Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-06 / 5. szám
1939 Isaá'ir 6. SEEENZÉK 3 A belga nemzett ftanh ar a ntj lartaféhjái Londonba siállitoffóK Roo-evelt fenyegető hanga üzenete a demokráciák megvédésének szükségességéről. ~ „Közeledik az idő, mikor az állampolgárokat elő keli készíteni a civilizáció védelmére“ Daladier meglátogatta a tuniszi Maginot-vonalat A Ciano gróf tiszteletére rendezeti jugoszláviai vadászaira meghívták Csáhy gróf magyar és Beck lengyel hit,iigy minisztert is A ma érkezett külpolitikai jelentések között legfeltűnőbb a brüsszeli távirat, mely szerint a belga kormány Angliába szállíttatta Belgium aranytartalékjának nagyrészét. Az átszállt tóit összeget, mely hatvankétmillió fontsterlinget, kilencmilliárd belga frankot tesz ki, az Angol Bank páncélpincéjében helyezték el. A hirt, melyet a távirat szerint brüsszeli lapok közölnek, belga hivatalos részről még nem erősítették meg. A mai európai helyzetre azonban mindenesetre jellemző már az is, hogy ilyen hírek forgalomba kerülhetnek és még jellemzőbb volna, ha a belga kormány az európai kontinensről valóban biztosabb védelem alá menekítette bankjegyeinek aranyfedezetét. Egy másik külpolitikai távirat, mely Roosevelt elnöknek a washingtoni kongresszushoz intézett üzenetéről számol be, szintén nem sokkal békésebb jellegű. Roosevelt ebben az üzenetben, melyet alábbi távirataink között teljes szövegében közlünk, a mai helyzet bizonytalanságáról beszél; hangoztatja, hogy a béke egyáltalán nincs biztosítva s a demokrácia és a parancsuralmi rendszerek közötti ellentétet kiélezve, demokratikus világnézeti front tömörítését mondja szükségesnek. „Közeledik az idő, — jelentette ki az Egyesült-Államok elnöke fenyegető hangon — mikor az állampolgárokat elő kell készíteni nemcsak otthonuk, hanem az emberiség legfőbb javainak, a vallásnak, a demokratikus kormányformának és a civilizációnak védelmére.“ A harcias hangú üzenethez, amint ez ma már elkerül* hetetíen, annak bejelentése járul, hogy közelebbről másik üzenet következik a nemzetvédelem számára szükséges újabb áldozatról. Roosevelt üzenete természetesen nagy föltünést kelt az európai fővárosokban is és különösen erélyes visszautasításra talál az amerikai megnyilatkozásokkal szemben érthetően elégületlen Berlinben. A német birodalmi fővárosban támadónak minősítik Roosevelt hangját és összehasonlítják Hitler vezér és kancellárnak különösen békéshangu újévi üzenetével. Német politikai körök különben Roosevelt elnök belső politikai nehézségeivel is magyarázzák az üzenet támadó hangját. Rómában szintén visz- szautasitó módon foglalkoznak Roosevelt üzenetével. Olasz lapok ezzel egyidejűleg jelentést közölnek arról, hogy Philips, az Egyesült-Államok római nagykövete Washingtonba utazása előtt, tegnap hosszabb kihallgatáson volt Mussolininál, aki Amerika képviselőjét Ciano külügyminiszter jelenlétében fogadta. A megbeszélésről illetékes körök tartózkodóan nyilatkoznak. Annyi azonban kiszivárgott, hogy Philips nagykövet a megbeszélés során Roosevelt álláspontját fejtette ki, maid szóba hozta az olasz faji politikának az amerikai közvéleményre gyakorolt hatását és az olasz—amerikai kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban kifogásolta az amerikai filmek szabad behozatalával szembeni olasz intézkedéseket. Római lapok hangoztatják, hogy Philips nagykövet kihallgatásának különös jelentőséget adnak azok a hivatalos amerikai nyilatkozatok, melyek az utóbbi időben a parancsuralmi államok ellen elhangzottak. H Select Mozgó «S Pénteken rendkívüli premier. 1 «BI Minden asszonynak látni kell e f lmet! 1 Szentpétervári fehér éjszakák... mája örök: egy asszony és két férfi... Fősz.-ben j GABY MOBLAYJIAN Y® URIEL j Cüambsnain római és Ciano ürít jogásziáfiái látogatása Külpolitikai körök érdeklődése mind" Inkább a közelebbről esedékes újabb nem- ze közi találkozások feü'é fordul. Chamberlain és Halifax nagy kísérettel, köztük a külügyminisztérium közép- és kdeteuró- pai szakértőivel, kedden indulnak Rómába. Ciano olasz külügyminiszter pedig rö viddel az angol államférfiak római látogatása után u’az.ik Jugoszláviába, ahol külpolitikai körökben elterjedt hírek szerint, nagyjelentőségű megbeszélésekre készül. A londoni „Daily Telegraph“ és „Exchange Telegraph“ azt is tudni vélik, hogy Szt-o jadinovics jugoszláv miniszterelnök a Ciano tiszteletére rendezett bélyei vadászatokra meghívta Csáky gróf, magyar külügyminiszter és Beck lengyel külügyminisztert is. Göring porosz miniszterelnök jugoszláviai útjáról szinten ízó van, de ez a látogatás, a lap jelentések szerint. Ciano gróf jugoszláviai látogatása után fog megtörténni. A fentemlitett ang-4' lapok szerint Ciano olasz külügymuusz* tér kezdeményezésre készül a nagyu.tr.ín kérdésben is, melynek Németország ál* tál való felkarolása különösen nyugtalanítja Lengyelországot és bizonyos fokig, a’mint a „Daiiüy Telegraph“ írja. Magyar* országot és Romániát is. A „Daily Telegraph“ szerint* olasz részről állicőlig meg akarjak győzni Németországot rrói. hogy leghevesebb volna, ha a nagyukrán tervet elejtenék. Róma mindenesetre igyekszik megnyugtatni Lengyelországot, Romániát és Magyarországot- ebben a kérdésben és emellett tovább is támogatja a magyar—lengyel közös határ tervét. A római „Tribuna“ Ciano gróf jugoszláviai látogatásával kapcsolatban illetékes helyről nyert ■ értesülés-alapján azt jelenti, hogy a kitűnő kapcsolat, amely Rómát Berlinhez *és Varsóhoz fűzi és őszinte baráti «■ iszonya Bucuresdhez és Prágához, abba a hdy* zetbe hozza, hogy a 'tengelypolitika ahp- ján Ciano gróf komoly munkát végezzen jugoszláviai megbeszélésein. Beck kengyel külügyminiszter, aki hosz- szabb pihenőjét MMite Ctrióban töltötte, tegnap különben elutazol: u Riviéráról Nem udják. hogy' ki fog c szállam Parisban is. Egyik varsói lap azonban valószínűtlennek mondja, hogy a lengyel külügyminiszter francia illetékes tényezőkkel tárgyalásokba bocsátkozzék, trrnt- hogy Franciaország — a lap szerint — úgy viselkedik, mintha nem is lennének szerződéses kötelezettségei Lengyelország iráni. Ezzel szemben viszorc határozottan jelentik* Hogy Beck külügyminiszter Münchenben megszakítja útját és Bereh- tesgadeube utazik Hitler vezér és kancellárhoz. A „Times“ szerint Beck tárgyalásain érinteni akarja a kárpátaljai és a danzigi kérdést is s a nagy angol lap ezzel kapcsolatban Danzig Németországba való teljes bekebelezésének lehetőségéről beszél, amely esetre a lengyel külügyit#- niszfer biztosítékokat akar az cti élő lengyelek érdekeinek védelmére. Danz'gnak és az ukrán -kérdésnek ez a kapcsolatba hozása olyan látsza tni kelt. mintha a lengyelek az ukrán tervek föladásáért hajlandóak volnának Dán zugot visszaengedni Németországnak. Másrészt viszont egy steck holmi jelentés szerint, svéd diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Lövi nov szovjetorosz nép biz os január vége felé, mindien errévotnatkozó cáfolat ellenére, Varsóba érkezik s Beck külügyminiszterrel fog tárgyalni. Ez a bír ellentétben áll az előbbi föltevéssel és inkább arra .mutak hogy murid ez-ex a kérdések még a tejes bizonytalanság állapotában vannak,, ha megbeszé-ések tárgyát képezik is. Daladier francia miniszterelnök, oki ma indul vissza korzkni és tuniszi utjá ról. holnap érkezik Franciaországba, ahol diadalmas fogadtatást készítőink számá külözhc-tetlen tényezők az amerikaaak számára. Az első a vallás, amely a másik kettőuek Ls a forrása, a m.ís-k a demok láda és a nemzetközi megértés. Ahol tá madták a vallási szabadságot, a demok rácia ellenségeitől indult ki a támadás. Ahöl ledöntötték a demokráciát, ott eltűnt az együttműködés szé lemé és a bru tális erőszak kerekedett felii1. Az Egye sült-Államok elvetik az ilyen kísérleteket. 0-yan idők közelednek, amikor at embereknek fel kell készülniük nem csak otthonaik megvédésére, hanem az emberiesség alapjainak, köztük az egy ház, az államformái és a civilizáció megvédésére is Tudjuk, mi várna az Egyesült Államokra, ha az erőszak elmélete verne gyökeret a mi kontinensünkön is. Az emberiesség ideálját, amely bennünk él, nem fogjuk hagyni eltávolítani erőszak által és számtalan kinccsé1 rendelkezünk ahhoz, hogy megvédjük. Karjaink és kincseink elegendők ahhoz, hogy megvédjék biztonságunkat. Ez azonban, neon jelent érdektelenséget Amenka ré széről, más kontinensek nemzeteivel szemben. Ellenkezőleg: Érdekelve vagyunk abban., hogy a többi államok között dúló fegyverkezési bonyodalmak' megszűnjenek. A vi-ág oly kicsi lett és a fegyverek oly erősek, hogy egyetlen nemzet sem lehet biztos a békében mindad dig, amig létezik egyetlen más ctős nemzet is, amely elveti kívánságainak tárgyalások utján való megoldását. A múltból megtanultuk, mi az, amit nem kel! tenFEJFfiJfiSnfitQRIPPflnfiLllEyRBlGinnflL) i'a. Daladier, aki végigjárta a tuniszi határon az oiasz gyarmatok felé építed ugynevezet: Maginoit-vonaiai, tegnap rövid rádióüzenetet intézeti' a francia közvéleményhez. „Hadseregüiut — mondta a rádióüzenetében — az erő s erély c yan benyomását kelti, amelynél a világ egyetlen hadserege sem tud különbet felmutatni“. Roosevcit harcias üzenetbe körvonalazza Amerika álláspontját WASHINGTON, január fi. Roosevelt elnök üzenetet intézett a kongresszushoz. A kongresszus közreműködését kéri a belső rend biztosításához az óceánon túl ról jövő viharjelekkel szemben. A háború, amely lángbaborulással fenyegette a földet elhárult, de a béke nincs biztosítva. Senkii sem kívánja közülünk a háborút se katonai, se gazdasági téren. Nem kívánjuk a fegyverkezések fokozását sem támadási célokkal De a kőidről jövő vihar három tényező e len emelkedik. amely ma is, miként mindig, nélnünk. Az utolsó háborúk viszont megmutatták, mi az* amit meg kell tennünk Megtanultuk, hogy a demokráciák nem lehetnek közönyösek a nemzetközi jog megszegésével szemben, bárhol is történjék az. Nem lehetnek vé.ledlenek olyan erőszakosságokká.! szemben, amelyek nincsenek közvetlenül érintve. A mi semlegesség! törvényünk segítségei nyújthat a támadónak és igaztai-anságot jelenthet az áldozattal szemben. Megtanultuk, hogy a .támadásnak az eshetősége sokkal kisebb, ha a megtámadod védekezni kész. Rooíevelít ezért bejelenti, hogy rövidé* sen újabb üzenete* küld a kongresszushoz, amelyben a nemzetvédelemre vonatkozó intézkedéseket fogja előterjeszteni. Roosevcit még azt is kijelentette üzenetében, hogy ha egy más államforma egységes frontot alkothat a demokráciák ellen, úgy azt egységes demokratikus fron keiül, hogy visszautasítsa. Ilyen demok rí* cia az amerikai demokrácia is. Dalaöirrl finntpliü fonisiban TUNISZ, január 5. Daladier francia miniszterelnök északafrikai körű'ja alkalmából tegnap reggel nyolc óra után ér* kezet* meg Gabes kikötőjébe. A francia kormány elnök kíséretében vannak: Frik Labonne tuniszi helytartó, Georges, Vuiî ieinin és Mielei tábornokok. A szokásos csappitszemle után a város lakosságának lelkes óvációja közepette hajtatott végig a városon és megtekintette az erődítéseket, „Tunisz MaginoUvonalát“, majd tovább folytatta útját Tunisz felé. ROMA, január 5. Olasz lapok foglal kozva Daladier korzikai és afrika: jtjá/al, megállapítják, hogy csak súlyosbította a viszonyt Franciaország és Olaszország között, Korzikában ugyanis DaTadiernak dis2tőrt ajándékoztak, mire azt kihúzva, élévei fe* nyege'o mozdulatot töke Olaszország fele. Daladier gesztusa semmivel sem veszedelmesebb — írja többek között a „Daily Mail“ — mint mikor a jó öreg Chamber Hin esernyőjét megragadta. Ugyancsak római jelentések számolnak be arról is, hogy Daladier tuniszi tar oz*» kodásának tartalma alatt ismét súlyos rei- mészetü olaszeJiene? kilengések voltak. A 'üntclők többek között bezúzták a 1 „Unione“ cimü olasz nyelvű lap szerkesz tőségének és egy olasz könyvkereskedés» nek kirakatát. Behatoltak továbbá egy olasz szabó üzletébe is, ahonnan az olasz trikolort az utcára dobták és elégették. Súlyosan sérelmezik az olasz lapok a?*, hogy a tuniszi rendőrség semmit sem Tett a tüntetés megfékezésére. Későbbi római jelentés szerint Tuatsz* ban franciaellenes tüntetések is voltak, de a rendőrség megakadálvozta a súlyosabb természetű kilengéseket és a tüntetők közül sokat letartóztattak. Feltűnést kel* tett római körökben az is, hogy Daladier körül tuniszi születésű olasz nevű egyéne* ke-t tömörítettek. BERLIN, január 5. Német lapok tovább is foglalkoznak az olasz, igényekkel. A „Börsen ZeTung“ szerint Korzika földrajzilag tartozéka Olaszországnak, így természetesnek tartja a7 olasz követeléseket. Megállapítja továbbá a lap, hogy a korzikai francia hadiflotta-bázis veszélyezteti a földközi-tengeri szabad közlekedést. (Cikkünk ^lytatáSQ a: utolsó eidolon.) ■
