. A Duna legtöbb helyen befagyott, ami 1863 óta első eset. Budapesten divatozik a Duna jegén való áfsétáüs, ott, ahol nyír’a a „propeller-papucs ladikázik át“. Előző nap a/onban szerencsétlenség történt: J» jég beszakadt, 18 ember viz. alá került éa egy kislány életét veszítette. Városunkban másnemű baleset volt: A Kisszamos kiöntött. Közönségünk már este is korcsolyázik villanyfényben, katonazene mellett A magyar politikában „reform kór“ veti előre árnyait. A Szapáry kormány ifjúsága: Szilágyi Dezső igazság-, Wckcrie Sándor pénz. , Csáky Albin gr. vallás és köz- oktatásügyi miniszter nagy újításokat készítenek elő s már jelentkezik a jövendő egyházpolitikai harc első fecskéje: az el- keresztelési rendelet alakjában, Gajzágó Salamon főszámvevőszéki elnök nyugalomba vonul cs szeretné ezt a miniszteri állást vejének, Lukács Béla kereskedelmi államtitkárnak biztosítani. A világpolitikában erős izgalmat keltett a hir a Bulgáriába már jó régen kivándorolt Lucki- nak, a török rendőrség segítségével kons- 'anúnápolyi útja során Oroszországba történt visszahurcolásáról, mikor az is kiderült, bogy 100 és ico orosz kém dolgo. zik Törökországban. Bartha Miklós nagy cikkben méltatja Szakács Péter nemrég megválasztott EGE-titkár szerkesztésében megjelent nagyszerű „Erdélyi Gazdát“. Korban igen fontos kísérletet határoztak el; négy helyt, elsősorban Kolozsvárt, női, kereskedelmi szaktanfolyamot letessenek. — Az Erdélyi Irodalmi Tár* saság fölolvasó ülésének szereplői: Éj-, szaki Károly, Scbesi Jób, továbbá mint vendég, Ivánffi Jenő cs Hegycsi Vilmos. Lapunk felettébb megbotránkozik, hogy Csikmegye a Karolina-kórházhoz intézett hivatalos levelét egy 1850-ből eredő történeti okmányba csomagolta; ebben az iratban az osztrák császári kato. nai hatóság kérdezi, hogy Kőváry László, az 1848-as Ellenőr szerkesztőjének a kihallgatásáról ezóló jegyzőkönyv adatai megfelelnek-e a valóságnak? Este a színház bemutatta Bartha Miklós színmüvét, a „Melanie“-t, mely jelentékeny sikert aratott; szereplői voltak: E. Kovács Gyula, Hunyady Margit, Krasznayné, Gero Lina, Tvánffy, Fenyvesi, Megyeri, Gál Gyűl«*, Szentgyörgyi. Egyébként Ditrói Mór igazgató szorgalmasan hozza színre a „Magyar ciklus“ keretében a magyar szinmüiroda- lom jelentékeny d«arabjait. Legutóbb sorit ejtette Szigligeti A világ ura cimü szomo- lujátékának, Szigeti József „A vén bak- kancsos és fia, a huszár“ c. népszínművének, Bornemissza Károly br. „Gyermekkirályné“ c. operettjének, Tóth Kálmán történeti színmüvének: Dobó Ka- ricá-nak. A Melanie e sorozat VIII. darabja volt. A fentiek és Szerémi Giza, Szathmáry Árpád, Pusztay, Szentes Ilon, Láng Etel, Küry Klára, örley Flóra, Ha- day, Váradiné, Polia Jenny, Kápolnai, Török szerepeltek bennük. Nagyarányú tréfás birdlatokaf ir ezekről a „magyar estékről“ Járó Kelő (Sebesi Samu). Megyeri Dezső uj operettje, a Katonás kisasszony, nagy sikert aratott a budapesti Népszínházban; már itthon is erősen készülnek1 bemutatójára. Pálmai Iika nagy sikert arat Bécsben, mint „német“ színésznő. A tárcában terjedelmes méltatás ismerteti Hedda1 Gabiiért, Ibsen uj színmüvét!. A német császár parancsára ezentúl kéthetenként a berlini opera főbb helyeit az udvarhoz bejáratos előkelőségek -tartoznak megvenni és előadás végeztével az előcsarnokban estélyre összegyűlni az uralkodópár tiszteletére. A Comedie Francaíse tiszta jövedelme 465.506 frank volt, 40 ezerrel több,j mint 40 év előtt, amikor a csúcsteljesítmény volt; pedig mindössze öt újdonságot’ vitt színre. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj; Piaţa Unirii. - ... Brit aggodalmak
